Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-04 / 206. szám
2014. SZEPTEMBER 4„ CSÜTÖRTÖK KELET Mmm Megyénk egyik gyöngyszeme a csarodai református templom FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Interjú: Baracsl Endrével a területfejlesztés feladatairól „Ahol jó élni, de ahová jó visszatérni is” Baracsi Endre szerkesztőségünkben fotó: pusztai Sándor A beszélgetőpartner M. Magyar László Hosszú távra tűzték ki a célokat, s az elkövetkező évek még rengeteg tennivalót adnak. A megyei területfejlesztési feladatokat bemutató sorozatunk befejező részében Baracsi Endrével, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Közgyűlés Terület- és Vidékfejlesztési Bizottságának elnökével beszélgetünk. Maga a bizottság a jelenlegi formájában ifjú szervezetnek tekinthető, hiszen két éve alakult újjá. Mi indokolta a változást? BARACSI ENDRE: A megyei önkormányzat szerepének megváltozása már előrevetítette ennek a bizottságnak a megújítását, hiszen a jó gazda intézményfenntartó szerepe helyett immár a fejlesztés jutott fő célkitűzésül és feladatul a megyének. Ennek megfelelően a korábbi bizottsági struktúra is átalakult, kiemelt szerepet kapott a Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság, amelynek az elnöke lettem. Ez az új bizottság több más feladata mellett a területfejlesztéssel, környezetvédelemmel és a természetvédelemmel kapcsolatos feladatokkal foglalkozik, véleményezi az elkészült programokat, javasol, kezdeményez. A megye egészének a fejlesztése a fő cél, de talán az aránytalanságok megszüntetése érdekében kiemelt figyelmet kell szánni az ukrán és a román határ közelében lévő, a periférián elhelyezkedő településekre. baracsi ENDRE: Valóban fontos cél, hogy olyan programok induljanak el azokban a térségekben, amelyek előmozdítják a felemelkedést. Közismertek a történelmi okok: a trianoni békediktátum következtében a vezető szerepet betöltő városok - Beregszász, Ungvár, Szatmárnémeti, Nagykároly - a határon túlra kerültek, a vonzáskörzetük azonban itt maradt. Az érintett falvak ezáltal egyik napról a másikra periférián találták magukat, sok esetben zsáktelepüléssé váltak. Az elszakított városok szerepét Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Csenger igyekezett pótolni, de a földrajzi távolság és más okok miatt ez csak többé-kevésbé sikerült, bár az tagadhatatlan tény, hogy szerepük mindenképpen felértékelődött. Trianon tehát mind a mai napig érezteti hatását, ezért kell annak a térségnek fejlesztési célterületként is megjelennie a területfejlesztési koncepcióban. Mi mindent tartalmaz ez a fejlesztési célterület? BARACSI ENDRE: Az egyik fontos része a szociális foglalkoztatás, ami munkahelyek teremtését és szociális programok indítását jelenti. A másik, lényeges része a programnak a közösségfejlesztés. Fontos, hogy csökkenjen az elvándorlás az aprófalvas településekről, megálljon az elöregedés folyamata. Az értelmiséget - a falvak közösségi életének kovászát - ott kell tartani a kistelepüléseken. Ez a vidék- fejlesztési program egyik sarkalatos pontja is. A közösséget összetartó „kovászemberek” a polgármesterek mellett a civil szervezetek vezetői és az egyházi vezetők. A megye a szociális foglalkoztatás elősegítését úgynevezett vezérprojektként is nevesítette. Az alacsony létszám az apró- falvak életét nehezíti, de talán ebből a hátrányból előnyt is tudnak kovácsolni... BARACSI ENDRE: Az apró falvak ereje éppen apróságukban rejlik, hiszen az emberek megtanultak egymásért élni úgy a településen belül, mint azon kívül. Ez utóbbit jelzik a különböző rendezvények, fesztiválok: összefognak a programok sikere érdekében. De hát hiába van összefogás, ha a munkaerőnek vándorolnia kell, ha nincs helyben munkahely. Beregi gyerek vagyok, és erre igazán büszke is. Beregdarócon élek, napról napra szembesülök a mindennapi gondokkal és nehézségekkel. Szükség van egy alternatív helyi gazdaságra, ezért szerepel a megyei fejlesztési tervben kiemelten a szatmári-beregi térség. Mi lenne ennek a vezérprojektnek a lényege? baracsi ENORE: Röviden úgy összegezhetném, hogy a szociális gazdaság talaján maradva legyen munkahelyteremtés. A közmunkaprogram egy jó lehetőség - és a legtöbb településen az egyetlen -, hogy visszavezesse az embereket a munka világába, de célunk az, hogy ne csak ez legyen az egyetlen út, hanem valós, reális alternatívát kínálhassunk a családoknak. Ezekben a kis falvakban van-e még kiaknázatlan potenciál? BARACSI ENDRE: Az egyedi értékekben, a sajátos arculatban vannak még kihasználatlan lehetőségek. Gyakran még a helybeliek sem ismerik a saját értékeiket, hiszen számukra egy szép parasztház természetes, mindennapi látvány, ugyanakkor egy idegen rácsodálkozik. Az értékeket fel kell térképezni, rendszerbe kell foglalni, s turisztikai csomagokat kell belőlük készíteni. Ezekkel a programcsomagokkal el lehet érni, hogy a megyénkbe érkező hazai vagy külföldi vendégek több napig maradjanak. A turisztikai jövőt a települések által ösz- szeállított komplex programok jelentik, így lesz vonzó a távol élők számára megyénk. Az előbb utaltam már arra, hogy a kis falvak ráéreztek az összefogás fontosságára, s miként már van is rá példa - SzamosFeszt, Szatmári Fesztivál -, élnek is ezzel a lehetőséggel. Egyébként a fejlesztési tervben kiemelt vezérprojekt a megyei turizmusfejlesztési program. Azáltal, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, megélénkült az élet a határ mindkét oldalán. Még pezsgőbb lenne azonban a gazdasági-társadalmi élet, ha kitolódna a schengeni határ. BARACSI ENDRE: Valóban van rá példa, hogy valaki a határ magyar oldalán lakik, de átjár Szatmárnémetibe dolgozni. Mindez már azt jelzi, hogy a történelem igazságot szolgáltat: a határ túloldalán lévő közeli városok visszakapják egykor oly jelentős szerepüket, s a határ két oldalán fekvő települések kölcsönösen hatnak egymásra. Reméljük, a most még fennálló schengeni határból adódó problémák megszűnnek, s akkor még kötetlenebb, vagy akár úgy is mondhatnám, határtalan lehet az együttműködés a határ két oldala között. De addig is, míg ez bekövetkezik, további kétoldalú határ menti kapcsolatokra, fejlesztési programokra van szükség. A bizottság közreműködött a partnerségi egyeztetésekben is. Milyen visszajelzéseket kaptak a fejlesztési tervvel kapcsolatban? BARACSI ENDRE: Széles társadalmi körben történt a vélemények összegyűjtése. Egyeztettünk többek között vállalkozókkal, intézmények és civil szervezetek vezetőivel, önkormányzatokkal, az elnöki konzultációs testülettel, a Megyei Önkormányzat és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata között működő konzultációs fórummal. A gazdaságfejlesztés érdekében még vállalkozási roadshow-t is szerveztünk olyan városokban, ahol kiemelten fontos a munkahely- teremtés, a gazdasági élet fellendítése. Tartottunk ilyen ' roadshow-t Vásárosnaményban, Mátészalkán, Fehér- gyarmaton, Nyírbátorban, Kisvárdán és Tiszavasváriban. Ezeken a találkozókon jó ötleteket, fejlesztési javaslatokat hallottunk. A koncepcióalkotás kezdetén szerveztünk egy mezőgazdasági fórumot is Nyíregyházán, amelyen elhangzott: a feldolgozóipari szereplőknek a segítség nem is annyira az anyagi támogatás lenne, hanem a piac felkutatása megyén belül és kívül. Ezek alapján született meg az egyik igen fontos stratégiai célunk is, a versenyképes élelmiszergazdaság fejlesztése. A hat városban megtartott vállalkozói fórumok mennyire voltak eredményesek? BARACSI ENDRE: Először is azt szeretném kiemelni, hogy a gazdaság dinamizálásában ezek a decentrumok játszanak, játszhatnak fontos szerepet. Mivel vállalkozókkal találkoztunk, gazdaságfejlesztésről volt szó. A vállalkozók felvetettek olyan időszerű gondokat is, mint például a források lehívása, a hosszadalmas határidők, a bürokratikus ügyintézés. Ezeket továbbítottuk az illetékeseknek, s természetesen figyelembe is vettük a fejlesztési terv készítésekor. Mikor lenne elégedett a terület- fejlesztési bizottság elnöke? BARACSI ENDRE: HOSSZÚ távra tűztük ki a célokat, s az elkövetkező évek még sok tennivalót adnak. A terület- fejlesztési koncepcióból hadd ragadjam ki azt a gondolatot, hogy olyan Szabolcs-Szat- már-Bereg megyét szeretnénk, ahol jó élni, de ahová jó visszatérni is. Akkor lennék elégedett, ha elmondhatnánk: mindezt már sikerült megvalósítanunk, és a megye „kovászemberei” itt élnek és építenek élhető közösséget...
