Kelet Magyarország, 2014. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-24 / 120. szám
KEIJEI 2014. MÁJUS 24., SZOMBAT •4:Luxemburgi séta fotó: mti, kovács tamás Államfői vizit Luxemburgban és Belgiumban LUXEMBOURG. Luxemburgban tett látogatást pénteken Áder János köztársasági elnök, aki csütörtökön Belgiumban találkozott az uralkodóval, és hivatalos megbeszéléseket folytatott. Képünkön: az államfő, Kovács Tamás Iván belgiumi és luxemburgi nagykövet és Szőke László, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Külügyi Igazgatóságának vezetője (jobbra) társaságában. MTI Fizet az Unió, állítja a magyar kormány Budapest. A múlt héten átutalt 150 milliárd forint után a héten újabb uniós források érkeztek Brüsszelből - tájékoztatta a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkársága. A közleményben hangsúlyozzák, hogy nem álltak meg a kifizetések az uniós finanszírozású programoknál, az Európai Bizottság folyamatosan teljesíti a magyar kifizetési igényeket. MTI EP-választás2014 Nyolc lista, 21 mandátum Angliában már csütörtökön éjszaka befejeződött a választás fotó: gettv images Kiket küldenek a magyar választók az Európai Parlamentbe vasárnap? BUDAPEST. Május 25-én, vasárnap több mint 8 millió választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet. A közvélemény-kutatók előrejelzése szerint alacsony részvétel várható. Éjjeli eredmények A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KD- NP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció. Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással folyik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem kapja meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. A szavazás napján este 7 órakor bezárnak a szavazókörök, a szavazatszámláló bizottságok elkezdik a szavazatok összesítését, kitöltik és rögzítik a választási informatikai rendszerben az eredmény-jegyzőkönyveket. De a tájékoztató adatokat csak este ll óra után teheti közzé az Nemzeti Választási Iroda. Meg kell ugyanis várnia, hogy az Európai Unió valamennyi szavazóköre bezárjon, Olaszországban azonban este ll-ig lehet szavazni. MTI Devizaárfolyam (2014 05.23.) Pénznem árfolyam változás Euró 303,04-0,59 USA dollár 222,50 +0,56 Svájci frank 248,13-0,35 Angol font 374,87 +0,44 Román lej 68,69 +0,09 Ukrán hrivnya 18,67 +0,07 Horvát kuna 39,88 +0,01 Lengyel zloty 72,98 +0,19 9 http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB EP-választás 2014 A DK reményei: 5-10 százalék Budapest. Gyurcsány Ferenc pártelnök a Demokratikus Koalíció 5 és 10 százalék közötti eredményére számít a vasárnapi európai parlamenti választáson. A pártelnök pénteki kampányzáró sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: a DK minimum egy mandátumot szerezhet, de kettőre is esélyt lát. Azt mondta: ha nem érnék el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, június 28-ára rendkívüli kongresszust hívnak ösz- sze. MTI EP-választás 2014 Az Együtt-PM magát ajánlja BUDAPEST, Azoknak kell az Együtt-PM-re szavazniuk a vasárnapi EP-választáson, akik megújuló baloldalt és kormányzóképes ellenzéket akarnak - mondta Szigetvári Viktor, a pártszövetség társelnöke. Úgy fogalmazott: az EP-választás a kormáhyzóké- pes ellenzék megteremtésének első lépése. Ez egy hosszú folyamat lesz, amelyben egyszer nyilvánvalóan szükség lesz az együttműködésre is, de most önállóan politizál a párt- szövetség - magyarázta, mti EP-választás 2014 Aknamunka, a Jobbik szerint BUDAPEST, A Jobbik elnöke a nemzetbiztonsági bizottság összehívását és Orbán Viktor miniszterelnök meghallgatását szorgalmazza amiatt, hogy sajtóhírek szerint a titkosszolgálat „aknamunkája” miatt meghiúsult egy 1 millió dolláros beruházás Tiszavasváriban. Vona Gábor jelezte: ha igazak á Nép- szabadságban megjelentek, Kovács Béla sem kém, sem hírszerző nem volt, a „bűne” csak annyi, hogy euroszkeptikus, eurorealista pártokból verbuvált szövetséget. MTI EP-választás 2014 „Szügyig állunk a konfliktusokban” Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádió stúdiójában fotó: mti Szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel Orbán Viktor miniszterelnök. BUDAPEST. A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kitért a tényleges életfogytiglani szabadság- vesztésre, amelyről azt közölte: a strasbourgi bíróság indoklása alapján úgy látja, abból az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a jogi szabályozást. Szólt a halálbüntetésről is, amelynek - mondta - igenis van visszatartó ereje, ugyanakkor az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, „pedig ez is megérne egy misét”. „Akác, méz, pálinkafőzés, uborka mérete, görbületi szögei és egyéb szamárságokban az uniónak visz- sza kellene adni a döntési jogot a nemzetállamokhoz” - összegezte véleményét. Mint mondta, „szügyig állunk most is” a konfliktusokban, de ez nem baj, mert minél kevesebb a konfliktus, annál kevesebb érdeket lehet érvényesíteni, mti Vendégkommentár Dr. Hajnal Béla EU: eredmények és remények Kevés olyan örömteli napja volt a magyar történelemnek, mint 2004. április 30. éjszakája, amikor szinte mindenki ünnepelte az ország csatlakozását az európai integrációs szervezethez. Az ezzel kapcsolatos népszavazáson 2003. április 12-én a résztvevők 84 százalékaa a belépésre szavazott, és ez akkor is egyértelmű akaratnyilvánításnak tekinthető, ha a választásra jogosultaknak csak 46 százaléka jelent meg. A csatlakozást a korábbi bővítési hullámokban is csalódás követte (még a gazdag Ausztriában is), aminek fő oka a túlzott előzetes várakozásokban keresendő. A magyar lakosságnak már csak 32 százaléka tartotta jó dolognak az EU-tagságot 2013 őszén, 22 százaléka vélte rossznak, 39 százaléka se jónak, se rossznak. Több mint hattizednyi többsége van a közömbösek és EU-ellenesek táborának, miközben az állami beruházások kilenctizedét az uniós források fedezik. A fentiek részbeni magyarázata az, hogy az európai integrációval kapcsolatos információk szinte minden országban katasztrofálisan hiányosak. Az eredményeket hazai sikerként könyvelik el, a népszerűtlen intézkedéseket uniós kényszerekkel indokolják. Ennek ellenére meglepő, hogy az uniós országok legtöbbjében kedvezőbb az EU, mint a saját kormányuk megítélése. Ha ilyen a lakosság véleménye, akkor vajon mi az oka annak, hogy a jelenleg kívül levő országok mégis az EU-ba tartanak? Az EU tárgyalásokat kezdett Törökország (2005), Izland (2010), Montenegró (2012) és Szerbia (2014) belépéséről. Ukrajna pedig csak reméli, hogy egyszer országuk is e folyamat részévé válik. A magyar gazdaság transznacionalizálódása magas szintet ért el (ami sajnos nem terjed ki a hazai kis- és középvállalati szektorra). Hazánk a befektetők számára biztonságos hellyé vált. A keleti bővítéssel nemcsak országok és piacok csatlakoztak az EU-hoz, hanem emberek is - méghozzá egyenlő jogokkal. A schengeni rendszer a szabadságot és a biztonságot kézzelfoghatóvá teszi. Az EU-taggá válás európai öntudatot és jövőbeli együttműködési készséget fejleszt. A magyar növekedés döntően a belső tényezők mozgásba hozatalától függ, melyhez az uniós keret jó kiegészítést, társfinanszírozást jelenthet. Tíz esztendeje olyan közösséghez csatlakoztunk, amely lehetővé tette a megkerülhetetlen globalizációban való jobb helytállást. Sokan kihagyott lehetőségként értékelik az euró gyors bevezetésének elmulasztását, néhányan pedig megjegyzik: ha Lengyelország és Csehország belépne az euróövezetbe (ami most nincs napirenden), akkor megnövekedhetne a nemzetközi pénzpiacokon a forint sebezhetősége, kitettsége a spekulációnak. Az elmúlt évtizedben a legérzékenyebb két téma végig napirenden volt: egyrészt az új tagállamok munkaerejének bebocsátása az EU-15 piacára, másrészt a régi EU-tagok állampolgárainak földvásárlása az új EU-országokban. A közvéleményben hangsúlyozni kell: ha természetesnek vesszük az ország pénzügyi támogatását, akkor el kell fogadnunk a közösségi szabályok betartásának követelményét is. Az uniós versenypolitikai szabályok miatt kellett pl. felszámolni a Malévet, és a szabad munkavállalás jogát gyakorol ják külföldre távozó fiatal orvosaink. Az elmúlt tíz év eredményeit rontotta, hogy a taggá válással nem kaptuk meg rögtön a közösségi vívmányok minden elemét (pl. közvetlen mező- gazdasági kifizetések, munkavállalás szabadsága, schengeni egyezmény hatálya), de másképpen alakultak volna az uniós kapcsolatok, ha nem következik be a mély gazdasági-pénzügyi válság és annak kezelése (pl. Görögország gazdaságának megmentése). Magyarország gazdasági felzárkózásában csak szerény, eredmények születtek. Az unió átlagához viszonyított egy főre jutó GDP 2004 és 2012 között hazánkban mindössze 63- ról 67 százalékra emelkedett (hasonló volt Csehországban, ahol ugyanez 78-ról 81 százalékra nőtt, sőt Szlovéniában 87-ről 84 százalékra csökkent), de több országban olyan javulás következett be, amire ők sem számítottak (Bulgáriában 35-ről 47-re, Lengyelországban 51-ről 67-re, Romániában 34-ről 50-re, Szlovákiában 57-ről 76 százalékra emelkedett a relatív fejlettségi szint). Az EU-tagság lehetőségeit tehát nem használtuk ki kellően a társadalmi-gazdasági modernizációra és a felzárkózásra a fejlett országokhoz, de élveztük az EU válsághelyzetekben nyújtott védelmét. Az új tagállamok integrálása a belső piacba komoly előnyökkel jár a régi tagok számára is. Az EU egy olyan békeprojekt (aminél soha nincs semmi fontosabb), amiben végső soron minden ország jól jár. Hazánk számára így az EU-ban vezet tovább az út az általános felemelkedés felé. A szerző a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora kelet@inform.hu Magyarország gazdasági felzárkózásában csak szerény eredmények születtek.
