Kelet-Magyarország, 2015. január (72. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-15 / 12. szám
2015. JANUÁR 15., CSÜTÖRTÖK KELET pAhHe-kaH. * pa;iiaeá fÄ * l ai^H«rlä«7 Gazdasági migráció: nem adunk menedéket Egy miniszterelnöki mondat, ami heves vitát váltott ki a pártok között is. Budapest. A múlt heti párizsi terrorcselekmények újra felszínre hozták a migráció körüli európai szintű vitákat. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap - a terrorizmus elleni párizsi menet után nyilatkozva - egyebek mellett arról beszélt, hogy szerinte a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország semmiképpen nem tud menedéket nyújtani. Ötszázezer magyar van kint Tóbiás József, az MSZP elnöke a kormányfői kijelentésre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszázezer magyar dolgozik Európa-szerte. Hozzátette: Orbán Viktor azt üzente, hogy David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár küldjék Magyarországra haza azokat, akik kint dolgoznak Európában. Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint Orbán Viktor „idegenellenes megnyilvánulásával” ismét a rendszer- váltáskor is megfogalmazott európai értékekkel szemben foglalt állást, amivel tovább növelte Magyarország nemzetközi elszigeteltségét.- Magyarországnak nem a külföldiek bevándorlása, hanem az Orbán-kormány politikája miatt kivándorlók magas száma jelent problémát - mondta Hajdú Nóra, az ellenzéki párt elnökségi tagja. A kivándorlás az igazi veszély A Magyar Liberális Párt véleménye szerint Magyarországot nem a bevándorlástól, hanem a kivándorlástól kell félteni. Fodor Gábor elnök a kormány tevékenységének a legsúlyosabb kritikájának nevezte, hogy az országnak nem a bevándorlók, hanem a kivándorlók jelentik az igazi problémát. Elmondta: - Magyarországot egy olyan politikától kell megvédeni, amelyik Keleten keresi a szövetségest. A Párbeszéd Magyarországért (PM) is elítélte Orbán Viktor nyilatkozatát, és annak visszavonására szólítja fel a kormányfőt. Szabó Tímea, a PM társelnöke arra is felszólította Orbán Viktort, hogy fejezze be „a szélsőjobbhoz való dörgölőzését”, és ne menjen szembe a magyarok akaratával, hogy az ország Európa része legyen nemcsak gazdaságilag, de kulturálisan iS. MTI Bevándorláspolitika: következetes álláspont „Az Európai Unió lépéskényszerben van a migráció kezelésével kapcsolatban.” BUDAPEST. - Magyarország egy rendkívül szigorú, a gazdasági bevándorlást megakadályozó új szabályrendszer létrehozásában érdekelt - mondta a kormányszóvivő. Kovács Zoltán a bevándorlás kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy egy több mint tíz éve legitim vitáról van szó, amelyben a kormányzó erők felelőssége, hogy a tartalmas, szókimondó párbeszédet gúzsba kötő kereteket átlépve a valóságról, a megoldandó problémákról beszéljenek. Nem oldja meg a gondokat A szóvivő közölte, Magyarország nem támogatta azokat a lépéseket, amelyek külső bevándorlással próbálták megoldani például a demográfiai problémákat. Emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány családvédelmi programokkal, az elmúlt négy évben pedig például a külhoni magyarságot érintő lépésekkel is igyekezett a kabinet megválaszolni ezeket a kérdéseket. Lépéskényszerben Kovács Zoltán szerint az Európai Unió lépéskényszerben van a bevándorlás kezelésével kapcsolatban. Kijelentette: Magyarország egy rendkívül szigorú, a gazdasági migrációt megakadályozó új szabályozórendszer létrehozásában érdekelt. Kérdésre arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen, tízszeresére emelkedett a Magyarországra érkező, illetve az országon keresztülmenő menekültek száma, és a kisebb részük a politikai menekült. mti Interjú: Mellár Tamás közgazdász professzorral Jó tündér és varázspálca Egy ma született magyar gyerekből optimális esetben 20-25 év múlva lesz munkavállaló. DEBRECEN, A rendszerváltás után főként Erdélyből sok i határon túli magyar járt át Magyarországra munkát vállalni, ez a trend azonban néhány éve megfordult. Ma már sokkal inkább a mi honfitársaink keresnek boldogulást a magyarnál dinamikusabban pörgő román és szlovák gaz- j daságban - nyilatkozta a Nap- j lónak Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem közgazdász professzora, a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnöke, akivel a gazdasági migráció jelenségéről beszélgettünk. Először is érdemes tisztázni: az ön értelmezésében mit jelent a gazdasági migráció, a gazdasági menekült/bevándorló fogalma? mellár tamás; Az én felfogásomban a gazdasági bevándorlók azok, akik egy másik országba kifejezetten azzal a céllal érkeznek, hogy ott munkát vállaljanak, és ezáltal maguknak és a családjuknak jobb létet biztosítsanak. Ebből a szempontból nem tennék különbséget aszerint, hogy valaki az Európai Unió területéről vagy harmadik országból jön hozzánk. A nemzetállamok számára feltétlenül káros jelenségről van szó? Hiszen felvetődik, hogy gazdasági migráció nélkül vajon létezhetne-e a közös Európa? MELLÁR TAMÁS: Két szempontból biztosan pozitív ez a fajta migráció. Az egyik, hogy ezáltal a fejlett országok olcsó munkaerőhöz tudnak jutni, a másik pedig, hogy az elöregedő nyugati államok demográfiai helyzetét javítja a „kölcsönkapott” fiatal munkaerő. Lehet olyanokat mondani, hogy Magyarország inkább a családpolitika, mintsem a bevándorlási politika révén kívánja megoldani a munkaerő-piaci problémáit, csakhogy ez még jó ideig a vágyak szintjén marad. Gondolja meg: egy ma született magyar gyerekből optimális esetben 20-25 év múlva lesz munkavállaló. De hadd mondjak egy ellenpéldát! Francia- országban nem csökken a népesség (az egy családra jutó termékenységi ráta náluk 2 fölött van, míg nálunk csupán 1,3), mégsem tudják nélkülözni a gazdasági bevándorlókat. A fejlett országokban ugyanis mindig lesznek olyan munkakörök (segédmunka, mosogatás, alacsony szintű szolgáltatások stb.), amiket az „őslakosok” nem vállalnak el. Ebből a fejlett nyugati világ sokat profitál. Más kérdés, hogy ez a folyamat milyen asszimilációs problémákat vet fel, hogy a bevándorlók menynyire hajlandóak elfogadni és tiszteletben tartani a befogadó ország törvényeit, társadalmi és kulturális szokásait. Van olyan hétvége, amikor 600-700 menekült érkezik Magyarországra. Hogyan lehet kiszűrni azt, hogy közülük ki a politikai üldözött és ki a gazdasági bevándorló? „A fejlett országokban mindig lesznek olyan munkakörök, amiket az őslakosok nem vállalnak el...” FOTÓ:ÉKN MELLÁR TAMÁS: Ez egy nagyon sikamlós terület. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a migránsok többsége tranzitországnak tekinti hazánkat, tőlük tehát nem kell félteni a munkahelyeinket. A gazdasági migráció mennyiben van jelen az anyaország és a szórványmagyarság viszonylatában? Hiszen a politikai vezetőink szerint ezzel kell/lehet megoldani a munkaerő-piaci gondjainkat. MELLÁR TAMÁS: A rendszerváltás után főként Erdélyből sokan jöttek át Magyarországra dolgozni, ez a folyamat azonban néhány éve megfordult. Ma már inkább az a gond, hogy a magyarnál dinamikusabban fejlődő román és szlovák gazdaság elszipkázza a hazai munkaerőt. Meg kell nézni, hogy a román vagy a szlovák határ menti területekről mennyien járnak át tőlünk dolgozni. Nem ellentmondás az, hogy miközben Orbán Viktor nem akar tömegesen gazdasági migránso- kat látni Magyarországon, több százezer honfitársunk gazdasági kivándorlóként keresi a boldogulást külföldön? MELLÁR TAMÁS: Ez így van. Ha ■ Nyugat-Európában felerősödne az az elv, amiről Orbán Viktor Párizsban beszélt (Angliában egyébként már vannak erre utaló jelek), akkor Magyarország vajon mit kezd azzal a több százezer fiatallal, akik ma kint dolgoznak és a munkájukért (még ha nem is feltétlenül ilyen melóról álmodtak) a hazaihoz képest feltétlenül tisztességes bért kapnak? PETNEHÁZY ATTILA attila.petnehazy@inaplo.hu Elsősorban tranzitország vagyunk Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója kifejtette: újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. A főigazgató példaként említette a gyorsított eljárást, vagy a területen maradás jogának korlátozását, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta: 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot. Végh Zsuzsanna azt mondta, az Európai Uniónak mindenképpen át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. A békés együttélés jegyében teszik „Ezek az emberek azért jönnek ide, hogy dolgozzanak!” TISZABECS. A határ közelsége miatt nem olyan meglepő, ha sokan gondolják úgy Ukrajnában, hogy a jobb megélhetés reményében Magyarországon keresik meg a mindennapi betevőre valót.- Ezek az emberek zömében kettős állampolgárok, adószámmal és TB-azono- sítóval rendelkeznek. Nem feketén, hanem legálisan dolgoznak nálunk, túlnyomó részt az állattenyésztésben - tájékoztatta lapunkat Lőrincz Gusztáv, az ukrán-magyar határ közelében található Tisza- becs polgármestere.- Bárki személyesen is megbizonyosodhat róla: dolgozni akaró, becsületes emberekAz állattenyésztésben sokan tevékenykednek FOTÓ: ÉKN ről beszélünk, akik az ég egy adta világon semmi problémát nem okoznak nekünk. Átjönnek, lehúzzák a napi penzumot. Van olyan, aki idénymunkára érkezik, hetekig itt alszik Tiszabecsen, de nem iszik, nem hangoskodik - mondta Lőrincz Gusztáv.- Úgy tizenöt éve két-há- rom ukrán család telepedett le nálunk, de az évek során ők is beolvadtak már a település életébe. Ma már nyugdíjasok, a leszármazottaik pedig már magyarnak számítanak - tette hozzá a polgármester. Alkalmazkodni kell A településvezető osztotta azt a véleményt, hogy a vendégnek kell alkalmazkodniuk a vendéglátóik szabályaihoz. Szerinte ami itt, az ország keleti szegletében lejátszódik, az teljes mértékben megegyezik azzal a folyamattal, mikor a nyugati országrészben élő magyar Ausztriában vállal munkát. ÉKN-TG Drasztikusan több a menedékjogi kérelem Tavaly nyáron és az év utolsó hónapjaiban volt a legnagyobb a növekedés. BUDAPEST. Mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten. Végh Zsuzsanna közölte: 2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013- ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et; a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmekről szólva azt mondta, a növekedés nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret. Romlott a biztonsági helyzet A főigazgató a migráció növekedésének kiváltó okai között megemlítette, hogy a válságövezetekben romlott a biztonsági helyzet, illetve azt, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak. Közölte: Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok (ez a legjelentősebb útvonal), másrészt Románián és Ukrajnán keresztül. Hozzátette: a menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket. Hetvenkilenc országból A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. Végh Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot. MTI Legális migráció A legális migráció vonatkozásában nem történt jelentős változás a korábbi évekhez képest, a Magyarországon élő külföldiek száma - részben azért, mert sokan szereztek állam- polgárságot - körülbelül 3 százalékkal csökkent. Tavaly óta lehetőség van a védelemben részesítettek társadalmi integrációja érdekében pénzbeli támogatásra, csaknem 500 ilyen támogatási szerződést kötöttek, és több mint 200 millió forintot fordítottak erre, azonban nagyon sok szerződést meg kellett szüntetni azért, mert a védelemben részesített elhagyta az országot.
