Kelet-Magyarország, 2014. október (74. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-22 / 247. szám

2014. OKTÓBER 22., SZERDA Háttér 3 Egy máig ható üzenet...! Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából, a Nyíregyházi Főiskolán kedden tartott ünne­pi megemlékezés egy pillanata fotó: racskó tibor „A hatalom mindent elvehet: pénzt, házat, vagyont, de a lelkünket nem” NYÍREGYHÁZA. - Mindenki őriz 1956-ról valamit: látjuk ma­gunk előtt az utcán vonuló tömeg képét, Mansfeld Péter vagy Tóth Ilona arcát, és is­merünk neveket a Nagy Im­réén kívül is. Bennem pedig megfogalmazódott egy kérdés- érdekes, hogy nem az 1848- 49-es eseményekkel kapcsola­tosan -, hogy miért buknak el végül mindig a diktatúrák? - kezdte ünnepi megemlékezé­sét a Nyíregyházi Főiskolán az intézmény rektora, dr. Jánosi Zoltán. A diktatúra ellen- Mi az, ami utcára visz di­ákot, orvost, tanárt, hogy szembemenjen a tankokkal, és akár az életét is feláldoz­za? A diktatúra a természete szerint mindent lefed, még egy hangyának sem lehet ön­álló gondolata, de akkor hogy történhet meg mégis, hogy az emberek a kezükbe veszik a sorsukat? Sokáig nem tudtam erre a választ. De Szécsi Margit „Vadak jegyében” című verse irányt mutatott. A költőnő azt írta: „A színjátszó vadászatot Urunk, töröld le. Ne zengjünk a nagy Körmosolyhoz odagyö­törve. Arany irhánkkal a mo­hók vágya beteljen. Legyen elég a szőr, a vér - Lelkünk ne kelljen”. A hatalom mindent elvehet: pénzt, házat, vagyont, de a lelkünket nem. És amikor a diktatúra ezt is uralni akarja, a társadalom egyszer csak azt mondja: elég! A sztálinizmus és a Rákosi-rendszer azt is meg akarta szabni, hogy az írók, költők mit és hogyan írjanak, hogy a művészet által hogy kell a világról gondolkodnunk, szűkíteni akarták az identitást, és egy homogén, uniformizált világot létrehozni, ahol csak a Szovjetuniót dicsőítő' alko­tásoknak volt helyük, miköz­ben Weöres Sándornak vagy Piliniszky Jánosnak hallgat­nia kellett. Egy szabad ország ezt nem engedi meg, és nem engedte meg 1956-ban sem - mondta Jánosi Zoltán.- Az 1956. október 23-ai fő­városi történések hatására három nappal később Nyír­egyházán is kezdetét vette a forradalom. Eltávolított vörös csillag- A Rákosi Mátyás által kiala­kított egyszemélyi diktatúra ellen fellázadt fiatalok októ­ber 26-án eltávolították a zöld irodaház tetején lévő vörös csillagot, melynek a helyére a magyar trikolórt tűzték ki. A villamos tetejéről leszerelték a „Világ proletárjai egyesülje­tek” feliratot, és egy asszony a jármű tetejéről elszavalta a Nemzeti dalt. A Pátzay Pál által 1945-ben készített ko­zák lovas szobrot 12 óra körül ledöntötték, melynek talap­zatáról a forradalom egyik ké­sőbbi mártírja, Tomasovszky András felolvasta a Borsod megyei sztrájkbizottság kö­veteléseit. Közben a Kossuth téren a második világhábo­rúban elesett szovjet tisztek emlékére állított obeliszkeket a tüntetők ledöntötték, szét­törték a hirdetőtáblákat, a vá­rosháza homlokzatáról pedig eltávolították a Rákosi-címert. A József Attila kultúrház han­gosbemondóján a forradalom másik mártírja, Szilágyi László ismertette a Nagy Imre kormá­nyához küldött táviratot. A forradalom leverését kö­vetően Tomasovszkyt és Szi­lágyit 1957-ben letartóztatták, majd 1958. május 6-án kivé­gezték őket. Díszsírhelyük 1991 óta az Északi temetőben található - idézte fel a múlt eseményeit Holmár Zoltán múzeumpedagógus. km A középiskolások ’56-os kívánságai „Nyíregyházi középiskolások lását, hazánk függetlenségét, A közgazdasagi szakközép­21 pontban összefoglalt kí­vánságaikat írták meg levél­ben Nagy Imrének és Kádár Jánosnak. Lapunk elődje is közölte, hogy a kossuthos, a zrínyis és a tanítóképzős fiata­lok a szovjet csapatok kivonu­a szólás- és sajtószabadságot, a szabad választást, a Szov­jetunióból a hadifoglyok ha­zaengedését, a nyugati egye­temek megnyitását a magyar fiatalok előtt - egyebek között ezt sürgették levelükben. iskola diákjai is csatlakoztak a levélben foglaltakhoz, 1956. október 27-én 764 ifjú látta el kézjegyével a táviratot.” - olvasható a Kelet-Magyaror- szág 1990. október 24-ei szá­mában. Nézőpont Nyéki Zsolt A csoda elmaradt * A háború, mint a Homo sapiens (az „értelmes ember”) génekben hordozott, önpusztító időtöltése ma is része a hétköznapjainknak. Még akkor is, ha a ’90-es évek elején kirobbant délszláv válságot és a mostani nyugat-ukrajnai harcokat leszámítva inkább közvetve, mint közvetlenül volt részünk benne az 1956 óta eltelt közel hat évtized­ben. Szerencsés generáció, amelyik ezt követően született e szép hazában - mondhatnánk, mert hisz nem fogott fegyvert egymásra, de a szerencse ez esetben ugyancsak viszonylagos. Még ma is viszonyítási pont 1956, az október 23-án kitört polgárháború. Több mint fél évszázad telt el, de az évfor­duló még mindig szégyenlős szembesülésekkel és válaszok után kiáltó kérdésekkel telepszik ránk. Még mindig kor- osztályos dilemmák alapja, függetlenül attól, hogy valaki huszonévesként remél útmutatást könyvektől, visszaem­lékező szemtanúktól, vagy az élet alkonyán várja a ma­gyarázatot, a megnyugvást, netán azt, hogy valaki egy­szer bocsánatot kérjen mind­azért, ami október 23. előtt és után történt az országgal. A veszteséglistán felbecsülhe­tetlen mértékű kár sorjázik: a kádári terror vérbíráinak tobzódásai, a kioltott életek szinte szimbolikussá válnak egy nemzet pusztításában. A hatalom bosszúhadjárata kettétört életekkel, az em­beri szabadság és méltóság sárba tiprásával söpört végig Záhonytól Sopronig, Európa szívében magyar exodust pro­vokálva negyedmillió embert űzött el hazájából. Ennyi kéz és elme tűnt el pillanatok alatt az országépítő munkából. Mennyi történet őrzi a magyar tehetség elfecsérlését... Ősz fejjel meséli a vegyészmérnök, hogyan fejlesztett az Egye­sült Államokban egy pár ezer dolláros családi vállalkozást százmilliós bevételű céggé... Ausztráliától Kanadáig meny­nyi sikeres, de boldogtalan életút - mert hisz sehol máshol nem énekelhette el senki: „... itt minden öreg haver nevét tudom, mert én itt születtem, ez a hazám...” A ma már a szentek sorából visszamosolygó II. János Pál pápa megkövette a világot az egyház által elkövetett bűnökért, az inkvizícióért, pedig hát ha valakinek, akkor neki aztán semmi köze nem volt az egészhez. Vállalta mások helyett és másokért. Egy ilyen katartikus vállalás, szembesülés talán megszabadíthatná ezt az országot is a nyomasztó ’56-os örökségtől - a csodát ugyanis nem hozta el az idő múlása. zsolt.nyeki@kelet.hu Még ma is viszonyí­tási pont 1956, az október 23-án kitört polgárháború, kor­osztályoktól függet­lenül. Megemlékezések a megyében JAM: kiállítás a forradalomról NYÍREGYHÁZA. Az 1956-os for­radalom és szabadságharcról egy kisebb kamarakiállítással emlékezik meg a Jósa And­rás Múzeum, melyet az in­tézmény első emeletén lehet megtekinteni. A hat tablóból álló tárlaton a nyíregyházi események és a forradalom mártírjai kerül­nek előtérbe, de meg lehet nézni közelebbről is a ledön­tött kozák lovas szobor meg­maradt fejét is. km http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Október 22-ei ünnepi programok Dombrác ’56-os megemlékezés az Ady Endre Művelődési Házban, a Dr. Bereczky Zsigmond Református Általános Iskola diákjai elevenítik fel az emlékező közösség számára ’56 emlékét. __________________ Nyíregyháza. 9.15: „Emlékezés a hősökre - elődeink nyomában” ünnepi műsor a Szent Imre Katolikus Gimnázium dísztermében. 10: em­léktábla-koszorúzások 8 helyszínen. Volt ÁVH-s épületen lévő emléktábla (Sóstói út 2.). 10.30: Nagy Imre dombormű. 11: Büntetés-végrehajtási Intézet (Bujtos u. 5.). Szilágyi László emléktáblája (Kossuth Lajos Gimnázi­um). 11.20: Dandos Gyula emléktáblá­ja (Szent István utca). 11.30: dr. Babicz Béla emléktáblája (Luther u. 1-3.), 11AO: Bán István emléktáblája. 13: Rácz István emléktáblája (ÉVISZ) ___________ Ujfehértó 11: az önkormányzat, valamint a Szent István Gimnázium díszudvarán tartandó ünnepi meg­emlékezésén köszöntőt mond Buczkó Ágnes igazgató, majd koszorúzás lesz a főtéren. __________________ Tiszadada. 11.45: a Hősök kertjében koszorúzás, majd déltől a helyi műve­lődési házban folytatódik a megem­lékezés. Kovács Géza önkormányzati képviselő mond beszédet, melyet a Holló László Általános Iskola 8. osztá­lyos tanulóinak műsora követ. Szakoly 14.30: ünnepi megemlékezés, gyülekező 14.15-kor a polgármesteri hivatal előtt. ___________ Nyírmada. 15: Városi ünnepi megem­lékezés a Kálvin téri kopjafánál. Ünnepi köszöntőt mond a város polgármeste­re, Kálmán Béla, majd a Patay István Általános Iskola tanulóinak ünnepi műsora következik. __________ Gávavencsellő. 15: '56-os megemlé­kezés a polgármesteri hivatal udvarán, az ’56-os emlékműnél. Ünnepi beszé­det mond Rusz Péterné, Gávavencsellő díszpolgára, majd a Rakovszky-iskola diákjainak műsora következik. _____ Kemecse. 17: ünnepi megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján, ünnepi beszédek, közös ima, emléktábla-koszorúzás, mécsesek gyújtása, mozi előtti tér. Fényeslitke. 17: emlékünnepség és koszorúzás, művelődési ház_______ Tiszalök. 17: ünnepi megemlékezés, művelődési ház nagyterme. _______ Oros 17.30: emlékünnepség és fáklyásfelvonulás a Bíró Sándor emlék­táblához, posta előtti terület. Pátyod. 18: ünnepi megemlékezés, Dr. Antall József Oktatási, Kulturális és Szabadidő Központ aulája _______ Október 23-ai ünnepi programok Nyírtelek. 10: A forradalom emlékére megemlékezés, Királytelek Vigadó (Arany János út 27.). ___________ Nyíregyháza. 10:ünnepi megemlé­kezés, ünnepi beszédek, koszorúzás, Hősök tere 9. _______________ Nyírbátor. 16.30: „Kiáltunk szebb világot!" ünnepi megemlékezés. Koszorúzás a múzeumkertben, ünnepi műsor a Kulturális Központban, kísérőprogramként „Beszélő plakátok” kiállítás. __________ Nagykálló. 17: ünnepi megemlékezés, „Október" címmel ünnepi műsort adnak a Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozatos növendékei, főtér. A szatmári szellemiség SZAMOSÚJLAK. A Szatmár Ku­tatás és Fejlesztő Nonprofit Kft. a „Szatmári Szellemiség Házában” rendezi meg nyílt napját és bemutató rendezvé­nyét október 24-én 10 órától Szamosújlakon. km Kelet kvíz Melyik település ősrégi dűlőnevei: Verőcse, Zelemér-erdő, Csanda, Pataj, Korong? a) Szabolcsveresmart b) Tornyospálca c) Szabolcsbáka d) Zelemér A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Megkérdeztük Ön hogyan tölti a hosszú hétvégét? DR.KERÉNYI ERNŐ: Többek között színház­ba is megyünk. SZILÁGYI GÁBOR Egy paintball ütközet nem maradhat ki. SZEGEDI SZABINA: Biztos összejön egy hétvégi buli is. MARCSÓ IMRE: Szüleimmel családi kirándulás vár rám. CSENGERIJÓZSEFNÉ: Sokat tartózkodunk a szabadban. MÉSZÁROS RÉKA: Pihenés és szórakozás is vár rám egyaránt. i- Mivel rengeteget kell dol­gozni, a hosszú hétvégén a pihenés kap teret. Csalá­dommal leszek és emellett amit leginkább várok, az a pesti színházlátogatásunk lesz. A Mamma Miát nézzük meg - fogalmazott dr. Kerényi Ernő. - Sajnos tanulással telik majd, de a barátaimmal bizto­san összejövünk egy hétvégi bulira is. Ilyenkor több lehe­tőségünk van kikapcsolódni- válaszolta Szegedi Szabina.- Nincs is szebb az őszi tájnál. Amennyit csak tudunk, sétá­lunk ilyenkor családommal a szabadban. Az őszi kerti mun­kák és a betakarítás is sorra kerülnek majd, a fagyok előtt még rendbe teszünk mindent a ház körül - így Csengeri Jó- zsefné. - A srácokkal elme­gyünk majd paintballozni, ilyenkor mindenkinek több ideje van rá. A munka sem hiányozhat a palettáról saj­nos - mondta Szilágyi Gábor.- Szüleimmel elutazunk és amennyit csak tudok, relaxá- lok. Jól jön a pihenés a tanu- lós és dolgos hétköznapok között - mesélte Marcsó Imre.- Mivel most hosszabb lesz az őszi szünet, így több időm jut a barátnőimre és párommal is szervezzük már a programo­kat. Két hét múlva témazáró dolgozatok jönnek, úgyhogy a tanulásra is szakítok időt- mesélt terveiről Mészáros Réka. km-sa E Egy csepp középkor A Bencs-villába látogatók kedden este Tokodi Gábor lant­művész és Jáger Éva (szoprán) énekesnő segítségével a reneszánsz korába kalandoztak. fotó: pusztai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom