Kelet-Magyarország, 2014. április (74. évfolyam, 76-100. szám)

2014-04-18 / 91. szám

2014. ÁPRILIS 18., PÉNTEK KELET Mcvneaazta Az Európai Parlament Strasbourg! ülésterme, amely várja az Európai Unió tagországai által május végén megválasztandó összesen 736 - köztük 22 magyar - képviselőt fotó: getty images A magyar mandátumok számának változása az Európai Parlamentben Tíz éve vagyunk tagjai az EU-nak, harmadszor választhatunk képvi­selőket az EP-be. BRÜSSZEL, STRASBOURG, ÁZ Eu­rópai Parlament (EP) az Eu­rópai Unió (EU) parlamen­táris testületé, amelyet az EU állampolgárai - köztük minden választásra jogosult magyar állampolgár is - köz­vetlenül választanak 5 éves időtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Hivatalosan a székhelye Strasbourg, de Brüsszelben is ülésezik. Magyarország 21 választott taggal képviselteti magát az Európai Parlament­ben. Mellékelt grafikánkon láthatják, az előző két válasz­tást követően hogyan alakult a magyar képviselőcsoport összetétele. Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy meg­vétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Euró­pai Bizottság munkáját, jóvá­hagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazás­sal visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek fel­osztása nem csupán a tagál­lamok népessége alapján tör­ténik, a kisebb államok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve. Öt hely a legkevesebb Más európai szervezetektől eltérően az EP az egyetlen, amelyet közvetlenül válasz­tanak és törvényhozói joga van. Az Európai Parlament­nek jelenleg 736 képviselője van, akiket a 27 tagállamban választottak meg. 1979 óta ál­talános és közvetlen választá­sokon választják őket ötéves időtartamra. A képviselői he­lyeket a tagállamok lakossá­gával arányosan osztják el; a legnagyobb ország 99r a legki­sebb 5 hellyel rendelkezik. Je­lenleg a képviselők valamivel több mint egyharmada nő. A képviselők munkaidejü­ket Brüsszel, Strasbourg és a választókerületük között osztják meg. A parlamentben politikai (és nem nemzeti) hovatartozásuk alapján alkot­nak képviselőcsoportokat. A képviselők jogállásáról szó­ló új szabályzat 2009. július 14-én lépett hatályba, és ez alapján a képviselők ezentúl az Európai Parlamenttől kap­ják a fizetésüket, amelynek mértéke független a képviselt országtól. Huszonegy mandátumért Az európai parlamenti válasz­tásokat tehát azért rendez­hetik meg Magyarországon is, mert hazánk 2004. május í-jei európai uniós csatlako­zása óta képviselőket küldhet az Európai Parlamentbe. Az első magyarországi EP-vá- lasztás 2004. június 13-án volt 24 mandátumért, a legutóbbi 2009. június 7-én, 22 mandá­tumért, a következő pedig 2014. május 25-én lesz - a niz­zai szerződésnek megfelelő­en - 21 mandátumért. A választás egyfordulós listás szavazás, amely tehát 5 évente esedékes, és csak pártok indulhatnak rajta. Az egész ország egyetlen vá­lasztókerület. Listát az a párt állíthat, amelyik 20 000 érvé­nyes ajánlószelvényt össze­gyűjt. Az Európai Unió jogi aktusában meghatározott számú - a jelen szabályok szerint 21 - mandátumot osz­tanak ki a legalább 5 száza­lékot elért pártlisták között a leadott szavazatok arányá­ban. Az Európai Parlamentbe került képviselők képviselő- csoportokba (frakciókba) tö­mörülnek, vagy függetlenek maradnak. Képviselőcsoport alapításának feltétele mini­mum 25 tag legalább 7 külön­böző országból. Bárhol szavazhatunk A választáson részt vehet minden EU-tagállam Ma­gyarország területén be­jelentett lakóhellyel ren­delkező állampolgára, amennyiben jelzi ilyetén szándékát. Ő ekkor a magyar pártokra szavaz. Magyar ál­lampolgárok hasonló módon vehetnek részt más országok EP-választásán, vagyis akkor a másik EU-ország pártjaira szavaznak. ékn Az EP-választás határidői, határnapjai Április 6. A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (ez most április 6.) kezdődött, ez azt is jelenti, hogy az erre a célra felhasználható és elszámolható forrásokat ebben az időszakban lehet elkölteni. Április7. ________________ A mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópol­gárnak a március 28-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően kézhez kellett kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapta meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet. A választáson indulni szándékozó pártok ugyanezen naptól kaphatták meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától. Április 21. Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 34. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást. A határidő azonban április 21-én, húsvéthétfőn járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, akkor a közigazgatási és igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt követő munkanapra állapíthatja meg. Az országos listát a Nemzeti Vá­lasztási Bizottságnál kell bejelenteni addig az időpontig. Május 9. _____ A választáson listát állító pártok de­legáltakat küldhetnek a választási bi­zottságokba, a delegáltak bejelentésé­re május 9-éig van lehetőség. Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (valamivel több mint százezer ilyenről tud az NVI) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne sza­vazni, akkor május 9-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe. Május 10.___________________ A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 10-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztat­ják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon. Május 17. Aki a szavazás napján nem tartóz­kodik Magyarországon, de az ország 97 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-éig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét. Május 23. ______________ Aki a szavazás napján nem tartóz­kodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 23-áig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti vá­lasztási irodától egy másik településre. Május 25. A szavazás napja reggel 6 és este 7 óra között. Az európai parlamenti választá­son csak este 10 óra után kezdi közölni az előzetes tájékoztató adatokat a Nemzeti Választási Iroda, mert meg kell várnia, amíg minden uniós szavazókört bezárnak. Az EP-választásnál az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 28 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Lengyelország­ban és a Portugáliához tartozó Azo- ri-szigeteken magyarországi idő szerint csak este 10 órakor fejeződik be a vokso- j lás. Ezért, bár a szavazóköröket Magyar- országon már este 7 órakor bezárják, és elkezdik összeszámolni a voksokat, az NVI csak este 10 óra után kezdi majd közzétenni internetes oldalán (www. valasztas.hu) az EP-választás előzetes tájékoztató adatait. Az este 10 órakor közölt tájékoztató adatok a szavazat- összesítés akkori állapotát mutatják majd meg. így ha kevesen mennek el szavazni, akkor már viszonylag magas feldolgozottsági adatokat hozhat nyilvánosságra az NVI. Május 31. A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavaza­tok hazaszállítása (ennek határideje május 29.) és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, várhatóan a szavazás utáni hatodik napon, május 31-én. A választás fontosabb szabályai O A választást május 22. és 25. között bonyolítják le az EU tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon. Ma­gyarországon választás csak vasárnap tartható, ezért május 25-én lesz a voksolás. O Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Ma­gyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak. © A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás nap­ján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 74 ország 97 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi sza­vazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 24- én, szombaton lesz a voksolás. O Az EP-választás sajátossá­ga, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok Frakciók az Európai Parlamentben Politikai csoportok szerinti összetétel a 2009-2014-es oarlamenti időszakban KV GUE/NGL EFD függetlenek ALDE »# GREENS/EFA magyarországi képviselők száma: ÉPP - Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) Magyarország részéről a Fidesz és a KDNP 14 képviselője S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Magyarország részéről az MSZP 4 képviselője ALDE - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért ECR - Európai Konzervatívok és Reformerek Magyarország részéről az MDF 1 képviselője GREENS/EFA - Zöldek/Európai Szabad Szövetség GUE/NGL - Egységes Európai Baloldal / Északi Zöld Baloldal EFD - A Szabadság és Demokrácia Európája függetlenek - Magyarország részéről a Jobbik 3 képviselője GRAF|KA: £kn porrAS: EP, MTI is szavazhatnak, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson. O A választópolgárok azonban az Európai Uniónak csak egy tagállamában gyakorolhatják választójogukat. Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint nem választható az, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. © A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik; a választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett leg­nagyobb maradék elve szerint történik. Éjik Listát bejegyzett pártok állít- hatnak, két vagy több párt kö­zös listát is állíthat. A listán a jelöltek a párt vagy pártok által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállítás­hoz legalább 20 ezer választópolgár ajánlása szükséges. © A mandátumok száma megegyezik az EP-ben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével, ez idén már csak 21 képviselői helyet jelent. Fél évtized alatt 45 ezer módosító javaslat Több mint ketezer órát ülésezett ebben a ciklusban az Európai Parlament. Brüsszel. Ma tartja utolsó strasbourgi plenáris ülésnap­ját a 2009-ben megválasztott Európai Parlament és az uni­ós törvényhozás sajtószol­gálata ez alkalomból össze­gyűjtötte ennek a ciklusnak a legfontosabb számait. 76 plenáris ülés Az összeállításból kiderül, hogy a parlament 2009 júli­usától idén áprilisig össze­sen 76 plenáris ülést tartott, amely mindent egybevetve 2150 óra ülésezést tett ki, ezek közül 27 volt olyan ün­nepélyes ülés, amelyen vala­milyen díszvendég, például államfő szólalt fel. Az adatok március végéig tartalmazzák a szavazások kimutatásait, ezek szerint pe­dig az EP-képviselőknek 22 403 lehetőségük volt, hogy szavazhassanak, az EP által elfogadandó jogszabályok­hoz pedig összesen 45 ezer módosító javaslatot nyújtot­tak be az elmúlt öt évben. 970 uniós jogszabály A most záruló ciklusban ösz- szesen 970 uniós jogszabályt fogadott el, és emellett to­vábbi 1754 esetben szavazott meg olyan dokumentumot, amely nem valamilyen jog­szabállyal volt kapcsolatos, hanem az Európai Parlament állásfoglalását jelentette vala­milyen ügyben. MTI Harmadik ciklus az Európai Parlamentben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom