Kelet Magyarország, 2014. június (71. évfolyam, 127-150. szám)
2014-06-30 / 150. szám
2014. JÚNIUS 30., HÉTFŐ KELET Csepely Zsigmond büszke a tábornoki kinevezésére és az áltata vezetett igazgatóság munkájára FOTÓ: SIPEKI PÉTER Interjú Csepely Zsigmond tűzoltó dandártábornokkal, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjével Május óta dukál a tábornoki megszólítás A beszélgető- partner Tarnavölgyi Gergely SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG. Áder János köztársasági elnöktől vehette át a tűzoltó dandártábornoki kinevezését Csepely Zsigmond. Az idáig vezető útról, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság működéséről, az önkéntes egyesületek helyzetéről beszélgettünk vele a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségében. Hogyan jutott el a tábornoki magasságba? CSEPELY ZSIGMOND; Nem ma volt, amikor bevonultam Szabadszállásra a tiszthelyettes szakközépiskolába, hisz ez harmincegy esztendeje történt. Majd 1987-ben avattak honvéd őrmesterré, később a jó tanulmányi eredményeimnek köszönhetően hívtak az akkor Zalka Máté, ma Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára. Itt a páncélos tanszéken teljesítettem szolgálatot, a tiszti hallgatókat képeztem, mint gyakorlati szakoktató. A Műszaki Egyetem elvégzése után voltam kutatótiszt, üzemeltető mérnök, majd a parancsnokságon szervezési alosztályvezető, később tervezési koordinációs osztály- vezető. Saját kérésemre 2002 január elsején átkerültem a nyírbátori határőr-igazgatóság csengeri századához, ahol századparancsnok-helyettes tisztséget töltöttem be. Két év múlva megüresedett Fehérgyarmaton a polgári védelmi kirendeltség-vezetői beosztás, amit megpályáztam és elnyertem. Ez már az új rendszerű katasztrófa- védelmi szervezeten belül történt. Ekkor alakult újjá a településen az önkéntes tűzoltó egyesület, melynek először a titkára voltam, majd miután létrejött 2005- ben a önkéntes köztestületi tűzoltóság, annak társadalmi megbízatású tűzoltó parancsnoka lettem. Időközben elvégeztem ugyanis a tűzoltó átképzést. 2010-ig párhuzamosan tűzoltó parancsnok és polgári védelmi kirendeltség-vezető voltam Fehér- gyarmaton. Az év végén, november elsején neveztek ki megyei igazgatónak. Akkor még polgári védelmi alezredesi rendfokozatot viseltem, majd a katasztrófavédelmen belül mindenki tűzoltó rendfokozatot kapott, később pedig ezredes lettem. A szervezeti átalakítások után elérhető közelségbe került a tábornoki rendfokozat. Május 4-én pedig eljött a várva várt nap, tűzoltó dandártábornokká léptettek elő, a kinevezést hivatalosan május 19-én vehettem át a köztársasági elnöktől. így lett az országban a szabolcs-szatmár-bereg megyei igazgatóság az ötödik, melyet tábornok vezet. A kitüntetés minek szólt? Az Ön munkájának, vagy a megyei igazgatóság teljesítményének? CSEPELY ZSIGMOND; Bár a személyem kapta, természetesen én sem lehettem volna sikeres a kollégák munkája nélkül. Jól jelzi ezt a hatékony tevékenységet az, hogy a mi igazgatóságunk végzett az élen az országos összehasonlításban. A rangsorban górcső alá veszik a szervezet keretein belül elvégezett szakmai munkát, gondolok itt a tűzoltóságra, az iparbiztonságra és a polgári védelemre. Figyelembe veszik még az ügyeleti rendszer hatékony működését, ami nálunk már központosítva működik. Értékelik a gazdasági munkát is, ez is sokat nyom a latba az összesítés elkészítésekor. Beleszámít az eredménybe a hivatali munka hatékonysága, de a sajtosaink tevékenysége is. Említette a központi ügyeletet. Ez mivel hatékonyabb, mint elődje? CSEPELY ZSIGMOND: Amíg az önkormányzati tűzoltóságok külön működtek, nem a mi irányításunk alatt, addig nekik meg volt határozva az a bizonyos régió, ahová vonultak. Ha valaki mobilról hívta a 105-öt, az a megyei igazgatóságon csörgött, ha vonalasról, akkor azok az adott önkormányzati tűzoltóságon. Mára ezt integráltuk, így ma már bármilyen hívószámról hívjuk a 105-öt, az a központi ügyeletén csörög. Itt bevezettünk egy külön műveletirányítási rendszert, ami több szolgálatban lévő dolgozót jelent. Ők fogadják a segélyhívásokat és irányítják a kirendeltségeken vagy őrsökön szolgálatban lévő tűzoltókat oltani vagy menteni. Ezt a programot egyébként „Pajzsnak” hívják. Ez döntéselőkészítési feladatokat is ellát, hiszen a program tudja, hogy mely kocsik vannak - ha csak időlegesen is - bizonyos létfontosságú eszközök vagy felszerelések hiányában. A rendszer tehát mindig a legalkalmasabb egységet küldi a helyszínre. A katasztrófavédelmi rendszer három alegységet foglal magába. Ezek a tűzoltóság, a polgári védelem és az iparbiztonság. Mit fednek le ezek a részterületek? CSEPELY ZSIGMOND; A tűzoltósági feladat maga az oltás, a tűzvizsgálat és a hatósági megelőzési munka, ami most éppen az aratás miatt aktuális. A polgári védelemnek két fő része van. Az egyik az esetleges háborús helyzetkor előforduló, egyébként honvédségi feladatokba történő bevonás, míg a másik a katasztrófavédelmi feladatkör. Ide tartoznak a viharkárok, a földrengés okozta veszélyek, a vis maior ellenőrzések. Az iparbiztonság egy viszonylag új terület. Ez a veszélyes üzemekre vonatkozik. Ha egy gyár bizonyos veszélyesnek minősített anyagokkal dolgozik vagy ilyet állít elő, ezeknek az üzemeknek egyes jogszabályokat be kell tartaniuk. Veszélyes anyagot szállító teherautó balesetekor is közbe lépnek kollégáim, főként a veszélyes anyagok szivárgásakor. Milyen szamárlétrát kell megjárnia annak, aki fiatalon tűzoltó akar lenni? csepely zsigmond: Szerencsére a szakma megbecsülése jó, kimondottan népszerű ma Magyarországon. Jó olvasni azokat a felméréseket, melyek szerint az egyik legmegbízhatóbb embereknek tartanak bennünket. Aki már nagyon fiatalon el szeretné kötelezni ez irányban magát, annak ajánlom, hogy lépjen be egy önkéntes tűzoltó egyesületbe. Itt egy jó alapot lehet szerezni a későbbi időszakhoz. Aki hivatásosként szolgálna, az két út közül választhat. A sikeres érettségi vizsga után jelentkezhet a Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetébe, ahol a már említett három szakirány egyikére specializálódhat. Ha ezt elvégzi, akkor tiszti rangban, hadnagyként kezdi meg a pályafutását. A másik lehetőség, hogy az a személy, aki tiszthelyettesi rangban kíván tűzoltóként szolgálni, beadja valamelyik igazgatóságra a pályázatát. A sikeres elbírálás után kezdődik meg a kétrészes, öt hónapig tartó moduláris képzés előbb Miskolcon, majd a fővárosban. Milyen a kapcsolatuk az önkéntes szervezetekkel? CSEPELY ZSIGMOND: Nagyon korrekt munkakapcsolatban vagyunk velük, azt gondolom, hogy komolyan segítik az igazgatóságunk munkáját. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy a megyei egyesületek közül huszonketten nyertek a közelmúltban egy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kiírt pályázaton. 2002 és 2010 között 120 milliós állami támogatás állt rendelkezésre az önkéntes egyesületek támogatására, mára ez a keret 300 milliósra növekedett, amit hatalmas dolognak tartok. A mi igazgatóságunknak is az az érdeke, hogy a megyei egyesületek fejlődjenek és életben maradjanak, hiszen ezek az önkéntes alapon működő szervezetek szerződésben állnak a hivatásos parancsnokságokkal. Ők adott esetben vállalják azt, hogy saját településükön vagy annak környékén kisebb tűzesetek, viharkárok, avartüzek esetén vonulnak. Természetesen ezért az országos főigazgatóságtól megkapják a két fél között megkötött szerződésben foglalt ellenszolgáltatást. Egy szó mint száz, nagy segítséget jelentenek nekünk, ezért mi is szerepet vállalunk az egyesület tagjainak szakmai képzésében, felkészítésében. Mik az Ön által vezetett igazgatóság távlati tervei? CSEPELY ZSIGMOND: Vannak konkrét elképzeléseim, ilyen például a fehérgyarmati hivatásos tűzoltó parancsnokság létrehozása az ehhez tartozó modern laktanyával. Itt szeretnénk a tűzoltóknak európai körülményeket teremteni. Ez lenne majd a megye legtöbb - összesen 89 - települését magába foglaló kirendeltsége. Másik terület a megelőzés fontosságának további hang- súlyozása, ebben is tovább kell lépnünk. Csak egy példát említenék. Nagyon drága az avartüzek oltása. Éppen ezért a veszélyeztetett területeket folyamatosan ellenőrizzük a földhivatallal és a falugazdászokkal, tájékoztatjuk és figyelmeztetjük a gazdákat a földterület vagy gyümölcsös rendbentartásának fontosságára, így szeretnénk elejét venni az esetleges gyulladásoknak. Sőt, ellenőrizzük a kéményseprők munkáját is, hogy szakszerűen elvégezték-e a kötelezettségüket, valóban kotortak-e ott, ahol kellett. Gondot jelent még az, hogy a nyílt égésterű gázkészülékeket nem megfelelő helyre vagy módon szerelik be a lakásokba. A tájékoztató és figyelemfelhívó munkára ezért még nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni a jövőben a komolyabb balesetek elkerülése érdekében. Névjegy Név: Csepely Zsigmond Születési idő és hely: 1969., Fehér- gyarmat Végzettség: Műszaki Egyetem Foglalkozás: A megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság igazgatója Rang: tűzoltó dandártábornok Család: két gyermek (12 és 14 éves) édesapja
