Kelet Magyarország, 2014. december (71. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-04 / 282. szám

2014. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK KELET Nézőpont Palicz István Nem semmi „Mintha mi sem történt volna” - így a kereskedők. „Sajnos nem ért célba az üzenet” - mondják a múlt heti „Ne vásárolj semmit!” nap csalódott „igehirdetői”, akiknek úgy tűnik, az idén sem sikerült jobb belátásra bírniuk a hazai fogyasztói társadalmat: úgy bevásároltak a hölgyek és urak november utolsó péntekén (is) hétvé­gére, mint annak a rendje! Szerintem csak akkor lehetne sikeres ez a kampány, ha engedelmességre kénysze- rítenék az embereket, azaz a világnapon bezárnának az üzletek. Ezt persze senki sem kíván(hat)ja, hiszen a felhívás alapvetően a vásárlók bölcs belátására apellál. Egyébként már maga a jelmondat is megtévesztő, hiszen az apró betűs részből azonnal kiderül: szó sincs ar­ról, hogy semmit ne tegyünk aznap a kosarunkba, mindösz- sze azt üzeni a „tiltás”, hogy ne költekezzünk feleslegesen, mértéktelenül, pazarlóan - sem a világnapon, sem az esztendő többi napján. Ezzel egyet lehet érteni, hiszen ha tudatosan költünk, több marad a pénztárcánkban, és kevesebb holmi, élelmiszer landol a kukában. A hatásfoka persze ennek a kampánynak is hasonló a „ne dohányozz-ne szemetelj-ne drogozz” akci­ókéhoz: alig több pusztába kiáltott szavaknál. A keres­kedelemben dolgozó húgom mesélte, hogy egy-egy piros betűs ünnep előtt úgy „fel­tankolnak” a kedves vásárlók, mintha hetekre hirdettek volna zárórát. A hangsúly valóban a szemléletváltoz(tat)áson van, ez a siker kulcsa. Első hallás­ra pesszimizmusra adhatna okot a legfrissebb felmérés, miszerint az idén többet köl­tenek a vásárlók a karácsonyi ajándékozásra és előkészüle­tekre, de pánikra semmi ok. „Jó” hír, hogy valójában nem vásárolunk többet. A termé­kek ára emelkedett... istvan.palicz@kelet.hu Kelet kvíz Ki az a nyíregyházi születésű újság­író, riporter, aki többek között Pu- litzer-emlékdíjat, Prima Primissima Díjat és Déri János-díjat kapott? a) Nika György b) Szaniszló Ferenc c) Kósa Ferenc d) Friderikusz Sándor A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Egyenlő egyenlőtlenségek napja Egy, a Jósa András Múzeumban nemrég nyílt vándorkiállítás is bebizonyította, hogy a fogyatékkal élők ugyan­úgy kiteljesedhetnek a művészetben, mint egészséges társaik, legyen szó zenéről vagy képzőművészetről ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR Bár december 3-a a fogyatékkal élők világ­napja, nem csak egyet­len napig kellene rájuk figyelnünk. nyíregyháza. - Statisztikai adat, hogy a világon minden tizedik ember valamilyen fo­gyatékossággal születik, te­hát a számok alapján ez egy természetes dolog. Fogalmaz­hatunk úgy is, hogy egy tár­sadalmi kockázat, hiszen az esetek nagy részében nem mi döntjük el, ki él fogyatékos­sággal és ki nem. Azok, akik­nek nem így alakul az életük, gondolkodjanak el legalább egyszer azon, hogy ők milyen szerencsések, és osszák meg az emberekkel - fogalmazott Kisari Károly, a Down Egyesü­let elnöke, amikor lapunk ar­ról kérdezte, számára milyen jelentőséggel bír a december 3-ai Fogyatékkal élő emberek nemzetközi világnapja. Az ENSZ 1993 októberében döntött úgy, hogy ezen a na­pon felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. Más dimenziók- Ahogy egy vállalkozás, úgy egy civil szervezet elindítása sem könnyű feladat, azon­ban soha nem a nehézségeket néztük, hanem a megoldáso­Nem mi döntjük el, ki kossággalés fg% KISARI KÁROLY && ft kát kerestük, s az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy mindig sikerült azokat megtalálni - mondta el Kisari Károly, amikor arról érdek­lődtünk, milyen akadályokba ütközött a Down Egyesület alapításakor.- Mi fogyatékkal élő gyer­mekeket nevelünk. Teljesen máshogy látunk bizonyos helyzeteket, mint a többség. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amik számunk­ra már nem fontosak, hiszen nem azokban a dimenziókban oldunk meg bizonyos problé­mákat, mint egy tipikus fejlő- désű ember esetében. Sokkal több érzelmi impulzus ér ben­nünket, mint az egészséges gyermeket nevelő családot, és ez az egyesület működésé­ben is megmutatkozik. Arról, hogy hogyan telnek a mindennapjaik, milyen be­hatások érik a fogyatékkal élő embereket, arról leghitele­sebben az érintettek tudnak beszélni. Kojszáné Siska Erika születése óta fogyatékkal él, hiányzik a jobb alkarja. Példaképeink lehetnek- Nehezen fogadják el ezt az emberek, így kihatott az egész életemre, problémát je­lentett az iskolaválasztásban és a munkakeresésben is. Pró­báltam pedagógusként elhe­lyezkedni, de eltanácsoltak, mondván: esztétikailag nem felelek meg az elvárásoknak. Azóta persze sikerült gyógy­pedagógusként munkát ta­lálnom, sérült gyerekekkel, korai fejlesztéssel foglalko­zom. A kicsik rákérdeznek, de a kollégáimhoz hasonlóan nekik sem okoz gondot, sőt, sokuknak talán példát is mu­tatok azzal, hogy látják, lehet fogyatékkal élő ember is bol­dog és elégedett. Segítséget kapnak- Irodánk tizenkét évvel ez­előtt, 2002-ben azzal a céllal alakult, hogy azoknak a fo­Weisz Fanni, a 20 éves hallás- sérült modell neve sokak szá­mára lehet ismerős. Látszatra pont olyan, mint a vele egyidős fiatalok, ám siketen született, ami a hétköznapi életben nem elenyésző probléma. Tízéves koráig a siketek is­kolájában tanult. Egy speci­ális műtét segítségével Fanni elkezdett hallani, így tanult meg beszélni. Ahogy csepere­gyatékkal élőknek segítsen, akik a felsőoktatásban, jelen esetben a Nyíregyházi Főis­kolán tanulnak. Több sze­mélysegítőnk van az esély­egyenlőségi irodában, akik a segítségnyújtás mellett tanácsadással is foglalkoz­dett, egyre többen dicsérték a szépségét. 2007-ben helyezést ért el egy szépségversenyen. Országos szenzáció lett, hogy siketen vette a bátorságot, és felállt a színpadra. Egyik szép­ségverseny jött a másik után. Elhatározta: megmutatja, hogy fogyatékkal is lehet élni, fel le­het vállalni, nem kell elkese­redni! 2011-ben szerepet kapott a „Jóban Rosszban”-ban. nak - fogalmazott Göncziné dr. Szabó Terézia szakmai ta­nácsadó.- Egy hallás- vagy látássérült hallgatót is megilletik ugyan­azok a jogok, mint a többi társát, hogy órára járjon, jegy­zeteljen, magyarán egyenlő esélyekkel végezhesse el az iskolát. Bekísérjük őket az előadásokra, szemináriumok­ra, segítünk az írásban, tárgyi eszközökkel könnyítjük meg a mindennapjaikat. Ma nagy­jából a főiskola diákjainak 1,8 százaléka igényli valamely szolgáltatásunkat, ez körül­belül 100 hallgatót jelent. Kö­zülük is inkább a halmozottan sérült tanulók veszik igénybe nap mint nap szakembere­ink segítségét - tette hozzá Göncziné dr. Szabó Terézia. KM-CSA.SA Egy hallássérült szépség Száz év nem mindennapi kiskarácsonya ■PW«»? Kicsik és nagyok is megcsodálták a régi díszeket fotó: sipeki Péter A Kelet az idén a Kedvesház lakóinak segít nyíregyháza. Hagyománya­inkhoz híven ebben az év­ben is útjára indítjuk a Ke- let-Magyarország karácsonyi segítőakcióját, melynek ke­retében az idén rendhagyó módon nem egy sokgyerme­kes, hátrányos helyzetű csa­lád, hanem a nyírteleki Ked­vesház huszonöt kis lakója számára gyűjtünk felajánláso­kat és ajándékokat. Az otthon feleslegessé vált játékokat, ruhaneműket, a gyermekek­nek örömet és feledhetetlen karácsonyi meglepetést szer­ző tárgyakat a Kelet-Magyar- ország szerkesztőségében ad­hatják le (Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6.) december ig­éig, hétfőtől péntekig reggel nyolc és délután hat óra kö­zött. KM Ritka kincsekkel talál­kozhatunk, a darabok között indonéz remek­mű is látható. NYÍREGYHÁZA. „Nézzétek gye­rekek, sok-sok évvel ezelőtt ilyen gömbökkel ünnepelték a karácsonyt, akkor is szépen feldíszítették a fákat!” - me­sélte lelkes kis csoportjának az egyik óvónő szerdán a nyíregyházi városháza dísz­termében, ahol természete­sen nem csak az apróságok, hanem minden érdeklődő megcsodálhatja december 8-áig, hogyan változtak a ka­rácsonyfák, az ünnepi díszek és üdvözlőlapok az 1900-as évek elejétől.- Bármerre tekintünk, érté­kesnél értékesebb relikviákat találhatunk az 1800-as évek végétől egészen napjainkig - tájékoztatott Dohanics Lász­ló, a Kállay Gyűjtemény mú­zeumi menedzsere. Nagy nevek kéznyomai- A szentendrei Hubay ház jó­voltából kerültek Nyíregyhá­zára ezek a nem mindennapi díszek és kiegészítők, melyek között találunk olyanokat is, melyeket Indonéziában ké­szítettek.- Az egyes korok szokásait tükröző karácsonyfákat ál­lítottuk ki, a legrégebbi egy 1910-es évekből származó darab.- Nem mehetünk el szó nélkül egy 1937-ből szárma­zó gyűjtemény mellett sem, mely a Fagyöngy névre hall­gat, és számos emigráns költő írásait rejti. Ezt többek között Tamási Áron és Márai Sándor is ellátta kézjegyével, ami már önmagában is szenzáció- mesélt a különleges tárlatról- amelyre a csoportoknak be kell jelentkezniük - Dohanics László. KM-SA Bármerre is tekintünk, értékes relikviákat találunk. DOHANICS LÁSZLÓ Megkérdeztük: Szerinted kellően odafigyelünk a fogyatékkal élőkre? BALOGH ROUND: BALOGH JÁNOS: Sokan TURKÓNÉ DEMETER Elfoglalják a mozgás- mennek előre, nem ÉVA: Egyre kevesebb sérültek parkolóit. néznek szét. az előzékeny ember. CZEKMEISZTERNÉ Sl- MOLNÁR SZILÁRD: Én AGÁRDI ENIKŐ: Sajnos KÉT ERIKA Jobban oda ahol tudok, segítek a legtöbben csak kellene figyelni rájuk, nekik. továbbsétálnak.- A közlekedés szereplői fi­gyelmetlenek, sok esetben azt sem nézik meg az autósok, hogy a mozgássérült parkolót foglalják el. Ezen változtatni kellene, vagy súlyosan bün­tetni azokat, akik magukénak érzik ezeket a parkolókat is - így Balogh Roland. - Gyakran látok megoldásra váró prob­lémákat. Sokakban semmi udvariasság nincsen, nem­hogy segítőkészség. Mennek előre, nem veszik észre, hogy másokat esetleg ezzel megza­varnak - felelte Balogh János.- Van pozitív példa is, de saj­nos több a negatív. A városban sétálva nem túl sok segítőkész emberrel találkozom - vála­szolta Turkóné Demeter Éva.- Ha félévente egy segítőkész embert látok, lehet, sokat is mondok. Babakocsival is azt tapasztalom, hogy nem figyel­nek egymásra az emberek, nemhogy a kerekesszékes, vagy nehezen mozgó társa­ikra - mesélte Czekmeiszterné Siket Erika. - Jómagam, ha tu­dok, segítek az idősebb, vagy mozgáskorlátozott embere­ken a buszon, vagy bárhol. A többségről szerintem ez nem mondható el - felelte Molnár Szilárd. - Segítőkésznek tar­tom magam, de legtöbbünk­ről ez már nem mondható el. De gondoljunk abba bele, ha egyszer mi kerülnénk mond­juk kerekesszékbe... - elmél­kedett Agárdi Enikő. km-sa ■ „Bábulatos” látvány A görögszállási Biztos Kezdet Gyerekház szervezésében Katika és Amina is ámuldozva tekintette meg a Burattino Bábszínház hőseit. fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom