Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-06 / 55. szám

2015. MÁRCIUS 6., PÉNTEK KEIJT Jegyzet Györke ^ László Özönvíz Tizennégy éve, 2001. március 6-án, délután fél kettőkor bekövetkezett az az árvízi ka­tasztrófa, amire 1970 óta nem volt példa a Felső-Tisza men­tén. Tarpa és Tivadar között a gát átszakadt, s mintegy 140 millió köbméter víz zúdult a beregi falvakra. Előbb nyolc település került víz alá, majd miután átvágták a 4l-es főu­tat, főképpen Vámosatya lett az áldozat. Azt nem állíthatjuk, hogy a történteknek nem volt hozadékuk, hiszen azóta új, magasabb, erősebb gát épült a Tisza mentén Tiszabecs és Lónya között. Legutóbb egy 28 kilométeres szakasz készült el Vásárosnamény és Lónya között. Mondhatnánk: biztonságba került Bereg. Viszont aki úgy tudja, hogy 14 éve nem fenyegette újabb árvízi katasztrófa a térséget, téved. Ugyanis 2006-ban és 2010-ben is „nyaldosta” a gátakat a víz. Közben a mértékadó árvízszintet a szakemberek az elmúlt évek történéseinek elemzése folytán megemelték. Nem alaptalanul, hiszen az új kö­vetelményeknek a Felső-Ti­sza mentén a töltések csak 5 százalékban felelnek meg. A gátak erősítése, emelése mellett előtérbe kerültek az árapasztó tározók, hogy a nagy vizet meg lehessen ide­jében csapolni. Már elkészült, tavaly ősszel adták át a Sza- mos-Kraszna-közi árapasztó tározót, s gőzerővel folyik a Beregi-tározó építése, melyet várhatóan ősszel adnak át. A két hatalmas létesítmény összesen mintegy 50 milliárd forintba kerül. Erre a számra, gondolom, sokan felkapják a fejüket. Csupán egy adat: Be­reg újjáépítése annak idején több mint 60 milliárd forint­ba került - akkori árakon. laszlo.gyorke@kelet.hu © A Felső-Tisza vidékén élők katasztrófája Tizennégy évvel ezelőtt, március 6-án Tarpánál átszakadt a gát. A környező települések lakóit kitelepítették, a 41-es utat átvág­ták. Bereg újjáépítése akkori áron 60 milliárd forintba került. fotó: internet Fazekas László fotó: a szerző A gátszakadás törvényszerű volt nyíregyháza. Fazekas László, a Fetivízig akkori igazgatója, védelemvezető azt mondja, korábban is vonultak le nagy árhullámok a Tiszán, de a leg­kegyetlenebb a 200l-es volt.- A tarpai gátszakadás sok­kolta a szakmát. Bár azóta szá­mos tanulmány megállapítot­ta: ha figyelembe vesszük a töltés teherbíró képességét és a hatalmas víztömeget, a gát­szakadás törvényszerű volt, és ha nem a Beregben, akkor a Tisza-Szamos-közben vé­gez pusztítást. KM-GYL „Méltósággal viselték a bajt” ' J' f | Li < 1 T :V'lrK f f fUOOIUIN Z001. mAftius 9., p'.-ntc* Drámai küzdelem Ugornyáért Tarpánál másodpercenként száz köbméter víz zúdult még tegnap i* az álszakadt gátszakaazon Lapunk a helyszínről tudósította az olvasókat fotó: km-reprodukció Egy emberöltő is kevés elfelejteni csaroda, Lukovics Bertalan, Csaroda akkori polgármeste­re, helyi védelemvezető azt mondja, nemhogy 14 év, de egy emberöltő is kevés lenne ahhoz, hogy elfelejtse 2001 tavaszát.- Különösen a kitelepítés, kimenekítés volt megrázó, hiszen az emberek ragaszkod­tak vagyonkájukhoz, s mind­ezt ott kellett hagyni. Meg a visszaérkezés, mikor szem­besültek a tényekkel, hogy mi maradt. Csak akkor nyugod­tak meg kissé, mikor megkez­dődött az újjáépítés, s látták, hogy az akkori országvezetés nem hagyja magukra őket. Csaroda gyakorlatilag szinte teljesen újjáépült, hiszen a 290 ingatlanból 223-at kellett vagy helyreállítani, vagy az alapoktól felépíteni, km-gyl Lukovics Bertalan fotó: a szerző Zsoldos Barnabás élő­ben tudósított, amikor összeomlott egy ház Tákoson. nyíregyháza. - Ezek olyan élmények, amelyeket soha nem lehet elfeledni - kezdte visszaemlékezését a tizen­négy esztendővel ezelőtt tör­téntekre Zsoldos Barnabás, aki a Kossuth Rádió Krónika szerkesztőségének tagjaként szinte éjjel-nappal tudósított a helyszínről. Autón állva várta a helikoptert- Aznap délelőtt Botpaládot és Kispaládot a Batár elöntöt­te. A Batár normális körülmé­nyek között egy patak, és egy rövidke szakaszon a magyar­ukrán határt is jelenti. A Tisza vize azonban úgy felduzzasz­tottá, hogy kilépett a medré­ből, és nagy területet öntött el. Ott dolgoztam, amikor dél körül jött a hír, hogy a Tisza Tarpa és Tivadar között átsza­kította a gátat.- Tarpáról bejelentkeztem a Krónikába, majd amikor indultam volna tovább, dr. Helmeczy László, a megyei közgyűlés akkori elnöke fi­gyelmeztetett engem és az akkori tiszti főorvost, hogy kerüljünk Beregsurány felé. Én megfogadtam a tanácsát, a tiszti főorvos viszont Gulács felé indult. Nem jutott mesz- szire, mert a víz lesodorta az autót az útról, ő a kocsi tete­jén állva várta a helikoptert.- Nagyon sok megrázó él­ményben volt részem - foly­tatta az árvízi krónikás. - Pél­dául élőben tudósítottam Tákosról, amikor a közelem­ben álló ház összeomlott. A tulajdonosok, az idős házas­pár összeölelkezve, szemük sarkában fájdalmas könny­cseppekkel nézték, ahogy életünk munkája a semmibe vész. Számomra a legmara­dandóbb az, hogy a beregi emberek micsoda méltóság­gal viselték ezt a hatalmas bajt. Nem jajveszékeltek, nem kárhoztattak semmit és senkit, tudomásul vették azt, hogy a víz nagyobb úr, és bi­zakodva néztek a jövő elé.- A tarpaiak fittyet hánytak a kitelepítési tervre, miszerint nekik Nyírmadára kellett vol­na indulniuk. Ők a Nagy-hegy­re mentek fel, hiszen évszáza­dok óta oda menekültek a víz elől. A gulácsiak a bajban sem veszítették el a humorérzékü­ket. Mondogatták is: könnyű a tarpaiaknak, hiszen a hegyen van bor, kolbász, szalonna, ott könnyű átvészelni a terhes napokat... - zárta visszaemlé­kezését Zsoldos Barna. KM-ML Zsoldos Barna a gáton... FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Borzasztó erővel zúdult a víz a töltésen Több száz házat kellett helyreállítani vagy újjáépíteni fotó: internet A védekezést irányítók soha nem felejtik el 2001 márciusát. NYÍREGYHÁZA, VÁSÁROSNAMÉNY. Helmeczy László, a megyei védelmi bizottság akkori el­nöke:- Délután kaptam egy tele­font Fazekas László védelem- vezetőtől, hogy kétszer negy­ven méter szélességben fel kell robbantani a 41-es utat... Akkor már a védelmi bizottsá­got összehívni nem lehetett, a dolog halaszthatatlan is volt. Nekem, egyedül kellett dön­tenem. Azért dilemmáztunk, mert tudtuk, hogy ez olyan, mintha gátat robbantanánk, s ezzel elárasztanánk az ott lévő településeket. Éjfél körül kiderült: a vízügynek nincs robbanóanyaga, az ideve­zényelt katonai parancsnok Tudtuk: az út átvágása olyan, mint­ha gátat rob­bantanánk. HELMECZY LÁSZLÓ szintén nem tud adni. Vé­gül 15 méter szélességben vágták át az utat két helyen, elmaradt a robbantás, bár a második átvágás idejére már megérkezett a robbanóanyag. Mire végeztünk, már hajnalo- dott... Formálisnak tartották Jüttner Csaba, Vásárosna­mény akkori polgármestere, a térségi védelmi bizottságának elnöke azt mondta, március 5-én napközben szembesültek azzal, hogy ha a vízügyesek számításai pontosak, irtózato­san nagy víz jöhet. Szembesül­tünk azzal: ha jók a számí­tások, irtóza­tos víz jöhet. JÖTTNERCSÁBA- Nem maradt más hátra: el kellett szállítani az állandó ke­zelésre szoruló betegeket. Ki- küldtük a felhívást, melyben tájékoztattuk a lakosságot, hogy mit kell tenniük, ha be­következne a katasztrófa - ezt az emberek többsége formális­nak tartotta. Teljesen megdöb­bentem 6-án reggel fél hétkor, amikor Kerti Andor arra kért: készüljünk a kitelepítésre. És akkor berogyott a töltés ... Kerti Andor, a védelmi osztag parancsnoka:- Március 6-én hajnalban érte el a töltéskorona szintjét a víz. Óriási terhelést kapott a töltés felső rétege, mely la­zább szerkezetű volt, mint a töltéstest, a töltésmag, hisz ezt a növények, férgek átjár­ják, az időjárás is gyengíti. Tizenegy óra körül kezdett pokollá válni a helyzet. Rövid másfél óra alatt tizennyolc helyen suvadt le a töltés­rézsű. Egyik pillanatról a má­sikra a töltéskoronaélből le­csúszott a harmada, fele. Volt két olyan suvadás, mely lega­lább 25-30 méter széles volt. Ebből akkora tömegű föld jött le, akkora sár keletkezett, amit homokzsákkal már nem tudtunk megtámasztani. Az egyik pillanatról a másikra tő­lem 10-15 méterre 4-5 méter szélességben, másfél méter mélységben berogyott a töl­tés. Borzasztó erővel zúdult ki a víz. KM-GYL árvízi krónika Március 3.: A Kárpátokban átlagosan 60 milliméter csapadék hullik, ehhez 40 milliméternek megfelelő hó is elolvad.____________________________ Március 4.: A Tisza egyik kárpátaljai mellékfolyója, a Borzsa elönti llosvát és környé­két. ____________________________________________ Március 5.: Rahónál a Tisza 575 centiméter (500 volt a maximum). Reggel 9-kor Nyíregyházán összehívják a védelmi bizottságot. Fazekas László védelemvezető közli: a Kárpátokban szakad az eső, a Tisza Tiszabecsnél vasárnap reggel és hétfő reggel között több mint öt métert emelkedett. Este tizenegykor újra összehívják a védelmi bizottságot; újabb rekordok várhatóak a Tisza felső szakaszán. Helmeczy László, a védelmi bizottság elnöke azt kérdezi a szakemberektől: ekkora víztömeget meg lehet-e fogni. A válasz nem túl optimista. Március 6.: Hajnali ötkor tetőzik a Tisza Tiszabecsnél 719 centiméterrel (+11). A v(z több ponton eléri a gátkoronát Tiszabecs és Kisar között. Kispalád egyharmadát el­önti a víz az országhatár felől. Túrricse és Csaholc közelében két suvadás keletkezik a Túr gátján. Délután fél kettőkor átszakad a gát Tarpánál. Ekkor Tivadarnál 1014 centit mérnek, 56-tal többet, mint valaha. A 41-es főút déli oldalán hét település - Tákos, Csaroda, Hetefejércse, Gulács, Jánd, Tivadar - lakóinak kell menekülnie. ______ Március 7.:Hajnalban a védelmi bizottság elnöke közli: meg kell kezdeni a kimene­kítést Vámosatyáról, Tiszaadonyból, Tiszaszalkáról, Tiszavidről, Lónyáról, Mátyusról, Tiszakerecsenyből, Gergelyiugornyáról, Gelénesről, Beregdarócról, Beregsurányból és Barabásról. Vásárosnaménynál a Tisza 941 centiméterreH órakor tetőzik. Jüttner Csaba térségi védelemvezető közli: valószínűleg át fogjáimgni a 41-es főutat. Március 8.: Éjfélkor az egyik, háromkor a másik ponton átvágják a 41-est. A víz délelőtt 10 óra körül Vámosatyára ér. Veszélybe kerül Gergelyiugornya is. ________ Március 9.: A Tisza Záhonynál nyolctól, 752 centiméterrel tetőzik nyolc órán át. A mentés folytatódik a Beregi-öblözetben, még mindig másodpercenként 100 köbmé­ter víz zúdul a tájra. Tiszamogyorósnál két helyen átszakad a nyári gát, szerencsére „csak” melléképületeket áraszt el. ______________________________ Március 10.: végre hozzáférhetnek a tarpai gátszakadáshoz, megkezdődhet a terep előkészítése a szádfalazáshoz. Tiszaszalkánál megnyitnak egy zsilipet, mely visszave­zeti a vizet a Tiszába (a kiömlött 140 millió köbméterből 20 milliót.) __________ Március 11.:Tiszaadony, Tiszakerecseny kerül veszélybe. Kárpátaljai települése­ket (Harangláb, Hetyen, Csonkapapi) is fenyeget az ár. Beregsurányba, Tivadarba, Márokpapiba, Beregdarócra visszatérhet­nek az emberek.____ ________ Március 12.Nagy erőkkel folyik a tarpai gát helyreállítása. A Kárpátokban újra esik, már Tiszabecsnél is emelkedés ta­pasztalható. A víz átlépi az országhatárt: Átvágták a 41-est fotó: internet elönti Haranglábat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom