Kelet Magyarország, 2014. szeptember (71. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-11 / 212. szám
2014. SZEPTEMBER 11., CSÜTÖRTÖK KELÉI itl választások <2014 5 HHi Interjú: Szomszéd Orsolyával és Fekete Sándorral Ahol senki nem akar polgármester lenni Hétfő délután lejárt az ajánlásgyűjtési és jelölt- állítási határidő az októberi önkormányzati választásra. A jelöltek közül sokan az utolsó órákban adták le ajánlóíveiket a helyi választási bizottságoknál. A választáson csak azok indulhatnak polgár- mester- vagy képviselőjelöltként, akiknek eddig az időpontig sikerült összegyűjteniük a jegyzők által korábban településenként meghatárdzott számú ajánlást az ajánlóíveken, leadták azokat a választási bizottságnál és a testületek az ajánlások ellenőrzése után a jelöltet hivatalosan nyilvántartásba vették. Az ajánlásokat a bizottságok mellett működő irodáknak ellenőrizniük kell. Azokat a jelölteket, akik közvetlenül a hétfő délutáni határidő előtt adták le ajánlásaikat, a választási bizottságok négy napon belül, azaz legkésőbb pénteken veszik nyilvántartásba. Az azonban már most látszik, hogy jóval kevesebb jelölt lesz, mint négy éve volt. Hogy miért? Többek között erről kérdeztünk két politikai 1 * 4**^?*% :n<- , .■ y* 1 '■ . -fr '■ - •„'' - s. 1 elemzőt. Fekete Sándor: A következő hónap az aktív kampányidőszakról fog szólni, s október elején várhatóan tovább sűrűsödnek az események... Szomszéd Orsolya: A pártok gyakran egyesületek és helyi szervezetek vezetőit támogatják jelöltként... A legutóbbi önkormányzati választásokon sokkal több jelöltet állítottak, mint most. Mi lehet ennek az oka? fekete Sándor, POLITOLÓGUS (MISKOLCI egyetem): A végleges adatokra még várnunk kell, de bizonyos, hogy az október 12-ei önkormányzati választáson jóval kevesebben indulnak, mint négy évvel korábban. Igaz, a 2010-es négyhez képest van tíz potenciális főpolgármester-jelölt, bár egyelőre nem biztos, hogy mindannyian felkerülnek a szavazólapra. Egy sor faluban viszont senki nem akar településvezető lenni. Korábban pártháttér, illetve civil szervezet támogatása nélkül - elsősorban a falvakban - hétezren pályáztak a polgármesteri, 35 ezren a helyi képviselői posztra, míg most e tisztségekre ötezernél, illetve 25 ezernél aligha lesz több jelentkező. SZOMSZÉD ORSOLYA, VEZETŐ POLITIKAI ELEMZŐ (NÉZŐPONT INTÉZET): Mindig van természetes ingadozás a jelöltek számát tekintve, ennek alakulását sok minden befolyásolhatja. Egy ilyen tényező lehet, ha a választók elégedettek a dolgok menetével (nincs polgármesterváltó hangulat, amelyet a közvélemény-kutatások adatai is mutatnak), és támogatják, hogy a hivatalban lévő politikus folytassa munkáját. Ebből az elégedettségből is fakadhat, hogy kevesebb kihívó indul el a választáson, és ez is okozhatja a jelöltek számában tapasztalható csökkenést. Érdemes hozzátenni, hogy ennek ellenére ajelöltek száma így is magas, hiszen például pénteken 4521 polgármesterjelöltről tudtak a választási szervezetek, az egyéni képviselőjelöltek száma meghaladta a 26 ezret. A jelölőket eddig mi befolyásolhatta abban, hogy melyik jelöltet támogatták? fekete Sándor: A többes ajánlás intézménye viszonylag szabad kezet adott a választópolgároknak. Bárkit támogathattak, akit arra érdemesnek tartottak, s erre megvolt a lehetőségük akár több ajánlóív aláírásával. így a jelölőszervezeteknek elsősorban az aktív, a közéletet figyelemmel kísérő, önálló véleménnyel rendelkező polgárokat kellett megtalálniuk, hiszen az elköteleződés nem volt szükségszerűen kizárólagos. Ismerek olyan választót, aki öt polgármesterjelöltét is támogatott. szomszéd ORSOLYA: Helyi szinten a jelölőszervezetek számára a jelölt ismertsége, támogatottsága sokkal fontosabb, mint az országgyűlési választások esetében, hiszen a választókkal való közvetlen kapcsolat miatt a pártkötődés mellett ezek a tényezők felértékelődnek. Emiatt jellemző, hogy az országos pártok is a helyi szervezeteikre bízzák a jelöltek kiválasztását, hiszen ők rendelkeznek alapos ismeretekkel a- helyi viszonyokról, jelöltekről. A pártok gyakran egyesületek és helyi szervezetek vezetőit támogatják jelöltként, hiszen a kisebb településeken nem elsősorban a pártkötődést nézik. Mi az, ami a választásokig befolyásolja, befolyásolhatja őket? FEKETE SÁNDOR: A következő hónap az aktív kampányidőszakról fog szólni, s október elején várhatóan tovább sűrűsödnek az események. Rendkívül fontos, az önkormányzati választások esszenciáját jelentheti a személyes jelenlét, az elérhetőség biztosítása, a hús-vér jelöltek bemutatása. Sokat számíthat a „házról-házra kampány”, a személyes meggyőzés, de a „politikus-nagyágyúk” csatasorba állítása is. Fontossá válnak a konkrét, kézzelfogható víziók, s az ezek megvalósíthatóságába vetett hit maximalizálása. SZOMSZÉD ORSOLYA: A kampány menete, a helyi ügyek, esetleges botrányok, személyes viták mind-mind befolyásolhatják a döntéseket. A helyi választásokon számos példa adódik arra, hogy a jelölőszervezet a választási kampány folyamán visszalépteti a jelöltjét. Erre példa a szociáldemokraták mostani esete, akik eddig ismeretlen ok miatt visz- szaléptették főpolgármester-jelöltjüket, Fürst Izabellát (akinek vajmi kevés esélye lett volna a győzelemre). Ez általában kisebb pártoknál fordulhat elő, országos és kidolgozott kampánystratégiával dolgozó szervezeteknél a kampány során a jelöltekkel összefüggő jelentősebb változás már nem következik be. A jelöltállítás után milyen szokatlan adatokat lehet leolvasni a valasztas.hu oldalról? fekete Sándor: A Nemzeti Választási Iroda keddi adatai szerint nagyjából ötvenezren méretnék meg magukat, míg 2010-ben még csaknem hetvenezren pályáztak a 3200 polgármesteri és a nem egészen 18 ezer helyi képviselői, illetve fővárosi és megyei közgyűlési posztokra. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy-egy kiadó helyre átlagosan két és fél jelentkező akad. Az viszont szinte biztos, hogy elsősorban a függetlenként próbálkozók száma fogyatkozott meg. így könnyen lehet, hogy számos kistelepülésen a választást megfelelő számú induló hiányában meg kell majd ismételni. szomszéd ORSOLYA: Érdekes, hogy a polgármesterjelöltek száma kevesebb lehet, mint 2010-ben volt, ugyanakkor pontos számokat csak a jelöltállítás lezárása után kaphatunk. Az viszont látszik, hogy több főpolgármester-jelölt lesz, mint 2010-ben volt, hiszen akkor négy induló volt, míg idén tíz induló is lehet (hat jelölt esetében még nem történt meg a nyilvántartásba vétel). Ennek oka az ellenzéki oldal megosztottsága, főleg a baloldal egységének hiánya (Falus Ferenc mellett van például liberális, zöld és baloldali kötődésű független jelölt is, valamint indul Bokros Lajos is). Fontos tényező ebben továbbá a jelöltállítás és indítás folyamatának változása (több jelöltet is lehetett ajánlani és két százalék helyett csak 5000 ajánlást kellett összegyűjteni a jelölteknek). A véglegesnek tűnő számok alapján 240 településen nem lesz polgármesterjelölt, 792 településen pedig egy jelölt lesz, köztük sok 10 ezer fő feletti városban is. Polgármesterjelöltek (szerda 16 órai adatok) 675 GRAFIKA: ÉKN. sfi7 FORRÁS: VALASZTAS.HU 3 ° ' Főváros/megye Települések száma Polgármesterjelöltek száma Független Szervezet által állított Összes Önálló Közös Budapest 23 3 86 36 125 Baranya 301 607 23 45 675 Bács-Kiskun 119 218 26 47 291 Békés 75 124 38 49 211 _ Borsod-Abaúj-Zemplén 358 747 53 74 874 Csongrád 60 112 13 21 146 Fejér 108 195 25 ...... 34 254 Győr-Moson-Sopron 183 321 11 28 360 Hajdú-Bihar 82 181 36 34 251 Heves 121 236 36 46 318 Jász-Nagykun-Szolnok 78 154 31 43 228 Komárom-Esztergom 76 143 12 18 173 Nógrád 131 260 17 49 326 Pest 187 367 91 94 552 Somogy 246 420 19 90 529 Szabolcs-Szatmár-Bereg 229 359 39 127 525 Tolna 109 211 15 27 253 Vas 216 346 16 24 386 Veszprém 217 409 14 27 450 Zala 258 536 15 16 567 Két listára kedden járt le a bejelentési határidő Budapest. Kedd délután négy órakor lejárt a határidő a kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésére. Az októberi önkormányzati választásra a kompenzációs listát a helyi választási bizottság, a megyei listát a területi választási bizottság, a fővárosi kompenzációs listát a Fővárosi Választási Bizottság veszi nyilvántartásba, legkésőbb a bejelentéstől számított negyedik napon. Mindezek alapján a valasztas.hu oldalon még egy ideig folyamatosan frissülnek az adatok. Az NVI tájékoztató oldala szerint már több mint 400 települési kompenzációs listát és több mint 50 megyei listát vettek nyilvántartásba. Négy évvel ezelőtt csaknem 800 települési kompenzációs listát és 72 megyei listát vettek nyilvántartásba a bizottságok. A tízezernél több lakosú településeken vegyes választási rendszerben (egyéni választókerületben és kompenzációs listán) juthatnak mandátumhoz a jelöltek. A kompenzációs lista állításához nem kellett ajánlásokat gyűjteniük a jelölőszervezeteknek, mivel listát csak az a jelölőszervezet állíthatott, amelyik az egyéni választókerületek több mint felében jelöltet állított (több jelölőszervezet közös kompenzációs listájához a választókerületek többségében közös egyéni jelöltet kell állítani). mti \