Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-14 / 62. szám
2015. MÁRCIUS 14., SZOMBAT KELET Hittér 3 Egyetemi előadásról a forradalomba Szabolcs vármegyei fiatalok is részesei voltak az 1848-49-es eseményeknek. nyíregyháza. Az 1848. március 15-ei forradalom előkészítésében és az események alakításában kulcsfontosságú szerep jutott a márciusi ifjaknak. Talán kevesen tudják, de Szabolcs vármegyéből két fiatalember is tagja volt ennek a színes társaságnak. Holmár Zoltán, a Jósa András Múzeum múzeumpedagógusa mesélt lapunknak arról, hogy a megyei fiatalok milyen szerepet vállaltak az eseményekben. Együtt az orvos és a bölcsész Vasvári Pál Fejér Pál néven született 1826-ban Tiszabű- dön, és a pesti egyetem bölcsészet szakán hallgatott történelmet és természettant. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak, ekkoriban kezdte el használni a Vasvári nevet. 1848. március 15-én a forradalom vezetői között találjuk: fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában és a népgyűlés elé terjesztésében. A másik megyei születési forradalmár Korányi Frigyes volt, aki Kornfeld néven látott napvilágot 1828-ban Nagykál- lóban, és a pesti egyetem orvosi karán tanult 1844-től. A forradalom napján az Újvilág utcai épület földszinti előadójában éppen belgyógyászati előadást hallgatott és jegyzet- elgetett, amikor kintről lármát hallott. Az ablakhoz szaladt, és látta, amint Petőfi Sándor a „Talpra magyar”-t szavalta. Korányi elrohant a jogász- és bölcsészhallgatókért, s ott állt velük a szakadó esőben a Lan- derer-nyomda előtt, majd a Helytartótanács épülete előtt, amikor kiszabadították Táncsics Mihályt. Másnap Vasvári Pállal együtt beválasztották abba küldöttségbe, amely a főváros kívánságait tolmácsolta az országgyűlésnek, és a felelős magyar kormány kinevezését kérte. Később Vasvári Pál titkári állást kapott Kossuth Lajos pénzügyminiszter mellett, majd 1849-ben szabadcsapatokat verbuvált Szabolcs, Szatmár és Bihar vármegyékben. Még 23 éves sem volt, amikor a román csapatok rajtaütöttek és meggyilkolták. Bujon az óvodások adtak műsort Korányi Frigyes a forradalom után nemzetőr lett, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertárparancsnoka és a nyíregyházi katonakórház főhadnagya volt. A szabadságharc végén a 104. honvédzászlóalj főorvosaként dolgozott, a szabadságharc bukása után a magyar orvostudomány egyik megalapítója lett. Kevésbé ismert az is, hogy Jósa Andrásnak milyen szerepe volt 1848-49-ben. Jósa András személyes élményei A múzeum és a megyei kórház névadója, dr. Jósa András 1848-ban csupán 14 éves volt, de a hazafias érzelmektől túlfűtött fiatalember beállt a nemzetőrök közé - gróf KároA zászlót, amelyre felesküdött, a derekára csavarva hozta vissza Szabolcsba Gáva életét nagymértékben meghatározták az 1848-49-es események, aki tehette, katonának, önkéntesnek állt. A gávai honvédek a dadai járás önkénteseihez vonultak be, ennek a csoportnak volt tagja Rakovszky Sámuel, aki hőstetteivel nemcsak a község, de a nemzet történelmébe is beírta a nevét. Rakovszky Sámuel 1802. január 13-án született Gáván, egyidős volt Kossuth Lajossal. A hagyomány szerint Kossuth meg is látogatta családi otthonában a szabadságharc idején. Elemi iskoláit otthon végezte, ezt követően Debrecenbe került, ahol 16 éves koráig a református kollégiumban tanult. Hatodik osztályos volt, amikor katonai pályára lépett. Fokról fokra emelkedett, és a főhadnagyságig vitte. 1838-ban gyakorlatozás közben leesett a lováról, és olyan súlyos sérülést szenvedett hogy nyugdíjaztatását kellett kérnie. 1842-ben Gávára vonult vissza, így érte meg 1848 augusztusát, amikor hírét vette, hogy Jellasics seregével betört az országba, és Kossuth Lajos honvédelemre szólította fel a magyar nemzetet. Szabolcs vármegye önkéntes zászlóaljat verbuvált a nemzet és a haza szabadságának védelmére. Nyolc hét alatt teljes volt a létszám. Rakovszky Sámuel 46. életévén túl volt már, amikor a később 48-asnak nevezett zászlóalj katonája lett. A zászlóaljat Perczel Mór dandárjához vezényelték Dunaföldvárra. 1848. szeptember 12-én a vármegye akkori székhelyén, Kálló piacán tette le az esküt a zászlóalj. Az ünnepségen gróf Dégenfeld Imréné zászlóanya az egyházi szertartás után könnyek között adta át az általa hímzett honvédzászlót Patay István őrnagynak, a szabolcsi önkéntesek parancsnokának. Rakovszky Sámuel szinte minden nevezetesebb ütközetben (Cibakháza, Tiszaföldvár, Isaszeg, Buda, Szolnok) részt vett győzedelmesen. 1849. február 8-án őrnagyi rangban őt nevezték ki a 48. zászlóalj parancsnokává. Görgei alezredessé, Klapka pedig július 8-án ezredessé léptette elő. Ettől kezdve all. hadtest egyik hadosztályának ő lett a parancsnoka. Hősi tetteit azzal koronázta meg, hogy Komárom várából kiutat keresett, s visszajött Szabolcsba. Teljesítette Dégenfeld Imrénének tett ígéretét, s a zászlót, melyre annak idején felesküdött, a derekára csavarva visszahozta Szabolcsba, ahol megkoszorúzva nyújtotta vissza a zászlóanyának. A világosi fegyverletétel után bujdosnia kellett, sokáig a paszabi templom tornyában lakott nyomorúság és szegénység között. 1852-ben kötött házasságot a szintén gávai születésű Batta Johannával, de gyermekük nem született, így a Rakovszky családnak ez az ága utód nélkül maradt. 1871. november 11-én szabadította meg a halál a sok szenvedéstől. Megkérdeztük: Te mit csinálsz március 15-én? ISTENES KITTI: Tanulással töltöm a hétvégét. KAZSUKÁKOSGÁBOR: Időhiány miatt ki kell hagynom. NAGY VIVIEN: Nem tudok részt venni a koszorúzáson. MOLNÁR BALÁZS: A GARAI ZITA: Inkább a televízióban is megné- kikapcsolódásé lesz a zem a megemlékezést, főszerep. HÖRCSIK ZSOLT BENCE: Az előadás nagyon tetszett.- A főiskolán készülnek március 15. megünneplésére, amin inkább kisiskolások és az énekkarosok vesznek részt. Én inkább tanulással fogom tölteni a hét utolsó napját - válaszolta Istenes Kitti. - Készülök az érettségire, így időhiány miatt nem tudok elmenni az ünnepségre - adta tudtunkra a vásárosnaményi Kazsuk Ákos Gábor. - Vasárnap gyakorlaton leszek a kórházban, így sajnos nincs lehetőségem részt venni a koszorúzáson - mondta el az ilki Nagy Vivien. - Az iskolai ünnepségről jövök éppen, de vasárnap a családdal a televízióban is megnézzük az ünnepségeket - mondta el lapunknak a ti- szavasvári Molnár Balázs. - A barátaimmal és a barátommal töltöm a hétvégét, a kikapcsolódásé a főszerep, így nem tervezem, hogy részt veszek valamelyik rendezvényen - fejtette ki a nyíregyházi Garai Zita. - A Krúdy Gyula Gimnázium diákjai előadással készültek, ami nagyon tetszett. Március 15-én pedig indul egy új csatorna, amelyen megnézem majd az ünnepi műsort - nyilatkozta Hörcsik Zsolt Bence. KM-KZS.GD Kokárdás nap lesz a múzeumban A Jósa András Múzeumban március 15-én 9-16 óra között várják az ünneplőket. Látható lesz több szabolcsi vonatkozású ereklye, többek között a 48. honvédzászlóalj hős csatákat megjárt zászlaja, zászlószalagja és Klapka György díszszablyája is. A múzeumi Pilvax kávéházban a Kossuth-kiflit korabeli újságok bulvárcsemegéivel és társasjátékokkal kínálják fel, a bátor kishuszárok pedig fajátékokkal virtuskodhatnak. Várfogságra ítélték, majd el kellett bujdosnia NYÍRPAZONY. A szabadságharcban őrnagy, dandárparancsnok, majd alezredes volt Elek Ferenc, akire pénteken emlékeztek Nyírpazonyban. Az Elek család 1613-ban II. Mátyás magyar királytól kapott nemességet. Törzsbirtokuk Pazonyban volt, amelynek a 18-19. században ők voltak legnagyobb birtokosai. A család legnevezetesebb tagja Elek Ferenc volt, aki 1819-ben született. Tanulmányait a kassai katonai iskolában végezte. Az iskola elvégzése után egyre magasabb rendfokozatokat kapott. Az 1848-49-es szabadságharcban a 9. honvédzászlóalj őrnagya, dandárparancsnoka, majd alezredes Elek Ferencre emlékeztek FOTÓ: SIPEKI PÉTER volt. A szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, de elfogták, és 15 évi várfogságra ítélték. Később kegyelmet kapott, Nyírpazonyba viszont nem tért vissza. Élete végén Hajdúdorogon élt, ott is helyezték örök nyugalomra, km FOTÓ: RACSKÓ TIBOR lyi György századában gyakorlatozott és látott el kisebb őrző szolgálatokat, egy ideig a század dobosa is volt. 1848 végén Pesten a Cukor utca és a Magyar utca sarkán lévő lakóházban élt - egy házban a Szózat írójával, Vörösmarty Mihály- lyal, akit többször meglátogatott akkoriban Petőfi Sándor. Ilyen híres emberekről és a forradalmi eseményekről szerzett élményeket az ifjú Jósa. Miután 1849 januárjában az osztrák csapatok elfoglalták a fővárost, Jósa András és családja előbb Tiszafüredre, majd Nagyvárad közelébe menekült a családfő nagyszántói birtokára. Az akkor 15 éves Jósa a nagyváradi várban jelentkezett honvédnek. Kisegítő feladatokat látott el röp- pentyűsként, de három nap múlva hazaküldték; így zárult le Jósa András 1848-49-es szereplése - elevenítette fel az események megyei vonatkozásait Holmár Zoltán. KM Több mint 600 megyei önkéntes nyíregyháza. Szabolcs vármegye és Nyíregyháza a szabadságharcban fontos bázist jelentett, innen látták el a katonákat élelemmel és ruhával, és a városban katonai kórház is működött. Nyíregyházán a képviselő-testület Kováts Károly toborzó főtisztet és Kralo- vánszky Gyula segédtisztet bízta meg a toborzással. A megyei bizottmány és a városi képviselő-testület döntéseinek megfelelően a toborzás május 28-án kezdődött meg az evangélikus templom előtt, ahol hamarosan 99 ifjú jelentkezett önkéntesnek. A Szemere Pál őrnagy parancsnoksága alatt álló 1367 fős zászlóaljba Szabolcs vármegye 623 önkéntest küldött. KM Nézőpont Dankó Mihály Köszöntünk, tavasz! Nekem az egyik legkedvesebb hónapom a március. Talán nem véletlen (bocsánat, ha kicsit önzőn, ezzel kezdem), hisz ekkor van a születésnapom. De nem csak ezért a ragaszkodásom. Ez a kikelet hava, az ébredő természet egyre több csodájának lehetünk tanúi. A föld fagyát legyőző napfény a magvakba, a hagymákba, a rügyekbe életet lehel. Madárdallal lesz tele a világ. Az ember is felébred a sok vámot szedő „téli álmából”. (Mert bizony sokszor kellett az elmúlt hónapokban búcsút inteni a hidegtől, fagytól meggyötört hosszú útra indulóknak.) Már annyian „megénekelték” az évszakváltás csodáit, mégis alig várjuk a szívet, a lelket megtisztító J változást. A reménykedést tükröző nevezetes névnapok, [ az események, az ünnepek új irányt szabnak gondolkodásunknak. A húsvétot megelőző böjtök pedig testi és szellemi megtisztulást adnak. Március nevét a Marsról, a háború római istenéről kapta. Talán nem véletlen, hogy több fontos, sorsunkat, hazánk jövőjét meghatározó történések is ehhez a hónaphoz köthetőek. A természet szabadsága, a tüdőt tágító friss levegő, a fejet felemelő fénylő csillagok tágítják a teret. Azt a teret, melyet ha gúzsba kötnek az ember körül, nem érezheti jó magát! A lelkesedés, az elszántság ilyenkor könnyebben visz ki a szónoki emelvényre, a barikádra, könnyebben ad fegyvert a kézbe. A harc, mely nem mindig ígér győzelmet, mégis elégtétellel tölt el, mert előre mutat. S a küzdelem nemesítő kohójában aztán mi is „márciusi ifijakká” válhatunk. Köszöntünk március, köszöntünk tavasz, köszöntünk remény, köszöntünk ÉLET! mihaly.danko@kelet.hu Kelet kvíz Már az őskorban is lakott hely, nagy erdőség vette körül, irtásos falu volt, ami a folyók árvízmentes magaslatán keletkezett. a) Levelek c) Botpalád b)Csaroda d) Csegöld A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megemlékezések képekben Virágok az Északi temetőben Hatzel Mártonról Tóth Sándor mesélt a diákoknak Kmetty György emléktáblájára is koszorú került fotók: sipeki Péter Leveleken az általános iskolások elevenítették fel az 1848-as eseményeket FOTÓ: RACSKÓ TIBOR
