Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-12 / 187. szám

2014 AUGUSZTUS 12., KEDD Korszerű kiállításon a régészeti leletek tiszavasvári. „5000 év titkai” címmel látható a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban az a kiállítás, ami a Nyíri mezőség páratlan régészeti leleteit mu­tatja be. A Hortobágy, a Nyír­ség és a Tisza keleti partja kö­zött fekvő Nyíri mezőség olyan ritka terület, amelyen a Kr. e. 5000-től a középkorig feltárt települések és temetők repre­zentálják az egymást követő civilizációk fejlődését. Az arany és ezüst leleteket, amforákat is bemutató régé­szeti kiállítás régi formájában 2000-2012 között volt látható a múzeum néprajzi épületében. Tavaly a múzeumi rekonst­rukciós munkálatokkal párhu­zamosan született a fenntartó önkormányzattal közös döntés arról, hogy az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkársága Múze­umfejlesztési Programjában elnyert másfél millió forint támogatásból az elavult régé­szeti kiállítást meg kell újítani. A kiállítás másfél év hosszas háttérmunka után új formában és új helyen, a múzeum Ady Endre úti főépületben kapott végleges helyet. A kiállítás interaktív, három- dimenziós látványélmények­kel, mobil applikációs tárlat­vezetővel kiegészülve június 2 l-én a Múzeumok Éjszakáján nyílt meg. A kiállítást ez el­múlt több mint egy hónap alatt csaknem 1500 látogató tekin­tette meg. BALOGHTAMÁS Balatoni élményekről mesélnek majd a diákok nyíregyháza. Július közepén a Nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola diákjai né­pesítették be a NyírW által fenntartott szigligeti tábort. A 83 tanuló és az 5 kísérő pe­dagógus felejthetetlen hetet töltött a gyönyörű környezet­ben.- A személyzet és a tábor­vezető, dr. Hudákné Fábián Nóra gondoskodott a rend­ről, a finom ételekről és nem utolsó sorban a színes progra­mokról. Mint egy nagy család, úgy töltöttük napjainkat, hi­szen a tábor felnőtt vendégei is kollégáink és ismerőseink voltak - tájékoztatta lapunkat Lászlóné Hollik Ágnes tanár­nő. - Szerencsére az időjá­rás is kegyes volt, a délutáni strandolások mellett eljutot­tunk Tihanyba, Balatonfüred- re, Keszthelyre és kipróbál­hattuk a Sárvári Élményfürdő csúszdáit és különleges vízi­játékait.- Természetesen a helyi lát­ványosságokra is jutott idő. Jól szórakoztunk a szigligeti várban, és igazi házibuli-han­gulat volt a sétahajón is, ami a szigligeti kikötőből ringatott bennünket Badacsonyig és vissza. km Csoportkép a kikötőben FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM Baromfi Coop Kft. Balsa, Csáki út 70. szám alatti telephelyén lévő takarmány-előállító üzemébe keres Betárolói munkakörbe Elvárásaink: • C-kategóriájú jogosítvány • Kitológémes rakodó kezelői jogosítvány Előny: • Helyi vagy környékbeli lakóhely Érdeklődni 30/625-6591 telefonszámon vagy személyesen. Felvásárlási és alapanyag­gazdálkodási osztályvezető Feltételek: • minimum középfokú mezőgazda- sági szakirányú végzettség • határozott, rátermett vezetői képességek • jó tárgyalókészség • számítógépes ismeretek - Excel, Word • B kategóriás jogosítvány • egyetemi és főiskolai szakirányú diploma, valamint az angol nyelv ismerete előnynek minősül A jelentkezéseket fényképes szakmai önéletrajzzal a 4537 Nyírkércs, Petőfi út 41. postacímre vagy a csonka@baromficoop.hu e-mail címre várjuk. KELET Megyei tükör 5 <§> Érkerti lecsóparti Nemcsak az épületek felújítása, hanem a közösségi élet erősítése is fontos az érkerti lakótele­pen. Pénteken lecsófőző versenyt rendeztek, s jutott a finom faiatokból az érdeklődőknek is. FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Zene, dal, tánc: derű, vidámság napkor. Kitüntető díjakat adnak át, valamint megszen­telik az új kenyeret is azon a falunapon, amit a napkori önkormányzat rendez au­gusztus 16-án 14 órától a helyi sportpályán. A megnyitó után napkori csoportok mutatkoznak be. Fellépnek a Napsugár Óvoda kicsinyei, a Tengertánc AMI növendékei, a Napkori Asz- szonykórus és a Mártogatós gyermek néptánccsoport tag­jai. A vendégeket szórakoztat­ja továbbá Mészáros Árpád Zsolt, Zoltán Erika, dj. Szat­mári és Jucus. Tűzijáték is szí­nesíti a programot, ami éjjel retróbulival fejeződik be. km Tábori élet hallal és vaddal A pergetés titkaival is megismerkedhettek a máriapócsi horgásztá­bor lakói. máriapócs. Az idén nyáron immár nyolcadik alkalommal rendezte meg horgásztáborát a Máriapócsi Horgász Egye­sület. Tartalmas programok- A tábort a szabadidőpark­ban rendeztük meg, míg a huszonhat gyermek szállása a zarándokházban volt - tá­jékoztatta szerkesztőségün­ket Tóth Árpád, az egyesület elnöke. - Most is az volt a legfőbb célkitűzésünk, hogy a résztvevők színes progra­mokon, eseményeken vehes­senek részt, élményekben gazdag napokat tölthessenek el Máriapócson. A korábbi évek hagyományaihoz híven az ifjú horgászpalánták meg­ismerkedhettek a horgászat legfontosabb kérdéseivel, a finomszerelékes horgászattól a pergetésig, a bojlizástól a harcsázásig.- Komoly hangsúlyt fek­Élmények- ben gazdag programok vártak a fiatalokra. TÓTH ÁRPÁD A bojliszerelék elkészítésével is megismerkedtek a fiatalok FOTÓ: MAGÁNARCHlVUM tettünk környezetvédelem népszerűsítésére is. A fiatalok megismerkedtek a horgászta­vainkkal, a parkban végzett környezetvédelmi tevékeny­séggel. Hogy valamennyi célunkat megvalósíthattuk, abban jelentős része volt a Nemzeti Család- és Szociálpo­litikai Intézettől elnyert pá­lyázati támogatásnak is. Ismerkedés a várossal A horgászat mellett Máriapó­cson is jártak a tábor lakói. Megtekintették a kegy­templomot, ahol előadást hallottak a bazilika és a köny- nyező kegykép történetéről. Meglátogatták a baziliták rendházát is, ahol egy nem mindennapi kiállítást tekin­tettek meg, majd megnézték a fatemplomot is. A fiatalok a táborban meg­ismerkedhettek a finomsze­relékes horgászmódszerrel, erről Turcsány András és Turcsány György, a Vasutas Horgász Egyesület tagjai tar­tottak előadást. Bojlis bemutatót tartottak az Economic Baits bojlis csa­pat horgászai. Székely Csaba- Beregdarócra is kirán­dultak a tábor résztvevői, a visszafelé vezető úton pedig érintették Tarpát, Szatmár- csekét és Túristvándit. Bereg- darócon Szabó István előa­dásában „Védett növények a Nyírségben és Beregben” című előadását a beregdaróci lápokon hallgattuk meg, majd ezt követően megnéztük a beregdaróci bányatavat. Szekérrel a vadászleshez- Nagy élmény volt Túr­istvándiban a vízima­lom megtekintése, külö­nösen működés közben. Akkor az est zárásaként kiszekereztünk a Mohos­menti Vadász Társaság kezelésében lévő erdő­szakaszhoz megnézni a vad­etetőt és vadászleseket. A tábor utolsó napjául verse­nyeket rendeztünk, majd zá­rásként a résztvevők okleve­let vehettek át. km és Bauer Róbert megismertet­ték a gyermekeket a bojligyú- rással, a szerelékkészítéssel, a felszerelés összeállításához szükséges botokkal, orsókkal, praktikákkal. Varga Pál, a Magyar Perge­tőhorgászok Egyesületének elnöke a pergetést mutatta be a résztvevőknek. Bojlit is gyúrtak a fiatalok Kirívóan magas lett A lángszórót magyar mérnök találta fel, de a németek használták először. nyíregyháza. A hadtörténe­lemben az első világháború számos újítást eredménye­zett. A szemben álló hadse­regek a XX. századi haditech­nikát ötvözték a XIX. századi hadvezetési elvekkel, mely­nek következtében már a há­ború első hónapjaiban kirí­vóan magas lett az áldozatok száma. A frontokon megjelentek géppuskák, harckocsik, re­pülőgépek, tengeralattjárók, hogy földön, vízen és leve­gőben egyaránt megtörjék az ellenséget. Géppuskákat már 1914 előtt is használtak, de nagyobb szerepet a nagy háborúban kaptak. A konfliktusban részt vevő országok valamennyien használták ezt a fegyvertí­pust, mely élőerő ellen volt a leghatásosabb. A franciák a Hotchkiss M1914 típust, míg a britek a Vickers modellt alkalmazták. Az első önműködő géppuska a Maxim volt, melyet a németek Maschinengewehr 08 néven, míg az oroszok Pulemjot Ma­xim elnevezéssel fejlesztettek tovább. A Monarchia hadere­jében a Schwarzlose típust használták, mely egyszerűbb szerkezetű volt a Maximnál és nagy tűzerőt képviselt. Körbeforgatható toronnyal A harckocsik megjelenésé­vel is az állóháborút kívánták megtörni. Elsőként a britek vetették be még 1916-ban, Mark I néven. Nem kellett sokat várni a német válasz­ra, hiszen a következő évben megjelent az A7V elnevezésű tankjuk. A franciák a Renault FT17 modellel megalkották az első körbeforgatható tor- nyú harckocsit, míg a Monar­chia hadereje és az oroszok a páncélvonatokhoz hasonlóan elsősorban a páncélkocsikat használták. A tüzérség terén a franciák vetették be először a gyorstü­zelő ágyúkat, míg a németek nagy hatótávolságú lövegeket fejlesztettek. 1918-ban a Pá­az áldozatok száma rizs-ágyúval 120 km-ről lőtték a francia fővárost. Az aknák és kézigránátok használatával szintén nagy pusztítást tudtak végezni. A lángszórót Szakáts Gábor személyében ugyan magyar mérnök találta fel, de a németek használták először a háborúban. Az első világháború termé­ke volt a mérges harci gáz, melyet először a németek ve­tettek be 1915-ben, a belgiumi Ypernnél. Ekkor még klórgázt használtak, mely szemirritá­ciót, hányást vagy fulladást okozhatott. Később a hatéko­nyabb foszgént és mustárgázt használták. A levegőben is folytak a har­cok: a léghajókkal folytattak felderítést és bombázásokat, azonban a nagyobb sebes­ségű repülőgépek a háttérbe szorították őket. A vizeken a németek által nagy számban bevetett tengeralattjárók, azaz az U-Bootok okoztak hatalmas pusztítást az ellenséges hajók körében. holmár Zoltán A géppuskák is az I. világháborúban kaptak először jelentősebb szerepet FOTÓ: ARCHÍV HIRDETÉS Új helyen a megújult kiállítás fotó: a szerző

Next

/
Oldalképek
Tartalom