Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-27 / 73. szám

2015. MÁRCIUS 27., PÉNTEK „Gázos” esetek az egyik géppel bérűn. Öt évvel ezelőtt és 2008-ban is majdnem elájul­tak a pilóták a Germanwings egyik Airbusán - számolt be még 2012-ben a német Die Welt. A 2010-es esetben in­dult vizsgálat jelentése sze­rint a problémát a gép jégtele- nítésére használt glikololdat okozhatta, amely mérgező, édeskés szagú gáz formájá­ban bejuthatott a pilótafülke levegőztető rendszerébe. Két évvel korábban ugyan­azzal az Airbus-szal volt gond, de akkor nem sikerült kideríteni a baj forrását, hbn Családtagok gyásza kedden ILLUSZTRÁCIÓ: AFP, QUIQUE GARCIA Tizenkét utas úgy döntött a 132-ből, hogy inkább lemond­ja az utazást, miután csütörtö­kön kényszerleszállást hajtott végre a Vueling spanyol disz­kont légitársaság Airbus A320- as utasszállító repülőgépe Barcelonában. Ez ugyanaz a tí­pus, mint amelyik egyik gépe lezuhant a francia Alpokban. Sajtóhírek szerint a kapitány a felszállást követően égett sza­got érzett, ezért „elővigyáza­tosságból” visszafordult, mti A tapasztalt többe kerül BUDAPEST. A diszkont légitár­saságok gyakran alkalmaznak kezdő pilótákat, mert költség­hatékonyak - közölte Demeter Csaba, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesületének elnö­ke az MTI-nek csütörtökön. A pilóta szerint alapvetően 200 óra a kötelező repülési idő a kiképzésen, majd egy típusát­képzés után a kezdő pilóták megkezdhetik munkájukat a társaságoknál. Nem véletlen - tette hozzá -, hogy a diszkont társaságok elsősorban kapitá­nyokat keresnek, akikre rá me­rik bízni a kezdő pilótákat, mti Egy Airbus A320-as pilótafülkéjében fotó: afp, adek berry Háromféle légi veszélyhelyzet jöhet Légiutas-kísérők gyásza a németországi Kölnben, a Germanwings székhe­lyénél FOTÓ: AFP, MARIUS BECKER Légiutas-kísérő beszélt arról, mit tehetnek, ha zuhan a gép. DEBRECEN. Háromféle vész­helyzet létezik a levegőben: az elsőnél kevesebb, mint öt perc van a leszállásig, a másodiknál 5-20 perc, a har­madiknál más okból, példá­ul egy kismama rosszulléte miatt kell megszakítani a re­pülést, és a legközelebbi rep­téren landolni - magyarázta lapunknak egy nemzetközi fapados légitársaság utaskísé­rője. A debreceni származású nőtől megtudtuk, a második esetben nagyon fontos, hogy az utasokat megnyugtassák és felkészítsék a landolásra.- Mindenkinek megnézzük a biztonsági övét, ellenőriz­zük, le vannak-e zárva a felső poggyásztartó rekeszek, meg­mutatjuk még egyszer, hol ta­lálják a mentőmellényt, hon­nan jön le az oxigénmaszk stb. Hat perc alatt 32 ezer láb- A legnagyobb felelőssége a kijáratoknál ülőknek van. Nekik külön is elmondjuk, hogyha velünk valami történ­ne, akkor hogyan tudják ki­nyitni az ajtót, vízre landolás után beüzemelni a felfújható csúszdát. A középső ajtónál ülőket pedig még a felszállás előtt tájékoztatjuk, hiszen oda nem biztos, hogy eljutunk. Az utas azt is mondhatja, nem szeretné vállalni a feladatot, ilyenkor biztosítanunk kell neki másik ülést - folytatta a stewardess.- Amikor kevesebb, mint öt perc van a földet érésre (azaz zuhan a gép), nem sok időnk van elmagyarázni a dolgokat. Gyorsan ellenőrizzük a biz­tonsági öveket, megmutat­juk, hogyan tudják szorosra húzni, és megkérünk min­denkit, hogy hajtsa a fejét a térdei közé - mondta.- Előfordulhat, hogy az oxigénmaszkok nem „esnek le”, annak ellenére, hogy a gépen csökken az oxigén szintje és a légnyomás. Erre is fel vagyunk készülve. Ha azt érzem, hogy fáj a fejem és egyre nehezebben, lassabban gondolkodom, a mellettem lévő társam is ezt tapasztal­ja, akkor akár egy hullám­csattal is ki tudom oldani az oxigénmaszkomat, amivel egy időben a többi is lejön, a pilótának pedig van 6-7 perce (ennyi időre elég a gépen lévő oxigén) arra, hogy az átlag 38 ezer láb (körülbelül 11,5 ki­lométer) magasságból a gé­pet 6 ezer láb (1,8 kilométer) magasságba hozza, ahol már megfelelő a nyomás és az oxi­génszint. Azt azonban tudni kell, hogy vész esetén 5 perc is elég, hogy 38 ezer lábról biztonságosan landoljunk - magyarázta.- A BBC szerint 8 perc alatt érte el a Germanwings gépe 38 ezer lábról a talajt, így tud­niuk kellett, hogy mi történik, nem csak „zuhantak”. A piló­tának látnia kellett, hogy az Alpok felett repül, hogy ott nem tud landolni. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy le­jöttek-e az oxigénmaszkok. Ha igen, akkor elképzelhető, hogy a nyomáskülönbség kiegyenlítése miatt ereszke­dett, mert kilyukadt a gép­test, vagy kitört egy ablak. De miért nemiért segítséget? Érthetetlen! - mondta a már­cius 24-én történt tragédiáról. ÉKN-SZ. FABÓK ÁGNES Légikatasztrófák Az elmúlt tíz év öt legsúlyosabb európai légikatasztrófája ■ 2005. augusztus 14. (Görögor­szág): a ciprusi Helios Boeing 737-es gépe Larnacából szállt fel és Prágába tartott, amikor Athén közelében lezuhant: a tragédia 121 emberéletet követelt • 2006. augusztus 22. (Ukrajna): egy Pulkovo felé tartó orosz Tupoljev repülőgép Kelet-Ukrajnában lezuhant, 170 ember halt meg ■ 2008. augusztus 20. (Spanyolor­szág): egy Madridból a Kanári-szige­tekre tartó McDonnell Douglas MD- 82-es utasszállító felszállás közben kigyulladt, majd földbe csapódott, 154 ember halálát okozva ■ 2014. július 17. (Ukrajna): a Malay­sia Airlines Boeing 777-es gépe Amsz­terdamból Kuala Lumpur felé tartott, amikor a gépet Ukrajna felett lelőtték; a gépen tartózkodó 298 személy közül senki sem élte túl a támadást- 2015. március 24. (Franciaország): a német Germanwings Barcelonából Düsseldorfba tartó Airbus A320-as gépe lezuhant a francia Alpokban, 150 ember vesztette életét Mindig a biztonság az első Rendkívül szigorúak a repüléshez kapcsolódó ellenőrzési szabályok. Debrecen. - Az elmúlt száz év statisztikáit vizsgálva világo­san kimutatható, hogy a re­pülés a legkevésbé veszélyes közlekedési mód, köszön­hetően annak, hogy ott min­denben a biztonsági szem­pont a legelső - hangsúlyozta elöljáróban Gulyás Péter, a debreceni repülő- , tér for- , * Un*“***! galmi igazga­tója. Lista alapján A biztonság az utasokra és a személyzetre vonatkozóan is értendő, és az összes techno­lógiai fejlesztésnél figyelembe veszik. Emellett a repülés min­dennapos „ügymenetében” is alapvető.- Indulás előtt a pilóták egy lista alapján ellenőrzik a fül­kében a műszereket, a légi­utas-kísérők pedig a fedélze­tet, hogy az oxigénmaszkok, ülések, a vészkijárat biztonsá­gosan működik-e. Továbbá a repülőtér földi személyzete és a pilóták kívülről körbenézik a gépet, s a legkisebb sérülést is jelzik a karbantartóknak, akik megvizsgálják, felszállhat-e a T7*f Untot# légijármű. Érkezéskor, mielőtt a földi kiszolgálási eszközök megközelítik a repülőgépet és leszállnának az utasok, ugyanez a vizsgálat megint megtörténik. Ezek mellett a bázisrepülőtéren a gépeket folyamatosan ellenőrzik, erre minden légitársaságnak bizto­sítania kell az előírások szerinti karbantartó személyzetet, esz­közöket. Rendszeresen felül­vizsgálják a hajtó- és futómű­veket, a fedélzeti és egyéb műszereket. A légügyi hatósá­gok pedig szúrópróbaszerűen is megvizsgálják mindezeket - sorolta a szakember. A toronyból készültségbe helyez­hetik a teljes személyzetet FOTÓ: ARCHÍV Nem végzetes Gulyás Péter nem emlékszik rá, hogy Debrecenben való­di kényszerleszállásra került volna sor, de ilyen eshetőség­re is fel van készülve a haj­dú-bihari légikikötő.- Ha egy gép bajba kerül­ne,'a szokásos nyitvatartási időn túl is tudnánk fogadni. A „forgatókönyv” szerint a pilóta jelzése után az irányí­tótorony emelt szintű ké­szültségbe helyezné az egész reptéri személyzetet. Értesí­tené a repülőtér tűzoltóságán kívül a városit is, valamint az egyéb hatóságokat, a rendőr­A gépet a felszállás előtt ját*/ és leszállás után is / tüzetesen átnézik j FOTÓ: ARCHÍV J^KoT' > séget, mentőket; a problémá­tól függően előkészítve azt, hogy a gép épségben landol­hasson. Gulyás Péter elmondta: meghibásodás esetén a mai technológiának köszönhe­tően - az egymással ösz- szehangolt működésükből adódóan - bizonyos beren­dezések át tudják venni a fő funkciókat. Ezért igen ritka a végzetes probléma, vagyis ha baj van, a gép akkor sem zuhan le, hanem el tud jutni a legközelebbi repülőtérig. ÉKN-SZŐKE TÍMEA Világosan kimutatható, hogy a repülés a leg­kevésbé veszélyes közlekedési mód. GULYÁS PÉTER ország MONACO Francia­ország .Spanyol- Í ország Marseille ANDORRA Spanyol­A 4U 9525-ös járat utolsó pillanatai A Germanwings Airbus A320-as gépe a francia Alpok lakott területektől távol eső részén csapódott be. A tragédiában 150-en vesztették életüket, köztük 16 iskolás. Airbus A320 Németország ALPOK Düsseldorf Barcelonnette A járatnák 1 l:49-kor kellett volna megérkeznie. Franciaország Sufi 10 óra 1 perc, Barcelona: a gép 30 perces késessel szállt fel. kai n Olasz­j?' 50 km 30 mérföld 10:45 A gép 38 ezer lábon elérte az utazó­magasságot. 10:53: Eltűnt a radarról. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: FLIGHTRADAR2A.COM Magasság (láb/méter, ezer) A törmelékeket 2 ezer méter magasságban, 100-200 méterre szétszóródva találták meg. A repülési magasság csúcsa Helyi idő szerint megadott időpontok Sebesség (csomó, km/h) 40/12 A JÁRAT REPÜLÉSI MAGASSÁGA ÉS SEBESSÉGE Mont Blanc 15 781 láb/4810 méter 38 000 láb/ 11 580 méter Eltűnt a radarról 6800 láb/2072 méter 800/1,480 500/926 400/740 200/370 0 09:55 10:00 10:05 10:10 10:15 10:20 10:25 10:30 10:35 10:40 cgraphicnews

Next

/
Oldalképek
Tartalom