Kelet Magyarország, 2015. március (72. évfolyam, 51-76. szám)
2015-03-12 / 60. szám
2015. MÁRCIUS 12., CSÜTÖRTÖK KEHT FOTÓK: RACSKÓ TIBOR A Tiszabercelhez ezer szállal kötődő Bessenyei György A Tiszának reggeli gyönyörűsége című versét a vadregényes folyó ihlette Vendégünknek sosincs pikkelycsömöre Kérdezz-felelek a ciánszennyeződésről, a szabolcsveresmarti víztározóról, a busáról, a pontyról és a delfinről. nyíregyháza. Nagy hal akadt a horgunkra. Horgászberkekben évtizedek óta ismerősen cseng Radóczi János neve. A Szabolcs Halászati Kft. ügyvezetője fogadta olvasóink záporozó kérdéseit, illetve reagált az elektronikus úton érkező felvetésekre is. A pontos - esetünkben a pontyos - „rendelési időhöz” képest tovább tartózkodott a Ke- let-Magyarország szerkesztőségében. A fajsúlyosabb kérdéskörökre éppúgy reagált, mint a lényegesen köny- nyedebbekre. Összességében kellemesen érezte magát, fic- kándozott a megduplázódott intervallumban. Frappáns válaszaiból kiderül: volt szák- jában minden jó. A ciánszennyeződés apropóján a rakamazi Nagy Antal arról érdeklődött, hogy mennyit regenerálódott a folyó, azaz újra a régi már a Tisza? radóczi JÁNOS: Igen! A fogások olyannyira jól alakultak, hogy mi magunk is meglepődtünk. A fogási naplók értékelésekor a halak méretéből megállapítható volt, hogy valóban egyívásúakról van szó. A ciánszennyezés óta a tiszavirágzásról is ugyanúgy beszélhetünk, mint előtte. Ősszel süllő- és kősüllődömping volt. Szinte minden faja jelen van a keszegnek. Talán a ke- csege az, ami ritkán fogható, de a cián óta voltak olyan időszakok, amikor ebből is sokat fogtak a horgászok. Az elmúlt évek nagyon aszályosak voltak. Szinte kiszáradt a szabolcsveresmarti víztározó. Mi lesz a sorsa? - érdeklődött Fintor Sándor demecseri olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: A „rétközi tó” jóformán üres. Aktuális a halászati jog újra odaítélése. Még nem kerülhet sorra, mert az a jogszabály nem jelent meg. Igen komoly fejlesztés várható a tározót illetően. A szélsőséges időjárás mellett nem volna célszerű úgy vizet beengedni, hogy a várhatóan száraz időszakból eredő párolgást mesterségesen ne lehessen pótolni. Meg nem erősített hírek szerint komoly fejlesztésekre készül a vízügyi igazgatóság a térségben, ami alapjaiban változtatja meg majd a szabolcsveresmarti víztározó halászati, horgászati hasznosítását. Sokszor lehetett olvasni a busáról mint „tájidegen halról”, mi a helyzet vele napjainkban? - kérdezte Virágh Géza fehérgyarmati olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: Tógazdasági körülmények között a busás haszon reményében telepítenek busát. Mivel ki tudja szűrni azt a planktont, amit a ponty nem, vízminőség-javító hatása is van. Ha egészséges halról beszélünk, különösen az Omega-3 nevű zsírsav vonatkozásában a busa többszörösen tartalmazza azt, mint a takarmányozott ponty. Még az étrendünkbe is könnyen beilleszthető. A mai konyhai technológia mellett a szálkátlanítása sem jelent problémát. Hátránya, hogy horoggal nem, vagy alig fogható. Természetes körülmények között nem szaporodik, ezért a telepítést követő két-három év múlva a befogadó vizet szükséges lehalászni. Tudjuk, hogy milyen egészséges a halfogyasztás. Mit tapasztalnak, növekedett-e az igény a hal iránt? - vetette fel Horváth Antal záhonyi olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: Magyarországon továbbra is stagnál a halfogyasztás. Átrendeződés tapasztalható, hiszen a horgászegyesületek éves telepítései is csökkennek, viszont az éves eloszlás a fogyasztásban javul, tehát nem csak karácsonykor vásárolnak sok halat a fogyasztók. Érdekes jelenség, hogy a tőlünk keletre eső országok évről évre több halat vásárolnak, ami pótolja a hazai értékesítésünk csökkenését. Várhatóan a Magyar Halászati Orientációs Pénzügyi Alap beindulásakor végbemegy az a fogyasztást elősegítő marketingprogram, mely elősegítheti a fogyasztás növekedését. Túlzott javulást már csak azért sem tudunk elképzelni, mert a termelő alapok kihasználtsága most is igen magas. Melyik a kedvenc hala, és miért? - kíváncsiskodott Kovács Ferenc rakamazi olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: A ponty. Vizuálisan az első helyen van. A pikkelyes ponty színe nekem szebb az aranynál. A legközelebb áll a magyar ízvilághoz, megfelelően elkészítve pótolhat tengeri halakat is. A ponty kvázi biohal. Nincsenek olyan bevitt anyagok a húsában, mint a lazacban vagy a pisztrángban, amelyek köztudottan ketreces vagy medencés tartással, keveréktakarmányon, tápon nőnek fel. Cégünk a ponty tenyésztéséből él 30 éve. Az a hír járja, hogy a természetes vizeken megszűnik a halászat. Igaz ez? Mi lesz akkor a halászokkal? - fejezte ki aggodalmát Kiss Endre tunyog- matolcsi olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: A halászatot annak idején a mezőgazdaság bányászataként emlegették. Az a párás környezet, . melyben a halászoknak kell dolgozniuk, rendkívüli módon igénybe veszi az emberi szervezetet. Ennek ellenére vannak olyanok, bár nem sokan, akik ezt a foglalkozást választják, még akkor is, ha családjuknak ez megélhetést csak részben biztosít. Valóban több mint hír, hogy a halászok 2016-ban már nem űzhetik a foglalkozásukat, de hogy mi lesz velük, arra senki nem gondol az intézkedést meghozók közül. Azt gondolom, hogy ezt a problémát valahogy át kell hidalni, hiszen azokat a feladatokat, amiket a horgászati és halászati törvény a halászokra ró, csak akkor lehet elvégezni, ha ehhez a megfelelő szakembergárda rendelkezésre áll. Közhely, de a remény hal meg utoljára. Bízom benne, hogy ez a kérdés úgy kerül megoldásra, hogy senkinek az érdeke nem sérül. Azért bízom ebben, mert meggyőződésem, hogy van ilyen megoldás. Kevés helyen lehet venni mostanság területi engedélyt a Tiszára. Miért? Korábban jóval több településen volt bizományosi árusítás - vetette fel Lukács Lajos ibrányi olvasónk. RADÓCZI JÁNOS: A mi számaink nem ezt mutatják. Tény, hogy azoktól a bizományosoktól elbúcsúztunk, akik megítélésünk szerint nem voltak elég megbízhatóak az előzetes megállapodásunkhoz képest. Az általunk kezelt vizekre online is vásárolhatnak napijegyet a horgaszjegy.hu oldalon. Akinek nincs internet-hozzáférése, annak bizományosaink tudnak segíteni. Mi indokolta, hogy a nyugdíjasok horgászjegyeit 8 ezerről 15 ezerre emelték? Sem heti, sem bizonyos területre szóló jegy nem kapható - jelezte Krasznai Zoltán. radóczi János: Nem kérdezte meg tőlünk soha senki, hogy miért teszünk engedményeket a hatvan éven felülieknek. Amikor ezt bevezettük, akkor segítségnek szántuk a nyugdíjasoknak, de azt tapasztaltuk, hogy a kedvezmények a nemzetgazdasági intézkedések során inkább az idősebb korosztályt találják meg. Sajnos, a kedvezményes jegyhez jutók aránya a mintegy 20 éves intézkedésünk végére olyan mértékben megnőtt, hogy minden területi engedély ára átlépte a piacképesség határát. Volt több alkalommal is hetijegy, ám igen gyéren érdeklődtek iránta. Az, hogy részterületre szóló jegyet nem bocsátunk ki, csakis azért van, mert ugyanannyiba kerülne, mint a teljes területre szóló tikett. László Pál nyíregyházi olvasónk felidézte: „Tavaly a Kelet-Ma- gyarországban megjelent egy fotó arról a kapitális folyami harcsáról, amit Vásárosnamény környékén fogtak. Sajnáltam a halat, mert nem került vissza a folyóba. Úgy gondolom, nem csak a kisméretű halakat kellene visszaengedniük a horgászoknak, hanem a hatalmas, idős állatokat is. Van-e szó arról, hogy egyszer lesz egy ilyen jogszabály is, vagy a horgász erkölcsi gondolkodására bízzák ezt?” radóczi JÁNOS: Sokszor felmerült már horgászkörökben: a méretbeli korlátozásoknál nem pusztán a legkisebb, hanem a legnagyobb kifogható halat is meghatározhatná a jogszabály. A természetes vízi horgászat során azonban ha egy ilyen halat fogunk, akkor is a horgászon múlik, hogy betartaná-e a jogszabályt. A fogás révén keletkezett stressz, sérülés miatt nem biztos, hogy jó megoldás a visz- szaengedés. Van a horgásztársadalomnak egy olyan rétege, Névjegy Radóczi János a Szabolcs Halászati Kft, ügyvezetője ___________________________ Születési idő, hely: 1951. április 19.. Mándok __________________________________ Pályafutás: a Debreceni Agráregyetemen 1975-ben általános agrármérnök szakon végzett; a halászati szakmérnöki képzés után 1984. novemberében az Alkotmány Halászati Szövetkezet elnökévé választották; a nem jogutód a Szabolcs Halászati Kft. többségi tulajdonosaként tevékenykedik három évtizede - János és Gábor fiai a cég oszlopos tagjainak számítanak Tisztségek: a 4300 fős f isza-Rétköz Horgász Egyesület elnöke, a Magyar Akvakuitúra Szövetség alelnöke, az Országos Halgazdálkodási Tanács tagja _____________________ Hobbi: vadászat, halászat amelyik valóban sportként, szabadidős tevékenységként végzi a horgászatot. Nemcsak azért, mert nem szereti a halat, hanem erkölcsi meggondolásból is visszaengedi a zsákmányát. Mennyi halat telepített a Szabolcs Halászati Kft. a Tiszába az elmúlt három évben, illetve, miként oszlik ez meg az erőmű alatti és feletti terület között?- firtatta Tóth Nándor. radóczi JÁNOS: A cég telepítési gyakorlata az üzemtervvel megegyező szintű, fajú halak kihelyezését tartalmazza, illetve alkalmanként az előállítás során keletkezett többlet halegyedeket szintén a Tisza fogadja be. Ezen halak korosztálya a ponty kivételével előnevelt, illetve egynyaras korúnak felel meg. Piaci áron számolva mintegy 22,5 millió forint értékű halat helyeztünk ki, ennek nagy részét a balsai révénél, a magasabb korosztályú pontyot pedig a tuzséri révnél tettük vízbe. A Tisza-part kiépítettsége miatt kevés helyen lehet úgy leengedni a halat, hogy az sérülésmentesen kerüljön a folyóba. Az erőmű alatt nem szoktunk telepíteni, hiszen a hal vándorol, és az erőmű hatása egyébként is összeszorítaná a telepített halegyedeket, így a kannibalizmus kártékony hatását kellene elszenvedniük. Megfigyeléseink szerint a halak 50-100 km-t is képesek a táplálékszerzés érdekében vándorolni életük során. Fogtak már a horgászok jelölt pontyot a Tiszában, illetve a Latorcában, pedig a Bodrogba kerültek kihelyezésre Alsóbereckinél. Tóth Nándort az is érdekelte, hogy megpályázza-e a kft. ismét a kezelői jogot. Ameny- nyiben igen, akkor milyen változásokat tervez a horgászat elsődlegességének érvényesüléséért és eredményességének fokozásáért? radóczi JÁNOS: Megpályázza a társaság vagy a hozzá tartozó szervezet a haszonbérlet jogát, hiszen a halászatban 30 éve folytatott tevékenység nem múlhat el nyomtalanul. A természetes vízi gazdálkodásunk jelenleg piaci alapon működik, az árbevételünkben az elvégzett munkánk jól tükröződik. Általában elmondható, hogy a nehezen megvonható természetes vízi zárszámadásunk pozitív szaldóval jellemezhető. Vannak terveink a tekintetben, hogy különösen a telepítések technológiai színvonalán javításokat alkalmazzunk. Sokfelől hallani, hogy a nonprofit jelleg kerül majd előtérbe a természetes vízi halgazdálkodás során. Semmi sem múlik ezen, és a bevételt rosszul elköltve egy profitorientált cég is profit nélkül maradhat. Tóni aláírással arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarországon lehet-e delfint telepíteni, és milyen a delfinek szerelmi élete? RADÓCZI JÁNOS: Édesvízi delfinfajok is léteznek. Ahol a némi nemi életüket élik, azt „kéjvíznek” nevezzük. Tehát lehet cégnevet változtatni... LADÁNYI TÓTH LAJOS ladanyi@kelet.hu Radóczi János válaszolt a kérdésekre
