Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-30 / 125. szám
2014. MÁJUS 30., PÉNTEK KELET Üzenet Kopácsi Józsefné, vásárosnaményi olvasónktól: A küzdelmek megszokása könnyebbé teszi a szenvedések elviselését. CICERO Postaládánkból A gyerekek érdekes játékokban mérték össze tudásukat fotó: a szerző Családi nap tallérokkal, ingyen fagyizással KÁLMÁNHÁZA. Egy színes családi- és gyermeknapi kaval- kádra hívták a kálmánházi Benedek Elek Általános Iskola lelkes pedagógusai a gyermekeket és szüleiket május 24-én az intézmény udvarára. A szervezők egy projekt keretében ismét megmutatták, hogyan kell önfeledt élményeket adni diákjaiknak. Egyéni és családi versenyeken a résztvevők „Benedek Elek Tallérokat” gyűjthettek, amelyeket értékesebbnél értékesebb ajándékokra válthattak be. Amíg a játszani szeretők összemérték ügyességüket az érdekes küzdelmekben, addig a bográcsokban a szülők ínycsiklandozó ételei is elkészültek. A nap programját színesítette még tűzoltó-, és kutyabemutató is. Az ugrálóvár térítésmentes használatával és fagyijeggyel kedveskedett a gyermekeknek a település önkormányzata. A diákönkormányzat szervezte sütivásáron befolyt ösz- szeget további gyermekprogramok támogatására fordítják majd. Ez a sikeres rendezvény nem jött volna létre a helyi képviselő-testület, az IKSZT vezetője, a kollégáim, a munkatársaim, a szülők és a gyermekek nélkül. Köszönet a lelkes és odaadó munkájukért. FARAGÓNÉ MÁTRAI ZSUZSA, IG. HELYETTES <§> Képzőművészeti kiállítás Csorna József „A kegyelem gyümölcsei” című kiállítása még július 5-éig látható a nyíregyházi Szent Imre Gimnáziumban, melyet dr. Seregély István, nyugalmazott egri érsek nyitott meg a napokban. fotó: olvasónktól lein Nyugdíjas szervezetek kistérségi találkozója NYÍRBOGÁT. A közelmúltban tartották meg Nyírbogáton a nyugdíjasok kistérségi találkozóját, melyet hagyományteremtő céllal a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás szervezett. A rendezvényt, ahol a kistérségi települések polgármesterei is jelen voltak, dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő, a társulás elnöke nyitotta meg. A program célja, hogy az idős emberek megismerjék a környező települések közösségeit, szabadidejüket hasznosan eltöltsék, s emellett barátságokat, kapcsolatokat alakítsanak ki. A találkozó remek alkalom volt arra is, hogy a klubok tapasztalatokat cseréljenek, s lehetőség nyílt a saját produkciók bemutatására is. A rendezvény szervezői a Mandala dalszínház előadásával kedveskedtek a fellépőknek. GULYÁS JÁNOSNÉ A találkozón mintegy 350-en vettek részt fotó: a szerző Ünnepélyesen leleplezik az emlékjelet FOTÓ: A SZERZŐ Emlékjel a Nyíri Honvédeknek A Magyar Honvédelem Napján a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének (BEOSZ) három nyíregyházi tagszervezete, a Nyíri Honvéd Egyesület, a Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület, a Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubja, Petró Attila vállalkozó, a Nyír-Márvány Kft. igazgatója (adományozó) Pákozdon, a Katonai Emlékparkban a szabolcsi katonák tiszteletére állított „Nyiri Honvéd” című emlékjel-avató ünnepséget rendezett. Tóth Sándor nyugállományú ezredes beszédében kiemelte: „Ez a farkasfogas díszítésű zászló emlékeztessen bennünket minden nyíri honvédőre, akik Árpádtól napjainkig fegyverrel a kézben szolgálták a hazát. Hosszan lehetne sorolni a szabolcsi hősök sorát. Most is szükség van „honvédekre”. A haza oltárán hozott áldozat ma egy katona részéről a versenyképes tudás megszerzésében, a béketeremtésben, a békemegőrzésben fejeződik ki.” A fent említett szervezetek már nagyon sok településen hoztak létre emlékhelyet, emlékjelet, melyek a szándékon túlmenően, jelentős anyagi forrásokat is igényelnek. Megyénkben Petró Attila nagy támogatója a hagyományok újrateremtő- inek, pártolója a kultúrának és a honvédelem ügyének. Önzetlen segítségével jelentős alkotások születtek, az általa adományozott emléktáblák sokasága hirdeti szabolcsi laktanyák, katonák, a kultúrában kiemelkedő teljesítményt nyújtók neveit. Hálával és köszönettel tartozva neki, gratulálunk a központi ünnepségen átvett elismeréséhez, a Honvédelemért kitüntető címhez. SZLUK ISTVÁN, NY. Á. ŐRNAGY Olvasóink írják Elhárították Szeretnénk megköszönni a NYÍRW Kft. vezetőinek és munkatársainak, hogy Nyíregyházán, a Nyírség utcában lévő balesetveszélyes állapotot kérésünkre gyorsan és szakszerűen megszüntették. További munkájukhoz sok sikert kívánunk! A Nyírség utca lakóinak megbízásából: NAGY LÁSZLÓ Kifűrészelt korlát Négy-öt éve, amikor a nyíregyházi Északi temető kerítését készítették, a Korányi Frigyes utcai első kijárathoz - teljes joggal, a balesetek megelőzése céljából -, védőkorlátot tettek. Majd azt tapasztaltuk, az éj leple alatt valakik egy darabot lefűrészeltek, így, aki kijön a temetőből egyből egy négysávos úttal találja magát szemben. Ezt a problémát már korábban is felvetették az olvasók, de még azóta sem oldódott meg. Jó lenne, ha pótolnák a hiányosságot, addig, míg nem történik baleset! KISS GYULA Betöréses éjszaka Nyírbélteken április 27-én, vasárnap reggel két lakás- tulajdonos is - amikor a szokott módon végig sétált az udvarán- megdöbbenve tapasztalta, hogy éjszaka idegenek jártak ott. A betörők az egyik portán a fészerből elvitt két baltával estek neki a kamraajtónak, és szétvágták. így könnyen ellophatták a bent lévő kisgépeket és a két baltát. Egy óra sem telt el, a rendőrség megjelent a helyszínen, majd a kihozott kutya perceken belül megtalálta a betörők nyomait. Hamar előkerült az egyik tettes. Köszönet a gyors intézkedésért! (Egy közeli utcában hasonló módszerrel hajtották végre a betörést.) Megjegyzem, a fent említett háznál a tavasszal nem ez volt az első lopás. Mi lesz ennek a vége? M. JÁNOS, NYlRBÉLTEK Lakóhelyem: Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. i Postánkból Megtömték a tarisznyát A Csíkszeredái Magyar Főkonzulátuson dr. Szentpétery Kálmán, elnök-vezérigazgató, dr. Zsigmond Barna Pál főkonzul társaságában ünnepélyes keretek között nyújtotta át az adománylevelét a Szerencsejáték Zrt. A közel másfél millió forint két támogatott gyermekcsoportnak ad lehetőséget magyarországi (Leányfaluban) táborozásra. A kezdeményezés a nyíregyházi Apáczai Alapítvány nevéhez fűződik, akik immár második alkalommal működtek közre Az adomány átadásának örömteli pillanata fotó: olvasónktól moldvai csángó gyermekek bész Alapítvány gyermekei, nyaraltatásában. Az idén csat- akik szeretetteljes műsorral lakoznak hozzájuk a csíksom- köszönték meg a lehetőséget, lyói Árvácska csoport és a Csi- KEMECSEI GYÖRGY A szántóföldtől a terített asztalig! Az élet legnagyobb csodája a gyermek után a munka! BAKTALÓRÁNTHÁZA. A mai gyerekek többségének fogalma sincs arról, mi történik addig, amíg az ennivaló az asztalra kerül. Ki mindenkinek és milyen munkákat kell végeznie ahhoz, hogy ő ehessen! Sokan azt hiszik, az csak úgy az asztalon „terem”. A gyerekek nagy része valóban csak itt találkozik az élelmiszerrel, hiszen a gondos szülők mindent az asztalra varázsolnak. Nem jól van így! Nem jól van ez így, mert téves nevelési irányt mutatunk ezzel nekik, és ugyanezt várnák el az élet más területén is. Az iskolában? Szemetelni lehet, felvétetni vele, azt már nem! Mi felnőttek rájöttünk már, hogy elrontottuk valahol valamit, amikor már lassan két generáció is felnő céltudatos, munkára való nevelés nélkül. A liberális szemlélet szerint nem lehet a gyermekeket az iskolában dolgoztatni. Az iskolai konyhakerti gyakorlókertet is megszüntették, voltak, akik azt mondták, az ő gyerekét ne neveljék parasztnak. Ki tanítja meg őket? Ki tanítja meg akkor a gyereket dolgozni? A szülő? Nem hinném, otthon sem adnak neki munkát, és gyakran nem azt látja, hogy apa, anya reggel elmegy dolgozni. Pedig a társadalom értékmérője és a megélhetés forrása a munka, és az is kell, hogy maradjon! Kivétel persze az ügyeskedőket, de gondolom a szülő nem erre akarja nevelni gyermekét! A munkára való nevelésének természetesnek kell lennie! Mivel a föld adja meg azt a gazdagságot, melyben az ember saját maga számára létfenntartó anyagokat, élelmiszereket tud előállítani. Csak üdvözölni tudom azokat a kezdeményezéseket, hogy a gyermekek találkozhassanak a földdel, a vele kapcsolatos munkákkal, s a mindennap ott dolgozó emberekkel. (Ilyenek a „Konyhakert - művelési program”, a „Tanyapedagógia,”, az Élelmiszerlavina Program, a „Nyúl-unk a munkáért” a „ Vidék Kaland” stb.) Gyermekeink a tanyán örömmel elvégeznek minden munkát, ásástól az ültetésen át a gyomlálásig és a betakarításig. A mi feladatunk mindezeket megtanítani nekik, hiszen ők lesznek majd a mi eltartóink. Ha most nem lépünk semmit, a mi bűnünk lesz ez Ha most nem lépünk, a mi bűnünk lesz a mulasztás! NÉMETHNÉ CSUBÁKÉVA a mulasztás, akkor ők sem tudják majd továbbadni az őket követő generációknak. Adjuk hát meg nekik a lehetőséget, és ne vegyük el tőlük a megismerés örömétlNe hagyjuk őket abban a tévedésben, hogy a kenyér, a sajt, a tej, a sok finom gyümölcs, zöldség és minden csak úgy az asztalon terem. Ha találkoznak azokkal az emberekkel, akik ezt a sok földi jóságot, kincset előállítják, őket is jobban fogják becsülni. A feladat közös Megváltozik a vidéki gazdához, a parasztemberhez való viszonyuk, értékrendjük. És amikor majd ők is látják, keze után hogyan lesz a pici magból növény, hogyan növekszik a hagyma, a karfiol, a retek, stb, az lesz életük egyik legfantasztikusabb felfedezése! A feladat közös: iskolának, szülőnek, önkormányzatnak, gazdának, mindenkinek! NÉMETHNÉCSUBÁKÉVA