Kelet-Magyarország, 2014. április (74. évfolyam, 76-100. szám)
2014-04-19 / 92. szám
2014. ÁPRILIS 19., SZOMBAT Vezetőszáron fotó: mti Előzetesben a meggyanúsított határrendészek szeged. Előzetes letartóztatásba helyezte a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa azokat a korrupcióval gyanúsított gyulai határrendé- szeket, akiknek az ügyében péntek délelőtt megszületett a döntés. A tíz határrendész a megalapozott gyanú szerint a gyulai határátkelőhelyen pénzt, illetve más juttatásokat kért és fogadott el a Magyarországra belépő külföldi kamionok vezetőitől. mti Az alkotmánybíróságot kéri a bíróság: semmisítse meg a törvényt BUDAPEST. A Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul, mert álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így annak megsemmisítését kéri. A törvényszék bírája ezt pénteken jelentette be annak a pernek a tárgyalásán, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére. A bíróság szerint a törvény több ponton sérti a tulajdonjogot, összeférhetetlen a tisztességes gazdasági versennyel, és beavatkozott a többségi magántulajdonban álló Takarékbank tagsági viszonyaiba, ezért szükséges az integrációs törvény megsemmisítése úgy, hogy az eredeti állapot helyreállítható legyen. A bíró elrendelte az eljárás felfüggesztését, az AB 90 napon belül dönt a törvényszék indítványáról. mti Május 6-án ül össze az új magyar Országgyűlés Áder János és felesége a választáson (illusztráció) fotó: mti Az alakuló ülés idejéről az államfő levélben tájékoztatta a parlamentbe jutott pártok listavezetőit. Budapest, Május 6-ára hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését Áder János köz- társasági elnök - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita pénteken az MTI-vel. Tárgyalni tessék! A közlemény szerint az államfő az alakuló ülés összehívásáról levélben tájékoztatta az országgyűlési választásokon parlamentbe jutott pártok listavezetőit. A köztársasági elnök alkotmányos kötelezettségeivel összhangban, az alaptörvény vonatkozó rendelkezései alapján és az országgyűlési választások hivatalos végeredményének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az időpontról. Ezzel összefüggésben felkérte a listavezetőket, hogy a hagyományoknak megfelelően kezdjék meg az Országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos előkészítő tárgyalásokat- közölte Altorjai Anita. Az Országgyűlés alakuló ülését az alaptörvény értelmében az államfő hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart. A köztársasági elnök ekkor tesz javaslatot a miniszterelnök személyére, akinek megválasztásához a képviselők több mint felének a szavazata szükséges. Szintén ezen a napon választják meg - az ország- gyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján- titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását, mti Az euroszkeptikusokat erősítené a Jobbik Devizaárfolyam (2014.0418.) PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 306,76 -1,15 USA dollár 222,00 -0,45 Svájci frank 251,53 -1,34 Angol font 372,56 -1,85 Román lej 68,76 -0,18 Ukrán hrivnya 19,65 -0,62 Horvátkuna 40,23 -0,16 Lengyel zloty 73,35 -0,03 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB EP-választás 2014 Bemutatta a határon túli magyar közösségekből érkező EP- képviselőjelöltjeit a Fidesz-KDNP. BUDAPEST. Kárpátalját - a lista 9. helyén - Bocskor Andrea, a beregszászi magyar főiskola tanára, Vajdaságot - a 10. helyen - Deli Andor, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagja, a Felvidéket pedig - a jelképesnek számító 2l. helyen - Gubík László, a Magyar EP-választás 2014 Budapest. Nem tartozik a Jobbik céljai közé Magyarország Európai Unióból való kiléptetése, a párt azért szeretne minél nagyobb erővel ott lenni az Európai Parlamentben, hogy sikeressé tegye azokat az euroszkeptikus pártokat, amelyek a „brüsszeli birodalomépítés” helyett a nemzetek Európájának koncepcióját képviselik - jelentette ki Bal- czó Zoltán, a Jobbik alelnöke. Ismertette: a Kúria előtti népKözösség Pártja (MKP) ifjúsági szervezetének elnöke képviseli - közölte Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz alelnöke, a Fidesz-KDNP EP-választási listavezetője sajtótájékoztatón. Azt mondta, a Fidesz-KDNP „nemzeti listája” lehetőséget ad, hogy a határon túli magyar közösségek is képviseltessék magukat. Hangsúlyozta, a pártszövetség minden jelöltje azért küzd majd, hogy a magyar érdekek maradéktalanul érvényesüljenek az Európai Unióban és az Európai Parlamentben. mti szavazási kezdeményezésük a csatlakozási szerződés felülvizsgálására irányul, döntően a diszkrimináció megszüntetésére, ami a termőföldet kiszolgáltatja a külföldieknek. Az uniós tagságról szóló másik népszavazást két feltételtől teszik függővé: az EP-válasz- tás után az Európai Egyesült Államok építése folytatódik-e, illetve ha május 1-je után megindul a magyar termőföld nagyarányú felvásárlása. MTI Pelczné Gáli Ildikó fotó: mti EP-választás 2014 MSZP: „nincs okuk indulni” gyöngyös. A Jobbiknak semmilyen politikai és legitimációs oka nincs arra, hogy részt vegyen az európai parlamenti választáson - mondta Szanyi Tibor, az MSZP EP-listaveze- tője pénteken Gyöngyösön sajtótájékoztatón. Szanyi Tibor egyebek között arról beszélt: az a párt, amely rendszeresen meggyalázza, felgyújtja, kidobja a Parlament ablakán a nemzeti jelképek közé emelt európai zászlót, értékrendileg nem Európához tartozik. MTI EP-választás 2014 DK, 40 ezer ajánlással Budapest. A Demokratikus Koalíció leadta a Nemzeti Választási Bizottságnak az európai parlamenti választáson induláshoz szükséges ajánlásokat - közölte a párt ügyvezető alelnöke. Molnár Csaba azt írta, hogy a DK az indulás feltételeként előírt húszezer aláírás több mint kétszeresét, csaknem 43 ezer ajánlást adott le a választási irodán. Emlékeztetett, párttá alakulásuk óta most először indulnak önállóan olyan választáson, amelyen az ország minden szavazópolgára részt vehet. mti Magyar érdekek képviselete W Wa ' , ■ . . .. Vendégkommentár Dr. Temyák Csaba A remény üzenete Gyakran beszélnek arról, hogy mit adott a kereszténység az emberiségnek az egyetemes kultúra és tudomány világában, a művészetek, az építészet, a zene, a nevelés, az egészségügy vonalán és szinte az emberi élet minden területén. Van azonban a kereszténységnek egy olyan üzenete, amely minden ember életét átszövi, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e vallását vagy nem, hívő vagy pedig ezt a kérdést a nem fontos ügyek kategóriájába helyezi. A húsvéti feltámadás hite ma is reményt ad az embernek. Azt üzeni, hogy nem a pusztulásé és a halálé az utolsó szó, hiszen van feltámadás a halál után. Ez a reménytől áthatott pozitív életszemlélet az elmúlt századok során nemcsak azokat hódította meg, akik Krisztus óta tételesen hisznek az örök életben és a feltámadásban, hanem azokat is, akik bár nem kapták meg a hit ajándékát, életüket mégis optimista szemléletben élik. Hisznek abban, hogy a dolgok végül jóra fordulnak, hogy az oly sok irodalmi és zenei műben vagy jeles filmes alkotásban ábrázolt jó és rossz harca végül a jó győzelmével végződik. Ez az optimizmus nem csak kincstári derűlátás vagy üres önáltatás egy jobb világ eljövetelében, hanem hatalmas belső energiákat felszabadítani képes meggyőződés. A feltámadás hite a világban lévő sok bajt és rosszat látva is életben tartja az emberben a reményt, hogy van értelme a küzdelemnek és érdemes minden kudarc ellenére is újra kezdeni. Ha az élet győz még a halálon is, akkor értelmes dolog hinni a jó végső győzelmében. A közel száz éves bencés szerzetes, Olaffson Piacid atya, aki hosszú éveket töltött a Gulágon, a túlélés egyik alapszabályaként említi: „akinek van hová kapaszkodni, annak könnyebb a szenvedést elviselni”. Jézus Krisztus feltámadása nem csak egyetlen történelmi pillanatot jelentett, hanem egy új világrend kezdetét. Ez a hír minden húsvétkor a remény új tavaszát hozza, amely fényt visz a világ legsötétebb zugaiba is. Hitem szerint ha elvetnénk Krisztust és az ő feltámadását, akkor nem lenne kiút az ember számára, és a szebb jövőbe vetett minden reménye nem lenne több puszta illúziónál. Húsvétkor azonban minden évben új erővel robban be az Úr feltámadásának híre, amely válasz azoknak az örök szkeptikusoknak, akiket már az ószövetségi Prédikátor könyve úgy mutat be, hogy szerintük „semmi sem új a nap alatt”. Még hogy ne lenne semmi új a nap alatt? Hiszen minden húsvétkor hirdetjük, és így, hány meg hány ember tudatáig ér el hitünk legnagyobb újdonsága: Húsvét reggelén győzött az élet a halál felett. A feltámadás hite a világban lévő sok bajt és rosszat látva is életben tartja az emberben a reményt. Szerzőnk egri érsek ekn@eszak.hu © Az OTP kivonul a Krímből Járókelők haladnak el az OTP Bank ukrán leánybankjának központi épülete előtt Ungváron. A további banki működés etlehetetlenülése miatt az OTP Bank április 18-ától beszünteti működését a Krímben. fotó: mti, nemes János A tények; igy nőttek az átlagkeresetek A keresetek növekedésére számítanak idén az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás továbbra is jelentősen lehúzza az átlagot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzet- gazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot, a közfoglalkoztatottak nélkül pedig 239 ezer forintot tett ki. Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: a bruttó bérek 1,3 százalékos január-februári növekedése alacsony, de a közfoglalkoztatás erősen torzítja az átlagot. Ennek hatását kiszűrve a versenyszférában 5,4 százalékkal nőttek a bérek, a költségvetési szférában 9,1 százalékkal - emelte ki. Rámutatott: a közmunkaprogramok azért húzták le ennyire az átlagot, mert a közfoglalkoztatottak száma megnőtt, a teljes nemzetgazdaság mintegy 2,8 millió alkalmazottjából körülbelül 200 ezer a közmunkás. KEOET----------------2 Mindenfelől