Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-22 / 195. szám
201«. AUGUSZTUS 22-, PÉNTEK KELET Interjú Burcsa Győzővel, a Videoton klubigazgatójával, a Nyíregyháza korábbi edzőjével Visszatéréssel üzent a futballunknak Beszélgetőpartner Bodnár Tibor LABDARÚGÁS. Olyan megmondóembere ő magyar futball- nak, akinek van mire büszkének lennie. Burcsa Győző nemcsak a sportágában bizonyított, hanem vállalkozóként is, és két évtizeddel ezelőtt éppen Nyíregyházán kezdett új életet. A szabolcsi megyeszékhelyre a Videoton klubigazgatójaként tért visz- sza, és lapunknak adott interjújában is bátran vállalta a véleményét. Rendre jó döntéseket hozott és nem véletlen, hogy most vállalt újra szerepet a magyar labdarúgásban. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR aztán megyek majd lejjebb. Ha nem lenne rá lehetőségem, akkor nem is vállaltam volna. Úgy érzem, bíznak bennem, azt is mondhatom, az a nagy előnyöm, ami másnak hátrány lenne, hogy nem vettem részt az elmúlt húsz év leépülésében. Ha nem pont most lennék hatvan éves, akkor nem derült volna ki az sem, hogy tizennyolc évvel ezelőtt pont azért hagytam abba, mert az akkori viszonyok között nem láttam annak a lehetőségét, hogy előre tudunk lépni. Volt olyan is, aki nemrégiben megkérdezte: honnan tudtam előre, hogy mi fog történni? És itt kanyarodnék ahhoz vissza, hogy sok mindent láttam előre, például, hogy mikor kell elmenni Kaposvárról Fehérvárra, onnan Győrbe, majd vissza, végül pedig külföldre. Akkor ennek a mostani szerep- vállalásának tényleg ]ó üzenete lehet! burcsa győző: Számomra mindenképpen, de tényleg úgy érzem, hogy sok feltétel adott az előrelépéshez. Ezzel együtt sokan mondták, hogy nagy fába vágtam a fejszémet. Erre én azt feleltem, kis fába pedig nem érdemes. Az utóbbi évek ajánlatai soha nem mozgatták meg a fantáziámat. Most, hogy Kovács Ferenc mesteredző, volt edzőm, a klub tiszteletbeli elnöke megkeresett, s vázolt olyan elképzeléseket hogy teljes felelősséggel, önállóan képviseljem a tulajdonost a klub mindennapos irányításában, hogy kössek normális szerződéseket, igazoljak edzőt, futballistát, ez elnyerte a tetszésemet. Ráadásul szabad kezet is kaptam hozzá. Feri bácsi azzal küldött erre a pályára, hogy döntsék ezután is belátásom szerint, s mindig magamat adjam, mint ahogyan azt eddig is tettem... Az igaz, vagy legenda, hogy amikor az auxerre-i küldöttség Magyarországra jött Önnel tárgyalni, akkor éppen az agárdi nyaralójában parkettáztak, és ezzel nagyjából el is dőlt a sorsa? burcsa győző: Ez pontosan így volt! Azt láthatták, hogy egy magyar futballista a vasfüggöny mögött is kapitalistaként élt, hiszen háza és nyaralója volt, és valóban, éppen parkettáztak. Emellett rendelkeztem külföldi munkavállalási engedéllyel, hiszen betöltöttem a harmincadik életévemet, megvolt a kellő válogatottságom és kijutottunk a világbajnokságra. Kevesen mondhatták el ezt akkor magukról. Eljuthat még a f utballunk oda, hogy akár a francia bajnokság csapatai is csemegézzenek a magyar élvonalból? BURCSA GYŐZŐ: Felelőtlen kijelentést nem teszek, egyelőre ennek nem látom a lehetőségét. Hogy mekkora a lemaradásunk? Az Ul9-es Európa-bajnokságon látottaktól erre nem is kell többet mondani. Nem sokan szoktak erről beszélni, de ki merem jelenteni, hogy bár sokan ágáltak ellene, mégis nagyon jó dolog volt az a bizonyos „követelményrendszer” a hetvenes években. Mindenkinek volt kellő erőnléte, amivel nagyon sok csapatot meg tudtunk verni a határon túl is. Manapság abban vagyunk a legjobban elmaradva, ami a legkönnyebben fejleszthető lenne, a gyors és agresszív játék. Az álló, magyaros technika ideje lejárt, sprintben kellene labdát kezelni és továbbítani azt. Jelenlegi pozíciójában tud tenni azért, hogy ebben előrelépés történjen? burcsa győző: Egyelőre a legfontosabb feladatom, hogy az első csapattal foglalkozzam, Burcsa Győző (jobbra) a nyíregyházi lelátón korábbi mestere, Kovács Ferenc mellől figyelte csapata mérkőzését Huszonegy éve már annak, hogy Nyíregyházán dolgozott edzőként. A mostani visszatérés alkalmával érzett némi nosztalgiát? BURCSA GYŐZŐ: Persze, már csak azért is, mert akkor új élet kezdődött a számomra. Párommal, a mostani feleségemmel, Annamáriával itt ismerkedtem meg, és azóta is boldog házasságban élünk, itt alapítottuk a vállalkozásunkat is. Olyan hat-nyolc éve nem voltunk Nyíregyházán, így nosztalgiából körbejártuk a várost, és örömmel láttuk, hogy a belváros nagyon szép, gyönyörű a stadion is ezzel a nagy lelátóval, őszintén szólva a létesítményre rá sem ismertem. Azzal együtt, hogy akkor mi kiestünk az NB I-ből, nekem a futballról is jó emlékeim maradtak, mert úgy érzem, sikerült valamit alkotnunk az akkori fiatal játékosokkal. Ha esetleg maradt bennük valami gondolat belőlem, akkor annak különösen örülök. Megnyugodhat, maradt, hiszen az a generáció gyakran emlegeti Önt. BURCSA GYŐZŐ: Úgy ismertem meg őket, mint akik szeretnek edzeni és dolgozni, én is szerettem az ilyen típusú játékosokat. Kaptam visszajelzést. Egy korábbi nyíregyházi játékosom, a sportvezetővé vált Barczi Róbert nemrégiben hívott fel, hogy a rövid idő alatt rengeteget tanult tőlem. Jólestek a szavai, nem tagadom. A nyíregyházi időszaka után még következett egy soproni korszak, majd tizennyolc évig nem vállalt szerepet a f utbal- lunkban, miközben többször nyilatkozta, hogy csak rendezett viszonyok közötti, értelmes feladat érdekli. Ezek szerint ez a mostani ilyen? BURCSA GYŐZŐ: Tettem egy fogadalmat, hogy edzőként már nem térek vissza a magyar futballba, viszont elég régen hívtak már a Videotontól, hogy jöjjek vissza. Igen, a most kapott feladatomat értelmesnek érzem. Azt nem mondom, hogy meg tudom váltani a világot, de ami elképzelésem van a labdarúgásról, azt úgy érzem, sokkal könnyebben meg tudom valósítani a jelenlegi szerepkörömben, mint edzőként. Székfoglalójában azt hangsúlyozta, szeretné, ha a Videotonban minél több magyar játékos jutna lehetőséghez, miközben a honi edzők előtt is meg kívánta nyitni az utat. Hogyan állnak ezen a téren? burcsa győző: Az edzőkérdést ületően annyit mondtam, hogy a stábban kell lennie magyarnak, ezt meg is valósítottam, és így lett Nagy Mihály Joan Carrillo egyik segítője. Természetesen a tehetséges magyar fiatalokat szeretjük és neveljük, az is a cél az én számomra, és gondolom, a vezetőedző számára is, hogy megnézzük: az elmúlt év sikertelensége minek köszönhető. Nem fejlődtek volna annyit a játékosok? Vagy nem kaptak kellő bizalmat? Most itt van ez a fél év, amikor mindenki kap lehetőséget, és megmutathatja, hogy tudunk-e magyarokkal jók lenni, vagy továbbra is azt mondjuk, a néhány magyar mellé más helyről igazoljuk a játékosok többségét. Én azért bízom benne, hogy ezek a fiúk megtalálják azt az utat, amivel a Videoton erősségei lehetnek. Nincs mese, nekünk minden mérkőzést meg kell nyernünk. Ez a felállás egy labdarúgó életében egészen más pszichés terhet jelent, minthogy nyerünk egy hónapban egy vagy két meccset, és abból megélünk egy ideig. Játékos korában nagyon jó döntéseket hozott, hiszen az ETO sikerkorszaka előtt került Győrbe, majd a Videoton UEFA-kupa menetelése előtt igazolt vissza Fehérvárra. Jelentheti egy újabb sikerszéria kezdetét a mostani szerepvállalása? BURCSA GYŐZŐ: Ezt nem nekem kell megmondanom, hogy így lesz-e, de egy biztos: ahol játékosként vagy edzőként megfordultam, ott azért sikerült alkotnom. Soha nem jelentkeztem sehová, hogy menni akarok bizonyos pozíciókba, ezért tőlem se várja el senki, hogy bárkinek adjak pozíciót, aki nem érdemli meg. Lehet, hogy ezek durva mondatok, de éppolyan szögletesen látom a fütballt, mint régen. Eredményt kell produkálni, ez a lényeg. Vállalkozóként is helytálltam, így nyugodtan mondhatom, hogy amibe belevágtam, az egész életemben működött. Gondolom, ez sem lesz kivétel. Jelenlegi pozíciójában mit kell inkább hasznosítani: az idegen- légiósként szerzett tapasztalatokat vagy az üzleti életben kivívott sikereket? burcsa győző: Mindent. Azt, hogy voltak jó edzőim gyerekkoromban, és a felnőtt pályafutásom alatt. Hogy több klubban szerepeltem és labdarúgóként sikereket értem el. Hogy világbajnokságon vettem részt és edzős- ködtem is. Ezt mind tudom kamatoztatni. És talán azt is, hogy hosszú ideig vállalkoztam, s ez idő alatt sem az én cégem nem tartozott soha senkinek, sem az én cégemnek nem tartozott egyetlen más cég sem. Edzői közül annak idején kik tették Önre a legnagyobb hatást? BURCSA GYŐZŐ: Kaposváron Gyenes Tóni bácsi, aki sajnos korán meghalt. Ő mondta azt nekem, amikor öt gólt rúgtam egy hat-egyre megnyert meccsen, hogy „fiam, azt a hatodikat is be kellett volna rúgni”. Mathesz Imre, Verebes József és Kovács Ferenc nevét sem hagyhatom ki, miként Lantos Misi bácsiét sem. Rengeteg jó edzőm volt, akiktől nagyon sokat tanultam emberileg és szakmailag egyaránt. És hát a franciaországi tapasztalatokat is fel kell használnom. Az egy teljesen más világ, ahol az utcaseprőnek is úgy köszönnek, hogy „bonjour monsieur”, vagyis mindenki megkapja a kellő tiszteletet. A franciaországi évek alatt a futballkul- túrákban rejlő különbségek mellett ez jelentette számomra a legnagyobb tanulságot. Ön most edzőket sorolt, de a francia klubjánál, az Auxer- re-nél összesen negyvenegy, egyvégtében pedig harminchat éven át dolgozó szakvezető, Guy Roux Burcsa Győző nevét említette, amikor karrierje kedvenc játékosát kellett megneveznie. Ezzel milyen érzés volt szembesülni? BURCSA GYŐZŐ: Ebben lehet, hogy van egy kis túlzás, de talán tényleg olyan játékos lehettem, amit minden edző kívánt magának. Nem voltam sérült, nem ittam, nem csavarogtam, harmincból harminc meccsen játszottam, középpályásként hoztam az évi tíz feletti gólomat, és minden edzésen részt vettem. Legalábbis én nagyon szerettem volna, ha mindig ilyen játékosaim vannak. Talán ezek miatt is van és volt is mindig erkölcsi alapom bizonyos dolgokat mondani a futballistáiknak. Nemcsak a játékosmúlt, hanem a futballhoz való viszonyulásom miatt is. Burcsa Győző Született: Kaposvár, 1954. március 13. _____________ Klubjai játékosként: Kaposvári Vasas (1965-1973), Kaposvári Rákóczi (1973-1976), Videoton (1976-1981), Rába ETO (1981-1984), Videoton (1984-1985), AJ Auxerre (francia, 1985-1987), Melun (francia, 1987-1988), Racing Club d’Anas (francia, 1988-1989). NB l-es mérkőzései/BÓIIal száma: 781/121.________________________________ Legnagyobb sikerei: magyar bajnok (1982,1983), UEFA-kupa-döntős (1985), világbaj- noki résztvevő (1986). Edzőként: Racing Club d'Arras (francia, játékos-edző, 1988-1989), Videoton (1990-1992), Nyíregyházi VSC (1993), FC Sopron (1995-1996). 12 Interjú
