Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-22 / 18. szám

2015. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK KELET Magyartól, magyarnak, magyarul Mátészalkán A ma emberéhez is szól MÁTÉSZALKA. A Buzogány Béla színművész-igazgató vezet­te Mátészalkai Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ és Színház közművelődési megnyilvánulásai megyénk legjelentősebb kulturális tör­ténései közé tartoznak. Szinte valamennyi rendez­vény meg van szórva olyan „művészi sóval”, amely kü­lönlegessé teszi a városban zajló művelődési eseménye­ket. „Magyar szellemi kávé­ház, ahol a közönség választ műsorszámokat!” - hirdeti a magyar kultúra napja alkal­mából rendezett ünnepség­re - január 22-én 17.30 órára a Kölcsey-parkba, majd a kulturális központ Szálkái László-termébe - invitáló plakát. A Himnusz születés­napja alkalmából randevúz­nak kultúrabarát polgárok. A svédasztalon pezsgő, kávé, különböző teák, falatkák. Egy fiatalember szólásra emelke­dik, ő a város polgármestere, Hanusi Péter. Az asztalokon ott a szellemi étlap, amelyről a vendégek az ízlésük szerinti műsorszámokat kiválaszthat­ják. Igaz, kizárólag magyar szerzők magyar művei szere­pelnek a menüsorban. A következő előadók aján­lataiból választhatnak: Be- reczky Jazz Band, Király István zenész, Mándi Ákos zongoraművész, Mikulics Ádám táncművész, Szalka Consort és Talán Teátrum. A főpincér felveszi a rendelése­ket, majd nyilvános interjút készít az est díszvendégével, Petneházy Attila színművész, országgyűlési képviselővel, aztán további élményekre in­vitál... KM Himnusz diszkósítva? A diákok is leszavazták! nyíregyháza. - Nem mindegy, milyen szituációban és meny­nyi idős korukban hallgatják a fiatalok a nemzeti imánkat. Másként élik meg egy köte­lező iskolai ünnepség kere­tében, akkor, ha egy rangos sporteseményen csendül fel a magyarok győzelme után, és akkor az interneten fellelhető rockosított, poposított, tech- nósított és rap-esített Him­nusz-feldolgozásokról még nem is beszéltem - mutatott rá Rátonyi Marianna magyar nyelv és irodalom tanár. A nyíregyházi Apáczai Cse­re János gyakorlóiskola mes­terpedagógusa elmondta: az általános iskolások 7. osztály­ban tanulják, elemzik, memo­rizálják Kölcsey legismertebb művét. A 12-13 éves diákok már kellően tájékozottak és éret­tek a mű befogadására, ám a Himnusz sorainak értelme­zése igy sem könnyű feladat számukra, sok „lábjegyzet­re”, magyarázatra van szük­ség, hogy világossá váljon számukra, mire gondolt, kire A magyar himnusz úgy szép és szent, ahogy van! RÁTONYI MARIANN„„­utalt a költő egy-egy vers­szakban.- Minden évben tartok egy kis közvélemény-kutatást a gyerekek körében arról, hogy szerintük vajon eljárt-e az idő a Himnusz felett, szük­sége lenne-e hazánknak egy új „nemzeti énekre”, avagy a már meglévő modernebb megzenésítésére. Talán meg­lepő, de a „mai fiatalok” dön­tő többsége határozott nem­mel felel, sőt, mélyen elítéli az ilyesfajta törekvéseket.- Azt ugyanakkor elismerik, hogy más nemzetek lelkesítő, indulószerű himnuszával ösz- szehasonlítva a miénk inkább szomorú és siratós zenei kön­töst visel, de így is kifejezi a lényeget: a nemzeti összetar­tozás érzését. km-pi Az irodalomtörténé­szek máig nem tudják, pontosan mikor kelet­kezett a Himnusz. NYÍREGYHÁZA. Százkilencven- két esztendővel ezelőtt, 1823 elején, amikor jeges szelek tördelték Szatmárcseke der­medt házainak tetejét, s a község jobbágyai fázósan húzódtak be szerény hajlé­kukba, Ferenc tekintetes úr utolsókat javítgatott költe­ményén. Lassan dolgozott. Sokszor, nagyon sokszor át­gondolta, csiszolgatta, alakít­gatta imájának strófáit. Ami­dőn elkészült vele, aláírta a dátumot: január 22. Az irodalomtörténészek. máig nem tudják, pontosan mikor keletkezett a Himnusz, hiszen a jelzett időpont a tisz­tázat napja. Visszatért a sáros kis községbe Kölcsey, a szorongó, barátok és hitves nélkül élő könyv­ember, a gazdálkodó és poé- talélek, a magyar kultúra és történelem örök kérdéseivel vívódó, elmélkedést tettre váltó hazafi 1826-ban „szobá­ja mélyébe” bezárkózva 1526 emlékére megírta a soha el nem mondott Mohács című beszédét, illetve megfogal­mazta a Nemzeti hagyomá­nyok című nagy ívű, művé­szetbölcseleti tanulmányát. 1827. július 7-ével új szakasz kezdődött életében, ekkor vá­Az idén január 18-án borúit virágba Kölcsey síremléke Szatmárcsekén Kölcsey munkássága túlmutat a reformkor |*^,S harcain. DR.KARÁDIZSOLT lasztották aljegyzővé. 1829- ben született híres beszéde, A szatmári adózó nép állapo­táról. Politikai szerepvállalá­sa 1832 és 1834 között, Szat- már vármegye országgyűlési követeként bontakozott ki igazán. Kölcsey az ellenzék vezérszónokaként elmondta híres országgyűlési beszéde­it, ám amikor a megye a kor­mány nyomására követeinek reformellenes utasítást adott, illetve Kölcsey úgy látta, hogy a legfontosabb reformjavas­latok (örökváltság, úriszék, úrbér) meghiúsulnak, követ­társával együtt lemondott FOTÓ: SIPEKI PÉTER követi megbízatásáról. Ekkor született és hangzott el 1835. február 9-én a Búcsú az orszá­gos rendektől című beszéde, majd visszatért Csekébe, a sá­ros kis községbe... DR.KARÁDI ZSOLT, A NYÍREGYHÁZI főiskola tanára Tények és gondolatok Kölcseyről Kölcsey nem megélhetési politikus; történelemfilozófiai műveltsége, jogi ismeretei, mélyről jövő etikai meggyőződése okán csak addig dolgozott a reformokért, amíg látta értelmét a küzdelemnek. Az 1837-ben megjelentetett Parainesist a költő egész élete foglalatának szánva, jószerivel az egész magyar ifjúságnak írja, egy sokoldalúan képzett, becsületes és vallásos közösségi ember ideálját állítva a fiatalság elé. Nem átlagembert akart nevelni, hanem olyan elitet, amely közösségek, városok és megyék sorsát intézi. Kölcsey munkássága túlmutat a koron, a reformkor harcain, művei megállnak a végtelenben, mintát adva ma is emberségből, tisztességből, műveltségből, küzdésből. <§> Ismeretlen Kállayak A magyar kultúra napjához kapcsolódva a Kállay Gyűjte­mény ritkán látható anyagaiból nyílt kiállítás a VOKE Vasutas Művelődési Házban szerdán. fotó: racskó tibor Ünnepi programok Nyíregyháza Váci Mihály Kulturális Központ 17 óra: Városi ünnepség - a Kölcsey- gimnázium összeállítása, a Szabolcs Szimfonikus zenekar műsora Pál Gyula Terem 16 óra: Szepessy Béla grafikusművész kiállításmegnyitója 18 óra: Válogatás a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotó­telep gyűjteményéből Megyeháza 14 óra: Kiállítás és ünnepi műsor. Erkel: Hunyadi László, Kállai Gábor: Régi magyar táncok, Petőfi-versek, ünnepi beszédet mond Tőkés László Nyírbátor Kulturális központ 11 óra: „Kerek az én csizmám sarka, kereken fordulok rajta" - kiállítás Sipos Eszter viseletgyűjteményéből. Megkérdeztük: Az Ön számára mit jelent a magyar himnusz? Dr. Szondi Zita főigazgató-helyet­tes FOTÓ: KM Szilágyi Annamária FOTÓ: KM Botos Fruzsina, röplabdázó FOTÓ': MAGÁNARCHlVUM Medve Róbert, kézllabdabiró FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Demeter Sándor Nívó-díjas költő FOTÓ: KM Az ötösig tanulták... Mindmáig nem tudom, hogy módszertanilag mennyire volt helyes, de egykoron ma­gyar szakos pedagógusként Kemecsén arra törekedtem, hogy Kölcsey Ferenc Himnu­szát minden hetedikes diá­kom ötösre mondja fel könyv nélkül. Addig feleltettem a nebulókat, amíg hibátlan nem lett a versmondás. Persze, gyakran ellenállásba is ütköz­tem. Cs. Laci azt hajtogatta, ne kekeckedjem vele, írjam be a négyest, ezért őt otthon még meg is dicsérik. A nehe­zen kezelhető K. Peti nagy könyörgésre elkezdte a költe­ményt, de amikor a közepén megakadt, kiakadt: „Nincs szükségem erre a versre, nem leszek én sohasem Magyaror­szág miniszterelnöke!” Fontos szellemi hagyatékunk- A Himnuszt nemzeti imánk­nak tartom, s a következő fogalmakat társítom hozzá: magyarságtudat, nemzetért érzett felelősség, elkötelezett­ség, összetartozás, hősiesség és a kétségbeejtő reményte­lenségben is tanúsított áldo­zatvállalás. Nemzeti imádsá­gunk a büszkeséget jelenti, azt a megbonthatatlan egységet, amelyet mi, magyarok érzünk. Akárhányszor hallom, érzem, tudom: olyan szellemi hagya­ték, erkölcsi célzatú tanítás, mely összefogásra szólít, tanít­ja, hogy higgyünk a magyarság erejében! - értékelt dr. Szondi Zita, a megyei kórházak fő­igazgató-helyettese. Örök érvényűa mondanivalója- Bár külföldön élek, nem je­lent kevesebbet számomra a Himnusz, mint akkor, amikor még Magyarországon, Nyír­egyházán laktam. Sőt, sok­kal közelebb érzem magam­hoz Erkel kifejező zenéjét és Kölcsey sokatmondó sorait! Büszkeség tölt el, ha felcsen­dül valahol, hiszen büszke vagyok arra, hogy magyar­nak születtem, és itt nőttem fel. S ugyan nem a miénk a legpozitívabb himnusz, ami valaha íródott, hiszem, hogy a mondanivalója örök, mely képes erőt adni nekünk akkor is, ha jelenleg nem az anya­országban élünk - mondta el Szilágyi Annamária. Egységérzetet ad a számunkra- Számomra csupa-csupa pozitív élményt hordoz a Himnusz. Szeretem, hogy ez valójában egy fohász. Sokan vélekednek úgy, hogy ösz- szességében nagyon szomo­rú. Azonban én egyszerűen el sem tudnám képzelni azt, hogy más dallam át tudná adni mindazt, amit a hall­gatása közben érzek. Beval­lom, büszke vagyok a magyar Himnuszra. Sportolóként, a pályán együtt állva, egymás kezét fogva mindig óriási egységérzetet adott - emlí­tette Botos Fruzsina, a Fa- tum-Nyiregyháza női röplab­dacsapatának erőssége, volt válogatott játékosa. Egy kapocs a többi magyarhoz- A korosztályos válogatottak tagjaként több alkalommal átélhettem azt a felemelő érzést, amit a magyar him­nusz hallgatása nyújt egy-egy sportesemény előtt. A Him­nusz sorai magában foglalják érzéseimet hazánkkal kap­csolatban. Ezt hallva mindig azt gondolom, hogy ez egy kapocs a többi magyar ember­hez, amely erősíti az összetar­tozás érzését, és egyben büsz­keséggel is tölt el. Kedvenc versszakom a harmadik, mert ebben a dicső múlt képei vil­lannak fel előttem - véleke­dett Medve Róbert NB I-es kézilabda-játékvezető, tagin­tézmény-vezető. Magasra tette a mércét Kölcsey- Magyarország alaptörvény­be iktatott állami himnusza Kölcsey legnagyobb hatású verse. Bár magányban szü­letett, tömegekhez szól. Jó­magam 12 kötetes amatőr, de számos díjjal kitüntetett költőként tisztelettel és cso­dálattal tekintek Kölcsey Fe- rencre és munkásságára. Kí­váncsi lennék, hogy ha most kiírnának egy „Himnusz-pá­lyázatot”, vajon a nyomába tudna-e érni bárki is a nagy költőnek! Örömmel hallga­tom a nemzeti imádságunkat átéléssel előadott szavalat és a közismert, megzenésített formájában is - mesélte De­meter Sándor. Már jó pár évtized eltelt azóta, s remélem, nem voltak hiábavalók az irodalomórák. Bízom abban, hogy amíg általános iskolásként csak egy kötelezően megtanulandó verset láttak a Himnuszban, addig felnőttként már teljesen a magukénak érzik az összes mondanivalójával együtt ezt a nemzeti imádságot - éljenek bárhol is a nagyvilágban. Láthatatlan erejük, varázsuk j van ezeknek a verssoroknak. J Mind szavalva, mind meg­zenésítve összekovácsolnak bennünket, elszakíthatatlanul kötődünk általuk a szülőföld­höz, a hazához. S a fájdalmas, szomorú hangulat ellenére is erőt, hitet, reményt adnak... laszlo.magyar@kelet.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom