Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-14 / 62. szám

2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT KELET Hittér 3 Egyetemi előadásról a forradalomba Szabolcs vármegyei fia­talok is részesei voltak az 1848-49-es esemé­nyeknek. nyíregyháza. Az 1848. már­cius 15-ei forradalom előké­szítésében és az események alakításában kulcsfontosságú szerep jutott a márciusi ifjak­nak. Talán kevesen tudják, de Szabolcs vármegyéből két fiatalember is tagja volt ennek a színes társaságnak. Holmár Zoltán, a Jósa András Múzeum múzeumpedagógusa mesélt lapunknak arról, hogy a me­gyei fiatalok milyen szerepet vállaltak az eseményekben. Együtt az orvos és a bölcsész Vasvári Pál Fejér Pál néven született 1826-ban Tiszabű- dön, és a pesti egyetem böl­csészet szakán hallgatott tör­ténelmet és természettant. 1847-ben a Teleki Blanka ál­tal alapított nevelőintézetbe került tanárnak, ekkoriban kezdte el használni a Vasvári nevet. 1848. március 15-én a forradalom vezetői között ta­láljuk: fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában és a népgyűlés elé terjesztésében. A másik megyei születési forradalmár Korányi Frigyes volt, aki Kornfeld néven látott napvilágot 1828-ban Nagykál- lóban, és a pesti egyetem or­vosi karán tanult 1844-től. A forradalom napján az Újvilág utcai épület földszinti előadó­jában éppen belgyógyászati előadást hallgatott és jegyzet- elgetett, amikor kintről lármát hallott. Az ablakhoz szaladt, és látta, amint Petőfi Sándor a „Talpra magyar”-t szavalta. Korányi elrohant a jogász- és bölcsészhallgatókért, s ott állt velük a szakadó esőben a Lan- derer-nyomda előtt, majd a Helytartótanács épülete előtt, amikor kiszabadították Tán­csics Mihályt. Másnap Vasvári Pállal együtt beválasztották abba küldöttségbe, amely a főváros kívánságait tolmá­csolta az országgyűlésnek, és a felelős magyar kormány ki­nevezését kérte. Később Vasvári Pál titkári állást kapott Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett, majd 1849-ben szabadcsa­patokat verbuvált Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyék­ben. Még 23 éves sem volt, amikor a román csapatok raj­taütöttek és meggyilkolták. Bujon az óvodások adtak műsort Korányi Frigyes a forrada­lom után nemzetőr lett, majd a Szabolcs vármegyei önkén­tes zászlóalj gyógyszertárpa­rancsnoka és a nyíregyházi ka­tonakórház főhadnagya volt. A szabadságharc végén a 104. honvédzászlóalj főorvosaként dolgozott, a szabadságharc bu­kása után a magyar orvostudo­mány egyik megalapítója lett. Kevésbé ismert az is, hogy Jósa Andrásnak milyen szere­pe volt 1848-49-ben. Jósa András személyes élményei A múzeum és a megyei kór­ház névadója, dr. Jósa And­rás 1848-ban csupán 14 éves volt, de a hazafias érzelmektől túlfűtött fiatalember beállt a nemzetőrök közé - gróf Káro­A zászlót, amelyre felesküdött, a derekára csavarva hozta vissza Szabolcsba Gáva életét nagymértékben meghatározták az 1848-49-es események, aki tehette, katonának, önkéntesnek állt. A gávai honvédek a dadai járás önkén­teseihez vonultak be, ennek a csoportnak volt tagja Rakovszky Sámuel, aki hőstetteivel nemcsak a község, de a nemzet történelmébe is beírta a nevét. Rakovszky Sámuel 1802. január 13-án született Gáván, egyidős volt Kossuth Lajossal. A hagyomány szerint Kossuth meg is látogatta családi otthonában a szabadságharc idején. Elemi iskoláit otthon végezte, ezt követően Debrecenbe került, ahol 16 éves koráig a református kollégiumban tanult. Hatodik osztályos volt, amikor katonai pályára lépett. Fokról fokra emelkedett, és a főhadnagyságig vitte. 1838-ban gyakorlatozás közben leesett a lováról, és olyan súlyos sérülést szenvedett hogy nyugdíjaztatását kellett kérnie. 1842-ben Gávára vonult vissza, így érte meg 1848 augusztusát, amikor hírét vette, hogy Jellasics seregével betört az országba, és Kossuth Lajos honvédelemre szólította fel a magyar nemzetet. Szabolcs vármegye önkéntes zászlóaljat verbuvált a nemzet és a haza szabadságának védelmére. Nyolc hét alatt teljes volt a létszám. Rakovszky Sámuel 46. életévén túl volt már, amikor a később 48-asnak nevezett zászlóalj katonája lett. A zászlóaljat Perczel Mór dandárjához vezényelték Dunaföldvárra. 1848. szeptember 12-én a vármegye akkori székhelyén, Kálló piacán tette le az esküt a zászlóalj. Az ünnepségen gróf Dégenfeld Imréné zászlóanya az egyházi szertartás után könnyek között adta át az általa hímzett honvédzászlót Patay István őrnagynak, a szabolcsi önkéntesek parancsnokának. Rakovszky Sámuel szinte minden nevezetesebb ütközetben (Cibakháza, Tiszaföldvár, Isaszeg, Buda, Szolnok) részt vett győzedelmesen. 1849. február 8-án őrnagyi rangban őt nevezték ki a 48. zászlóalj parancsnokává. Görgei alezredessé, Klapka pedig július 8-án ezredessé léptette elő. Ettől kezdve all. hadtest egyik hadosztályának ő lett a parancsnoka. Hősi tetteit azzal koronázta meg, hogy Komárom várából kiutat keresett, s visszajött Szabolcsba. Teljesítette Dégenfeld Imrénének tett ígéretét, s a zászlót, melyre annak idején felesküdött, a derekára csavarva visszahozta Szabolcsba, ahol megkoszorúzva nyújtotta vissza a zászlóanyának. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, sokáig a paszabi templom tornyában lakott nyomorúság és szegénység között. 1852-ben kötött házasságot a szintén gávai születésű Batta Johannával, de gyermekük nem született, így a Rakovszky családnak ez az ága utód nélkül maradt. 1871. november 11-én szabadította meg a halál a sok szenvedéstől. Megkérdeztük: Te mit csinálsz március 15-én? ISTENES KITTI: Tanulással töltöm a hétvégét. KAZSUKÁKOSGÁBOR: Időhiány miatt ki kell hagynom. NAGY VIVIEN: Nem tudok részt venni a koszorúzáson. MOLNÁR BALÁZS: A GARAI ZITA: Inkább a televízióban is megné- kikapcsolódásé lesz a zem a megemlékezést, főszerep. HÖRCSIK ZSOLT BEN­CE: Az előadás nagyon tetszett.- A főiskolán készülnek már­cius 15. megünneplésére, amin inkább kisiskolások és az énekkarosok vesznek részt. Én inkább tanulással fogom tölteni a hét utolsó napját - válaszolta Istenes Kit­ti. - Készülök az érettségire, így időhiány miatt nem tudok elmenni az ünnepségre - adta tudtunkra a vásárosnaményi Kazsuk Ákos Gábor. - Vasárnap gyakorlaton leszek a kórház­ban, így sajnos nincs lehető­ségem részt venni a koszorú­záson - mondta el az ilki Nagy Vivien. - Az iskolai ünnepség­ről jövök éppen, de vasárnap a családdal a televízióban is megnézzük az ünnepségeket - mondta el lapunknak a ti- szavasvári Molnár Balázs. - A barátaimmal és a barátommal töltöm a hétvégét, a kikap­csolódásé a főszerep, így nem tervezem, hogy részt veszek valamelyik rendezvényen - fejtette ki a nyíregyházi Garai Zita. - A Krúdy Gyula Gimná­zium diákjai előadással ké­szültek, ami nagyon tetszett. Március 15-én pedig indul egy új csatorna, amelyen megné­zem majd az ünnepi műsort - nyilatkozta Hörcsik Zsolt Ben­ce. KM-KZS.GD Kokárdás nap lesz a múzeumban A Jósa András Múzeumban március 15-én 9-16 óra között várják az ünnep­lőket. Látható lesz több szabolcsi vonatkozású ereklye, többek között a 48. honvédzászlóalj hős csatákat megjárt zászlaja, zászlószalagja és Klapka György díszszablyája is. A múzeumi Pilvax kávéházban a Kossuth-kiflit korabeli újságok bulvárcsemegéivel és társasjátékokkal kínálják fel, a bátor kishuszárok pedig fajátékokkal virtuskodhatnak. Várfogságra ítélték, majd el kellett bujdosnia NYÍRPAZONY. A szabadságharc­ban őrnagy, dandárparancs­nok, majd alezredes volt Elek Ferenc, akire pénteken emlé­keztek Nyírpazonyban. Az Elek család 1613-ban II. Mátyás magyar királytól ka­pott nemességet. Törzsbirto­kuk Pazonyban volt, amelynek a 18-19. században ők voltak legnagyobb birtokosai. A csa­lád legnevezetesebb tagja Elek Ferenc volt, aki 1819-ben szü­letett. Tanulmányait a kassai katonai iskolában végezte. Az iskola elvégzése után egyre magasabb rendfokozatokat kapott. Az 1848-49-es sza­badságharcban a 9. honvéd­zászlóalj őrnagya, dandárpa­rancsnoka, majd alezredes Elek Ferencre emlékeztek FOTÓ: SIPEKI PÉTER volt. A szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, de elfogták, és 15 évi várfogság­ra ítélték. Később kegyelmet kapott, Nyírpazonyba viszont nem tért vissza. Élete végén Hajdúdorogon élt, ott is he­lyezték örök nyugalomra, km FOTÓ: RACSKÓ TIBOR lyi György századában gyakor­latozott és látott el kisebb őrző szolgálatokat, egy ideig a szá­zad dobosa is volt. 1848 végén Pesten a Cukor utca és a Ma­gyar utca sarkán lévő lakóház­ban élt - egy házban a Szózat írójával, Vörösmarty Mihály- lyal, akit többször meglátoga­tott akkoriban Petőfi Sándor. Ilyen híres emberekről és a for­radalmi eseményekről szerzett élményeket az ifjú Jósa. Miután 1849 januárjában az osztrák csapatok elfoglal­ták a fővárost, Jósa András és családja előbb Tiszafüredre, majd Nagyvárad közelébe me­nekült a családfő nagyszántói birtokára. Az akkor 15 éves Jósa a nagyváradi várban je­lentkezett honvédnek. Kise­gítő feladatokat látott el röp- pentyűsként, de három nap múlva hazaküldték; így zárult le Jósa András 1848-49-es sze­replése - elevenítette fel az események megyei vonatko­zásait Holmár Zoltán. KM Több mint 600 megyei önkéntes nyíregyháza. Szabolcs vár­megye és Nyíregyháza a sza­badságharcban fontos bázist jelentett, innen látták el a ka­tonákat élelemmel és ruhával, és a városban katonai kórház is működött. Nyíregyházán a képviselő-testület Kováts Ká­roly toborzó főtisztet és Kralo- vánszky Gyula segédtisztet bízta meg a toborzással. A megyei bizottmány és a városi képviselő-testület döntéseinek megfelelően a toborzás május 28-án kez­dődött meg az evangélikus templom előtt, ahol hama­rosan 99 ifjú jelentkezett önkéntesnek. A Szemere Pál őrnagy parancsnoksága alatt álló 1367 fős zászlóaljba Sza­bolcs vármegye 623 önkén­test küldött. KM Nézőpont Dankó Mihály Köszöntünk, tavasz! Nekem az egyik legkedvesebb hónapom a március. Talán nem véletlen (bocsánat, ha kicsit önzőn, ezzel kezdem), hisz ekkor van a születésna­pom. De nem csak ezért a ragaszkodásom. Ez a kikelet hava, az ébredő természet egyre több csodájának lehetünk tanúi. A föld fagyát legyőző napfény a magvakba, a hagymákba, a rügyekbe éle­tet lehel. Madárdallal lesz tele a világ. Az ember is felébred a sok vámot szedő „téli álmá­ból”. (Mert bizony sokszor kellett az elmúlt hónapokban búcsút inteni a hidegtől, fa­gytól meggyötört hosszú útra indulóknak.) Már annyian „megénekelték” az évszakvál­tás csodáit, mégis alig várjuk a szívet, a lelket megtisztító J változást. A reménykedést tükröző nevezetes névnapok, [ az események, az ünnepek új irányt szabnak gondol­kodásunknak. A húsvétot megelőző böjtök pedig testi és szellemi megtisztulást adnak. Március nevét a Marsról, a háború római istenéről kapta. Talán nem véletlen, hogy több fontos, sorsunkat, hazánk jövőjét meghatározó történések is ehhez a hónap­hoz köthetőek. A természet szabadsága, a tüdőt tágító friss levegő, a fejet feleme­lő fénylő csillagok tágítják a teret. Azt a teret, melyet ha gúzsba kötnek az ember körül, nem érezheti jó magát! A lelkesedés, az elszántság ilyenkor könnyebben visz ki a szónoki emelvényre, a barikádra, könnyebben ad fegyvert a kézbe. A harc, mely nem mindig ígér győ­zelmet, mégis elégtétellel tölt el, mert előre mutat. S a küzdelem nemesítő kohó­jában aztán mi is „márciusi ifijakká” válhatunk. Köszön­tünk március, köszöntünk tavasz, köszöntünk remény, köszöntünk ÉLET! mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz Már az őskorban is lakott hely, nagy erdőség vette körül, irtásos falu volt, ami a folyók árvízmentes magaslatán keletkezett. a) Levelek c) Botpalád b)Csaroda d) Csegöld A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megemlékezések képekben Virágok az Északi temetőben Hatzel Mártonról Tóth Sándor mesélt a diákoknak Kmetty György emléktáblájára is koszorú került fotók: sipeki Péter Leveleken az általános iskolások elevenítették fel az 1848-as eseménye­ket FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom