Kelet Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-25 / 146. szám

2014. JÚNIUS 25., SZERDA KELŐ1 3», . ncvKan Munkabaleset volt egyáltalán? Mit kell tennünk, ha valamelyik kollégánk szerencsétlenül járt a munkahelyen? MUNKAVÉDELEM. Ha a munka­helyen a kollégánk balesetet szenved, az első és legfon­tosabb feladatunk az elsőse­gélynyújtás, valamint az or­vos, a mentő kihívása. Legyen alap A szakszerű beavatkozás (a sérült megfelelő testhelyzet­be hozása, mesterséges lé­legeztetés, esetleg mellkasi kompresszió alkalmazása) el­sősegélynyújtási ismereteket kíván; nehogy több kárt okoz­zunk, mint hasznot! * Az elsősegélydoboz legyen alapfelszerelés a munkahe­lyen, és időről időre ellen­őrizni kell, hogy nem járt-e le a benne található anyagok szavatossága. Ha lejárt, bár­melyik gyógyszertárban fel tudják tölteni. Miután (az orvos vagy a mentők érkezé­séig) biztonságba helyeztük a sérült kollégát, gondoskod­junk a helyszín változatlanul hagyásáról. Ez nélkülözhe­tetlen ahhoz, hogy meg le­hessen állapítani a baleset pontos okait. Már ha baleset volt egyáltalán! Egy biztos: ha baleset volt ami a munka­helyen, munkavégzés köz­ben történt, akkor biztosan munkabalesetről beszélhe­tünk. Súlyos vagy nem? Amennyiben a vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a szerencsétlenség nem te­kinthető munkabalesetnek, akkor erről és a lehetséges jogorvoslati lehetőségekről' a sérültet (halálos baleset esetén a hozzátartozóját) értesíteni kell. Ha munka­baleset történt, eldöntendő, hogy súlyosnak minősül-e vagy sem. A súlyos munka­balesetet azonnal jelenteni kell a munkavédelmi ható­ságnak, akik a helyszínen haladéktalanul megkezdik a vizsgálatot. (Tanúk meghall­gatása, helyszínrajz és fény- képfelvételek készítése). Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor az határozza meg a to­vábbi teendőket, hogy oko­zott-e munkaképtelenséget vagy nem. Ha nem, akkor be sem kell jelenteni, de a körülményeket ez esetben is tisztázni kell, a megállapítá­sokat pedig nyilvántartásba szükséges venni. A baleset körülményeit a baleseti naplóban kell rögzí­teni és a baleseti nyüvántar- tásba átvezetni. Ha az adott évben a munkahelyen nem történt baleset, a baleseti nyil­vántartást az év végén akkor is le kell zárni, az adott rubri­kába a „munkabaleset nem történt” bejegyzést rögzíteni. Fontos, hogy ha egy cég több telephellyel rendelkezik, ak­kor a munkabaleseti nyilván­tartást a központban össze­sítve, és telephelyenként is kötelező vezetni. ékn-pa FOTÓ: MATEY ISTVÁN Elsősegélynyújtó verseny: a tudás életet menthet NFSZ v Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Elsősegélydoboz Elsősegély-felszerelés - II. kategória MSZ13553 szabvány által meghatáro­zott tartalmú munkahelyi elsőse­gély-felszerelés. Minden munkahelyen készenlétben kell tartani elsőse­gély-felszerelést. A mentőláda meg­felel a II. kategória által támasztott követelményeknek: üzemek részére 50 dolgozóig. Márkanév: Pharmico Gyártó: Nagév Kötszer Kft. A mentőláda tartalma: II. kategória - üzemek részére 50 dolgozóig:- Steril gyorskötöző pólya.(5 cm x 5 m):2db- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m):4db- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 4 db- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db- Steril mull-lap (6 x 6 cm /100 lap): ldb- Kéztisztító lap: 4 db- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 2 db- Fóliakesztyű: 8 pár- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db- Biztosítótű (40 mm-es): 4 db- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db- Seb fertőtlenítő oldat (30 ml/ doboz): 1 doboz- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db- Tartalomjegyzék: 1 db Szavatosság: Steril kötszerek sterilitásukat 5 évig megőrzik, a sebfertőtlenítő oldat a gyártási dátumtól számított 3 évig használható fel. Méretek: 28 cm x 21 cm x 12 cm Elsősegély: laikusok és hivatásosok együtt munkavédelem. Az elsősegély- nyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - lai­kus vagy valamilyen egészség- ügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgős­ségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hir­telen egészségkárosodás kö­vetkezményeit elhárítsa. A sürgősségi ellátás szim­bólumaként régóta elfoga­dott az úgynevezett Konstan- tin-kereszt, amelynek hat ága az ellátás egyes részterületeit szemlélteti. Érdekességként megemlítjük, hogy a hazánk­ban sok helyen használt vö­rös kereszt és vörös félhold a Vöröskereszt Nemzeti Tár­saságok jogvédett emblé­mái, így azok használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Nemzetközileg elterjedt szimbóluma az el­sősegélynyújtásnak (például elsősegélynyújtó hely) a zöld alapon fehér kereszt. Három ág A Konstantin-kereszt első há­rom ága a laikusokra (is) vonat­kozik, míg utolsó három ága kifejezetten az egészségügyi dolgozókra. Az első három ág­ból (felismerés, segélyhívás, segélynyújtás) is jól látható, hogy az elsősegélynyújtás nem feltétlenül jelent azonnali beavatkozást. ékn-szp Munkabalesetek Magyarországon A munkabalesetek során meghalt, megsérült személyek száma Az újraélesztés fontos tudomány Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak is­mernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. munkavédelem. Bárhol ta­lálkozhatunk rosszul levő, az eszméletét elvesztő em­berrel, legyen az utca, va­lamilyen rendezvény, vagy éppen sportmérkőzés. Mivel minden másodperc számít­hat, fontos, hogy határozot­tan, azonnal tudjunk neki segíteni mindaddig, amíg aszakszerű orvosi segítség meg nem érkezik. Először is meg kell állapítanunk, hogy a betegnek van-e légzése. A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, így a beteg száját zárva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát: amennyi­ben emelkedést-süllyedést nem látunk, a légzés hiánya valószínűsíthető. Ha lehetséges, a talált pozí­cióban tegyük ezt meg, ha ez nem kivitelezhető, hanyatt fekvésben. Nyaki gerinc sérü­lésének gyanújakor a fej hát- raszegését mellőzzük! Stabil oldalfekvés Ezután fülünkkel a beteg orrához hajolva hallhatjuk, arcunkkal érzékelhetjük a le­vegő áramlását amennyiben légzés van, ám ez félrevezető lehet a helyszínek általában zajos környezete miatt. A légzést tíz másodpercig vizsgáljuk. Ha van légzés, a beteget stabil. oldalfekvésbe fordítjuk és a továbbiakban is ügyeljük a légzését. Befúvásos lélegeztetés Ha nincs légzés, azonna­li segítséghívás szükséges (amennyiben még nem tör­tént meg). A beteget fordít­suk hanyatt, az esetleges látható idegen testeket távo­lítsuk el a szájból (kimozdult műfogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályoz­hatja). A beteg állát továbbra is ki­emelve, száját zárva, kétszer fújjunk be az orrába úgy, hogy a mellkasa emelkedjen (ez jelzi, hogy levegő jutott a tüdőbe). A befúvás technikája: mély levegővétel után ajkainkkal zárjuk körbe a beteg orrát (előzőleg betakarhatjuk va­lamilyen anyaggal, például az ingünkkel a higiénia hoz­závetőleges fenntartása vé­gett), és másfél-két másod­percen keresztül fújjunk a beteg orrába levegőt. Ezután a beteg fejpozíció­jának megtartása mellett fe­jünket fordítsuk oldalra, és a légzés hármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyel­jük a mellkas süllyedését, a távozó levegő szelelését. ékn-pi Az újraélesztést is kell tanítani ILLUSZTRÁCIÓ: KV

Next

/
Oldalképek
Tartalom