Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-17 / 217. szám

2014. SZEPTEMBER 17., SZERDA KELET Üzenet Szabó Ferencné hűséges olvasónktól: Önök meg akarják segíteni a nyomorgókat. Én el akarom törölni a nyomorúságot. VICTOR HUGO Postaládánkból Társadalmi megújulása lakótelepen Bakonyi János katolikus lel­kész szeptember 10-én a Civil Európa Egyesület felkérésére tartott előadást a Huszár lakótelepen „A család mint a boldogság erőforrása és nemzetünk közkincse” címmel. Az előadás része a hat alkalomból álló sorozat­nak. Hat egymást követő héten szerdánként, a Huszár lakóte­lepen élők az egészséges élet­móddal és a lakberendezéssel kapcsolatosan hallgathatnak többek között előadásokat. Bákonyi János az előadásá­ban középpontba helyezte a család fontosságát, hangsú­lyozta a generációk összetar­tozásának szükségességét. Bákonyi János katolikus lelkész FOTÓ: KM Kiemelte: valamennyien az ábrahámi ígéretnek vagyunk örökösei, s a reményvesztett családok ma is a győzelem ál­lapotába juthatnak el. A Civil Európa Egyesület továbbra is vár minden huszártelepi lakost a soron következő előadásokra. CSONKA FERENC SZAKMAI MUNKA­TÁRS, CIVIL EURÓPA EGYESÜLET Olvasónk úja Helyet a tápos kocsinak! Kordovánbokorban több ezer csirke élete van veszélyben, a széles önkormányzati földutat ugyanis úgy benőtték a fák, hogy nem fér be a tápos kocsi. A szalmát se lehet bevinni, mert „leszedik a gallyak” a pótkocsiról. Bosszankodnak a csirkés gazdák, hiszen így nem tudnak dolgozni. A mandabokori, a lóczibokori és a bálintbokori út is széles a térképen, van, amelyik 12 mé­teres! A gyakorlatban azonban keskenyek, szinte járhatat­lanok. Reméljük, a jövőben megtörténik az utak kimérése és rendbe tétele. KARASZ CSABA, MANDABOKOR Nehéz a közlekedés a nehézgépekkel FOTÓ:OLVASÓNKTÓL ■NNHHHHHHHHHHHHBHHHBHi Az „örökzöld” kirándulók vidám társasága FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Vidám hét Balatonfüreden Olvasóink írják Feltárult „A Petőfi-titok” Szeptember 5-én Fehér- gyarmaton olyan színházi élményben volt részem, ame­lyet úgy gondolom, köteles­ségem megosztani a kedves olvasókkal. Ezen az estén a művelődési ház színházterme (a Luby Társaság felkérésére) a Buzogány Béla és Turcsán András által írt és komponált „A Petőfi-titok” című musical ősbemutatójának adott otthont. A Talán Teátrum társulata által bemutatott darab Petőfi Sándor szat­mári vidékünkhöz fűződő, életre szóló szerelmi és baráti kapcsolataiból tár fel olyan mozzanatokat, amelyek a közönség számára eddig való­ban kevésbé ismertek vagy inkább „titkok” voltak. Szívet melengető volt hallani a da­lokban és a párbeszédekben felhangzó szatmári kötődé­seket, a Petőfivel kapcsolatos településeink és más helyek nevét: Luby család, Kölcsey, Nagykároly, Koltó, Nagyar, Cseke, a matolcsi „kurta kocs­ma”. Túlzás nélkül állítom, hogy egy ízig-vérig magyar, azon belül pedig ízig-vérig szatmári darabot láthattunk. A két idősíkon - napjainkban és Petőfi korában - játszódó cselekmény a lendületes, fiatalos mondanivalójával és a fülbemászó dallamaival bizonyára minden korosztály Levelesládánkból Továbbra is az országos élvonalban A szabolcsi, elsősorban a nyíregyházi és kisvárdai ultisok idén is kiemelkedően szerepelnek. Az országos listán szereplő több mint 400, a szövetség által szer­vezett, illetve az interneten folyó versenyeken szereplő játékos közül ebben az évben 165-en értek el értékelhető eredményt. Ők három fronton próbálkozhatnak a legjobbak közé kerülni. A Társasági ulti Sárospata­kon, a napokban rendezett országos elődöntőjében a Kisvárdai Ulti Club verseny­zői közül négyen: Mészáros Károly, Bácskái Gyula, Pajic Zvezdan, Dienes János, a Nyíri Fészek csapatból (Nyíregyhá­Az Örökzöld Nyugdíjas Egyesület 29 tagja hat napot töltött a közelmúltban Bala­tonfüreden. Az úgynevezett tekergő vonattal utaztunk, amely Záhony és Tapolca állomások között közleke­dik. Azért választottuk ezt a járatot, hogy Budapesten ne kelljen átszállni, és bajlódni a nehéz csomagokkal. Vidá­man, viccelődve indultunk neki a hosszú utazásnak, délután érkeztünk meg a tetszését elnyeri majd, és a tehetséges színészek lelkes, sodró játéka hasonlóképpen emlékezetes marad a nézők számára. Köszönet a Luby za) hárman: Cseh János, Tóth Károly és Bocz Árpád, Tisza­bercelről Zsíros Lajos kerültek be a Szegeden, szeptember 27-én rendezendő országos döntőbe. A Sport ulti küzdelmeiből már csak a Kisvárdára meghir­detett döntő van hátra. Az elődöntőkön a hazai ultisok közül Mészáros Károlynak, a régiós elődöntő győztesé­nek, Dajka Józsefnek, Dienes Jánosnak és Szalai Antalnak, a Nyíri Fészek sportolói közül: Gulyás Istvánnak, Bocz Árpádnak, Bakos Sándornak, Soós Bálintnak és Rehó Lajos­nak sikerült bejutni az ország legjobb 21 versenyzője közé. A csapatverseny egyre nép­szerűbb, mely háromfős kö­zösségeknek kiírt bajnokság. Az idei küzdelmekből, - első ízben - Kisvárda két csapata is bejutott a 15 csapatos (október balatonfüredi szállodánkba. Az egyik nap Csopakon jár­tunk, ahol megtekintettük az újonnan felújított vízimal­mot. Voltak, akik megnézték Badacsonyt, Tihany neve­zetességeit, Veszprémet, Herendet is. Nem csak hajóz­tunk a Balatonon, az időjárás kegyes volt hozzánk, így a merészebbek meg is füröd- tek a magyar tengerben! Esténként a füredi borfesz­tiválon színpadi előadások, Társaságnak, a szerzőknek és a Talán Teátrumnak „a titkok” keresése nyújtotta felejthetetlen élményért! Remélhetőleg Nyíregyházán 11-én, Budapesten rendezen­dő) országos döntőbe, ezek a „MEDINA” (Mészáros Károly, Dienes János, Nagy Béla) és a „Kisvárdai Ászok” (Bácskái Gyula, Szalai Antal, Jakab Zsolt). Mellettük Nyíregyházá­ról a „Mátyás Király” (Krisz­tián András, Gilányi Attila, Tóth Mátyás), Tiszabercelről a „Pétisó” (Gégény Tamás, Juhász Sándor, Tóth Gyula) zenei élmények fogadtak minket. Nem felejtettük el felköszönteni Gyurján János klubtársunkat a 85. születésnapja alkalmából, és gratulálni Szeiben János és Szeiben Etelka 47. házassági évfordulójához. Kellemesen elfáradva, de élményekkel gazdagon indultunk haza - szintén a tekergő vonatra szállva. SZONDY BARNA, EGYESÜLETI ELNÖK is bemutatják majd a nem mindennapi darabot, amelyet mindenkinek jó szívvel ajánlok! JAKAB PÉTERNÉ fantázianevű csapatok kerül­tek a fináléba. A különböző szintű verse­nyeken hosszú idő után egy fiatal, tehetséges generáció is kezd beérni, közülük Gégény Tamás Tiszabercelről, Gilányi Attila Nyíregyházáról és Jakab Zsolt Kisvárdáról a csapatver­seny országos döntőjének is résztvevője lesz. Mészáros Károly „Nem engedhetem, hogy a hitemet, a lelkemet megmérgezzék!” Úgy tűnik, nem lehet olyan alacsony árat kitalálni a már régen elfogadott 20 forintos önköltséghez viszonyítva, amelyért ne lenne tülekedés az alma betakarításában illusztráció: km-archIv A szabolcsi gazdálko­dó olyan szegény és ráutalt, hogy összefo­gásról, kitartásról nem beszélhetünk. napkor. Mint a mennyország­ban, gyönyörködve sétáltam az almáskertemben tavasz óta, mert Isten őrző két kezét éreztem rajta, amint egészség­ben növekedett és szépült az almafákon minden idők egyik legnagyobb termése. Ámde a meggy és őszibarack betakarítása során vészjós­ló hírek kezdtek keringeni az alma csúfos jövőjéről is, ami­vel ezekben a napokban szem­besülnünk kellett. Úgy tűnik, mindig van lejjebb Több mint 40 éve élünk együtt: én és az alma. Átéltünk már nagyon nehéz éveket, de az ideihez hasonló pokoljá­rásban még nem volt részünk. Anélkül, hogy bárkire muto­gatnék az okokat keresve, né­hány érzelmi kitörést enged­jen meg nekem is az a szakma, amelynek a dolga lenne ennek a közel egymillió tonna almá­nak a sorsát igazgatni! A do­bozolt végtermék 2013-ban is elbírt 28-32 Ft-os léalmát, ma pedig ennek a harmadát sem! Az almaital azonban nem lesz olcsóbb a polcokon, ugye? Mi változott közben? Talán csak nem a bankadó és a de­vizahitel vesztesége az, amit a végletekig türelmes almater­mesztő képes csak szisszenés nélkül kitermelni? Valamely bölcs kitalálta ezt még akkor, amikor a rügyek téli álmot aludtak a fákon. A meggynél igen jól vizsgázott a próbavásárlás, miért ne mű­ködne hát az alma esetében? A magyar termesztő megalá­Sem az alma­fát, sem az akácot nem segítek eltüntetni a szabol­csi homokról! LIPTÁKBÉLA zásának úgy tűnik, nincsenek határai, az alma olcsóbb lesz mint a kartondoboz, amelybe szedjük, az almaié pedig ol­csóbb, mint a talajból feltörő ásványvíz! És mégis, nem lehet olyan alacsony árat kitalálni a már régen elfogadott 20 forintos önköltséghez viszonyítva, amelyért ne lenne tülekedés az alma betakarításában. A szabolcsi gazdálkodó olyan szegény és ráutalt, hogy ösz- szefogásról, kitartásról, büsz­keségről nem is beszélhetünk. Bűn lenne megsemmisíteni Mint a növényvilág a száraz klímához, hozzászoktunk már a nehéz évek elviseléséhez. Ez a nép anyagilag bármilyen megaláztatást elviselt a szebb jövőbe vetett hite miatt, a ter­melési kedvét megtörni nem lehetett. De most mégis, valami egészen más történt. Mint a szirének hangja, megjelent a megmentő rendelet az alma támogatására, amely arra ösz­tönözne engem, hogy tüntes­sem el, tárcsázzam be a földbe egész éves munkám féltett gyümölcsét, és akkor kapha­tok némi alamizsnát a megter­mesztett alma után! Azt a szemet gyönyörköd­tető, paraszti munkát díjazó, isteni őrző figyelmességet ma­gában hordozó, rád mosolygó, abszolút értékű almát... azt tárcsázzam én vissza az anya­földbe?! Ha a lelki terrornak, az er­kölcsi megaláztatásnak van ennél durvább és cinikusabb, kiábrándítóbb módja, kérem írják meg nekem! Elvehetik a pénzt és megélhetést több ezer családtól, a falurombolás legújabb kori, alattomos mód­szereivel - miként a róka kié- nekli a holló szájából a sajtot -, de nem engedhetem, hogy a hitemet, a lelkemet is meg­mérgezzék! Vegyétek és egyétek! Ma, amikor a fél világ éhezik és szomjazik, rám akarják bi- zonyitani, hogy fölöslegesen küzdöttem, érték nélküli árut állítottam elő, amit meg kell semmisíteni? Ez bűn lenne, én pedig ennek a bűnnek egyelő­re ellenállok! Sem az almafát, sem az akácot nem segítek el­tüntetni a szabolcsi homokról! Az én falumban az a legenda járja, hogy sok almamagot kell annak megennie, aki a tudást meg akarja szerezni. Nos, ked­ves politikai és szakmai veze­tők, elnökök és titkárok, szö­vetségek és kamarák, akik az alma sorsát megoldani vagy­tok hivatottak! Kéretik minél több almamagot fogyasztani! Amíg ilyen olcsó... UPTÁK BÉLA, NAPKORI ALMATERMESZTŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom