Kelet-Magyarország, 2014. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-06 / 233. szám

2014. OKTÓBER 6., HÉTFŐ 4 Önkormányzati választás 2014 KELEr KM-interjú: A Szabolcs-Szatmár-Pereg megyei listavezetőket értékelésre kértük és a terveikről kérdeztük őket hat témakörben Adorján Béla (Jobbik) A megyei közgyűlés szerepe Meglehetősen zűrzavaros körülmények kö­zött zajlott a megyei önkormányzat átalakítá­sa. Jelentős vagyonvesztésről beszélhetünk, az intézményfenntartói szerepkörből terü­letfejlesztési szerepkör lett a fő feladat. Ezen feladat ellátásáról azonban még jelenleg is csak beszélni tudunk, érdemi előrelépés nyo­mokban tapasztalható. Csak akkor lesz képes jelentős eredményeket elérni a megyei köz­gyűlés, ha határozott elképzelésekkel és kiál­lással él felterjesztési jogával. A Jobbik elmúlt négyéves működését a szakmai felkészültség és a területi érdekképviselet erős megjelení­tése jellemezte. Az előttünk álló ciklusra is felkészültünk a megyében élő emberek érdek- képviseletére. Véget kell vetni a „csak a párt” hozzáállásnak. „Csak a megye” és az itt élő emberek számítanak. A Jobbik erre az érdek- képviseletre kér felhatalmazást. Munkahelyteremtés Jelentős lemaradásban vagyunk a foglalkoz­tatottságot tekintve is. A megyék rangsorában versenyben vagyunk a sereghajtói címért a foglalkoztatottak számának, és az átlagkere­setek mértékének tekintetében is. A közmun­ka programok csupán látszatmegoldást jelen­tenek. Elsődleges feladat a mezőgazdaság, a ráépülő feldolgozóipar fejlesztése, és nem kevésbé a logisztikai, szállítmányozási fej­lesztések végrehajtása, valamint a belföldi, és a keleti piacok visszaszerzése. A Jobbik több javaslatot is tett ezen területek fejlesztése ügyében. Lépéseket tettünk a keleti piac meg­teremtése és stabilizálása érdekében. Ezek az erőfeszítések azonban megfelelő mértékű fel­hatalmazás nélkül nem képesek legyőzni a Fi­desz elhibázott politikáját, ami többek között a meggy- és almatermesztők kiszolgáltatott­ságát, vagy az orosz embargót eredményezik. Vidékfejlesztés, közlekedés A kozmetikai beruházások korát éljük. Tu­dok örülni szép köztereknek, díszburkolattal ellátott járdáknak. De! Inkább örülnék füs­tölgő gyárkéményeknek, épülő házaknak, jó minőségű utaknak, és vízzel teli, öntözéses gazdálkodást szolgáló csatornarendszernek. El kell érni, hogy az adófizetők célirányos adó­forintjai a megnevezett helyre kerüljenek. Az önkormányzati utak karbantartása csökkent a Fidesz intézkedéseinek köszönhetően. Vissza kell adni a településeknek a súlyadót. Kér­dés, hogy hová tűnik az úthasználati díjba, és üzemanyagba beépített rengeteg adóforint, és miért állt meg az autópálya-építés a Perényi tanyai körforgalomnál. A tömegközlekedést összehangolt vasúti-közúti menetrenddel kell fejleszteni. Nagy hiányosság a vasúti árufuva­rozás, aminek visszaállítása közútjaink teher­mentesítése céljából fontos feladat. Egészségügy, oktatás A egészségügyi ellátás helyzete kb. 2 éve elég­gé homályos. Az egykori holding vezetése többször is megtagadta a megyei önkormány­zat meghívását. Képviselői minőségünkben csak részben látunk rá az ellátás alakulására. Ez is egy elhibázott átalakítás eredménye. Finoman szólva is beteg az egészségügy. Ve­szélybe került az ellátás, és veszélybe kerül­tek az ellátásra szorulók! A politika jelentősen megnehezíti a dolgozók feladatvégzését. Javítani kell az eszközellátottságot és a mun­kakörülményeket. Az oktatást érintően fel kell tenni a kérdést: miért nincsenek a kiste­lepüléseken legalább alsó tagozattal működő iskolák? Mivel lett jobb az oktatásszervezés a központosított fenntartó létrehozásával? Mi­ért kell félnie a pedagógusoknak a feldühö­dött szülőktől, miért terjed az iskolai erőszak? A feladat: rendet kell tenni! Dr. Helmeczy László (Összefogás egyesület) A megyei közgyűlés szerepe Országosan a 2010-es választásokat követően olyan központosításnak, államosításoknak le­hettünk tanúi, amelyek meggyőződésem, hogy nem szolgálják a helyi közösségek és az önkor­mányzatok érdekeit. A teljes önkormányzati va­gyont államosították. Az oktatásban a döntés­hozás, az irányítás Budapestre került. A helyi önkormányzatok hatáskörét döntő mértékben csökkentette, vagy elvonta a kormányzat. A megyei önkormányzatnak döntő szerepe kell, hogy legyen a terület- és a településfejlesztés­ben, az EU-s és nemzeti források elosztásában. A megyei önkormányzat az elmúlt négy évben elveszítette szinte teljes vagyonát, és intéz­ményrendszerét. Állami kézbe kerültek iskolák, kórházak, nevelőotthonok. Olyan államszerve­zeti átalakítások történtek kormányzati szin­ten, amelyek azt eredményezték, hogy a hely­beliek helyett mások döntenek helyi dolgokról. Munkahelyteremtés Minden választáson minden politikai erő azt ígéri, hogy a megyében munkahelyeket teremt. A jelenlegi kormánypártok egymillió új mun­kahelyet ígértek, ehhez képest annyi történt, hogy a korábbi munkanélküliekből részben közmunkások lettek. Valódi új munkahely alig keletkezett. A közmunka előrelépés a munka- nélküli segélyhez képest, de a közmunkások javadalmazása arra talán elég, hogy a közmun­kás és családja ne éhezzen, de arra kevés, hogy megéljen. Valódi új munkahelyet az teremt, ha a megyében jelentős beruházások lesznek, és a gazdaság fellendül. A kormánypártok, mi­közben folyamatos harcot vívnak az unióval, azzal kampányolnak, hogy miként osztják szét az EU pénzét. A jelentős uniós támogatások ak­kor hasznosulnak a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben, ha igazságosan, a me­gyei igények szerint osztják szét a forrásokat. Vidékfejlesztés, közlekedés A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban a megye gazdaságának megerősítésére több mint too milliárd forint fordítható. Politika- mentes, korrekt elosztás mellett ezek a for­rások fellendíthetik a megye gazdaságát és a megye lakosságának életminőségét. A forrá­sok elosztásának átláthatónak kell lennie és a megye településeinek fejlődését kell szolgálni. Mindenképpen megoldást kell találni a zöld­ség-gyümölcstermesztés, különösen az alma- termesztésproblémáinakmegoldására. Folytat­ni kell az útépítéseket, az autópálya-építést Záhony és Beregsurány irányába. Megoldást kell találni az M49-es út korszerűsítésére. A megye úthálózatának fejlesztése alapvető kö­vetelmény. A következő fejlesztési ciklusban a kis- és középvállalkozók megerősítése, a helyi foglalkoztatás bővítése, a közlekedésfejlesztés az elsődleges célok közé kell, hogy tartozzon. Egészségügy, oktatás Megyénk fokozottan hátrányos helyzetű, az országos átlagtól lényegesen több a rokkant- nyugdíjas, a megye lakosságának egészségi állapota jelentősen rosszabb, mint az ország más részén. A megye kórházai kiváló szakem­bergárdával rendelkeznek, ám évek óta súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek. A megyei kórházat megyebeli szakemberek irányítsák, megfelelő állami finanszírozás mellett! Az ok­tatás területén meg kell szüntetni az indoko­latlan központosítást, ami létrejött 2010 után. Vissza kell adni az önkormányzatok döntési jogosultságát az oktatási intézmények felett. Teljesen indokolatlan az, hogy nem a helyi közösségek, önkormányzatok döntenek ar­ról, hogy ki legyen iskolaigazgató. Semmilyen ésszerű indoka nincs annak, hogy az oktatás területén valamennyi munkáltatói jogot Buda­pesten egyetlen intézmény, a Kük gyakorolja. Pál Zoltán (Demokratikus Koalíció) A megyei közgyűlés szerepe A megyei önkormányzat jogköreit megnyir­bálták, intézményeit az ígért megfinanszí­rozás helyett államosították, gyakorlatilag felszámolták azt a területi szintű politikai tes­tületet, amely felelős és számon kérhető volt az itt élők mindennapjainak alakulásáért. Huszonöt évvel a rendszerváltás után ismét másutt, nélkülünk döntenek rólunk. A válasz­tás ugyanakkor erős politikai felhatalmazás, ezért a megye polgárai érdekeinek, akaratá­nak képviseletét kell vállalni, akár a hatás­körbe tartozó fejlesztési kérdésekről van szó, akár olyanokról, amelyek a hatáskörön kívül történnek - például egy iskolaigazgató kine­vezése -, de amelyek ellen az érintettek joggal tiltakoznak. Munkahelyteremtés Égető szükség van új megoldásokra. A képzett fiatalok esetében a befektetések mellett a fog­lalkoztatás átalakítására van szükség és olyan, a feladathoz és célhoz kötött, ösztöndíjszerű lehetőségek megteremtésére, amelyek a mo­bilitást is segítik. A képzetlen emberek számára a közfoglal­koztatás mai rendszere zsákutca, vissza kell térni a programot indító Gyurcsány-kormány idején ledolgozott modellhez. A közfoglalkoztatás a szociális ellátás része, a továbblépés piaci logikával működő szer­vezetekben történhet, amelyek figyelemmel kísérik a munkaerőpiac kínálatát és szervezik a felelősségi körükbe tartozó emberek foglal­koztatását, a vidékfejlesztést is támogatva. Vidékfejlesztés, közlekedés A megye hátrányos helyzetű térségeiben a pénzügyi támogatások nem hoztak lényegi változást. A vidék gazdaságának szerkezetét nem lehet maximális profitból levezetni, mű­ködésének mozgatórugói ennél összetetteb­bek. Mi sem hisszük, hogy a családi birtokra alapozott mezőgazdaság és családi önellátás a megoldás. Egymást kiegészítő, támogató gazdasági tevékenységből felépülő gazdaság, új technológiák és szervezeti keretek képesek a szövetkezetek idejéből visszasírt széles fog­lalkoztatást, közösségi felelősségvállalással megtámogatott létbiztonságot ismét megte­remteni. Sok helyi kezdeményezést célszerű ösztö­nözni és támogatni, hogy kiderüljön, a mai viszonyok között milyen helyi modellek élet­képesek. Egészségügy, oktatás Az egészségügyben a nagy összegű európai uniós fejlesztések ellenére sok a zavar. A fel­újított szakrendelőkben, kórházakban hosz- szú a várakozás, a legtöbb embert kiszolgáló alapellátás kimaradt a fejlesztésekből, sok az üres körzet, elöregedő a háziorvosi kar. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban jellemző az elégtelen egészségügyi tudás és egészségügyi állapot. A tartós foglalkoztatás előfeltétele ugyan­akkor a megfelelő egészség, ezért mi azt kép­viseljük, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása ne csak a spórolásról szóljon. Jusson több forrás a népegészségügy fej­lesztésére, szűrő-, életmód- és prevenciós programokra, nemi felvilágosításra, anya- és csecsemővédelemre. Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) A megyei közgyűlés szerepe A megyei önkormányzat szerepe teljesen át­alakult, területfejlesztési, vidékfejlesztési, te­rületrendezési és koordinációs feladatokat lát el. Az elmúlt két és fél évben a legfontosabb teendő a 2014-2020-as uniós tervidőszakra vonatkozó terület- és településfejlesztési ope­ratív program tervezése volt, mert a fejlesztési források felhasználása a megyei területfejlesz­tési tervek alapján válik lehetségessé. A megyei önkormányzat számára gazda­ságfejlesztésre közel 46 milliárd forint, tele­pülésfejlesztésre 24 milliárd forint fonás áll rendelkezésre, amit kiegészít a határ menti együttműködésre fordítható 10 milliárd fo­rint, emellett Nyíregyháza 23 milliárd forintot fordíthat saját fejlesztéseire. Rövid és középtávon célunk a helyi gazda­ság fejlesztése, kiemelten új munkahelyek te­remtése. Munkahelyteremtés Ezen a területen van a legtöbb tennivalónk, hiszen a megyében magas a hátrányos helyze­tű térségek aránya. Megítélésem szerint a fog­lalkoztatás jelenleg piaci alapon nem kezelhe­tő, szükség van a szociális foglalkoztatásra is, ezért fogalmaztuk meg a szociális foglalkoz­tatási programunkat. Megyénkben magas az alacsonyan képzett munkaerő száma, szorgal­mazni kell a nagy élőmunka igényű gazdasági ágazatok erősítését. A helyben termelt javakat helyben kell a rendelkezésre álló munkaerő bevonásával - minél magasabb szinten - fel­dolgozni. Minden megyei program megvalósításának egyik sarokpontja a foglalkoztatás bővítése. A foglalkoztatási helyzet javításának - a gaz­daság erősítése mellett - kulcsfeltétele a kör­nyezetbarát közösségi közlekedés fejlesztése, hogy a munkaerő eljusson a munkahelyre. Vidékfejlesztés, közlekedés A vidéki területeken olyan életminőséget kell biztosítani, azaz „élhető vidéket” kell terem­teni, hogy a kistelepülések lakosságmegtartó ereje növekedjen. A megye gazdaságában nagy súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. Kiemelt vezérprojektként kezeljük a versenyképes élelmiszer-gazdaság megteremtését. Három országgal határos megyeként fontos, hogy a határ menti települések közötti kapcsolatokat helyreállítsuk. Átadás előtt van az M3 autópá­lya Vásárosnaményig terjedő szakasza, folya­matban van a Nyíregyházát nyugatról elkerülő út építése. Célunk, hogy az elérje a Tokaji utat, és a következő ciklusban tovább épüljön. Kor­mánydöntés alapján megkezdődött az M34 autópálya Vásárosnamény és Záhony közötti szakaszának tervezése. Elmondhatom, hogy a nagyobb forgalmú határátkelőhelyek kapaci­tása bővült, ezt a folyamatot folytatni fogjuk. Egészségügy, oktatás Egészségügyi intézmények fenntartójaként jelentős beruházási programot indítottunk el korábban, ezek eredményeit napjainkban lát­hatjuk. Jól halad a kórházprojekt kivitelezése Nyíregyházán, jelentős kórházfejlesztés megy végbe Fehérgyarmaton, Mátészalkán és Nagy- kállóban. Megyei forrásból a települési önkor­mányzatokkal együttműködve lehetőségünk lesz önkormányzati tulajdonú háziorvosi ren­delők, bölcsődék, óvodák, iskolák épületeinek felújítására, energetikai korszerűsítésére. A 2014-2020-as ciklusban a megyei önkor­mányzat kiemelt szerepet vállal a minőségi ok­tatás megteremtésében. Fontos a tehetséggon­dozás, ezért különböző ösztöndíj programokat indítunk és részt veszünk azokban. A kis- és kö­zépvállalkozások közvetett támogatásával le­hetőségünk lesz a vállalkozások reális igényein alapuló képzési programok indítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom