Kelet Magyarország, 2014. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-17 / 165. szám
2014. JÚLIUS 17., CSÜTÖRTÖK Csenger ■■■■■■■■ mm Szatmári felmenőkkel bír a brüsszeli nagykövet Interjú Fórján Zsolttal, Csenger polgármesterével Méltóak a szé rangra Fórján Zsolt polgármester szerkesztőségünkben fotó: racskó tibor csenger. Hamarosan befejeződik az O’sváth gyűjteménynek helyet adó O’sváth-ház építése, mely gazdagítja majd Csenger városának turisztikai és kulturális gazdagságát. Az O’sváth-ház elkészültével a városközpontban található régi rendőrségi épület felújítása, annak bővítése, valamint zöldfelület-fejlesztés valósul meg 50 millió forintból, Leader-pályázat segítségével. A beruházással a szatmári térség kultúrfej- lődésére vonatkozó tárgyi és egyéb emlékeket gyűjtő, feldolgozó, rendszerező és bemutató kulturális intézmény jön létre. csenger. Két új, az organikus stílusnak megfelelő játszótér áll Csengerben a gyerekek rendelkezésére.- Egy kilométer hosszú mezőgazdasági feltáró utat építettünk a Törpés-dűlőben. Felújítottuk a temetőinket, új fakerítéssel esztétikusabbá tettük a városba vezető főutat, új urnafalat is készíttettünk. A mezőgazdasági programban A névadóról, O’sváth Györgyről érdemes tudni, hogy ma 82 éves, brüsszeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, akinek felmenői szatmáriak voltak. O’sváth György 1968-tól a Szuverén Máltai Lovagrend tiszteletbeli tagja, 1996-tól a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke-vezetője volt, s hagyatékát - antikvárium, 30 ezer kötetes könyvtár, családi relikviák - Csengernek adományozta. E kincs tekinthető majd meg az O’sváth-házban. O’sváth György annyira ragaszkodik Szatmárhoz, hogy végső nyughelyéül Csengert választotta. km háromezer négyzetméteren fóliagazdálkodás folyik, valamint 13 hektáron termesztenek a közfoglalkoztatottak zöldségféléket a közétkeztetés számára, mely napi 1200 adagot állít elő. Még az idén két utcát teljesen, hatot pedig részlegesen felújítunk, jövőre pedig lakóparkot tervezünk a régi focipálya helyén - sorolja Fórján Zsolt polgármester, km Gyökeresen megváltozott valami azóta, amióta járási központ lett Csenger. csenger. A köldökzsinórtól, Szamárnémetitől Trianon óta elszakított Csengert nemcsak az árvizek tizedelték meg közel egy évszázadon át, hanem a szűk látókörű adminisztráció - most már tudjuk - hibás döntései is. A korábbi járási központot 1970-ben megszüntették, ezzel egy tollvonással szinte „halálra ítélték” a települést, hiszen a fiatalok elhagyták szülőföldjüket, leépült az egészségügy, beszűkült az oktatás. A magyar-román határon fekvő város a szó átvitt értelmében is a perifériára sodródott. Mit tartottak a legfontosabbnak ahhoz, hogy megforduljon a folyamat? fórján ZSOLT: Csenger az utóbbi évtizedek alatt elöregedett, így megnövekedett az egészségügyi ellátási igény. Orvosi szakrendelésre legközelebb Mátészalkára vagy Fehérgyarmatra kellett utazni a betegeknek. Elsődleges szempont volt tehát egy olyan egészségügyi intézmény létrehozása a városban, hogy a csengeri betegeknek ne kelljen utazniuk. Különösen azt követően került előtérbe az egészségügy és szociális ellátás kérdése, hogy 1989-ben Csenger városi rangot kapott. Ezért is hoztuk létre a járóbeteg-szakellátó intézményt, mely nagy örömünkre ez év június elsején nyitotta meg kapuit a betegek előtt. Úgy tudjuk, a szakorvosok között nem csak hazai doktorok gyógyítanak, ezek szerint szükség van külhoni orvosokra is? FÓRJÁN ZSOLT: Igen. És ezzel jutottunk el a lényeghez. Csenger a trianoni határok meghúzásával zsáktelepüléssé vált. Nem titkolt célunk, hogy ezen a helyzeten változtassunk, de ez csak úgy lehetséges, ha nyitunk Románia felé. Erre, amióta mindkét ország az Európai Unió tagállama, egyre több lehetőség van. A zsáktelepülés-jelleg feloldásának egyik kulcsfontosságú lépése, hogy közvetlen út vezessen a határon túlra. A magyar-román határon átnyúló uniós pályázati lehetőséget kihasználva egy hat méter széles és mintegy két és fél kilométer hosszú út épül nemsokára Csenger és Óvári között. Ez a Csenger és Szatmárnémeti közötti utat 25 kilométerről 8 kilométerre rövidíti le, nem beszélve a határhoz közeli településekről a túloldalon. Ha az út megépül, buszjáratot is indíthatnak a két város között. A közvetlen kapcsolat azért is fontos, mert sok határon túli család költözött Csengerbe, ami javította a város demográfiai helyzetét. Nem titkolt célunk, hogy Szatmárnémetinek amolyan elővárosává váljunk. Emellett tesvér- és partnertelepülési kapcsolatot ápolunk Kovász- nával, Óvárival, Tasnáddal és Negrestivel (Avas-Felsőfalu) a túloldalon. Változott-e Csenger megtartó ereje azzal, hogy újra járási központ lett? fórján Zsolt: Természetesen, de ezzel a feladatok is sokasodtak, hiszen nemcsak a város, hanem még tizenegy település ügyes-bajos dolgaira is oda kell figyelnünk. Ahhoz, hogy Csenger megtartó ereje növekedjék, élhetőbb várost kell teremteni. Ez a törekvésünk tükröződik a fejlesztésekben is. Csupán címszavakban: új nyitott uszoda építésére nyertünk pályázatot, melyet 189 millió forintból tudunk megvalósítani; emellett egy fedett tanuszoda építését is hamarosan elkezdjük, melyet elsősorban a gyerekek úszásoktatására, másodsorban a lakosság sportolási és szabadidős tevékenységére kívánunk kihasználni. A magyar-román határon átnyúló uniós pályázaton - Lázárival közösen - új tűzoltó laktanyát építünk a cipőgyár közelében, ehhez megfelelő felszerelést, gépjárműveket is kapunk, ami elengedhetetlenül fontos a járás egész területén is, tapasztalva az utóbbi évek szélsőséges időjárási viszonyai miatt bekövetkezett katasztrófák és tűzesetek számát. És még sorolhatnám a további fejlesztéseket... gyürke László Fórján Zsolt Születési Idő, hely: 1979, Csenger Végzettség: víz- és környezetgazdálkodási mérnök; településüzemeltető, humánmenedzser szakértő Foglalkozás: polgármester 2010 óta A gyűjteménynek otthont adó épület FOTÓ: ÖNKORMÄNYZAT Lakópark is épülhet a régi focipálya helyére Elérhetőek a szakorvosok - nem csak a csengerieknek Fokozott figyelmet fordítanak az idős emberek egészségi állapotára. csenger. Dr. Arday András, a Csengeri Alapszintű Kistérségi Járóbeteg-Szakellátó Központ intézményvezető főorvosa lapunknak elmondta: a megAz intézet a környező települések betegeit is ellátja. DR. ARDAY ANDRÁS valósult fejlesztés során elsősorban a szakorvosi elérhetőség - azaz, hogy a betegnek ne kelljen utaznia - megteremtése volt a legfontosabb. Modern eszközök, berendezések- Ehhez kellett Makovecz Imre és Beke Pál, az akkori Magyar Művelődési Intézet vezetője, akik segítettek a régi épület átalakításában, az organikus építészet meghatározó jegyeit követve. Itt kapott helyet a háziorvosi alapellátás, és sikerült elérni, hogy a szakorvosok is helyben rendelhessenek a hét meghatározott napjain. Ma már van belgyógyászati, endokrinológiai, kardiológiai, sebészeti, traumatológiai, szülészeti-nőgyógyászati szakrendelés, valamint terhesgondozás, csecsemő- és gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet; bőrgyógyászati, urológiai, neurológiai, pszichiátriai, reumatológiai szakrendelés is. Ezenkívül laboratórium, a legmodernebb röntgen, ultrahang-diagnosztika is működik, de a tüdőgondozó és fizikoterápia is elérhető a betegek számára. Fontos, hogy gyógyító közösség formálód- ■ jón itt. Tizennyolcféle szakrendelés várja a betegeket fotó: önkormányzat Az első helyen a szív- és ér- tása, kezelése áll, de, sajnos rendszeri betegségek gyógyí- jelentős a daganatos betegek aránya is. Fontosnak tartjuk a tüdőgondozást is, ezért a 18 és 40 év közötti csengeri lakosok tüdőszűrésének költségeit az önkormányzat vállalta magára. Az intézet természetesen nemcsak a csengerieket, hanem a környező települések betegeit is ellátja, olykor a határon túlról is azokat, akik munkát vállalnak nálunk. A szakorvosok Debrecenből, Kisvárdáról, Mátészalkáról, Fehérgyarmatról, sőt, Szatmárnémetiből és Kolozsvárról járnak Csengerbe - mondta el lapunknak dr. Arday András. KM A felújított ifjúsági szálló Az uszoda látványterve fotók: önkormányzat Folytatódnak a fejlesztések HáromSZaztíZ millió fo- tot kaD. meeüiul az ifjúsági Harminc férőhelyes ifiüsági rintból belvíz- és csapadékelvezető rendszert építettek ki. csenger. A 300 milliós városrehabilitációs program keretében nemcsak az új nyitott uszoda épült meg, de Csenger főtere is új térkőburkolatot kap, megújul az ifiüsági ház és a családsegítő központ épülete, és folytatódik a városközpont parkosítása. 310 millió forintból belvíz- és csapadékelvezető rendszert épített ki az önkormányzat, több évtizedes problémát orvosolva a város déli, mélyebben fekvő részén. Harminc férőhelyes ifiüsági szálló épült, műfüves focipályát hoztak létre, kerékpárút várja a bringásokat a Szamos töltésén. A régi vas-műszaki áruház helyén egy ötven férőhelyes idősek otthonát szeretne még létrehozni a városvezetés. KM A templom növeli a vonzerőt Az idén kezdődik el „A megmaradás temploma” pályázat megvalósítása az egykori Nagy- géc településen. CSENGER-NAGYGÉC. A projekt Csenger és környékének turisztikai vonzerejét növeli majd, egyre több magánszálláshelyjöhet létre a városban, így Csenger és térsége turisztikai célponttá válik, ahol akár egy héten át tartó gazdag és változatos programot tudnak kínálni az ide látogató kikapcsolódni vágyóknak. Számos elemet tartalmaz A projekt tárgya a Megmaradás Temploma, mint a magyar nép múltját, jelenét és jövőjét megtestesítő turisztikai attrakció kialakítása. A nemzet kulturális és történelmi örökségére, a közös magyar múltra építve, a jövőbe tekintve, az összetartozás érzéséből merítve a templom úti cél lehet a turisták számára, vonzerőt, élményeket, időtöltési lehetőségeket nyújt olyan kiegészítő elemekkel, amelyek pozitív élményekkel gazdagítják az itt eltöltött időt. A projekt számos elemet tartalmaz. Ilyen a kilátótorony, amely jelképezi a magyarság jövőjét, a nyílt teret, mely a toronyból látható, és a Kárpát-medence területét is. A Megmaradás Háza - Magyarság Háza együtt jeleníti meg a születést és a halált, mindkettőt egy-egy kupola szimbolizálja. A lptogatóköz- pont - Schwartz-porta építészetileg azonos megjelenésű, mint a Megmaradás Háza. Az épületben, ahol megújuló energiaforrás alkalmazását tervezik, helyet kapnak majd a klasszikus látogatóközponti funkciók, illetve az élmény- szerzéshez kapcsolódó funkciók egyaránt. Séta közben Az emlékparkban a látogatók tabletek segítségével a sétájuk közben rengeteg információhoz juthatnak a magyar történelmi eseményekkel, nevezetes helyszínekkel kapcsolatban. KM
