Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-28 / 23. szám

2015. JANUÁR 28., SZERDA KELET A Tűzpróba összetett színházi élményt kínáló előadás fotó: pusztai Sándor Romantikus lovagdrama szenvedély és humor között Keresztes Attila ren­dező totalitásra törő előadást hozott létre. nyíregyháza. Tűz, víz, szen­vedély, vésztörvényszék: iga­zi romantika! Lovagdráma, amelyben nem csak ármány és szerelem van, hanem humor, megbocsátás és lelepleződés. Heinrich von Kleist 1808- ban keletkezett munkája igazi irodalmi csemege. A teljessé­get mániákusan hajszoló, azt soha el nem érő, a filozófia, a fizika, a művészetek kérdései iránt olthatatlanul vonzódó egykori katona, aki 1811 no­vemberében előbb szíven lőt­te a halál eme válfaját önként vállaló, gyógyíthatatlan He­lene Vogelt, majd magával is végzett, három évvel koráb­ban, 1808-ban írta a Heilbron- ni Katica avagy a tűzpróba című darabját. Thomas Mann a mű fellengzős naivitását, már-már paródiába átcsapó népiességét, a „minden ro­mantikát agyonromantizáló” sajátosságait emlegeti vele kapcsolatban... Tompított romantika Az alkotás alcímét címbe emelő nyíregyházi előadás rendezője, Keresztes Attila nagy ívű rendezésében mint­ha ezt a Thomas Mann-i gon­dolatot érvényesítette volna. Koncepciójában a történet drámai nyitányát, a vésztör­vényszék ülését követően az előrelendülő história bizonyos pontjain a játék vadromanti­kájának tompítása érdekében sikerrel aknázta ki a jelene­tekben rejlő komikum lehe­tőségeit. Mindez nem idegen Kleisttől, aki írásaiban egyesí­teni akarta az antik görög tra­gédiát Shakespeare-rel. (Azt pedig tudjuk, hogy ő tragédiái­ba gyakran csempészett komi­kus figurákat és helyzeteket.) A látvány élménye Keresztes - Kleisthez méltó­an - totalitásra törő előadást hozott létre. Megtartotta a fő cselekményszálakat, azon­ban a dialógusok mögött jel­képes utalásokat helyezett el. A mindenütt jelenlévő kala­pos Arkangyal (Kameniczky László) a történet poézisét, a két „harci mén” a játékos iróniát hordozza. Fodor Viola modernül archaizáló díszle­tei és Bianca Imelda Jeremias beszédesen stilizált jelmezei, egyáltalán a látvány mara­dandó élményt jelentenek a publikum számára. Keresztes Attila megmutatta, hogyan lehet a veretes szöveget élet­tel megtölteni. A csaknem negyven sze­replő közül kiemelendő a Ka­ticát alakító Jenei Judit, a Vi­har Frideriket (Sugár grófját) megformáló Horváth László Attila, és a Kunigundát meg­jelenítő Kuthy Patrícia. Katica apjaként emlékezetes István István, miként a kisebb sze­repekben Vaszkó Bence, Pre- gitzer Fruzsina, Vicéi Zsolt, Horváth Margit, Széles Zita, Éry-Kovács Zsanna, Nagyidai Gergő, Bárány Frigyes, Illyés Ákos, Vizkeleti Zsolt, Mát­rai Lukács Sándor, Mészáros Márton. A Tűzpróba össze­tett színházi élményt kínáló előadás, amely a ironizáló perspektívából láttatja a sze­relmet, a szenvedélyt, a tisz­taságot, a bűnt. KARÁDI ZSOLT Szatmári testvériskolák szakmai találkozója FEHÉRGYARMAT. A fehérgyar­mati tankerület nyolc in­tézményét érintette a hazai testvériskolai pályázat. En­nek apropóján tanácskozott a Fehérgyarmati Tankerület igazgatója, Kálnoki Attila és az intézmények vezetői. Megosz­tották egymással a tapasztala­tokat és az elért eredménye­ket. Az intézmények vezetői arra jutottak, hogy a projekt­ben részt vevő gyerekek és pe­dagógusok egyaránt hasznos élményekre és tapasztalatokra tettek szert a partnerintézmé­nyek közötti programoknak köszönhetően. KM A tanácskozás résztvevői A Csahold Általános Iskola részéről Iszák Tibor, a rozsályi Maróthy János Általános Iskola képviseletében Kicska József, a nagyszekeresi Petőfi Sándor Általános Iskolát reprezentáló Pálúr Endre, a Cégénydányádi Általános Iskola igazgatója, Bodóné Király Klára, a kölesei Kölcsey Ferenc Általános Iskola vezetője, Ombodi Károly, a tiszakóródi Hunyadi Mátyás Általános Iskola első embere, Fontosné Fülöp Marianna, a fehérgyar­mati Deák Ferenc Gimnázium irányítója, Pálúr László, a kisari Kölcsey Ferenc Általános Iskoláért felelős Tóth Béláné. <§> Nyílt szülői fórum A leendő elsőéves hallgatók szüleinek tartottak bemutatko­zó napot a Nyíregyházi Főiskolán kedden, fotó: racskó tibor Élet és művészet berkesül A magyar kultúra napja alkalmából január 28-án 17 órától a művelődési házban „Ratkó József élete és művé­szete” címmel tart előadást Babosi László. Az előadás után az érdeklődők megnézhetik a „Szülők nélkül” című filmet a berkeszi és a fóti gyermekott­honról, gyermekvárosról, km Hangverseny NYÍREGYHÁZA. A Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportja Tárcái Zoltán emlékére rendez hangversenyt január 30-án 17 órától a római katolikus temp­lomban. Fellép a Nyíregyházi Főiskola kamarakórusa és a Pro Musica Leánykar, a mű­soron Mozart-, Kodály- és Ko- csár-művek szerepelnek, km A csapos közbeszól - írókkal, rendezőkkel NYÍREGYHÁZA. A Móricz Zsig- mond Színház „A Csapos közbeszól” elnevezésű január 29-ei, 18 órakor kezdődő talál­kozóján a Krúdy Kamarában szó esik a másnapi drámaíró versenyről, ismertetik a meg­hívott és jelenlévő három szerző (Egressy Zoltán, For- gách András, Pozsgai Zsolt) munkásságát, utalnak a szín­házban korábban játszott da­rabjaikra, beavatják a nézőket a verseny szabályaiba. A jelenlévő rendezők (Bo- dolay Géza és Harsányi Sú­lyom László) beszélnek arról, volt-e már ilyenben részük, mik az elvárásaik. Amikor a szerzők átmennek a sorsolás­ra, a rendezőkkel és a társulat színészeivel (Varga Norbert, Lakatos Máté, Gulácsi Tamás, Gyuris Tibor, Varga Balázs, Kosik Anita, Bende Kinga, Nagyidai Gergő, Jenei Judit, Feliinger Domonkos) folytató­dik a beszélgetés a közelmúlt darabjaitól a legfrissebb bemutatókig. A versenyhez kapcsolódóan dedikálásra várják azokat, akik a három felkért szerző köteteivel ren­delkeznek. Aki szeretne élni ezzel a lehetőséggel, jelezze a szerző nevének megjelölé­sével Matók Szilviánál a mo- riczl35@moriczszinhaz.hu címen, vagy a +20/277-1525-ÖS számon. km Nézői akciók A dáma alapjául szolgáló Móricz-novetla címét január 29-én 19 órakor, Az ellopott futár előtt sorsolják ki. Azok a nézők, akik arra az előadásra jeggyel vagy bérlettel rendelkeznek, belépőik felmutatásával 50 százalékos kedvezménnyel vehetnek belépőt a január 30-ai drámaíró versenyre. A néző szavazhatnak majd a legjobb produkcióról. A színház minden jegyhez szavazócédulákat biztosít. Akik szeretnének élni a szavazás jogával, a kihelyezett urnába dobhatják be a megfelelő sorszámú cetlit. ________ Azok között, akik a drámaíró verseny eredményhirdetése alatt kihelyezett gyűjtődobozba névvel és telefonos vagy e-mail-es elérhetőséggel ellátva leadják aznapra szóló jegyeiket, páros belépőt sorsolnak ki a Szibériai csárdás bemutatójára. Bolondozás, vigasság, dínom-dánom Tavaly közel hetven­ezren keresték fel a múzeumfalut. NYÍREGYHÁZA. Kiemelkedő szezont zárt és gazdag foly­tatásban bízik a Sóstói Múze­umfalu, amelynek már most, januárban tele van a 2015-ös programnaptára. A megszo­kott rendezvények mellett szá­mos újításra is számíthatnak a látogatók, az intézmény veze­tése pedig bízik abban, hogy sikerül túlszárnyalniuk a tava­lyi évet, amikor nyolcezerrel több vendéget fogadtak, mint egy esztendővel azelőtt. Az értékelő-előretekintő sajtótájékoztatón dr. Ulrich Attila, a megyeszékhely al­polgármestere azt mondta, a nyíregyházi múzeumok felfelé ívelő pályán vannak, ezt mu­tatják az évről évre emelkedő látogatószámok.- Örülök annak, hogy a múzeumfalu nem alszik téli álmot, már februárban ese­ményekkel rukkolnak elő, és FOTÓ: SIPEKI PÉTER hogy a fejlesztéseknek kö­szönhetően sikerült új épüle­teket létrehozni, így a külcsín és a belbecs összhangba került - tette hozzá. Farsangtól Márton-napig Dr. Páll István, mielőtt értékel­te volna a múlt évet, úgy fo­galmazott: már ő maga is múlt idő, hiszen nyugdíjba megy. Arról beszélt, hogy a múzeum­falut érintő álmai nagy része megvalósult, többek között azzal, hogy októberben átad­hatták az Árpád-kori falut, és hogy elkészült az újlétai mag­tár, ami olyan kiállításoknak is helyet adhat, amilyenekre a korábbi körülmények között nem kerülhetett volna sor. Az intézményt tavaly közel hetvenezren keresték fel, ami visszaigazolása az itt folyó munkának, és kezd közelíteni a 8-10 évvel ezelőtti időszak mutatóihoz - mondta. Nagyné Bősze Katalin meg­bízott igazgató az idei esemé­nyeket vette számba. A programok sora február 7-én farsangi bolondozással indul, és novemberben, a Már- ton-napi vigasságokkal ér vé­get. A jeles napokhoz kapcso­lódó rendezvények - húsvét, pünkösd, majális, Szent Iván- éj, kenyérünnep - mellé két új programot is beiktattak: az Árpád-kori dínom-dánom elő­deink mindennapjaiba repíti vissza a látogatókat, a magyar népmesét három napon át ünnepük, a „Kóstolja meg” el­nevezésű eseménytől viszont búcsút vesznek. Azzal, hogy lett egy fűthető helyiségük, több időszaki ki­állításnak adhatnak teret, így többek között fából készült szobrokat és különleges gyé­kényeket is láthatnak a ven­dégek, megelevenedik a tűz és a föld művészete, júniusban pedig külön tárlat mesél arról, milyen az, ahová a király is gyalog jár... km-sza A programok sora a farsan­gi bolondo­zással indul. NAGYNÉ BŐSZE KATALIN Film állít emléket Mancsnak, a csodakutyának Életeket mentett fotó: internet Mancs, a német juhász rengeteg életet men­tett meg. BUDAPEST. Mancs, aki gazdá­jával részt vett több pusztító erejű földrengés túlélőinek felkutatásában és számos éle­tet mentett meg, 2006. októ­ber 22-én hunyt el. Egy köz­téri szobor állít neki emléket Miskolcon - és most már egy egész estés film is. Pejó Ró­bert (Látogatás, Dallas Pasha- mende) azonban nem szóról szóra szerette volna megfil­mesíteni az ünnepelt eb tör­ténetét, hanem a régóta tetsz­halott családi film műfaját szándékozott feltámasztani. Számára és Szy Katalin for­gatókönyvíró számára Mancs története csak a kiindulópont volt, amelyhez számos karak­tert ők költöttek hozzá, így az ő Mancsuk kicsit más, mint az eredeti. Ezt a minden lé­ben kanál kiskutyát egy öreg barátja halála után fogadja örökbe és neveli fel egy vidéki villamosszerelő (Trill Zsolt), különleges képességeire pe­dig csak véletlenül derül fény. A páros együtt tanulja ki a mentés szakmáját, majd beve­tésre indulnak, de a gyakran valóban drámai részeket sok esetben mesébe illő animáció jeleníti meg. A mentőkutyák életében ugyanis sok a tragé­dia, ezért a meseszerűség „pu­hítja” az események élességét. Á film címszerepét két né­met juhász, Alex és Ropi ala­kítja, akiket a hazai kutyás és filmes élet meghatározó személyisége, Halász Árpád kutyakiképző készített fel a szerepre. És senkinek ne le­gyen kétsége, hogy ezek a ku­tyák sokszor a színészeknél is keményebben dolgoztak a forgatáson. A tűrőképesség határán így emlékszik vissza a rende­ző: „Mancs vizsgajelenetének forgatása 40 fokban, ember­telen hőségben zajlott. A szí­nészek, statiszták és a kutyák tűrőképességük határán dol­gozták végig a forgatási időt. Még elégedetlen voltam a fel­vett anyaggal, így több jelene­tet meg kellett ismételnünk a nap végén. A színészek és a statiszták a fáradt kutyát olyan tiszta szívvel és lélekkel buzdították, amit Alex, a szí­nész eb megérezhetett: a nap végén olyan teljesítményre volt képes, amit még a tréne­re is megcsodált.” A Mancs január 29-étől lát­ható a mozikban. KM Februárban kezdődik a programsorozat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom