Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-19 / 15. szám

2015. JANUÁR 19., HÉTFŐ Bede József: Sosem merült fel bennünk a feleségemmel, hogy elkerüljünk Nyíregyházáról fotó: racskó tibor Interjú:Bede Józseffel, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatójával Nyíregyháza takarékos díszpolgára Bede József hatalmas megtiszteltetésnek tartja, hogy a rangos elismeréssel illették. nyíregyháza. Szent István ünnepe óta a megyeszék­hely díszpolgárának vallhatja magát Bede József. A Sza­bolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatója feleségéhez hasonlóan ezer szállal kötő­dik Jánkmajtishoz, ezért is tartja nagy szónak, hogy nem tősgyökeres nyíregyháziként érdemelte ki a kitüntető cí­met. Amikor először értesült arról, hogy díszpolgár lesz, mire gon­dolt: kereste-e az okokat? BEDE JÓZSEF: Úgy véltem, hogy mindenképpen a gaz­dasági élet szereplői közül akartak választani egyet. A Szabolcs Takarékszövetke­zet által olyan gazdálkodó egységre voksoltak, amely figyelemre méltó fejlődést és nagyon magas társadalmi beágyazódást mutatott be az utóbbi időben. Mivel konkrét személyre vonatkozik a díj, az is sokat nyomhatott a lat­ba, hogy a magamfajta em­bernek milyen a megítélése a városban. Én nagy sikernek értékelem a családomat, a gyerekeimet. Őket is büszke­séggel töltötte el, amikor ér­tesültek az elismerésemről. A díszpolgárok zömmel az egész életüket az adott tele­pülésen töltötték. Persze, ez nem recept vagy alapfeltétel, a kivételek egyébként is erősítik a szabályt. bede JÓZSEF: Bő három évtize­de, 1984-ben költöztünk Nyír­egyházára. Túl azon, hogy a feleségem és én jánkmajtisiak vagyunk, én még ott is szü­lettem. Fiatal diplomásként Márton Lajos hívó szavára kerültem a megye székhe­lyére a PM Bevételi Főigaz­gatóságához; ami lényegében az APEH és a NAV elődjének felel meg. Emlékezetes öt és fél évet töltöttem ott, és az egy fiatalember számára na­gyon jó iskola volt. A jogsza­bályok megismerése, a cégek tanulmányozása, a mérlegek, a gazdálkodó egységek meg­ítélése - életem hasznos idő­szakaként emlékszem ezekre az esztendőkre. Mi vonzza a munkájában, mi az, amiből erőt merít nap nap után? BEDE JÓZSEF: Egész egyszerűen szeretem a pénzügyi területet, a szö­vetkezet komplexségét, nagyságát, és az ezzel járó mindennapos kihívásokat. A cégnél folyamatosan szükség van a kreativitásra és a kép­zettségre. Ez egy nagy csa­lád, ami értelmi és érzelmi alapon működik, és komoly odafigyelést igényel. Nemrég jubilált, negyedszá­zada építi a „birodalmat”. Mekkora léptékkel haladnak az akkori méretekhez képest? bede! József Gulyás József, az akkori elnök úr invitálására, 1990. január elsejétől vagyok a hitelintézetnél, amit Új- fehértó és Vidéke Takaréks­zövetkezetnek hívtak akkori­ban. Igen kis, ámde racionális szervezetként működtünk: mintegy 370 millió forint volt a mérlegfőösszege, ami - lássuk be - a mai számok függvényében megmosolyog- tatónak tűnhet. Manapság a Szabolcs Takarékszövetkezet vonatkozásában körülbe­lül 30 és fél milliárd forint a mérlegfő nagyságrend­je. Érzékelhető a lényegi különbség. Miben rejlik a Szabolcs Taka­rékszövetkezet stabilitása? A banki világ korántsem szélcsen­des, olykor magasra csapnak a hullámok. bede József: A mienk a béke szigete, ahol sok elkötele­zett ember lakik megva­lósítható elképzelésekkel. Tudjuk, hogy a döntések minimum 80 százalékának jónak kell lenni a folyamatos fejlődéshez. A huszonöt év óriási idő. Gyarapodott a dolgozói létszám, bővült az ügyfélkör, bővült a fiókhá­lózat. A cég sajátossága, hogy ugyanazt akarják a kiválóan képzett dolgozók, mint a vezetők. Ezek nem pusztán szavak, mondatok, a tettek és a tények önmagukért beszélnek. Minden apró sikernek együtt örültünk a munkatársainkkal, a család­tagjainkkal. Egyébként is szeretem látni, ahogy bővül a Szabolcs Takarékszövetkezet famíliája, erre tökéletesen alkalmasak a családi napok és a sportnapok. Milyen pozíciót tölt be az orszá­gos megítélésben a Szabolcs Takarékszövetkezet? BEDE JÓZSEF: Az üzleti te­vékenység szinte kizárólag regionális megyei szinten zajlik. Az ország 109 taka­rékszövetkezetének össze­vetésében, nagyságában a Szabolcs Takarékszövetkezet a tizenötödik. Tudjuk, hogy pénzügyi szempontból nem ez a világ közepe, nem Névjegy Születési idő és hely:1958.09.20„ Jánkmaltis __________________ Végzettség:Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest, okleveles könyv­vizsgáló, banki tanácsadó _______ Pályafutás felszolgáló, árcsoport vezető, főrevizor, főkönyvelő, ügyve- zető igazgató, elnök-igazgató Családi állapot:Nős, két gyerek édesapja ______________ Hobbiitenisz, kerékpár, vadászat, horgászat itt laknak a leggazdagabb emberek, mégis a megta­karítások egy jelentős részét nálunk helyezik el. Ez annak köszönhető, hogy folyama­tosan fennáll a bizalom, és ez komoly vívmány. Nekem a legfontosabb az ügyfél és ezt a takarítónőtől az igazgatóig mindenki tudja és magáénak érzi a gondolatot. Van egy belső szlogenünk: Az ügyfél a kenyéradó gazdám. A Szabolcs Takarékszövetkezet a jogelődjeivel a legfiatalab­bak közé tartozik. Az ilyen jellegű szervezetek 1956-tól kezdtek alakulni. Tetemes lemaradással, de jó időben, 1970. február 9-én jött létre a szövetkezet. A nagykállói járásra koncentráló taka­rékszövetkezet 1994-ben belépett a megyeszékhelyre, akkor nyílt meg a Kossuth utcai fiók. Nyíregyházára 2000-ben költöztünk be, a takarékbanki fiókot 160 ! millió forintért az MTB [ Rt.-től, az épületet pedig 100 millió forintért vásá­roltuk meg a MESZÖV-től, majd nevet változtattunk. Kétségkívül 2008 negatív mérföldkő, a gazdasági j válság megérintett bennün- I két is. A takarékszövetkezet­nél jelenleg nyolcvanötén dolgozunk, ebből harmincán az Országzászló téri köz­pontban és 13 fiókunk van a megyében. Apropó, Országzászló tér! A szecessziós stílusú központ építészeti remekmű. BEDE JÓZSEF: Mi nagyon szeretjük ezt az épületet, és a nyíregyháziak is büszkék lehetnek rá. Eredetileg is banknak épült (viszonylag gyorsan, egy esztendő alatt), 1911-ben Szabolcsi Agrár Ta­karékpénztárként nyílt meg. Volt utána Vízügyi Központ, 1945 után Megyei Pártbi­zottság, majd MHSZ-épület, [ utána pedig a MÉSZÖV szék- 1 háza. Ilyen erős vasrácso­zattal kevés banki épület j büszkélkedhet. Rengetegen gondolhatnak hálá­val a Szabolcs Takarékszövetke­zetre, mint lelkes patrónusukra. bede JÓZSEF: Tény, hogy nagy­on sok szervezetet támoga­tunk. Általában elmondható, aki tőkét fektet be, nyilván jö­vedelmet is akar szerezni. Mi eddig nem száz százalékban profitorientált szervezetként működtünk, a keletkezett nyereség egy részét társadal­mi szerepvállalásra fordítot­tuk. Az elmúlt esztendőben 72 szervezetet, művészeti csoportot támogattunk. Töb­bek között fontosnak tartjuk a Móricz Zsigmond Színház, a Jósa András Múzeum, a Mú­zeumok Éjszakája és a Vidor Fesztivál mellé állni. Előny, hogy a tulajdonosok és a dolgozók is helyi emberek és I az ügyfelek is itteni vállalko­zások és lakosok. Milyen egyéb pozíciókat tölt be az elnök-igazgatói poszt mellett? BEDE JÓZSEF: A VOSZ megyei alelnöke, a Magyar Közgaz­dasági Társaság elnökségi tagja, a Happy Art felügyelő [ bizottsági tagja, különböző I szabadidős egyesületek (IPA, Barátság 21) és vadásztár­saságok aktív tagja vagyok. Lokálpatriótaként teljesen természetes, hogy az ember a munkáján túl is tesz Nyíregyházáért. Említette a céges sportnapo­kat. Mennyire kötődik ehhez a mozgalmas területhez? BEDE JÓZSEF: A sport mindig közel állt hozzám. Fiatal koromban falusi gyerek­ként fociztam a jánkmajtisi csapatban. Nyíregyházán a kispályás futball vonzott. Sportszakmai siker, hogy a PM Bevételi Főigazgatóságok versengésében anno országos bajnokok lettünk, Márton La­jos máig büszke ránk. Ahogy korosodtam, úgy kerültem ki afutballból. Azóta a tenisz és a kerékpár kerített a hatalmába. És leköt a vadászat, valamint a horgászat is. A legjobb dolog a természet közelé­ben lenni. A vadászat nem az öldöklésről szól, hanem a madárcsiripelésről, a harmatról, a napfelkelte szépségéről. Tényleg úgy tartja, hogy borban az igazság? BEDE JÓZSEF: Szeretem a bort. Családi indíttatás is van, mivel a sógorom boripa­ri szakmérnök. Engem a nemes nedű élvezeti ér­tékén túl más is érdekel. Sokat olvastam utána, aztán eldöntöttem, hogy levizs­gázok. így lettem okleveles borbíráló. Rendszeresen figyelem a szaksajtót, és elég komoly borkészletem van. A feleségem, aki orvosi szak-könyvtáros, a miniszté­riumban dolgozó jogász fiam is szeretik a bort. A lányom az ELTE hallgatója, pszicho­lógus alapdiplomát szerzett, most mesterképzésre jár. Hogy reagált a környezete az exkluzív elismeréshez? BEDE JÓZSEF: Nem általános, hogy aktív személynek adják a díszpolgári címet. Én sem gondoltam, hogy ilyen korban ekkora elismerésben lesz részem. Úgy érzem, ezzel várnak is még tőlem valamit. Messze a pályám vége, sokat kell még tennem. Sosem merült fel bennünk a feleségemmel, hogy elke­rüljünk Nyíregyházáról. A családi ház, a kert, a két gyerek, a munka ideköt, nem vágyódunk el innen. Amikor a vendégek jönnek hozzánk és végig vezetem őket a belvárosban, majd kiviszem őket Sóstóra, csak ámulnak. Jóleső érzéssel tölt el, hogy egy ámulatba ejtő város dísz­polgára lehetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom