Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-29 / 124. szám

2014. MÁJUS 29., CSÜTÖRTÖK KELET FOTÓ: BUJDOS TIBOR Bármilyen elektromos készülék javítása esetén fontos az érintésvédelem Vigyázzunk, hová nyúlunk! Az elektromos beren­dezések is sérülnek, meghibásodnak hasz­nálatuk közben. munkavédelem. Ebben az esetben ránk nézve az áram­ütésveszély jelenti a leg­nagyobb veszélyt. Ennek a veszélynek az elkerülésére a villamos berendezések üzembe helyezése olyan mű­szaki, biztonsági, szerelési előírások betartását követeli meg, amely elengedhetetlen a biztonságos üzemeléshez. Ha az érintésvédelem jól van kiválasztva és az kifogástala­nul működik, az elektromos berendezések üzemi szige­Tanácsok- Horpadt, törött, sérült villamos eszközöket ne használjunk- Fémtestű készülék villás dugóját csak földelt aljzatba csatlakoztassunk- Csak három eres szabályos hosszab- bítót használjunk- Ha a csatlakozóvezeték sérült, elrepedt, kilátszanak a vezető erek, a készüléket ne használjuk, cseréltessük ki a vezetéket- Szigetelőszalaggal a hibás vezeték betekerése nem biztonságos telésének sérülése, meghi­básodása esetén sem kell áramütésre számítani. Az érintésvédelem tehát azt je­lenti, hogy a villamos beren­dezések használat közben, meghibásodásuk következ­tében se okozzanak áramü­tésveszélyt a környezetükre, használójukra. Véletlen érintés ellen- Az érintésvédelem célja az, hogy aktív és passzív érintés- védelmi módszerekkel meg­akadályozza a berendezések feszültség alatti részeinek vé­letlen érintését, valamint az, hogy az elektromos árammal működő gépek külső érint­hető burkolata a berendezés meghibásodása esetén se okozzon áramütést - mondta Hajzer László, a Szabolcs me­gyei munkavédelmi felügye­lőség igazgatóhelyettese, akitől megkérdeztük, hogyan zajlik, és mit takar egy érin­tésvédelmi felülvizsgálat. A kisfeszültségű erősá­ramú villamos berendezés közvetett érintés elleni vé­delmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felül­vizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellen­őrzésének, illetve szabvá­nyossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. Az ellenőrző felülvizsgálat el­végzésének módját a mun­káltató írásban határozza meg. A vizsgálat megálla­pításait, a megtett intézke­déseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés szemrevételezésből és villa­mos műszeres mérésből áll. Az érvényben lévő 14/2004.(IV.19) FMM ren­delet a villamos berendezés üzembe helyezése előtt, és előírt rendszerességgel idő­szakosan határozza meg az érintésvédelem ellenőrzé­sét. Eszerint az áramvédő kapcsolókat havonta, a hor­dozható villamos gépeket (ívhegesztő) és kéziszerszá­mokat évente, a KLÉSZ (a kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzat) hatálya alá tartozó épülete­ket 6 évente szerelői ellenőr­zéssel, minden más villamos berendezést szabványossági felülvizsgálattal 3 évente kell ellenőrizni.- Az érintésvédelmi vizsgálat végeredménye az elemzések után az érintésvédelmi minő­sítő irat, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy a vizsgált vil­lamos berendezések érintés- védelmileg megfelelnek-e az érvényben lévő előírásoknak- fogalmazott Hajzer László, aki hozzátette: a minősítő irat meglétét és megfelelőségét a munkavédelmi ellenőrzések során minden esetben. vizs­gáljuk. Az érintésvédelmi mi­nősítő irat melléklete az érin­tésvédelmi jegyzőkönyv, ami táblázatba foglalva részletesen tartalmazza egyenként az érin­tésvédelmi mérés eredménye­it és a minősítéseit, hogy a mé­rés megfelelt vagy nem felelt meg. Fontos a felülvizsgálat- Ki végezhet érintésvédelmi felülvizsgálatot? - tettük fel az újabb kérdést a munkavé­delmi szakembernek. - Sze­relői ellenőrzést legalább vil­lanyszerelő szakképzettségű személlyel kell elvégeztetni, mely az érintésvédelem alap­vető hibáinak kimutatása céljából végzett, különleges szakképzettséget, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés.- A szabványossági felülvizs­gálat az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesí- ti-e az érintésvédelem a vonat­kozó szabványok valamennyi előírását, csak az végezheti, aki erősáramú előképzettség­gel rendelkezik, és legalább 3 év gyakorlati időt töltött el a szakmában. Elvégezte az érin­tésvédelmi felülvizsgáló tan­folyamot és ott sikeres vizsgát tett. Rendelkezik OKJ-s érin­tésvédelem felülvizsgálója bi­zonyítvánnyal - tájékoztatott az igazgatóhelyettes. Hajzer László szerint a leg­alattomosabb és legveszélye­sebb hiba a fémtestű villamos berendezéseknél a testzárlat, a berendezés működése köz­ben semmi nem utal a gép áramütés veszélyes állapotá­ra. Megfelelő érintésvédelem nélkül az ilyen meghibásodá­sok életveszélyesek. ékn Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Amilyen nagy az áramütés... munkavédelem. Az elektro­mos áram szerepe létfon­tosságú az ember idegrend­szerének működésében. Az idegi jelek terjedése alapve­tően elektromos folyamat, azonban az áramvezetés bo­nyolult módon történik. Az emberi test elektromos ellenállása nagymértékben változó. A testfolyadékok ál­talában jó vezetők, a bőr el­lenállása ehhez képest nagy. A száraz bőr ellenállása jóval nagyobb, mint a nedves bőré. Egy ellenállásmérő kivezeté­seit száraz kezeinkkel meg­fogva ötször-tízszer nagyobb ellenállást is mérhetünk, mint vizes kézzel. A nedves bőr jóval kisebb ellenállásá­nak következtében növekszik az „áramütés” veszélye. Az áramütések veszélye nemcsak az áramerősség nagyságától függ, hanem attól is, hogy milyen úton folyik át testünkön az áram. Ha egyik karunkban az ujjunk hegyé­től a könyökünkig folyik az áram, akkor ez lehet nagyon fájdalmas és kellemetlen kö­vetkezményekkel járó, de nem végzetes. Ha viszont ugyanekkora áram két karunk között a mellkasunkon folyik át, akkor ez szerencsétlen esetben halálos is lehet, ékn Csak jó védőeszközökkel fotó: ékn Érintésvédelmi szabályok, szabványok ILLUSZTRÁCIÓ: GETTY IMAGES Érintésvédelem _________ Az MSZ172 szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- bői átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg: 1. Az „alapvédelem’’ (basic protection) szakkifejezést a „közvetlen érintés elleni védelem” szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasz­nálattal „érintés elleni védelem"). Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: „aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintésinek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem"-nek (újabban „alap- védelem’’-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben"-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érin­tést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével. 2. A „hibavédelem" (fault protection) szakkifejezést a „közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasz­nálattal „érintésvédelem”). Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett ,,test"-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintésinek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védetem"-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavéde- lem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezés­sel „érintésvédelem”-nek hívja. Az érintésvédelmi vizsgálat alkal­mával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg: ______________________ i. érintésvédelmi osztály - védőveze- tős védelemmel ellátott készülékek (például mikrohullámú sütő) II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések (például kézi fúrógép) III. érintésvédelmi osztály - törpefe­szültségű készülékek (maximum50 volt), (például a beépített transzfor­mátorral szerelt asztali lámpa) A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglakozik: ______ MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése. MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizs­gálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizs­gálati módszerek. Védővezetős érintés- védelmi módok mérési módszerei. MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás. MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizs­gálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos bér. különl. vizsg. előírásai. Minden olyan épületet, ahol védőveze­tős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rend­szerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotóelemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potenciál- különbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket. Vonatkozó szabványok MSZ 172: ez a szabvány az érintésvé­delmi szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonatkozik (Az IEC 364, illetve 60634 tartalmával egye­zően^]). MSZ 1600: ez a szabvány a létesítési biztonság szabályzat, amely 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú berendezésekre vonat­kozik. Tartalmazza a létesítésnek a módját, lehetőségeit, stb. Villamos berendezés biztonságtechnikai köve­telményei: az MSZ 1600-as szabvány a villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg: száraz helyiség: a páratartalom nem haladja meg a 75 százalékot. Ilyen helyiség lehet az iroda, oktató­termek, stb., poros helyiség: a por­szennyeződés a berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb., ned­ves helyiség: a páratartalom megha­ladja a 75 százalékot, páralecsapó­dási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince, szauna, stb., maró párás helyiség: a levegő összetételében veszélyes anyagok vannak. Ilyen helyiségek lehetnek az akkumulátortöltő, kémiai labor, stb., meleg helyiség: az átlaghőmérséklet 35 °C fölött van. Ilyen helyiség lehet: pékség, kohászat, stb., szabadtér: szélsőséges helyzetek, lehet száraz, poros, nedves, maró párás és meleg. Érintésvédelmi osztályok Ezeket megkülönböztethetjük egymás­tól száraz, poros, nedves, maró párás, meleg és szabadtérire. Por és vfz behatolása elleni védelem A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be[4]. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a máso­dik szám a víz elleni védettséget (0-tól 8-ig) határozza meg. A mechanikai védettségnél a 0 jelö­lésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölé- sűek teljesen szigeteltek (a por sem ha­tolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú). A berendezés-védelmi osztályok fokozatai_______________________ 0. érintésvédelmi osztály: üzemi szige­telésen kívül másmilyen érintésvéde­lem nincs. 1. érintésvédelmi osztály: az üzemi szigetelésen kívül járulékos védelem is van, védővezetékkel van megoldva, ez a nullázás, vagy védőföldelés (nullave­zető, vagy földelő vezeték). Változatok __________-TN-c (T-föld-terra, N-nuíía) rendszer: ez esetben az üzemi nullavezető közös a védővezetővel- TN-s rendszer: az üzemi nullavezető a hálózat teljes hosszában elválasztva a védővezetőtől- TN-c-s: TN-c és TN-s együttesen Védő földelő, közvetlenül földelt a rendszer Védőföldelő, közvetve földelt a rendszer

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom