Kelet-Magyarország, 2015. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-03 / 28. szám

2015. FEBRUÁR 3., KEDD SAPS: elkezdődött a kifizetés második üteme A tavaly október köze­pén indult első ütem­ben mintegy 161 milli­árd forintot juttatott az MVH a gazdáknak. Budapest. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) január 30-án indította el a 2014-es területalapú tá­mogatás (SAPS) második rész­letének utalását. Ennek során az elkövetkező hetekben több mint 100 ezer mezőgazdasági termelő jut mintegy 60 milli­árd forinthoz. Legkésőbb június 30-áig A további jogosult kérelme­zőknek a fennmaradó támo­gatási összegeket folyamato­san, legkésőbb június 30-áig utalja át az MVH. A második ütemben a hektáronként járó nagyságrendileg 35 ezer fo­rint az éves SAPS támogatás 50%-át jelenti. A teljes 2014-es kérelme- zési évre több mint 170 ezer ügyfélnek hektáronként 70 ezer forintot meghaladó ösz- szeg fizethető ki területalapú támogatásra az összesen 341 milliárd forintos keretből. Eb­ből a tavaly október közepén indult első ütemben mintegy 161 milliárd forintot juttatott az MVH a gazdáknak. Az elő­leg biztosításával a termelők­nek kevesebb hitelt kellett felvenniük, ami jelentősen segítette az őszi mezőgazda- sági munkák elvégzését. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszíro­zott egységes területalapú támogatás fajlagos hektáron­kénti összege az elmúlt hét évben a duplájára nőtt. km Az elkövetkező hetekben több mint 100 ezer mezőgazdasági termelő jut mintegy 60 milliárd forinthoz illusztráció: ÉKN Kvízmegfejtés A13. század során keletkezett falut először Opag néven említették. Melyik ez a település? b) Apagy Módosított génállomány A GMO fajták vetésterülete napjainkban megközelíti a kétszázmillió hektárt illusztráció: ÉKN Dr.Vágvölgyi Sándor főiskolai tanár szerint számos intő jel figyel­meztet a hatásvizsgá­latok szükségességére. nyíregyháza. A magyar kormány elkötelezett a GMO-mentesség és azon tag­állami szuverenitás mellett, miszerint minden uniós or­szág dönthessen szabadon ar­ról, hogy akar-e genetikailag módosított növényeket ter­meszteni, vagy sem. Génmódosított élőlények De mi is az a GMO, illetve mik azok a GMO-s növények? A kérdések megválaszolásában dr. Vágvölgyi Sándor, a Nyír­egyházi Főiskola Agrártudo­mányi Tanszékének vezetője segített lapunknak.- Az első génmódosított (GM, GMO, transzgenikus) élő­lények laboratóriumi előállítá­sa több mint három évtized­del ezelőtt történt, és akkor igazi szenzációnak számított a tudomány világában. A köz­termesztésben húsz évvel ez­előtt jelentek meg azok a GMO fajták, amelyek a génmódo­sítás eredményeképpen kór­okozókkal, rovarkártevőkkel szemben rezisztensek voltak. A GMO fajták vetésterülete rendkívül dinamikusan növe­kedett, és napjainkra megkö­zelíti a kétszázmillió hektárt Európában az „elővigyáza­tosság elve" alapján utasítják el. DR.VÁGVÖLGYI SÁNDOR a világon - tájékoztatta lapun­kat dr. Vágvölgyi Sándor.- Legnagyobb területen a szója-, kukorica-, gyapot- és repcefajok GMO fajtáit ter­mesztik. A genetikai módo­sítás lényege az, hogy olyan gént építenek be egy adott faj­tába, mely genetikai (evolúci­ós) távolság miatt természe­tes úton, vagy hagyományos nemesítési módszerrel soha nem kerülhetne oda. A mód­szer lehetőséget ad mestersé­ges génekkel történő transz- formálásra is, ami önmagában véve is elgondolkodtató. A genetikai módosítással lét­rehozott fajták felhasználási lehetősége igen széleskörű, és igazán nagy perspektívája a humán gyógyászatban van. A szakember példaként megemlítette, hogy a cukor­betegek számára életfontos­ságú inzulint már évtizedek óta genetikailag módosított mikroorganizmusokkal ter­melik.- Felvetődik a kérdés, hogy miért fél Európa és benne Magyarország a génmódosí­tott fajtáktól, miközben azok eddig elképzelhetetlen távla­tokat nyújtanak az emberiség előtt. A válasz lényege nagyon egyszerű. Nem végezték el a megfelelő színvonalú, ob­jektív táplálkozás-élettani és környezeti hatásvizsgálatokat a jelenleg termesztett GMO fajták vonatkozásában, mi­közben számos intő jel figyel­meztet ezek szükségességére. Míg Amerikában a termesztés alapja a „lényegi azonosság elve” addig Európában az „elő­vigyázatosság elve” alapján utasítják el. A GMO fajtáknak az egészségre és az élővilágra gyakorolt hatása alig ismert, mivel a fajták előállítóinak ez nem áll érdekében. Már csak azért sem, mert egy ilyen vizs­gálat több évet és több száz millió dollárt igényelne. A profitért folyó hajszába ezek egyike sem illik bele - fogal­mazott a főiskolai oktató. TARNAVÖLGYI GERGELY gergety.tarnavolgyi@kelet.hu Információk Genetikailag módosított élőlény (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) mestersége­sen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GM0-ba, tehát olyan génkombiná­ciót hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. A transzgenikus növények által a nemesltők többféle célt érhetnek el, például fo­kozhatják a gyomirtó szerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamintartalmát. A piaci igények felé fordulnának Népszerűvé akarják tenni a fiatalok körében az agrár-felsőoktatást ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Három új tag a gyűjteményben Budapest. Három tétellel bő­vítette a Hungarikumok Gyűj­teményét és nyolc tétellel a Magyar Értéktárat a Hungari- kum Bizottság - közölte Faze­kas Sándor földművelésügyi miniszter a napokban Buda­pesten. A hungarikumok sorába ke­rült a vizsolyi biblia - amely az első teljes, magyar nyel­vű biblia -, továbbá a IX-XI. századi magyar íj, valamint a szegedi fűszerpaprika-őrle­mény. A miniszter az íj hunga- rikummá minősítését azzal indokolta, hogy ez az egye­di fegyver fontos szerepet játszott a honfoglalás és az államalapítás során zajló har­cokban. KM A kormány 2020-ig tízmilliárdokat fordít a teljes magyar szakok­tatás újjászervezésére. Keszthely. - Az eddiginél sok­kal ésszerűbb és hatékonyabb agrárszakképzési rendszer felépítésén dolgozunk. A kor­mány 2020-ig tízmilliárdokat fordít a teljes magyar szakok­tatás újjászervezésére. Ezen belül újra népszerűvé akarjuk tenni a fiatalok körében az agrár-felsőoktatást - hang­súlyozta Keszthelyen Simon Attila István, a Földművelés- ügyi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára a Pannon Egyetem Georgikon Karának diplomaátadó ünnepélyén tartott köszöntőjében. Koncentrált szerkezet Simon Attila István kiemelte, hogy a képzési szerkezet kon­centrálásával és a piaci igé­nyek felé fordulással növel­hető tovább az agrárképzés színvonala. A vidékfejlesztés kulcseleme az agrárképzés, azonban a modern elemek bevezetése, mint például a duális képzés, a gazdato­vábbképzés, a távoktatás, vagy a szakképzés tartalmi kínálatának bővítése nélkül nem lehet sikeressé válni. Mint mondta, hosszabb tá­von az a cél, hogy két-három agrárképzési központ jöjjön létre az országban. Ezek a központok az alapképzéstől a doktori iskoláig és a kutatóin­tézetekig lefedik majd a teljes agrár-felsőoktatási és kuta­tás-fejlesztési spektrumot, míg a többi intézmény speci­alizált, a térségi igényeknek jobban megfelelő területeken nyújtana agrár-típusú képzé­seket. OBJEKTÍV HÍRÜGYNÖKSÉG Együttműködik a NAK és a bank Budapest. A Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara (NAK) és a TakarékBank Zrt. között létre­jött megállapodás célja, hogy elősegítse a vidékfejlesztési stratégiában foglalt célkitűzé­sek megvalósítását, valamint a rendelkezésre álló uniós és hazai források kihasználását. Ennek érdekében a bank az agrárium minden szegmense részére célzott hiteltermé­keket fejleszt, valamint az uniós támogatások felhasz­nálását segítő finanszírozási konstrukciókat dolgoz ki. A megállapodás értelmében a kamarai kártya tulajdonosai februártól 1600 takarékszö­vetkezeti fiókban vehetnek igénybe kedvezményes banki szolgáltatásokat. km A vidékfejlesztési irányokról is értekeznek NYÍREGYHÁZA. - A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara megyei szervezete február 4-én fél 9-től fórumot rendez Nyír­egyházán az új agrártámo­gatási rendszerről - tájékoz­tatott Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara me­gyei elnöke. A Nyíregyházi Főiskolán (Sóstói út 31./B) tartandó rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztráció­hoz kötött. A fórum témái: a gazdaösszefogás jelentősége a magyar gazdatársadalom megerősítése érdekében, az új vidékfejlesztési irányok 2014-2020 között, és a köz­vetlen termelői támogatások rendszere 2015-től. A rendez­vényre előzetesen regisztrálni kell kedd 10 óráig. Jelentkezni a NAK honlapján ( www.nak . hu), a főoldalon megtalálha­tó „Nyíregyházi Agrárfórum” cikkre kattintva lehet. Amennyiben elektronikus regisztrációra nincs lehetőség, a rendezők kérik, hogy a meg­jelölt határidőig keressék a helyi falugazdászokat, vagy a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságát (4400 Nyíregyháza, Arany János utca 7., telefon: 06-42/501-131). km Fórumot rendezünk az új agrártámogatási rendszerről. RÁCZ IMRE 8 Gazdaflevelö WB£r

Next

/
Oldalképek
Tartalom