Kelet-Magyarország, 2014. augusztus (74. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-18 / 192. szám

2014. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ KELET Üzenet Somogyi Józsefné, nyíregyházi olvasónktól: Az élet igazán lényeges kérdéseire nem egy igennel vagy nemmel kell fe­lelnünk, hanem egész életünkkel. VÍZ LÁSZLÓ Postaládánkból Az osztálytalálkozó résztvevői FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Harminc év távlatából: emlékezetes találkozás A napokban ünnepelte a 30 éves osztálytalálkozóját az egykori 8. a és 8. b osztály Tarpán. Megemlékeztünk el­hunyt tanító nénink és osz­tályfőnökünkről, valamint az osztálytársunkról is. A műve­lődési házban tartott vacso­rán (ahol már többen voltunk jelen) kellemes beszélgetés és jó hangulat várt ránk. Kö­szönet mindezért Debrece­ni Zsoltnak, valamint Simon Györgynének és Kotánné Parádi Krisztinának, akik több hónapon át szervezték ezt az emlékezetes összejövetelt. Reméljük, öt év múlva újra találkozunk valamennyien! AZ 1984-ES VÉGZŐSÖK Betegeket szállít a kincset érő kisbusz FOTÓ: BUJDOS TIBOR A kis betegek szolgálatában Olvasóink írják Törvény előtt Megdöbbentett az a hír, hogy az úgynevezett „kamupár­tok” által felvett és eltűnt százmilliók nem kerülnek vissza az államkasszába. Egyes jogászok szerint az adóhatóságnak nincs sok esélye behajtani a pénzt, merthogy a szervezet felel a tartozásaiért, a vezetők nem. Ha a pártnak nincs semmi vagyona, akkor nem lehet a pénzbírságot behajtani. A tisztségviselők csak abban az esetben felelhetnek a saját vagyonukkal a pártjuk tartozásaiért, ha valamilyen bűncselekményt követtek el, például sikkasztottak. Hogy is van ez? Ha egy párt lop, az törvényen felül áll, mert neki mindent szabad? A rendszer- váltás óta hány ezer milliárd közpénz tűnt el, és csupán néhány tucat politikus került rács mögé rövid időre, mert ügyesen ki tudták játszani a paragrafusokat. Sokszor mo­solygok egyes önkormányzati képviselők vagyonbevallá- sán. 100 ezer forintos fizetést vall be, és közben olyan luxusautóval jár, aminek a fenntartása meghaladja a havi bérét! Kiderült az országgyűlési képviselőkről, hogy kétszer gyorsabban gya­rapodtak, mint azt a jövedel­mük megengedte volna, és még mindig a politikai pályán vannak, a tisztességről és a becsületről szónokolnak. Addig nem engedném őket a mikrofon elé, amíg be nem ismernék a nagy nyilvános­ság előtt, hogy hol, mikor és mennyit harácsoltak! Ideje lenne már, hogy a törvény előtti egyenlőség a pártokra és a politikusokra is vonat­Három megyében, köztük Szabolcs-Szatmár-Beregben is teljesít szolgálatot az a beteg- és transzplantáción átesett gyermekek szállítá­sát megkönnyítő, 7,1 millió forint értékű kisbusz, ame­kozzék, akár kormánypárti, akár ellenzéki! TAMÁS LÁSZLÓ Sok minden megváltozott... Élénken él még az emléke­zetemben, amikor a tiszalöki gimnáziumba jártunk, jóval a rendszerváltás előtt. A hozzánk közel lévő állami gazdaságokba vittek ben­nünket mezőgazdasági gyakorlatra. Itt dolgoztunk: szedtük az almát, a paprikát, a paradicsomot és még sok lyet az „Alapítvány a rákos gyermekekért” a hozzá be­folyt adó egyszázalékokból vásárolt. A gépkocsivezető bérét, valamint a havi több százezer forintos fenntartás költségét szintén az alapít­más terményt. Ezekből a gazdaságokból szállították az akkori Szovjetunióba a sokfé­le terméket. A vásárlók nem voltak „nagyon válogatósak” abban az időben. Nemcsak az első osztályú árut vásárolták meg, hanem a gyengébb mi­nőségűeket is. Nagyon jól járt az eladó és a vevő is. Mi is szívesen dolgoztunk és élvez­tük a munkát, jó kikapcsoló­dást jelentett. Megtanultuk, hogyan kell majd a jövőben a kertünkben, a szőlőnkben a haszonnövényeket termesz­teni. Szép idők voltak, szíve­sen emlékszem vissza azokra vány állja. A jármű június eleji átadása óta már folya­matosan használatban van. Nemrégiben egy transzp­lantáción átesett gyermeket szállítottunk az otthonába. VARGA ÁRONNÉ az évekre. Például lovaskocsi vitt bennünket ki a földekre, az úton végig énekeltünk, nevetgéltünk, beszélget­tünk. Igazi barátok, barátnők lettünk abban a négy évben, amit együtt töltöttünk! Most, amikor találkoztak a két nemzet vezetői, csak érdekkapcsolatról beszélhe­tünk. Hosszú-hosszú évekig kell majd fizetni a paksi atomerőmű bővítéséért, és akkor még fenyegetettségről, gázelzárásáról nem is beszél­tünk. S most itt az embargó is. Kinek jó ez? JUHÁSZNÉ, TISZALÖK Veszélyes az árok és a járda FOTÓ: A SZERZŐ Kérdés, hogy kié az árok, és kinek kell rendszeresen karban­tartania? NYÍREGYHÁZA. A megyeszék­helyhez tartozó Császár- szállás területén elkészült a csapadékvíz-elvezető árok, amit már nagyon vártunk, örültünk is neki. Ehhez - kü­lönböző egyeztetések után - a lakosság a saját tulajdonában lévő területet 2011-ben díj­mentesen átadta az önkor­mányzatnak. Csak az volt az itt élők ké­rése, hogy tartsák rendben az árkot, ha kell, kaszálják le a dudvát. Mindez nem tör­tént meg. Mostanában ember magasságú a parlagfű és más Hol van itt az árok? gyomnövény, amely ellepi az árkot. A gyalogjárda állapota is tűrhetetlen, közlekedésre alkalmatlan, balesetveszé­lyes. Több kéz- és lábtörés is előfordult már itt. Tudjuk, hogy ez „csak” külterület, de itt is emberek élnek! Kérjük az illetékesek figyelmét és segít­ségét. HOLLIK JÁNOS Segítünk Bízom a jó emberekben búj. Özvegy vagyok, kevés nyugdíjból élek és súlyos betegségekkel küszködök. Tönkrement a fürdőszobám és a konyha aljzata, de nem tudom segítség nélkül meg­javíttatni. Kérem a jó szán­dékú, segítőkész embereket, hogy akiknek van használt vagy megmaradt járólapja és csempe hulladéka (akár bon­tott is), adja nekem ingyen, én jó szívvel, elfogadom. Saj­nos mozgáskorlátozott és frissen műtött vagyok, nincs kocsim sem, így a szállításban is segítséget várok. Bízom a jó emberekben! 20/338-5701 Nekrológ Mindig nagy családja volt... Életvitele, közösséget formáló munkája ma is példaértékű lehet mások számára. NYÍREGYHÁZA. Nemrégiben, 86 éves korában hunyt el Alföldi Lajosné, a nyíregyházi Jósa András kórház II. Belgyógyá­szat osztályvezető főnővére, aki 1928-ban született Haj­dúböszörményben. Iskoláit Debrecenben végezte. A református egyházon belül diakonisszaként ápol­ta, gyógyította a háborúban sérült katonákat, betegeket. Annak felszámolása után is - a fiatalkori álmait valóra váltva - maradt az egészségügyben, és ápolónőként dolgozott. AII. Belgyógyászaton lett osztály- vezető főnővér, az ott kialakult jó közösségi szellemhez nagy­ban hozzájárult a mi „Zsuzsi nénink” szervező, irányító munkája, a rugalmas, követ­kezetes, mindenkire odafigye­lő, betegcentrikus egyénisége. Ő volt a pótanyukánk Az „osztálykirándulások” em­lékezetes pillanatai mellett több munkatársa magánéle­tének is részese volt; Alföldi Lajosné esküvő, gyerekszü­letés és szomorú családi ese­mények idején is a dolgozói mellett állt. Bár férjnél volt, nem született gyermekük, így mi voltunk a nagy családja. Gyakran vendégeskedtünk a tiszalöki hétvégi házukban, a gyerekeink is nagyon szeret­ték őket. Nyugdíjba vonulása és meg­özvegyülése után sem maradt egyedül. Mivel testvérei mesz- sze laktak, a II. Belgyógyászat nővérei látogatták vagy tele­fonon tartották vele a kapcso­latot. Anyánk helyett anyánk volt ő, aki figyelemmel ldsér- te a gyermekeink életútját is. Az utóbbi időben évente egyszer, Zsuzsanna nap kör­nyékén egy teára és egy kis beszélgetésre invitáltuk mi, az osztály volt nővérei. Leg­utóbb kibővítettük a kört az orvosokkal is. A találkozón Zsuzsi néni szeme körbe járt, néha könnyes lett, de látszott, Alföldi Lajosné fotó: olvasónktól nagyon jól érzi magát. Empa­tikus életvitele, közösségfor­máló munkája példaértékű lehet a ma aktív egészségügyi dolgozók számára. Nyugod­jon békében! HORTOBÁGYI LÁSZLÓNÉ NY. ÁPOLÓNŐ Vendégsorok Angyal Sándor A kenyér ára A Magyar Pékszövetség jelentős kenyérár emelkedést jósol őszre, mivel a liszt ára augusztusban kilogrammonként el­érheti a 100 forintot is az aratás előtti 72-74 forinttal szem­ben. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a benzin és a gázolaj ára sem lefelé halad, hanem jóval 400 forint fölött jár, ami a szállítási költségeket dagasztja, akkor könnyen előfordulhat, hogy szeptemberben akár már ötszáz forint­nál is többet kérjenek a boltokban egy kiló fehér kenyérért. így aztán a mi mindennapi kenyerünkből kevesebben fognak jóllakni, pedig mostanában sok családnál zsíros vagy lekváros kenyérrel enyhítik éhségüket, no meg krumplival, ami nem a legegészségesebb ugyan, de hát a diétásabb napi betevők (hús, halféleségek stb.) sokkal pénzigényesebb harapniva- lók, s éhen azért mégsem térhet nyugovóra az ember. Állítólag mindez azért van, mert az idén rosszabb volt a termés, kevesebb a meny- nyiség, mint máskor. Igaz, ennek az ellenkezőjéről is értesültünk: az ország egyes területein több kenyérnek- való termett, legfeljebb a minőség hibádzott, és a hazai készletből jut bőven exportra is. De az élet már csak ilyen, szinte mindennek emelkedik az ára, miért éppen a kenyér legyen kivétel, bár egyik-má­sik félkilós vagy 70 dekás kenyér ára most is közel van a négyszáz forinthoz. Ám az a hír is járja, hogy lesznek olyan települések, kör­zetek, ahol marad az ár, ráadásul dolgozókat sem küldenek el, mert azzal családok százainak szájától is elvennék a ke­nyeret. Egyszerűen megtalálják a módját az olcsóbb alap­anyag-beszerzésnek és a takarékosabb termelésnek. Ne mondjuk újra, hogy kisebb stadionokkal is beértük volna, mert ez már lerágott csont. Inkább akinek inge, az vegye magára, és találja meg, hol lehetne állami szinten többet megspórolni a kenyér árához. Legalább a félbarnához... sandor.angyal@inform.hu Az élet már csak ilyen, szinte min­dennek emelkedik az ára, miért éppen a kenyér legyen kivétel?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom