Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-05 / 30. szám

2015. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK KELET Nézőpont M. Magyar László A szenvedés barázdái Mikor már elveszítettük a mindennapi életünkhöz szorosan hozzátartozó dol­gokat, kapcsolatokat, akkor döbbenünk csak rá igazán arra, hogy mekkora veszte­ség is ért bennünket. Egyik pillanatról a másikra marad­hatunk magunkra, hiszen ahogy a felborult dominók újabbakat döntenek fel, úgy követhetik egymást láncsze­rűen a balszerencsés esemé­nyek is. A leépítések miatt először „csak” a munkahe­lyünket veszítjük el, aztán már a törlesztőrészleteket sem tudjuk fizetni a lakásunk után, végül a kilátástalan anyagi helyzet miatt a házas­társak közötti sok vitatkozás, veszekedés oda vezet, hogy szétesik a család, s nincs kitől segítséget, támogatást kérni. Mindenki másképpen viseli sorsának szomorú alakulását. Van, aki a men- helyen magába roskadva ül egész nap, keveset szól, nem ismerkedik, nem barátkozik. Mások hangoskodnak, hogy érzékeltessék: a hajléktalan helyzetük ellenére ők igenis „valakik”, nekik jogaik van­nak, nekik mindent szabad. Az értelmiségi múltjukat elveszítők nem adják fel, keresik a munkalehetőséget, hogy előbb-utóbb visszatér­hessenek a társadalom meg­becsült, adófizető tagjai közé, azonban ehhez nagy-nagy kitartásra, és külső segítségre van szükségük. Bármeny­nyire is szeretnének ugyan­is hasznos tagjai lenni az országnak, nemigen látják a feléjük nyújtott szalmaszálat, hiába várják azt az államtól, a vállalkozóktól. Lelkűkben valamennyi­en érzékenyek, vágynak a szebbre, a jobbra, s álmodoz­nak egy teljesebb, boldogabb családi életről. Sorsuk miatt azonban mi csak az egyre több barázdát vesszük észre a megviselt, fáradt arcukon... laszlo.magyar@kelet.hu Kelet kvíz Melyik az a település, melynek a 19. században, a jobbágyfelszabadítás idején fő birtokosai az Ibrányi és Krajnyik családok voltak? a) Búj b) Méhtelek c) Hetefejércse d) Ófehértó A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Ahol hajlékra lelnek nappal is A nappali melegedőben lehetőség van pihenés­re, tisztálkodásra, az étel melegítésére. nyíregyháza. Két igazi nagy ellensége van az embernek, bárhol is éljen: a hideg és az éhség. Éppen ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy az ebédidőhöz közeledve egy­re többen vannak az Oltalom Szeretetszolgálat nappali me­legedőjében. Mindenki más­képpen várja az idő múlását. Egy fiatal nő az asztalnál ülve a feltett táskájára hajtja fe­jét, s úgy szundikál szelíden, békésen. Álmában biztosan valahol messze jár... Néhány férfi könyvet olvas, közelük­ben egy lány ruhaprospektust lapozgat. Hosszasan elidőzik egy-egy képnél, talán arra gondol, hogy állna rajta, ha meg tudná venni... Egy idő­sebb férfi több széken fekszik. Se cipő, se zokni rajta, csak közelebbről látni meg a lábfe­jén a fagyás feketéllő foltjait. Se lakás, se munkahely- Engem ugyan le ne fényké­pezzenek! - csattan fel innen is, onnan is a kiáltás, s kérésü­ket tiszteletben tartjuk. Néhányan lehajtják a fejü­ket, nem kívánnak beszélget­ni, hiszen lakás és munkahely nélkül kilátástalannak látják A munkaügyi központból jövök, ebé­delek, és me­gyek haza. BABOS ANDRÁS Olykor van­nak háborgók is, akiket finoman le kell szerelni. JUHÁSZ JÁNOSNÉ Egy délelőtti pillanat a nyíregyházi nappali melegedőben zsákutcába jutott életüket. Van, aki hajlandó elmonda­ni sorsa alakulását, de nevét nem vállalja. János nyolc éve - ahogy fo­galmaz - kliense a nappali me­legedőnek. Gyermekfelügye­lőként dolgozott, de megszűnt a munkahelye, vissza kellett adnia a szolgálati lakást, így egyik napról a másikra az ut­cán találta magát. Nem volt kihez mennie, hiszen állami gondozottként nőtt fel.- Szinte állandóan itt va­gyok, s ha ez melegedő bezár 16 órakor, megyek a Bokréta utcai éjjeli pihenőbe - mesé­li. - Olykor-olykor vannak az emberek között összetűzé­sek, hiszen egyesek azt hi­szik, hogy nekik minden jár, mert hajléktalanok. Bár itt is lehet tisztálkodni, de én az éj­szakai szálláson szoktam. Az aktív korúak rendszeres szo­ciális segélyét kapom, ezt a 22 8oo forintot kell beoszta­nom egész hónapra. Ebédet kapok itt, vacsorára, reggelire szoktam költeni a pénzből. Bár van dajka és hegesztő OKJ-s oklevelem is, ezekkel nem tudok elhelyezkedni, ezért mezőgazdasági alkalmi munkákat szoktam vállalni. Van, aki rendszeresen vissza­hív, s ez jó érzés. Széthullott a család Sz. J.-né családját a férje italo­zása tette tönkre. Gyermekei nevelőszülőkhöz kerültek, ő pedig az Oltalom Szeretet­szolgálatnál lelt menedéket. Itt, a nappali melegedőben ismerte meg nyugdíjas társát, akivel most egy garázslakást bérelnek. A férfi nyugdíjából és az ő keresetéből élnek. Óhatatlanul jön a kérdés: Mi­ért van itt? Pedagógus, pszichológus Juhász Jánosné szociális kise­gítő több éve dolgozik az Ol­talom Szeretetszolgálat intéz­ményében.- Hétfőn százkilencvenen jöttek el ebédelni. Az étkezés és az itt tartózkodás feltétele, hogy regisztráltassák magu­kat, és érvényes tüdőszűrési papírral rendelkezzenek - magyarázza. - Nem tagadom, vannak összetűzések, vannak háborgók, akiket finoman le kell szerelni, meg kell nyug­tatni. Olykor egymást sem tisztelik, nincs bennük tole­rancia. Az itt dolgozóknak úgy kell megkövetelniük a fegyel­met, hogy közben pedagógu­sok és pszichológusok is egy­ben. Mikor idejöttem, tudtam, hogy nem könnyű munka ez, de jó érzés segítséget nyújtani a rászorultaknak... FOTÓ: RACSKÓ TIBOR- Olyan pici az albérlet, hogy még fürdőszoba sincs. A tisztálkodás mellett eljövünk az ebéd miatt, valamint az itt dolgozók segítenek albérletet keresni. Mennénk nagyobbá, hogy a gyerekeimet tudjam hol fogadni, de hát annyi sok kauciót kérnek, hogy nem tudjuk kifizetni. Az ebédre várakozók között a nagy hangja miatt nem le­het nem észrevenni a lakatos­bokori Babos Andrást.- Öt éve járok Nagycser­keszről ide ebédelni. Egye­dül élek otthon, a feleségem meghalt, családom nincs, Most sehol sem dolgozom, de a munkaügyi központból jö­vök, úgy néz ki, március l-jé- től mehetek fakitermeléshez dolgozni. Az ebédet kanalazgató Ács Lászlóné pár percben összesű­ríti népes családjának szomorú történetét: - Volt egy telkünk házzal, csakhogy a férjem rossz szerződést kötött a földre, elúszott minden tulajdonunk a házunkkal együtt. Nincs hová mennünk, itt kötöttem ki a tiz gyermekemmel. M. MAGYAR LÁSZÓ laszlo.magyar@kelet.hu Gyilkosságról suttognak a szomszédok Az ingatlan tulajdonosának barátja azt mutatja, hol ástak a rendőrök FOTÓ:PUSZTAI SÁNDOR Szaunában nőtt a vadkender NYÍREGYHÁZA. A megyei és vá­rosi rendőrkapitányság mun­katársai február 2-án Újfe- hértón igazoltatták a 40 éves T. Gábort, akinek autójában 80,9 gramm THC-tartalmú kábítószert találtak. A nyír­egyházi férfi lakásában tartott házkutatás alatt a rendőrök kábítószer kiporciózására szolgáló digitális mérleget és egy őrlőeszközt foglaltak le. Ugyanezen a napon tartot­tak ellenőrzést a rendőrök K. Róbert debreceni lakásában, aki a gyanú szerint otthoná­ban termesztette és árusította a marihuánát. A rendőrök a 41 éves férfi házának szauná­jában 19 tő indiai vadkendert, már kiszárított és eladásra előkészített kábítószergya­nús növényi törmeléket, és a porciózásához, valamint a termesztéséhez szükséges eszközöket foglaltak le. km A Rezeda utcában talált holttest személy- azonossága egyelőre ismeretlen. NYÍREGYHÁZA. Szerdán ottjár- tunkkor a Rezeda utcai ingat­lan tulajdonosának barátja la­punknak elmondta: a kiérkező rendőrök először csak lyu­kakat fúrtak a földbe, majd a hullakereső kutyák jelzése után dolgozni kezdett a mar­koló is. Később a szakemberek kézzel folytatták az ásást, így Lakossági bejelentés alapján kezdte meg a rendőrség Jpfc a vizsgálatot. 4 FEHÉRVÁRI \ / MARIETTA P ’ft bukkantak a csontvázra. Idő­közben megérkezett a porta gazdája is, aki ugyan nem kí­vánt nyilatkozni az ügyben, de annyit azért megtudtunk tőle, hogy az eddig isme­retlen személyazonosságú holttestet már valószínűleg évekkel azelőtt elrejtették, hogy ők megvásárolták a telket. Letörten hozzátette: amikor 2004-ben megvette a területet, tizenöt kamionnyi szemetet hordatott el onnan, mert akkor még két méter magas hulladékkoszorú övez­te a városrészt. A szomszédok mindeneset­re csak lassan rázódnak vissza a megszokott kerékvágásba, annak ellenére, hogy az utcá­ban már kedden este befejez­te a hatóság a vizsgálatot. Vizsgálják a körülményeket Fehérvári Marietta rendőr százados, a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtószóvivője megerősítette: lakossági be­jelentés alapján február 3-án egy Nyíregyháza külterüle­tén lévő ingatlanon elvégzett adatgyűjtést követően egy elásott, ismeretlen személy­azonosságú holttestet talál­tak. A Bűnügyi Osztály szak­értők bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit. KM *> Pótkocsi lángolt az M3-ason Kigyulladt és teljesen kiégett egy román kamion pótkocsija az M3-as autópályán szerda reggel; nem kizárt, hogy a fékek túlmelegedése okozta a tüzet. fotó: pusztai Sándor Megkérdeztük Ön hogyan szokott segíteni a rászorulókon? Drahos Ferencnek „szenve­délye” a segítségnyújtás. - A Baptista Tevékeny Szeretet Misszió szenvedélybetegek nappali intézményében dol­gozom, ahol az elesettek ta­nácsadáson, foglalkozásokon vehetnek részt. Szívügyem az emberek, családok meg­mentése, de csak ha ők is partnerek ebben! A minap egy „rászoruló” pénzt kunyerált tőlem az utcán, de nem adtam neki, mert tudtam, hogy elin­ná. Kéninger Dávid elmondta: az áruházakban kihelyezett adománydobozokba szokott dobni némi aprót. Hunyadi Tamás alaposan megfontolja, kinek és mennyit ad. - Jobb, ha (el)ismert szervezeteken keresztül segítjük a valóban rászorulókat - tanácsolta. Ma- tejkó Evelin inkább a négylábú rászorulóknak adja forintjait, mert állatbarát. - Persze, az emberek sorsa is érdekel, a felesleges ruhákat a szemetes mellé tesszük, hogy megtalál­ják a nehéz sorsúak. Zsóri Adri­enn így válaszolt: - Alapvetően jószívű vagyok, de már nem veszem be a koldusok me­séjét. Décsiné Füzessi Viktória többféle módon és többeknek is igyekszik segíteni. - Kisgyer­mekes családokat ajándékoz­tunk meg, részt vettünk a ci- pősdoboz akcióban. A piacnál kéregető vak koldus markába is szoktam pénzt tenni - me­sélte a családanya. km-pi DRAHOS FERENC: „Szenvedélyem” a segítségnyújtás. KÉNINGER DÁVID:Az adománydobozokba dobok néha pénzt. HUNYADI TAMAS: Megfontolom, kinek és mennyit adok. MATEJKÓ EVELIN: A felesleges ruhát a sze­metes mellé tesszük. ZSÓRI ADRIENN: Már nem veszem be a koldusok meséjét! DÉCSINÉ FÜZESSI VIKTÓRIA: Ahogy csak tudok, segítek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom