Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám

2014. MÁRCIUS 27„ CSÜTÖRTÖK KELET Észrevenni a valódi szellemi értéket A Hit, nemzet, haza című Talán Teátrum előadás a mátészalkai református templomban fotó: czine árpád A színházi emberek azt vallják, hogy a közön­ségnél nincs fontosabb. nyíregyháza, Mátészalka. - A Móricz Zsigmond Színház ma, a színházi világnapon kitár­ja kapuit Thália szerelmesei előtt, hogy a társulat tagjaival közösen járják be a teátrum minden helyiségét-zugát, hogy néhány órára részesei le­gyenek a csoda születésének, előzetes bejelentkezést köve­tően bepillanthassanak a füg­gönyök, a takarások mögé, az öltözőkbe és a próbatermekbe- mondta el dr. Tasnádi Csaba színházigazgató, s hozzátette: az ötórás programcsokor előtt azért volt szükség a regiszt­rációra, mert a színház falai között körülbelül 300 ember érezheti jól magát egyszerre. A leglátogatottabb színház- Bozóky István színházigaz­gató 1981-ben keresett meg két szerepajánlattal, amire annak ellenére igent mondtam, hogy Pesten laktam. Amikor meg­untam az ingázást, bementem hozzá, hogy bár két szerepet írtam alá, úgy döntöttem, itt Nagy a kü­lönbség a fővárosi és a vidéki szín­házak között. BÁRÁNY FRIGYES maradok. Na, onnantól kezdve a csapból is én folytam, a világ drámairodalmának színe-javát eljátszhattam a Móriczban, miközben a fővárosban lehet, hogy a negyedét sem kaptam volna meg - mesélt a nyíregy­házi kezdetekről lapunknak Bárány Frigyes, aki március 14-e óta a Kiváló művész elis­merést is magáénak tudhatja.- Ezt csak azért mondtam el, mert óriási a különbség a fővárosi és a vidéki színházak között. Míg Pesten a rádiós és a szinkronos munkák mi­att szétszóródik egy társulat, addig vidéken csak a színházi feladatokra figyelünk, és ez meg is látszik a produkciókon. A másik, ami bosszantó, hogy anno, amikor csak egy-két té­vécsatorna létezett, hetente volt valahol valamilyen bemu­tató, volt általános színházkul­túra, most meg hiába van eny- nyiféle műsor, nem közvetíti a darabokat a televízió.- Az itteni nézőket jobban meg kellene becsülni, éppen azért, mert ennyire szeretik a színházat - reflektált arra a tényre Bárány Frigyes, hogy tavaly a nyíregyházi lett a leg­látogatottabb vidéki színház -, és mert bár játszottam az or­szág számos pontján, itt van a legjobb közönség.- A Talán Teátrumot szabad színháznak nevezzük. Ezzel azt kívánjuk jelezni, hogy az általunk képviselt művészi tartalmat nem szabhatja meg senki sem. Azt játszunk, amit mi jónak találunk, saját Íz­lésünk szerint. Ugye milyen szépen hangzik? Sajnálatos módon mégsem egészen így működik a dolog, mert bizony mégis csak diktál nekünk va­laki. S ez a valaki nem más, mint a közönség. Az a bizo­nyos Nagyérdemű. Rendjén is volna, hiszen a színház létre­jöttéhez színész, mondanivaló és közönség szükségeltetik, tehát a színházcsinálás egyik nyilvánvaló főszereplője a tisztelt publikum - sorolta a legfőbb hozzávalókat Buzo­gány Béla színművész, a Talán Teátrum vezetője. - A baj ott kezdődik - folytatta -, amikor gagyi-katedrális világunkban szinte kizárólag olyan ingerek érik az embereket, melyektől képtelenek lesznek meglátni, megérezni a valódi szellemi és lelki kincset. Egyre nehezebb „eladni” a gondolatot, pedig az embert az állattól a beszéd képességén kívül éppen az különbözteti meg, hogy gon­dolkodik. Hogyan várható el a „nótatévével”, „valóságshow- val” megetetett közönségtől, hogy Bánk bánt nézzen, s még élvezze is azt, sőt, pénzt áldoz­zon rá? Sehogy. Az elődök öröksége A népbutítás régóta zajlik, amelynek gátat kell vetni. Ezért van ma különösen nagy felelőssége a magyar értelmi­ségnek, a médiának, a politikai elitnek, s nem utolsósorban nekünk, művészeknek. Mi meghoztuk azt a döntést, hogy inkább kevesebbet játszunk, semmint balkörmű gazokként hirdessük a szennyet. Nem mondhatunk le arról az érték­rendről, amelyet nagybetűs színházi elődeink, gondolko­dóink hagytak örökül, km-csa Kinevezés Nyíregyháza polgármestere február 20-án hirdetett pályázatot a Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatói posztjára. A március 22-ei határidőig egy pályamű érkezett, dr. Tasnádi Csabáé, ami a kiírás feltételeinek formailag megfelelt. A 9 fős szakmai bizottság a pályázatot támogatottnak minősítette, így a munkakör ellátására július l-jétől 2015. június 30-áig dr. Tasnádi Csabát nevezik ki. Tovább zeng a Mandala dala A vidéket járó utazó­színház tagjai egy em­berként, közös célért küzdenek: ez pedig a nézők „meghódítása”. nyíregyháza. A Mandala Dal­színház 22 éve utazószínház­ként járja az ország, de főleg az észak-alföldi régió kistérségi központjait, városait, kiste­lepüléseit, falvait, a legne­Nagy Feró és számos híres színész visszatérő vendégszereplője a Mandala-előadásoknak fotó: km hezebb anyagi körülmények között élőkhöz is eljuttatva a színházi kultúrát. - Elsősor­ban gyermek- és ifjúsági szín­ház vagyunk, amely interaktív előadások bemutatásával, drá­mapedagógiai eszközök segít­ségével, a színház formanyel­vén igyekszik oktatni, nevelni, szórakoztatni - mondja Bódis Gábor, a mintegy 30 állandó taggal és közel 70 fős tettre kész „holdudvarral” rendelke­ző, színházi előnevelő misszi­ót is teljesítő Mandala Dalszín­ház ügyvezetője. Új játszóhely után néztek- Összetartó, egymást segítő, közös célért küzdő társulat a miénk, a cél pedig nem más, mint a nézők „meghódítása”, figyelmük, szeretetük és elége­dettségük elnyerése. Minden előadás előtt idősek és fiatalok sokasága szavaz bizalmat ne­künk azzal, hogy jegyet vásá­rol, ezt igyekszünk meghálálni nekik a színvonalas, népszerű, látványos, zenés köntösben tálalt darabokkal megyénk kis- és nagytelepülésein, oly­Az elégedett > # néző a leg­jobb és leg­hitelesebb ajánlólevél. bódis Gábor kor pedig a megye- és ország­határon is túl. Büszke vagyok rá, hogy immár több mint két évtizede a vidék színházaként tartanak számon minket, akik pedig megnézik egy-egy gyer­mek-, ifjúsági, történelmi da­rabunkat, jó hírünket viszik tovább. Vallom, hogy az elége­dett néző a legjobb és leghite­lesebb ajánlólevél, nem csoda, hogy teljes erőbedobással ér­tük dolgozunk - meséli Bódis Gábor. Az ügyvezető elárulta: a Váci Mihály Kulturális Köz­pont átalakítási, felújítási munkálatainak ideje alatt sem tette le a lantot a dalszínház, január óta a Debreceni Egye­tem Egészségügyi Főiskolai Karának Zilahi-terme a társu­lat állandó játszóhelye, km-pi A kulisszatitkokra is fény derül csütörtökön NYÍRBÁTOR. A színházi világ­nap alkalmából Nyírbátorban a Móricz Zsigmond Színház művészei tartottak works- hopokat március 26-án 10 és 14 óra között a kulturális központban. Fridrik Noémi beszédtechnikát, Munká­csi Anita ének-hangképzést, Nagyidai Gergő színpadi moz­gást és Varga Balázs dráma- játékot-színészmesterséget tanított a négy csoportban, forgó rendszerben dolgozó száz felső tagozatos diáknak, akik a nap végén kitölthettek egy színházi totót is - tudatta lapunkkal Vona Éva művé­szeti vezető. Csütörtökön a Kassai Thália Színház előadásában Színház­komédia címmel láthatnak az érdeklődők egy nagyszerű vígjátékot. Az előadás létre­jöttéről, kulisszatitkokról, a díszletállításról, színházi szakmákról Czajlik József színházigazgató beszél majd a nézőtéren helyet foglaló di­ákoknak. KM Nagyidai Gergő színpadi mozgás órát tartott fotó: kovács körnél Nagykállóban is színpadra állnak a világnapon nagykálló. A színházi világ­napról a megye több pontján is megemlékeznek, teszik ezt a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium dráma tagozatos növendékei és a város ön- kormányzata csütörtökön 15 órától az intézmény drámás termében. Illyés Ákos és Kuthy Patrí­cia rendezésében Marc Camo- letti Leszállás Párizsban című darabját láthatják az érdeklő­dők a Pirandello Színkör előa­dásában. KM © www.kelet.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Megkérdeztük: Mit jelent Önnek a színház? aohj'íz ÁTS ZOLTÁN: Ahogy édesapám, úgy én is világosító vagyok. TOMKU KINGA: A szín­ház egy csoda. Nagyon szeretem. GYURIS TIBOR:Szá- momra a színház egyet jelent az élettel. BOLDIZSÁR ZSOLT: Az MÁRKOS ALBERT: NYOMTATÓ ENIKŐ: életem több mint felét Gyermekkoromban az Fontos számomra a itt éltem le. anyanyelv fészke volt. közösség.- Ahogy az édesapám, úgy én is világosító vagyok, így a színház egyszerre a múltam, hiszen szinte a Móriczban nőt­tem fel, és a jelenem, mert itt dolgozom. Tulajdonképpen ez a szakma egyfajta örökség- válaszolta Áts Zoltán Boni­fác. - A színház egy csoda, az emberekről, az életről szól. Minden előadás ad valami jót a nézőknek és a színészeknek egyaránt. Nagyon szeretem - mondta Tomku Kinga nézőtéri felügyelő. Gyuris Tibor számá­ra a színház egyet jelent az élettel. - Jó lenne, ha ma már nem feszültséggel lenne tele, hanem fénnyel és vidámság­gal - tette hozzá a színész. - Az életem több mint felét itt él­tem, ha nem lenne a színház, nagyon hiányozna - jelentette ki Boldizsár Zsolt szcenikai ve­zető, a színpadi technikáért felelős szakember. - Ahonnan én jövök, ott gyermekkorom­ban az anyanyelv fészke volt. Rengeteg pozitív élmény köt a színházhoz, ahová anno a szüleim és a nagyszüleim rendszeresen elvittek - felel­te Márkos Albert alkalmazott zeneszerző. Nyomtató Enikő tavaly végzett pályakezdő szí­nész. - Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer fanatikus leszek, de mióta itt vagyok, egyre inkább ebbe az irányba hajlok. Fontos számomra a kö­zösség és a közös verejtékkel létrehozott előadás. km<sa Jegyzet Száraz Ancsa jéH Vastaps A világnapokat azért találták ki, hogy minden évben lega­lább egy napon át a figyelem középpontjába kerüljenek szervezetek, ügyek, problé­mák. Ebből a szempontból a színészek kivételek, hiszen es­téről estére a rivaldafényben állnak, fürödve a közönség szeretetében, március 27-én viszont magát a színházat ünnepeljük. A görögöktől kaptuk ezt is, mint az olimpi­át, azzal a szerencsés különb­séggel, hogy Thália temploma nemcsak négy évente tárja ki kapuját. Mindenki bemehet rajta, hogy egy másik ember­ként lépjen ki. Mert aki szín­házi élményekkel gazdagodik, megváltozik. Nyitottabb lesz az újra, fogékonyabb a különbözőre. Észreveszi azt, ami felett elsiklana, kíván­csibb arra, amit korábban egyértelműnek gondolt. Kérdései lesznek a világról, és ami a legjobb, a válaszokat is megkapja ugyanott. Nincs más dolgunk, mint figyelni és rácsodálkozni a színház egyszeriségére, egyidejűségé­re. A díszletek között megbújó ezernyi ötletre, a jelmezek összhangjára, a szöveg finom árnyaltságára, a színészek rez­düléseire. Mindarra, ami miatt megtelnek a páholyok. A sú­lyos bársonyfüggöny mögötti világ egy másik univerzum, ahonnan előlépnek ókori hősök és kilovagolnak győztes hadvezérek, és ahol egyik este a boldogság kék madara rep­ked, de másnap már a holtak földje a forgószínpad. Ha figyelünk, rájövünk, hogy minden előadásban a saját életünk a főszereplő. A darabok rólunk, nekünk szól­nak. Köszönet érte színész­nek, rendezőnek, ügyelőnek, súgónak, világosítónak, díszletesnek, igazgatónak. Mindenkinek, akinek ma (is) szancsa@kelet.hu Bajszi bácsi soha nem pánikolhat nyíregyháza. Hogy mit is csinál egy ügyelő? - kérdezett vissza Lengyel János - vagy ahogy a Móricz Zsigmond Színházban mindenki ismeri - Bajszi bá­csi, és széles mosollyal felelte: idegbajt kap a fegyelmezetlen színészek koordinálásától. - Komolyan szólva este fél hét­től az előadás végéig én fele­lek a technikától az emberig mindenért, ami a színpadon és mögötte történik. Ez hatalmas felelősség. Bármi probléma van, az ügyelőn nem látszód- hat bizonytalanság akkor sem, ha közben a szíve ugrik ki az izgalomtól, mert ha ő pánikol, akkor a színész is. Nem köny- nyű, de nem tudnék semmi mást csinálni az életemben, csak ezt. km Vajon miről kapta becenevét Bajszi bácsi? FOTÓ: CSÁKI ALEXANDRA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom