Kelet Magyarország, 2014. december (71. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-31 / 303. szám
2014. DECEMBER 31., SZERDA Cservenyák Katalin és Horányi Zsuzsa Jó kis asztaltársaság: Molnár Józsefné, dr. Bartha Andrea, Mán László, Cselányi György, Kertész Sándor, Tóth Kornélia és Bodnár István fotók: sipeki Péter Balázs Attila és dr. Angyal Sándor felelevenítették a közös munkát Tóth Árpád is ellőtt A flekktől a karakterig: laptörténeti találkozó A Kelet-Magyarország- ban dolgozó kollégák közösen idézték fel a múltat. nyíregyháza. Sajnos nem tudott mindenki eljönni, és sajnos nagyon sokan már nincsenek is közöttünk. Rájuk is emlékeztünk, amikor Kovács Éva felolvasta Szilágyi Szabolcs levelét. A Varsóban letelepedett, valamikor egész Magyarországon ismert és kedvelt lengyelországi tudósító megható sorokkal tisztelgett a Keletnél eltöltött időszakra és kollégái előtt. Hősidőkre emlékeztek A megyei napilapot kiadó Russmedia Kft. ügyvezető igazgatója, Fodor István üdvözletét Nyéki Zsolt, a Kelet-Magyarország idén kinevezett főszerkesztője tolmácsolta. Köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek azért, hogy munkájukkal hozzájárultak a lap hét évtizedes fennállásához. Külön köszöntötte a rangidősként jelenlévő Hammel Józsefet, a lap egykori fotóriporterét, aki nem sokkal a találkozó előtt töltötte be a 96. életévét. Igazi hősidőkre emlékezett Kopka János, aki 1973-tól 1990-ig volt a lap főszerkesztője, többek között megemlítve, hogy volt idő, amikor az ország megyei napilapjai közül csak kettő előzte meg a szabolcsit. Ebben vitathatatlan érdemei voltak az akkori kollégáknak a telefonközpontostól kezdve a gépírókon át a szerkesztőkig. A szót a főszerkesztői posztot 1990-ben elfoglaló Angyal Sándor vette át, aki a rendszer- váltás nehéz i d ő - szakát vezényelte le, és neki is volt több, a jelenlévőkhöz fűződő személyes története. Gyanús elemek... S elindult az anekdotázás, sorra tudtuk meg, hogy mi történt az elmúlt években, évtizedekben a lap korábbi munkatársaival, akik arról is szívesen meséltek, hogy lettek egyáltalán újságírók. Kovács Éva például csak szemtanúként készített egy fotót és írást arról, hogyan sérült meg egy terménytároló siló Nyírbátorban, s hogy ömlött ki a napraforgó - ezzel az anyaggal a megyei laphoz irányították, ahonnan hamarosan állásajánlatot is Tóth Kornélia és dr. Bolté Gizella fotókat nézegettek kapott. Angyal Sándor ma is széles derűvel idézte fel azt a vidéki utat, amelyre Ratkó Józseffel és Hammel Józseffel ment. - Ratkónak lejárt a személyi igazolványa, Ham- melnél meg fényképezőgép volt, gyanúsakká váltunk a határőröknek, akik letartóztattak minket és bevittek az őrsre. Onnan telefonáltunk a megyei első párttitkárnak, a későbbi belügyminiszter Benkei Andrásnak, aki igazolt minket és elengedtek - zárta történetét Angyal Sándor. Természetesen a családról is sokan osztották meg az információkat, mivé lettek a még pici óvodásként látott gyerekek. Nos, a kollégák gyermekei közül sokan maradtak „írásközeli” területen: Marik Sándor volt főszerkesztő-helyettes Sándor fia például az Amerikai Egyesült Államokban magasan jegyzett Business Insider internetes gazdasági magazinnál szerkesztő. Balogh Géza lánya három könyvet írt, és rendületlenül járja a világot, sorra kapja az ajánlatot angol és amerikai lapoktól. Mindent összevetve az egykori és jelenleg is aktív toliforgatók élményeiből, történeteiből sok-sok oldalt meg lehetne tölteni a megye napilapjában: a Kelet-Magyarországban. KM-NYZS A 96 éves Hammel Józsefet Nyéki Zsolt köszöntötte Szilágyi Szabolcs levelét Kovács Éva olvasta fel Az összejövetel résztvevői Dr. Angyal Sándor, Bagoly Dániel, Balázs Attila, Balogh Géza, Balogh József, dr. Bartha Andrea, Bodnár István, Bodnár Tibor, dr. Bojté Gizella, Cselényi György, Cservenyák Katalin, Dankó Mihály, Fullajtár András, Galambos Béla, Györke László, Hájer Zsigmond, Hammel József, Horányi Zsuzsa, Kertész Sándor, Kopka János, Kovács Bertalan, Kovács Dénes, Kovács Éva, L. Tóth Lajos, Lefler György, M. Magyar László, Mán László, Marik Sándor, Máthé Csaba, Molnár Józsefné, Nyéki Zsolt, Olajos Tamás, Orémusz Kálmán, Palicz István, Pusztai Sándor, Reszler Gábor, Sipeki Péter, Sipos Béla, Sipos Mariann, Száraz Attila, Tóth Árpád, Tóth Kornélia. A találkozó egyik főszervezője, Dankó Mihály is köszöntötte a lap egykori és jelenlegi munkatársait Kovács Bertalannak, Marik Sándornak és Sipos Bélának is volt mire visszaemlékezniük Bagoly Dániel és Reszler Gábor számot cserélt Sipos Mariann és Marik Sándor Egykori főszerkesztők egymás között: Kopka János és dr. Angyal Sándor • ' «Ml.' * s ' ILT . ’ Kovács Dénes mögötte Száraz Attila Szilágyi Szabolcs Varsóból küldött levélben köszöntötte a kollégákat Kedves KollégákI Bár csak eleget tehetnék szíves meghívásotoknak! De hol van már a 20 éves gyakornok, akinek 1962-ben 700 kilométer meg sem kottyant, ha Varsóba vitte a vonat. Igaz, most megválthatnám a retúrjegyet, de így, 73 évesen már csak a gondolataimat küldhetem a szép jubileumra. Ma este, hogy ünneplitek a nálam három évvel fiatalabb Kelet-Ma- gyarországot, engedjétek meg, hogy veletek együtt emlékezzek azokra, akik nincsenek közöttünk. Őket a Sorsnak nevezhető Nagy Mettőr már rég betördelte az „Öröklét” nevű újság hasábjaiba. Zajtai Tóni bácsival kezdem, mert számomra ő az évtizedeket áthidaló híd. Számomra ő ma is él, mert Nyíregyházán élő leányával, Emíliával a Facebookon minden nap találkozom. Ordas Nándor, első főszerkesztőm, Sipkay Barna sok esetlen irományom türelmes csiszolója, Páll Géza a jó rovatvezetőnél is jobb barát, Ratkó Jóska, az újságírás rovatunkbeli kényszer robotosa, a jótanács-osztó Farkas Kálmán, az ifjúlelkű kovács, Seres Énei, a polgári hírlapírás egyik utolsó mohikánja, Gesztelyi Nagy Zoli bácsi, a költő, színikritikus Mester Attila, a még egy kicsit alkotni, majd meghalni hazatért Galambos Lajos, Kádár Edit, aki újságíróként is pesti munkáslánynak érezte magát, a nyomdai tréfamester, Dragos Gyuszi, a galambszelid modorú főszerkesztő-helyettes, Csikós Balázs és az arisztokratikus műveltségű, pallérozott Bürget Lajos... A két MTI-s: a ceruzával, kockás számtanfüzetbe lelkiismeretesen jegyzetelő Hódi Laci bácsi és valamennyiünk kedvence, Kalenda Zoli! - mindketten a szerkesztőség barátai. Rájuk emlékezem, de sajnálom, ha valakit kifelejtettem. Ma este, hogy ünneplitek a lap jubileumát, varsói szobámban az eltávozott kollégákért fellobban egy kis mécses. Mellette lesz egy pohárka magyar vörösbor. Egészségetekre ürítem és a lapnak további szép éveket kívánok! Szilágyi Szabolcs, Varsó, 2014 december29.
