Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-29 / 24. szám

2015. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK KELET Olvasónk írja Vengrinyák János a könyvtárban FOTÓ: A SZERZŐ ILLUSZTRÁCIÓ: ALAPÍTVÁNY Gyalogtúra - telekocsival! A szilveszteri kiváló hangu­lat folyatásaként gyalogtú­rát szervezünk a Zemplén hegységbe február elsején, vasárnap. A találkozót 7 óra­kor tartjuk a Síp utca-Egy- ház utca közötti parkolónál. A túra programja: Sátoral­jaújhely, Zsólyomka-völgy, a Szárhegyen a Magyar Kálvária történelmi emlék­mű megtekintése, Rudabá- nyácska, a smaragdvölgyi pihenőpark és Sátoralja­újhely, tehát mintegy 14 kilométeres út áll a túrázni vágyók előtt. Az utazást telekocsi módszerrel, sze­mélygépkocsival szeretnénk megoldani, a költségtérítés (m)értéke tehát létszámtól függő. Az esti órákban, 18 óra körül fogunk hazaér­kezni a sok élményt ígérő gyalogtúráról, amelyre janu­ár 29-éig lehet jelentkezni: zoldkeroprogram@gmail. com; 30/589-98-10. KAZAI BÉLA, ZÖLD KERÉK ALAPÍTVÁNY Bíborfényben a kultúra napján Január 22-én az egész napunk a kultúra előtti tisztelgés je­gyében telt Gávavencsellőn. A Rakovszky Sámuel Általá­nos Iskola is csatlakozott az „Együtt Szaval a Nemzet” országos programhoz, így délelőtt a Himnusz közös szavalatától volt hangos az intézmény aulája. Délután könyvbemutatóval tettük teljessé a magyar kultúra napját a községi és iskolai könyvtárban. Vendégünk volt a gávavencsellői gyö­kerekkel rendelkező, ma Nyíregyházán élő Vengrinyák János, akinek Bíborfényben című kötetével ismerkedhe­tett meg a közönség. A prózai és verses alkotásokból egy igazságkereső, értékekben gondolkodó költő-író szemé­lye bontakozott ki előttünk, kinek humorérzéke is meg­mutatkozott az írásaiban. A hallgatóságot mélyen meg­érintette a szerző személyes vallomása az irodalommal való kapcsolatáról, amely gyermekkoráig vezethető vissza, bár igazából csak 58 éves korában kezdett el írni. Vengrinyák János igy fogal­mazta meg ars poeticáját: „lélekből írok”. A hangulatos ünnepi esemény valóban lélektől lélekig hatott, a hall­gatóság és a könyv alkotója is átélhette az olvasóktól jövő szeretet ajándékát. PÁSZTOR ZOLTÁN CSABÁNÉ, KÖNYVTÁROS, SZERVEZŐ Olvasóink írják Miért pazaroljuk a drága gázt? így, egyre jobban belecsúszva a télbe, értetlenkedve állok a jelenség előtt, amelyet úgy nevezünk: gázpazarlás. Valamennyi közintézmény ezt teszi. Sok helyen a fűtés egyáltalán nem optimálisan működik, magas hőfokon üzemelnek a kazánok. Az iro­dákban, termekben kánikulai meleg van, így történhet meg, hogy a dolgozók janu­árban is pólóban flangálnak a folyosókon. Tudom, hogy a szaunamelegben lubickoló alkalmazottaknak ez kedvező helyzet, nem így annak, aki a fűtésszámlákat fizeti! Az iskolák, óvodák, hivatalok so­kaságánál tapasztalom, hogy az ablakok tárva-nyitva áll­nak, és ömlik kifelé a meleg. A megoldás igen egyszerű lenne, csupán lejjebb kellene tekerni a hőfokszabályzót. Országos és helyi szinten is közös, jól felfogott érdek lenne a spórolás a gazdasági helyzet javítása érdekében! FECSKE LÁSZLÓ Vágjuk derékba a tolvajok karrierjét! Kivágott erdők, letarolt ligetek és elmaradt büntetés. S ami igazán bosszantó, hogy a fákat - nem számít, milyen vastagok - úgy egy méter magasan vágják le! Annyira szemtelenek a tolvajok, hogy le sem hajolnak a kivágandó fák miatt, inkább derék- magasságban fűrészelik el azokat. Legallyazzák és elviszik, mintha a sajátjuk lenne. Nincs mit tenni, nem lehet őket rajtakapni, pedig a hóban ott a nyomuk, látszik, hogy kiskocsival (is) vitték a tüzelőt. Az évek óta fennálló probléma a mai napig meg­oldatlan. A falopás komoly erkölcsi kár és durva termé­szetkárosítás. Attól, hogy nem veszünk róla tudomást és nem vagyunk hajlandók beszélni róla, súlyos köb­méterek tűnnek el minden télen, barbár módra lemé­szárolva az erdőt, meglopva a tulajdonosokat, mindany- nyiunkat! 2013. júliusától bűncselekménynek, kör­nyezetkárosításnak számít, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki érte, mégis, a hideg évszak közeledtével rengeteg falo­pás történik. Mi a teendő? Azt gondolom, össze kellene fogniuk az erdőgazdáknak, az önkormányzatoknak, a polgárőrségeknek, a rendőr­ségnek ebben az ügyben. Ha látják, tudják, hová kerül a fa, nagyon szigorúan járjanak el az elkövetővel szemben, csak így várhatunk előrelé­pést! Az önkormányzatoknak lehetőségük lenne létrehozni erdőőrséget a mező-, illetve a polgárőrség mellett, ez a szerv kifejezetten az ilyen típusú bűncselekményekre specializálódott elkövetőket fülelhetné le. A rendszeres járőrözéssel meg lehetne előzni a falopást, hiszen a mezőőr, a polgárőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncse­lekményekről, szabálysérté­sekről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendel­kező más szervet haladék­talanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni. PISLA ISTVÁN, ERDŐTULAJDONOS Napi megélhetési gondokkal küzdenek »^-Segl Ifink Mélyszegénységben élő, négygyermekes család vagyunk. Nyíregyháza egyik bokortanyájának a szélén élünk egy kis házban. A leg­kisebb gyermekünk féléves, a legnagyobb 15 éves. Közhasz­nú munkásként időnként van jövedelmünk, jelenleg munkanélküli vagyok, a feleségem gyes-en van. Havi jövedelmünk nem elég a csa­lád alapvető szükségleteinek biztosításához. Nem szégyel­lem kimondani: napi meg­élhetési gondokkal küszkö­dünk, egyik napról a másikra élünk. Szükségünk lenne egy vaskályhára, hogy a másik szobát is tudjuk fűteni. Ezen kívül tűzifára, hogy valahogy túléljük az idei telet. Szívesen elfogadnánk egy használt, de működőképes mosógépet és tartós élelmiszereket is. Napi küzdelmet folytatunk a fennmaradásért, és hogy a gyermekeinket méltó módon tudjuk nevelni. Bízunk az emberek segítő szándékában. EGY RÁSZORULÓ CSALÁD, 70/644-8778 Fogadónap: kedden és pénteken Továbbra is várjuk olvasóinkat észrevételeikkel szerkesztőségünkben! Ügyfélszolgálati időben, minden kedden és pénteken 10-14 óráig Dankó Mihály újságíró fogadja az aktuális problémafelvetésekkel, információkkal érkezőket Nyíregyházán, a Dózsa György utca 4-6. szám alatt, az első emeleten. @ Gyémántlakodalmasok Molnár Piroskát és Szilágyi Ferencet házasságkötésük 60. évfordulója alkalmából - a Nyírbogdányban élők nevében - Balogh Tibor Zoltán, a község polgármestere és Szentpéteri Szabolcs jegyző köszöntötte. fotó: olvasónktól Olvasónk írja A klubtagoknak is köszönet járt az egész éves, fáradhatatlan munká­jukért FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Tartalmas évet zárt a nyírbélteki nyugdíjas klub Eredményes esztendőt zárt a Nyírbélteki Nyugdíjasok Klubja. Az évzáró ünnepsé­gen a település és a megye elismert vezetői mellett a debreceni és a nyírbogáti nyugdíjas egyesületek is képviseltették magukat a helyi klub félszáz tagjá­nak legnagyobb örömére. Muszta János, Nyírbélteki Nyugdíjasok Klubja vezetője megköszönte a nagyközség önkormányzatának, valamint a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás­nak a 2014-ben nyújtott tá­mogatásokat, meghívásokat, a kiváló együttműködést. Dr. Szabó József bihartordai népdalokkal szórakoztat­ta a jelenlévőket, a bogáti nyugdíjasok saját gyűjtésű népdalaikat adták elő. A házigazdák szintén dalokkal és versekkel szórakoztatták a jelenlévőket. NYÍRBÉLTEKI NYUGDÍJASOK KLUBJA Nem úszhatjuk meg a szappanadót Az állampolgár így is, úgy is fizet, legfeljebb eldöntheti, milyen formában. nyíregyháza. Hallottam a hí­rekben 2015 egyik új adófaj­tájáról, az úgynevezett szap­panadóról. Eszembe jutott egy régi, 60 éves emlékkép az óvodás koromból. Ebéd előtt sorban állunk egy alumínium lavór előtt, és közben énekel­tük: „Piszkos a kezem, meg a tenyerem. Ettől kapok beteg­séget, ha ezzel eszem. De jól megmosom vízzel, szappan­nal. Meghalnak a bacilusok, nem lesz semmi baj!” A mai óvodások a versi­ke második részét talán így énekelhetnék: „De jól meg­Előbb-utóbb úgy járunk, mint az a bizonyos viccbéli nyuszika... DOMOKOSNÉ NAGY KATALIN A kézmosáson nem szabad spórolni! mosom, vízzel, szappannal. Megtelik az államkassza, s nem lesz semmi baj!” Feltételezem, az adó miatti áremelés miatt a közintézmé­nyekben az amúgy sem folya­matosan feltöltött szappan­tartók többet lesznek üresek, mint tele. Az sem biztos, hogy minden család megengedheti magának, hogy a gyerekek­nek ezután is azt mondja: „Mindig szappannal moss kezet, naponta kétszer pedig fogkrémmel moss fogat!” Mi következik ebből? A megfe­lelő higiénia hiányában meg­nő majd a különböző fertőző betegségek előfordulása, és a fogbetegségek aránya. Ez kinek rossz? Az állam­nak nem, legfeljebb a polgár­nak, aki elmegy a patikába, és megveszi a gyógyszereket a gyógyulása, illetve fájdalmai enyhítése érdekében. Az ál­lam tartja a markát, hiszen a gyógyszervásárlásokból szár­mazó patikai bevételek egy része az ő kasszájába vándo­rol. Mindenki eldöntheti te­hát, hogy szappanadót fizet, vagy gyógyszert vásárol. Ott vagyunk, ahol a part szakad A háziasszonyok szintén el­dönthetik mosás előtt, hogy a megszokott, előírt adag mo­sóport rakják a gépbe, vagy magasabb hőfokra állítják a gépet, ami lehetővé teszi, hogy kevesebb mosószerrel is tiszták legyenek a ruhák. Utóbbi esetben talán megúsz- tuk a „szappanadót”, de a víz- melegítéshez több energiára van szükség, tehát magasabb lesz a villanyszámla. A döntés nem egyszerű, de legalább mi hozhatjuk meg! Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő lépés. Lehet, hogy eljön az idő, amikor úgy járunk, mint az a bizonyos viccbéli nyuszika: ha van sap­kánk azért, ha nincs, azért fi­zetünk. DOMOKOSNÉ NAGY KATALIN----------------------------------------------------------------------------->i"" " üzenet . & Berti Lászlóné hűséges olvasónktól: yí3'/ A boldog ember jól érzi . magát, szórakozik, és közben megváltoztatja a világot, mintegy mellesleg. RIIKKA PULKKINEN Lelkes „zöldkerekes” túrázók ILLUSZTRÁCIÓ: THINKSTOCK

Next

/
Oldalképek
Tartalom