Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-20 / 43. szám

20]5. FEBRUÁR 20., PÉNTEK KELJÉT A Nyugat védőpajzsa Mintha megismételné magát a történelem. Egykoron a hódító török hadakat tartóz­tattuk fel, s nemcsak azért, hogy hazánkat óvjuk, hanem hogy az egész keresztény Európát is megvédjük a tá­madásuktól. Jó néhány száz év elteltével pedig ismét úgy védjük országunkat a délről és keletről érkező illegális bevándorlók ellen, hogy köz­ben Európának teszünk ezzel nagy-nagy szívességet. Meglepő, hogy milyen ügyesen szivárognak be ezek a koszovói, szír, afgán megélhetési, illetve politikai menekültek hazánkba. Igaz, vannak, akik már a szerb-ma­gyar határt átlépve lebuk­nak, nagyon sokan azonban eljutnak Budapestig, Győrig, s csak a vasútállomásokon, illetve a vonatokon tartott ellenőrzések során derül ki, hogy nem rendelkeznek vízummal. így aztán a gazda­ságilag fejlett álomországok elérése helyett a magyar befogadóállomásokon ébred­nek rá a józan valóságra, a várható kitoloncolásra. Lélekben egy szebb, em­beribb életre vágynak, amit Nyugat-Európában remélnek megtalálni - már ha eljutnak odáig. Csakhogy hazánk ismét védőpajzs, a Nyugat védőpajzsa. S félő, hogy ez a titulus nekünk bizony nagyon sokba kerül... laszlo.magyar@kelet.hu Sokak szerint erős az ellenérzés az unión kívülről érkezőkkel szemben BÉRŰN. Az EU 28 tagállamában a lakosságnak átlagosan 57 szá­zaléka ellenzi a bevándorlást az unión kívüli országokból, míg a más uniós tagországokból érkezőket csak a lakosság 41 százaléka nem látja szívesen - idézi a német dpa hírügynökség az Euro- Barometer felmérését. „A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az Európai Unióban a bevándorlás kérdése” - mondta a dpa hírügynökségnek Richard Kühnel, az Európai Bizottság németországi képviseletének a vezetője. A harmadik országokból érkező bevándorlók integrációja mindannyiunk kö­zös ügye - szögezte le. Az EuroBarometer szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arány. Erős ellenérzések vannak Görögországban is, ahol a lakos­ság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány. mti Megélhetési bevándorlás: közös ellenőrzés BUDAPEST. Magyar, osztrák és német rendőrök közösen próbálják kiszűrni az illegális bevándorlókat a Nyugat-Eu- rópába tartó vonatokon, valamint azokon a pályaud­varokon, amelyeken fel le­het szállni ezekre a szerelvé­nyekre. Thomas Pöttschacher osztrák (a képen balról) és Claudia Kiinger német rendőr hadnagy magyar rendőrök társaságában járőrözött a Ke­leti pályaudvaron. mti Közös járőrcsoportok ellenőriznek a vonatokon is fotó: mti, marjai János Tűzszünet - újratöltve Nyomásgyakorlással akarnak érvényt szerez­ni a minszki megállapo­dásnak. PÁRIZS.A „normandiai négyek”- Franciaország, Németor­szág, Ukrajna és Oroszország- csütörtökön megegyeztek, hogy újabb nyomásgyakor­lással próbálnak érvényt sze­rezni a február 12-én megkö­tött kelet-ukrajnai tűzszüneti megállapodásnak. Újra találkoznak? Angela Merkel német kancel­lár, Francois Hollandé fran­cia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak egymás­sal, ennek eredményét jelen­tette be Párizsban a francia elnöki hivatal. A közlemény szerint a négy ország vezetői elítélték a tűzszünet megsér­tését, és egyetértenek abban, hogy a Minszkben elfogadott intézkedéseket „szigorúan és a maguk teljességében” fogana­tosítani kell, valamint „meg­vizsgálták a debalcevei esemé­nyek következményeit”. Tűzszünet, labdával A közlemény szerint „az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet (EBESZ) kép­viselőinek találkozniuk kell a helyszínen a felekkel”, és ér­vényt kell szerezniük a minsz­ki megállapodásnak. Hollandé tudatta azt is, ennek érdeké­ben az újabb nyomásgyakorlás részleteiről a négy ország kül­ügyminiszterei már csütörtö­kön elkezdenek tárgyalni. Francia diplomáciai forrá­sok jelezték: elképzelhető, hogy a tárcavezetők talál­kozni is fognak a következő napokban, feltehetően Pá­rizsban, azért, hogy a minszki megállapodás „megsértései ne vezessenek annak meg­szűnéséhez”. A párizsi forrás szerint „kritikus hetek követ­keznek”. A szombat éjfélkor élet­be lépett tűzszünet ellenére folytatódtak a harcok a straté­giailag fontos csomópontnak számító Debalcevében és kör­nyékén, sőt, a szeparatisták fokozták a város elfoglalására tett erőfeszítéseiket. Miután a felkelők kedden benyomul­tak a városba és elfoglalták annak nagyobbik részét, a hó­napok óta ostromlott ukrán kormányerők szerdán - meg­kezdték csapataik többségé­nek kivonását a városból és környékéről. A tűzszünetről múlt csütör­tökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport és a szakadá- rok vezetői között. mti Stabil pályára állt a növekedés Budapest. Stabilabb növeke­dési pályára állt a magyar gaz­daság az elmúlt hónapokban, ami alapot ad a további fej­lesztési célok megvalósítására- mondta Varga Mihály minisz­ter, a Díj a sikeres vállalkozá­sokért januári elismeréseinek átadásán. Emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy európai összevetésben a magyar gaz­daság a legeredményesebb le­gyen - fogalmazott a nemzet- gazdasági miniszter felidézve, hogy tavaly a második és a ne­gyedik negyedévben is a leg­magasabb növekedési ütemet érte el a GDP bővülése az Euró­pai Unióban. Hozzátette, 2014 utolsó negyedévében a vára­kozásokat túlteljesítve, 3,4 százalékkal nőtt a gazdaság, az éves bővülés 3,5 százalék. A tavasszal induló pályá­zatok egyszerűbbek, átlátha­tóbbak lettek, és egy új elem is megjelent: a visszatérí­tendő támogatási forma, így lehetőség lesz olyan össze­gek felhasználására a gazda­ságban, amelyek újra és újra segítséget tudnak nyújtani a vállalkozások fejlesztéséhez- fejtette ki. mti Mit tett Brüsszel? Semmit! Jelentést adott ki a HRW Magyarországról - nem hízelgő. Budapest. A Human Rights Watch (HRW) jogvédő szer­vezet súlyosan aggályosnak nevezte az emberi jogok magyarországi helyzetét, egyben felszólította az Euró­pai Uniót, hogy cselekedjen az ügyben. Reformok sorozata kellene A szerdán nyilvánosságra ho­zott jelentésről kiadott angol nyelvű összefoglalóban az ol­vasható, hogy a szervezet sze­rint „Brüsszel gyakorlatilag nem tett semmit a kifogásolt jogszabályok és intézkedések ügyében, amióta az Európai Bizottság 2014 márciusában a jogállamiságnak az uniós tagállamokon belüli erősebb védelmét célzó intézkedést hozott”. A budapesti keltezésű je­lentés számos területen ag­gályosnak nevezi az emberi jogok magyarországi helyze­tét, amelyet a kormány által kezdeményezett jogszabá­lyoknak tulajdonít. „A magyar kormány egy sor aggályos törvényt és irányel­vet hozott, az ezek megvál­toztatására irányuló nemzet­közi felhívásokat azonban nagyrészt figyelmen kívül hagyták” - olvasható az ösz- szefoglalóban.- Lydia Gall, a HRW Balkán­nal és Kelet-Európával fog­lalkozó kutatója szerint Ma­gyarország „ékes példája” annak, hogy az Európai Unió­nak fokoznia kell fellépését a jogok védelmében a határain belül. „Az EU-nak ki kell állnia saját értékei mellett, és meg kell védenie Magyarország polgárainak jogait, beleértve azt is, hogy eljárást indít a jogállamiság védelmére, és az Európai Tanács elé viszi Ma­gyarország ügyét”. A Human Rights Watch szerint reformok sorozatára van szükség ahhoz, hogy a magyarországi jogszabályok és intézkedések összhangba kerüljenek az ország nemzet­közi és regionális kötelezett­ségeivel. A HRW sürgette egyebek mellett a civil szervezetek el­leni hadjárat beszüntetését, az alkotmánybíróság jogköre­inek helyreállítását. mti DK: ez már elfogadhatatlan! BUDAPEST. A Demokratikus Koalíció szerint mind politi­kailag, mind történelmileg el­fogadhatatlan, hogy az orbáni hatalom saját állampolgáraitól is megtagadja az európai jo­gokat és értékeket - írja a párt emberi jogi munkacsoportjá­nak vezetője. Búzás Anna a Human Rights Watch nemzet­közi jogvédőcsoport szerdai jelentésére hivatkozik. Szerinte a jelentés is kiemeli, az Orbán-kormány szándéko­san szakította szét a rendszer- váltás óta fennálló demokra­tikus Magyarország jogállami kereteit. Úgy fogalmaz: mos­tanra az Emberi Jogok Európai Bírósága szinte hetente mond­ja ki valamelyik kormánydön­tésről, hogy az sérti a magyar állampolgárok magántulajdon­hoz való jogát. MTI <§> Segítség Albániának Az árvíz sújtotta Albániának szánt nagy teljesítményű víz­tisztító-, valamint egy víztisztító- és zacskózóberendezés, és kezelői az útnak indítás előtt a Fővárosi Vízművek budapesti székháza előtt február 19-én. A napi 100 ezer liter víz tisztítá­sára alkalmas felszerelést kilenc magyar szakember kíséri el Albániába, ahol a mintegy hétezer fős Selenice településen segítenek az ivóvízellátásban. fotó: mti, bruzák noémi <§> Jó idő a metszéshez Egy munkás metszi a szőlőt a Sauska pincészet egyik Guyot-művelésű merlot szőlőültetvényén Siklós közelében, február 19-én. fotó: mti, sóki tamás A helyi sajtót is szabályoztatná BUDAPEST. A Jobbik törvény- javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az önkor­mányzati sajtóra is vonatkoz­zon a kiegyensúlyozottság követelménye. Novák Előd, a párt alelnöke a politikai véleménynyilvání­táson alapuló diszkrimináció ellen emelte fel szavát, és utalt arra, a médiatanács éves sta­tisztikájából is kiderül, hogy a legtöbb diszkrimináció a Job- bikot éri a sajtóban. Értékelése szerint a helyi, önkormányza­ti médiában általánossá vált, hogy a Jobbikról szóló hírek nem jelennek meg. mti A MACI elmagyarázza, miért kellenek a civilek BUDAPEST. Csaknem száz civil szervezet csatlakozott már a Magyar Civilszervezetek (MACI) önszerveződő kö­zösségéhez, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon működő ci­vilek munkájára, tevékenysé­gük sokszínűségére, és társa­dalmi szerepük fontosságára. Magyarországon a KSH leg­utóbbi gyorsjelentése szerint 2013-ban 57 ezer civil szerve­zet működött, 525 milliárd fo­rint bevétellel gazdálkodott, 41 ezer embert foglalkoztatott, és majd’ félmillió önkéntes segí­tette munkájukat. Mindezek ellenére a szervezetek tapasz­talatai szerint a társadalom legtöbb tagja keveset tud mun­kájukról, sokszínű tevékenysé­gükről. A MACI ezért azon dolgozik, hogy láthatóvá tegye a szektort - foglalta össze Simon Ildikó, a MACI egyik szervezője. A szer­vezők azt is hangsúlyozták: számos társadalmi igényt sem az állam, sem a piac nem tud egyáltalán, vagy megfelelő módon kielégíteni. mti Devizaárfolyam (2015.02.19.) PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 305,75 -2,20 USA dollár 268,27 -2,00 Svájci frank 284,15 -3,71 Angol font 414,32 -2,90 Román lej 68,78 -0,39 Ukrán hrivnya 9,86 -0,11 Horvátkuna 39,61 -0,26 Lengyel zloty 73,22 -0,25 & http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Jegyzet M. Magyar) László FOTÓ:AFP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom