Kelet-Magyarország, 2014. november (74. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-08 / 260. szám
2014. NOVEMBER 8., SZOMBAT KELET Magyar Nép volt a legelső lapnév Nyíregyháza új lapja eleinte kétnaponta jelent meg. nyíregyháza. A Kelet-Magyar- ország hét évtizede a megye első számú lapja - megelőzve ezzel tulajdonképpeni jogelődjét, a Nyírvidéket, mely 1880 és 1944 között jelent meg először heti, majd napilapként. Természetesen a Ke- let-Magyarország a hetven év alatt mind megjelenésében, terjedelmében és tartalmában sok változáson esett át. 1944. november 8-án indult Magyar Nép címmel Nyíregyháza új lapja - ekkor még csak kétnaponta jelent meg, majd 1946. április 24-étől már napilapként lehetett hozzájutni. Rózsaszín csomagolópapír volt az anyaga, és kézi szedéssel készült mintegy 500 példányban - csupán Nyíregyháza lakossága számára. A fejlécben lévő alcím többször is megváltozott - hol Demokratikus Napilap, hol Demokratikus Front Lapja, hol pedig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja szerepelt. Az 1946-tól a Szociáldemokrata Párt lapjaként működő Nyírség című újság egyesült a Magyar Néppel, melynek eredményeképpen 1948. április 18-ától Nyírségi Magyar Népként folytatódott az újság története. Világ proletárjai, egyesüljetek! A Magyar Népköztársaság kikiáltásával és a Rákosi-diktatúra kiépülésével 1949- október 30- ától már Nyírségi Néplapként futott az újság, majd a tanácsok megszületésével 1950 és 1956 között hol Szabolcs-Szat- mári Néplapként, hol pedig csak Néplapként lehetett kapni. Természetesen ekkoriban már a fejlécben is olvasható volt a korszak híressé vált „Világ proletárjai egyesüljetek!” munkásmozgalmi jelszava, és az, hogy az újság az MDP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának Lapja. A felelős szerkesztő ekkor Zsurakovszky Mihály volt. A témákat a mindenkori politika határozta meg, az egész országot érintő események mellett helyet kaptak olyan hírek is, mint például az Irodaház vagy a Békeház építése. Független napilap Miután Rákosi Mátyás 1956 májusában utoljára lépett a nyilvánosság elé, az újság is a Megyei és Városi Munkás- tanács lapja lett. Az 1956-os forradalom napjaiban az újság hivatalos neve a Szabolcs-Szatmár Népe lett, ez 1957 elejéig fennmaradt. Az újságot - mely ekkor már az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága és Megyei Tanács Lapja volt - Kopka János szerkesztette, majd 1957. február 1-jé- től már hivatalosan is felvette a Kelet-Magyarország nevet. A rendszerváltásig kisebb változásokon esett át a lap: 1963. április l-jétől a vasárnapi szám már 12 oldalon jelent meg, míg a kulturális és sportrovat terjedelmét megnövelték. A fejléc formája, megjelenése is több ízben átalakult. A közvélemény hatására alakították ki a gyermekrovatot, a helyi és külföldi híreket, az apróhirdetéseket és gyászjelentéseket, rejtvényt és horoszkópot. A rendszerváltás évei is hatással voltak az újság megjelenésére. 1989. július l-jétől a „Világ proletárjai egyesüljetek!” jelszó kikerült a fejlécből, a Kelet-Magyarország pedig Szabolcs-Szatmár Megyei Politikai Lap lett. Augusztus 26-ától a megye elnevezése kibővült Bereggel, szeptember 23-tól már „Társadalmi-Politikai Napilap”,. majd 1991. január 16- ától pedig „Független napilap” lett. Az 1990-es években és az ezredfordulót követően a fejléc stílusa is többszöri változáson esett át, először 1994-ben, majd 1998-ban, végül pedig 2003-ban és 2004-ben - jelenlegi formáját pedig 2010 elején nyerte el. holmár zoltán, MÚZEUMPEDAGÓGUS Eletet kellett menteni... A lapszerkesztő bevallja, megkönnyezte a sorokat. nyíregyháza. Felbecsülhetetlen kincsként őrzi a Kelet-Magyarország 1980-ban megjelent egyik megsárgult lapszámát újságíró kollégánk, Palicz István. - Az édesanyámról írnak benne, akit 1997-ben veszítettem el. A nyíregyházi 92. számú áruház (ma Zöldág ABC) fiatal vezetőhelyetteseként dolgozott akkoriban, róla készített portrét Madár János „Mindig ott van, ahol segíteni kell” címmel, bemutatva munkásságát, emberségét, elhivatottságát. Bár a kilencvenes évek elején megjelent, fekete-fehér, kék fejléces Keletekből is őrzök néhány példányt otthon, igazán csak a közép- iskolás éveim végén kezdtem lapozgatni a napilapot, amikor Palicz István és a felbecsülhetetlen értékű kincs Mán Lászlóért kétévesen mentőrepülőgép érkezett fotók: racskó tibor hogy tartalmas, olvasmányos, fiatalos lapot vehessenek a kezükbe az olvasók, szóval jól menjen a bolt... Ne sírj, mama... „A reptéri fa árnyékában sír egy édesanya. Karján nápolyit csipegető kétéves kisfia ül, s okos szemeivel követi a lecsorduló cseppeket. Aztán kis kezével megsimogatja a mama homlokát. Ma...ma! Csak eny- nyit mond, de az anyai szív úgy érti azt: Ne sírj, mama, látod én sem sírok...” Mán László, a lap egyik szerkesztője bevallja, megköny- nyezte a fenti sorokat, illetve az egész cikket, amely a Kelet-Magyarország 1958. július 6-ai, vasárnapi számában jeszükség a mentőrepülőgépre. Utólag is köszönet jár doktor Loós Tibi bácsinak, aki már nincs közöttünk, illetve mindenkinek, aki számára fontos volt egy piciny gyermek. Akkor a sorokat szívhez szólóan jegyző Angyal Sándor és én sem gondoltam, hogy 1985. március l-jétől mint főszerkesztő-helyettes és gyakornok tegeződünk le, és immáron majd’ három évtizede dolgozhatok a számomra legtöbbet jelentő napilapnál. A legelső cikk- Remegő lábakkal álltam 1989 nyarának végén a Kelet-Magyarország szerkesztősége előtt - emlékszik vissza Bed- nárik Mónika szerkesztő. - A mai sétálóutcában még húztam az időt, mert a „szentélybe” mégsem lehetett csak úgy belépni. Akkor sem, ha diákújságírókat invitáltak a megye napilapjához. A Vekker magazin néhány példányával, versekkel teleírt kockás füzettel és cikkecskékkel táskámban csak arra koncentráltam, ne reszkessen nagyon a kezem, amikor odaadom a „műveimet” Cservenyák Katalinnak, aki akkoriban szárnyai alá vette az (újság)írással kacérkodó ifjakat. „Cseka” kedves volt, és sokat számított a véleménye. Majd nem sokkal később, szeptember 23-án a Fiatalokról fiataloknak rovatban megjelent a legelső cikkem. Olyan hihetetlen volt ott olvasni a nevem A KELETBEN, de arra gondolni sem mertem, talán csak álmomban, hogy egyszer a lap munkatársa lehetek... km Bednárik Mónika és az első cikk érdekelni kezdett az újságíró szakma. A felszínes ismeretségből azóta „szerelem” lett. Nem lettem kereskedő, mint édesanyám, de a kollégáimmal vállvetve minden nap azért dolgozom, lent meg „Mentőrepülőgéppel Mán Lacika életéért” címmel.- Egy olyan életmentő és gyors beavatkozásra volt szükség, amit akkor csak a fővárosban tudtak elvé- gezni. Ezért volt Kicsi fejese, Nyúzó lövése, Menotti öröme Az első nyíregyházi NB l-es futballmeccsről az 1980. augusztus 10-ei számban számolhatott be lapunk. labdarúgás. Ki lőtte a Szpa- ri első NB I-es gólját? Csé- ke György. És ki szerezte? Kozma József. A két válasz között csak látszólagos az ellentmondás, hiszen a sporttörténelmi, első élvonalbeli nyiregyházi gólt Kozma József testalkatával és becenevével (Kicsi) szembemenve fejjel helyezte el a diósgyőri kapuba, 1980. augusztus 9-én. Mindez a Magyar Népköztársasági Kupa-győztesként érkező DVTK elleni futballmérkőzés 50. percében történt, hogy aztán a 66. percben Nyúzó, vagyis Cséke György révén megszülessen az első lábbal elért találat is. A Kelet-Magyarország olvasótáborának 36 évet kellett várnia arra, hogy NB I-es nyíregyházi mérkőzés beszámolójáról olvashasson a megyei napilapban - a történelmi sorokat Bagoly Dániel jegyezte le. A történelmi mérkőzést hazai oldalon az alábbiak vívták meg: Buús György - Pólyák László, Szűcs István, Szekrényes András, Cséke György - Kozma József, Moldván Miklós, Kléninger László, Czeczeli Károly (Szikszai Mihály) - Kiss A történelmi mérkőzésről szóló beszámoló a Kelet-Magyarország 1980. augusztus 10-ei számában REPRODUKCIÓ: SIPEKI PÉTER Miklós, Kovács László (Lukács Zoltán). Miként a fenti névsort, úgy az NYVSSC edzőjének nevét is kapásból vágják, akik átélték azt a korszakot: Temesvári Miklós. A meccset 20 ezer néző előtt játszották. „A második félidőben nyújtott dicséretes teljesítményünkkel úgy érzem, megérdemelten nyertünk” - értékelte a látottakat a Menottinak becézett nyíregyházi sikerkovács, aki utána is felülmúlhatatlan évet produkált tanítványaival: az első élvonalbeli évben megszerzett hetedik helyezés azóta is klubrekord a gyakorta az első- és másodosztály között liftező, jelenleg NB I-es és a hétvégén éppen a Diósgyőrrel játszó utódok számára, km-bt A nyugdíjas évekre is készülni kell Ön gondolkozott már azon, hogy miből és hogyan él majd nyugdíjas korában? Olyan időskort képzel el, amelyben elegendő pénz jut utazásra, szórakozásra és az unokáira? A boldog és aktív nyugdíjas éveket részben Önnek kell megteremtenie, mert ha csupán várható állami nyugdíjával számol, életszínvonal esésre számíthat. Nem véletlen, hogy idén januártól az állam adójóváírással is ösztönzi az embereket arra, hogy nyugdíjbiztosítást kössenek.- Különösen fontos ez a nők számára, hiszen közülük sokan a gyermekvállalás miatt évekre kiesnek a munkából, ezért átmenetileg kimaradnak a béremelésekből, azaz alacsonyabb lesz a nyugdíjalapjuk is. Az átlagnyugdíj összege azonban nem csak az ő esetükben fog jelentősen csökkenni: az idősek 2050-ben már csupán munkabérük alig több mint 65 százalékát kapják majd kézhez havonta - hívja fel a figyelmet Szabó Anikó, az ING Biztosító marketingigazgatója. Hozzáteszi: a www.ingnyugdijbiztositas.hu oldalon mindenki pár kattintással kiszámíthatja, hogy életkorától függően mekkora összeggel célszerű megtakarítást indítania. Az ING Biztosító Motiva Nyugdíjbiztosítása hagyományos és befektetési egységekhez kötött verzióban is elérhető. A hagyományos Motiva esetén az ING Biztosító garanciát nyújt a szerződésben előre meghatározott összeg kifizetésére. E változat azoknak ajánlható, akik nyugdíjcélú megtakarításukat teljes biztonságban szeretnék tudni. A befektetési egységekhez kötött változat azok számára jó megoldás, akik a magasabb hozam reményében készek magasabb kockázatot vállalni, és több mint 10-15 évük van a nyugdíjig. Az utóbbi változathoz eszközalapok széles kínálata érhető el. Közöttük céldátum eszközalapok, melyek esetén a nyugdíjkorhatárhoz közeledve fokozatosan csökken a befektetés kockázati szintje. A szakemberek ezt kifejezetten azoknak ajánlják, akik nem zárkóznak el a részvényektől, de nem kívánnak napi szinten foglalkozni befektetéseikkel. Amiről beszámoltunk az elmúlt 70 év alatt A hírtenger kellős közepén Mindenről beszámolt a lap, legyen az megyei vagy országos esemény. SZABOLC5-SZATMÁR-BEREG. A napilapkészítés sajátossága, hogy reggel még nem lehet tudni pontosan, hogy mi lesz a másnapi újságban. Az ötletbörzét követően aztán az újságírók és a fotóriporterek kirajzanak, vagy éppen maradnak a helyükön, és elkezdődik a lázas alkotómunka. A váratlan napi történések látványosan kihatnak a készülő lap küllemére, tartalmára, arculatára. íme, néhány emlékezetes oldal a Kelet-Magyarország utóbbi évtizedeiből: A bujtosi csarnok átadásáról szóló II. János Pál pápát Máriapócson A feledhetetlen dátum (2001. oldal fotók: km-reprodukció üdvözölték a hívek szeptember 11.) másnapján HIRDETÉS
