Kelet Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-25 / 146. szám
2014. JÚNIUS 25., SZERDA KELŐ1 3», . ncvKan Munkabaleset volt egyáltalán? Mit kell tennünk, ha valamelyik kollégánk szerencsétlenül járt a munkahelyen? MUNKAVÉDELEM. Ha a munkahelyen a kollégánk balesetet szenved, az első és legfontosabb feladatunk az elsősegélynyújtás, valamint az orvos, a mentő kihívása. Legyen alap A szakszerű beavatkozás (a sérült megfelelő testhelyzetbe hozása, mesterséges lélegeztetés, esetleg mellkasi kompresszió alkalmazása) elsősegélynyújtási ismereteket kíván; nehogy több kárt okozzunk, mint hasznot! * Az elsősegélydoboz legyen alapfelszerelés a munkahelyen, és időről időre ellenőrizni kell, hogy nem járt-e le a benne található anyagok szavatossága. Ha lejárt, bármelyik gyógyszertárban fel tudják tölteni. Miután (az orvos vagy a mentők érkezéséig) biztonságba helyeztük a sérült kollégát, gondoskodjunk a helyszín változatlanul hagyásáról. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meg lehessen állapítani a baleset pontos okait. Már ha baleset volt egyáltalán! Egy biztos: ha baleset volt ami a munkahelyen, munkavégzés közben történt, akkor biztosan munkabalesetről beszélhetünk. Súlyos vagy nem? Amennyiben a vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a szerencsétlenség nem tekinthető munkabalesetnek, akkor erről és a lehetséges jogorvoslati lehetőségekről' a sérültet (halálos baleset esetén a hozzátartozóját) értesíteni kell. Ha munkabaleset történt, eldöntendő, hogy súlyosnak minősül-e vagy sem. A súlyos munkabalesetet azonnal jelenteni kell a munkavédelmi hatóságnak, akik a helyszínen haladéktalanul megkezdik a vizsgálatot. (Tanúk meghallgatása, helyszínrajz és fény- képfelvételek készítése). Ha nem súlyos a munkabaleset, akkor az határozza meg a további teendőket, hogy okozott-e munkaképtelenséget vagy nem. Ha nem, akkor be sem kell jelenteni, de a körülményeket ez esetben is tisztázni kell, a megállapításokat pedig nyilvántartásba szükséges venni. A baleset körülményeit a baleseti naplóban kell rögzíteni és a baleseti nyüvántar- tásba átvezetni. Ha az adott évben a munkahelyen nem történt baleset, a baleseti nyilvántartást az év végén akkor is le kell zárni, az adott rubrikába a „munkabaleset nem történt” bejegyzést rögzíteni. Fontos, hogy ha egy cég több telephellyel rendelkezik, akkor a munkabaleseti nyilvántartást a központban összesítve, és telephelyenként is kötelező vezetni. ékn-pa FOTÓ: MATEY ISTVÁN Elsősegélynyújtó verseny: a tudás életet menthet NFSZ v Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Elsősegélydoboz Elsősegély-felszerelés - II. kategória MSZ13553 szabvány által meghatározott tartalmú munkahelyi elsősegély-felszerelés. Minden munkahelyen készenlétben kell tartani elsősegély-felszerelést. A mentőláda megfelel a II. kategória által támasztott követelményeknek: üzemek részére 50 dolgozóig. Márkanév: Pharmico Gyártó: Nagév Kötszer Kft. A mentőláda tartalma: II. kategória - üzemek részére 50 dolgozóig:- Steril gyorskötöző pólya.(5 cm x 5 m):2db- Steril gyorskötöző pólya (10 cm x 5 m):4db- Vágott mullpólya (egyenként csomagolva 10 x 5 cm): 4 db- Steril mull-lap (50 cm x 80 cm): 3 db- Steril mull-lap (6 x 6 cm /100 lap): ldb- Kéztisztító lap: 4 db- Háromszögletű kendő (100 x 100 x 141 cm): 2 db- Fóliakesztyű: 8 pár- Ragtapasz (1,25 cm x 5 m): 1 db- Biztosítótű (40 mm-es): 4 db- Olló (130 mm-es, MSZ 2160): 1 db- Seb fertőtlenítő oldat (30 ml/ doboz): 1 doboz- Utasítás elsősegélynyújtásra: 1 db- Feljegyzési füzet (40 oldalas): 1 db- Tartalomjegyzék: 1 db Szavatosság: Steril kötszerek sterilitásukat 5 évig megőrzik, a sebfertőtlenítő oldat a gyártási dátumtól számított 3 évig használható fel. Méretek: 28 cm x 21 cm x 12 cm Elsősegély: laikusok és hivatásosok együtt munkavédelem. Az elsősegély- nyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészség- ügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. A sürgősségi ellátás szimbólumaként régóta elfogadott az úgynevezett Konstan- tin-kereszt, amelynek hat ága az ellátás egyes részterületeit szemlélteti. Érdekességként megemlítjük, hogy a hazánkban sok helyen használt vörös kereszt és vörös félhold a Vöröskereszt Nemzeti Társaságok jogvédett emblémái, így azok használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Nemzetközileg elterjedt szimbóluma az elsősegélynyújtásnak (például elsősegélynyújtó hely) a zöld alapon fehér kereszt. Három ág A Konstantin-kereszt első három ága a laikusokra (is) vonatkozik, míg utolsó három ága kifejezetten az egészségügyi dolgozókra. Az első három ágból (felismerés, segélyhívás, segélynyújtás) is jól látható, hogy az elsősegélynyújtás nem feltétlenül jelent azonnali beavatkozást. ékn-szp Munkabalesetek Magyarországon A munkabalesetek során meghalt, megsérült személyek száma Az újraélesztés fontos tudomány Az újraélesztés ABC-jét minden laikusnak ismernie kell, mert adott esetben alkalmazása életet menthet. munkavédelem. Bárhol találkozhatunk rosszul levő, az eszméletét elvesztő emberrel, legyen az utca, valamilyen rendezvény, vagy éppen sportmérkőzés. Mivel minden másodperc számíthat, fontos, hogy határozottan, azonnal tudjunk neki segíteni mindaddig, amíg aszakszerű orvosi segítség meg nem érkezik. Először is meg kell állapítanunk, hogy a betegnek van-e légzése. A fejet hátraszegve, az állat felhúzva, így a beteg száját zárva, oldalról megtekintjük a beteg mellkasát: amennyiben emelkedést-süllyedést nem látunk, a légzés hiánya valószínűsíthető. Ha lehetséges, a talált pozícióban tegyük ezt meg, ha ez nem kivitelezhető, hanyatt fekvésben. Nyaki gerinc sérülésének gyanújakor a fej hát- raszegését mellőzzük! Stabil oldalfekvés Ezután fülünkkel a beteg orrához hajolva hallhatjuk, arcunkkal érzékelhetjük a levegő áramlását amennyiben légzés van, ám ez félrevezető lehet a helyszínek általában zajos környezete miatt. A légzést tíz másodpercig vizsgáljuk. Ha van légzés, a beteget stabil. oldalfekvésbe fordítjuk és a továbbiakban is ügyeljük a légzését. Befúvásos lélegeztetés Ha nincs légzés, azonnali segítséghívás szükséges (amennyiben még nem történt meg). A beteget fordítsuk hanyatt, az esetleges látható idegen testeket távolítsuk el a szájból (kimozdult műfogsor, hányadék, bármi más, ami a légzést akadályozhatja). A beteg állát továbbra is kiemelve, száját zárva, kétszer fújjunk be az orrába úgy, hogy a mellkasa emelkedjen (ez jelzi, hogy levegő jutott a tüdőbe). A befúvás technikája: mély levegővétel után ajkainkkal zárjuk körbe a beteg orrát (előzőleg betakarhatjuk valamilyen anyaggal, például az ingünkkel a higiénia hozzávetőleges fenntartása végett), és másfél-két másodpercen keresztül fújjunk a beteg orrába levegőt. Ezután a beteg fejpozíciójának megtartása mellett fejünket fordítsuk oldalra, és a légzés hármas vizsgálatával (látni, hallani, érezni) figyeljük a mellkas süllyedését, a távozó levegő szelelését. ékn-pi Az újraélesztést is kell tanítani ILLUSZTRÁCIÓ: KV