Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-26 / 198. szám

2014. AUGUSZTUS 26., KEDD KELET jáfelli mszM lm Pl ||| jjjg Imi ~'N IWSÜpfi W vS ■» HBvVwk . ) A kenyérfogyasztás mennyiségi és minőségi jellemzőiben tükröződ­nek a jövedelmi különb­ségek. energiabevitelünk felét, a fehérjebevitel hasonlóan ma­gas hányadát gabonafélékből biztosítjuk, melyek komplex szénhidrátokat tartalmaznak, fontos fehérje-, vitamin-, ás- ványianyag-források, és ros­tokban gazdag élelmiszerek. A teljes kiőrlésű gabonából sütött kenyeret szervezetünk szinte teljes egészében hasz­nosítani tudja. A kenyérkí­nálat gazdag, ezzel együtt a termékek ára is jelentősen kü­lönbözik. A kenyérfogyasztás meny- nyiségi és minőségi jellemzői­ben tükröződnek a jövedelmi különbségek, bár az utóbbi­akra a rendelkezésre álló ada­tok alapján csak áttételesen MSZP. A2 augusztusi nyíregyházi közgyűlésen történtek alapján egyértelmű, hogy dr. Kovács Ferenc polgármester megpróbálja elterelni a figyelmet bizalmasa, Bocskai Péter, a NyírVV Kft. ügyvezetője elleni 100 millió forintos hűtlen kezelési ügyről - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Nagy László, a párt városi frakcióve­zetője. - Az ügy egyszerű: Bocskai Pétert a Nemzeti Nyomozóiroda meggyanúsí­totta és kihallgatta, ennek ellenére Kovács Ferenc, a cég egyszemélyi tulajdonosi képviselője semmilyen vizsgálatot nem indított, és a fideszes önkormányzati képviselők többsége is kiáll az ügyvezető mellett. Várom a nyílt levélre adott vá­laszokat, amelyek a nyíregyháziaknak is magyarázatot adnak az ügyre, valamint arra, hogy miért olyan fontos Kovács Ferencnek a kizárólagos, egyszemélyes tulaj­donosi jogok gyakorlása. Kovács Ferenc ebben az ügyben úgy járjon el, ahogy egy közpénzeket védő polgármesternek el kell járnia! Ha nem teszi, akkor alkalmatlan Nyíregyháza vezetésére, és vonja vissza a jelöltségét! - mondta. Reagálás. A szocialistáknak semmilyen elképzelésük sincs Nyíregyházáról, és Nagy László a közgyűlésen nem mondott igazat, amikor kijelentette: intézkedik a „gyerekgyilkos” fotójának eltávolításáról a szocialisták közösségi oldaláról, ame­lyen politikai hasznot remélve próbáltak besározni egy cégvezetőt. A felvetést a nyílt levéllel kapcsolatban nem értjük. Tudomásunk szerint a sajtótájékoztatót követően saját kezűleg vette át a válaszokat - reagált a Fidesz nyíregyházi szervezetének elnöke, Jászai Menyhért. Nemzetközi projektek futnak a Mustárházban NYÍREGYHÁZA. Több nemzet­közi projekt fut jelenleg a nyíregyházi Mustárházban. Az egyik egy közvetlen brüsz- szeli finanszírozású kétéves program, melynek keretében a brüsszeli székhelyű Európa Tanács támogatásával a Mus­tárház teszi le Vietnamban az ifjúságügy alapjait. így lesznek Vietnamban és Magyarorszá­gon találkozók, cserék, képzé­sek, konferenciák és egy inno­vativ, nem-formális példatár is elkészül. A másik projektről dióhéj­ban: nyolc ország ll városá­val kétéves együttműködést valósít meg a Mustárház, amelynek fő témája az ifjú­ság lesz: olyan problémákra szeretnének a városok megol­dást keresni, amelyek gondot jelentenek az egyes városok­ban (bevonás, elvándorlás, migráció stb.) KM A cél: tanulni és tudni a demokráciát! tudunk következtetni. A jö­vedelem nagysága szerint tíz azonos létszámú csoportba sorolva a háztartásban élőket, a legkedvezőbb jövedelmi helyzetben lévő tíz százalék­nál a legkisebb a fejenkénti kenyérfogyasztás (éves szin­ten 35 kilogramm). A legtöbb kenyeret (47 kilogrammot) a legkedvezőtlenebb helyzetű tíz százalék fogyasztja. Hasonló összeg A felső tizedben ugyanakkor a drágább termékeket vásárol­ják, így a két csoport egy főre vetítve éves szinten hasonló összeget, 11-12 ezer forintot költ el kenyérvásárlására. A felső jövedelmi tizedbe tarto­zók háztartásokban viszont 2,5-szer több péksüteményt (13 kilót) fogyaszt el egy ház­tartástag, mint az alsó ti­zedben, és az egységárak e termékeknél is jelentős minő­ségi különbséget mutatnak. Az egyéb cereáliákból ugyan­csak a magasabb jövedelmű­ek asztalára jutott több, így cereáliákból összességében is a kedvezőbb jövedelmi hely­zetben lévők fogyasztottak többet. Egy főre számítva átla­gosan naponta ll dekagramm kenyér fogyott 2012-ben a ház­tartásokban. Ebben a számí­tásban azok is benne vannak, akik nem, vagy alig esznek kenyeret, így sokan lehetnek azok, akik fogyasztása jóval e feletti. Térségi összehasonlításban legtöbb kenyeret - 2012-ben fejenként évente 52 kilogram­mot - a dél-alföldi háztartások fogyasztanak. A gazdaságilag ugyancsak gyengébb teljesít­ményt nyújtó Észak-Magyar- országon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon szintén átlag feletti (45-47 kilogramm) volt a fogyasztás, a fejlettebb Nyu­gat- és Közép-Dunántúlon en­nél mintegy ío kg-mal keve­sebb, Közép-Magyarországon - ahol a vidéki térségekhez képest kiugróan magas a jöve­delem - csak 29 kiló, Budapes­ten pedig a hazai átlag csupán hattizede (24 kilogramm), km Egy főre szá­mítva napi 11 deka kenyér fogyott 2012- ben. MALAKUCZINÉ PÓKA MÁRIA Sokakat vonzott a bemutató fotó: a szerző Nőtt a napraforgó termésterülete az idén GYULATANYA. A Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomáson a kü­lönféle kísérleti bemutatók közül - a burgonyáé mellett - kiemelkedik az évente rend­szeresen megtartott Országos és Nemzetközi Napraforgó Fajta, Növényvédelmi, Táp­anyagutánpótlási és Techno­lógiai Bemutató, melyet a na­pokban rendeztek meg. Legújabb vívmányok Az észak-kelet magyarországi régió legjelentősebb ilyen jel­legű eseményén az esős idő ellenére mintegy százhúsz résztvevő, gazdálkodó és szakember gyűlt össze, hogy megismerhessék a kísérletbe állított 98 fajtát, és a tudo­mányos gyakorlat legújabb vívmányait. Az érdeklődők a szakmai előadásokon képet kaphattak a világ, Európa és Magyarország naprafor­gó-termesztésének helyzeté­ről is. A bemutatón elhang­zott: az időjárás a piacra is rányomja a bélyegét, nincs olyan mozgás, élénkség, ami elvárható lenne. A tavalyi évben rekord ve­tésterület volt hazánkban, körülbelül 600.000 hektár. A termésátlag 2,4 tonna volt hektáronként, amivel közel másfél millió tonnás termést tudtak realizálni a gazdálko­dók; ennyi napraforgó Ma­gyarországon még sohasem termett. Az idei vetésterület még emelkedett is, 614.000 hek­tárra. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014-ben 46.000 hektár napraforgót vetettek el. A terméskilátások jók, az or­szág döntő részén nem voltak növény-egészségügyi problé­mák. A becslések szerint idén még nagyobb hozam várha­tó, amely elérheti akár a 2,75 tonna/hektár mennyiséget is, s akkor ez lenne minden idők legjobbja. Az összter­més mennyisége ez alapján 1.600.000 tonna is lehet. NÁDASI ZOLTÁN SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. En­nek és a mozgásszegény élet­módnak tudható be, hogy a legutóbbi, 2009. évi egész­ségfelvételnél a szakembe­rek mérései szerint a magyar lakosság több mint hattizede volt túlsúlyos vagy elhízott. Ugyanakkor a lakosság csu­pán kéttizede tartotta magát annak, ami - más országok­nak ugyancsak az egyéni ér­tékítéleten alapuló felvételei alapján - európai összehason­lításban kifejezetten magas. A szakemberek által megál­lapított és a saját értelmezés szerinti igen jelentős eltérés azonban arra enged követ­keztetni, hogy az önértékelés (legalábbis a túlsúly vonatko­zásában) meglehetősen szub­jektív lehet más országokban is. Üzleti szempontok A kenyérfogyasztással kap­csolatban számos, egymás­nak ellentmondó, gyakran üz­leti szempontok által vezérelt vélemény lát napvilágot. A táplálkozástudomány avatott szakemberei szerint a táp­lálkozási piramis alján a víz, majd a cereáliák, a zöldségek és gyümölcsök helyezkednek el, ami azt jelenti, hogy ezek­re van legnagyobb mennyi­ségben szükségünk. Összes Lassul a növekedés üteme A háztartások átlagosan az élelmiszer-kiadások 6 száza­lékát költötték el 2012-ben kenyér vásárlására. Ez az arány a 2000-es évek köze­péhez képest alig változott, a kenyérfogyasztás visszaesése ellenére sem, amiben jelen­tős szerepe van annak, hogy a kenyér ára a 2000-es évek­ben meredeken emelkedett, és a növekedés üteme csak 2012 óta lassul, illetve stagnál tartósan. 2014 júliusában egy kilogramm fehér kenyér fo­gyasztói átlagára országosan 270 forint volt, ami több mint kétszerese a 2000. évinek. A háztartások összes személyes célú kiadásán belül a kenyér vásárlásra fordított összeg 1,3 százalékot jelentett 2012-ben. 9 Császy utcai mulatság Utcabálra hívták egymást szombat estére a Császy László utcában lakók. A minimális belépődíjból az élőzenét meg a tombolát fedezték, az ételt-italt közösen készítették, aztán hajnalig ropták a táncot. fotó: pusztai Sándor Kvizmegfejtés Kinek a hőse volt Papp Mihály, a Boldog ember? b) Móricz Zsigmond gatás és a civil szféra közötti együttműködéseket - érzékel­teti az új szerepkörrel járó fel­adat súlyát Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. Hálózatban a civilekkel Folyamatos tájékoztatás, a megye területét lefedő kon­zultációk, szakmai fórumok, információs napok, ingyenes képzések a civil szektor kép­viselői számára - ezek töltik meg tartalommal a törekvést. No meg azt a programot is, amelyet „TANDEM-TANuljunk DEMokráciát a közös sike­rért!” címmel indított el a Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, s valósít meg a Kelet-Magyarországi Fiata­lokért Alapítvánnyal és a Helyi Mérték Alapítvánnyal közös konzorciumban. A remények szerint a me­gyében létrejön és tovább­fejlődik egy olyan civil háló, amely más szereplőkkel együttműködve képes részt vállalni fenntartható, jól mű­ködő és térségi szintű közös fejlesztésekben. Ezzel teremt­hető meg a civil szféra megyei Nagyobb rálátást biztosítanak a terület- fejlesztési feladatokra, munkákra és együttmű­ködésre. nyíregyháza. Miután az alap­vető fejlesztési kérdések visz- szakerültek a megyék kezébe, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzat is szélesíti a társadalmi egyeztetés alap­jait.- Stratégiai jelentőséggel bir az, hogy a területfejlesztő munkába minél többen nyer­jenek bepillantást, és kapcso­lódjanak be a maguk tudásá­val, tapasztalataival. Épp ezért fonjuk szorosabbra a közigaz­gatási szervek és a társadalmi szervezetek közötti kapcsola­tokat, és támogatjuk a közigaz­Fontos a köz- igazgatási és a társadalmi szervek köz­ti kapcsolat. SESZTÁK OSZKÁR szerepvállalásának hosszú távú stabil alapja, megelőzve a pillanatnyi megoldásokból kialakuló feszültséget. A megyei önkormányzat e folyamat révén egyszerre te­remt partnerséget, alakít ki egy információs csatornát, lát el egy hosszú távú támoga­tó-segítő funkciót is a civilek felé, egyben biztosítja a fej­lesztési programpk társadalmi kontrollját és monitoringját - foglalja össze az elvárásokat Seszták Oszkár. Az Európai Unió támogatá­sával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programban ki­dolgoznak egy megyei civil stratégiát is. Az ezt megelőző kutatási folyamatban (önkén­tesek bevonásával) 400 civil szervezetet szólítanak meg, hogy a konzorciumi partne­rek világos képet kapjanak a megyében működő civil szer­vezetekről és általánosságban a megyei civil szféráról. Az új partnerségi viszonyrendszer gyorsabb reagálást tesz lehe­tővé a megyei szintű társadal­mi kihívásokra, problémákra. Mindez hozzájárul a helyi kö­zösségépítéshez is, amelyre a jövőben még nagyobb figyel­met szán a megye vezetése. KM-NYZS Kenukkal a Túron - a turizmus is a megye fejlődésének egyik lehetséges pillére ILLUSZTRÁCIÓ: A SZERZŐ PÁRTHÍREK: © MEGYÉNKBŐL A KSH szerint a legtöbb kenyeret a legkedvezőtlenebb helyzetű tiz százalék fogyasztja illusztráció: racskó tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom