Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-07 / 56. szám

2014. MÁRCIUS 7., PÉNTEK KELET A cukorbetegség és szövődményei NYÍREGYHÁZA. Dr. Magos Er­zsébet főorvosnő lesz a Cu­korbetegek Nyíregyházi Egyesülete következő fog­lalkozásának vendége már­cius l8-án, kedden 16 órától a Nyíregyháza Városmajori Művelődési Házban. A szak­ember a cukorbetegségről és a diabétesz látásra gyakorolt szövődményeiről tart előa­dást. KM ® http://www.szon.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Nézőpont Kelet kvíz A faluban találhatóak az egykori Thuránszky-tanya romjai. Ezen a tanyán temették el az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát, Molnár Ákost. a) Berkesz b) Besenyőd c) Nagykálló d) Barabás A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. galambos@inform.hu FOTÓ: RACSKÓ TIBOR remediációs munkafolyamat, amely már számos ország­ban bevált. A lényege: hogy a szennyezett környezetet nö­vények segítségével tisztítják meg, s így válik újra haszno- síthatóvá. Kutakat fúrnak a területen- Az előkészítés során körbe­kerítik és dréncsövezik a terü­letet, övárkokat ásnak, vala­mint a meglévőket felújítják, a szennyezett víz mozgásának megakadályozására vízzáró gátakat létesítenek - derült ki a munkafolyamatokról. A hulladékáthalmozás során részleges hulladékválogatást végeznek, illetve földtakará- sos területrendezés is lesz. A kármentesítő rendszer ki­építése során elkészülő úgy­nevezett nagy átmérőjű ki­termelő kutakhoz víztisztító berendezést is kap a terület, míg a talajvíz megfigyelésére kis átmérőjű kutakat fúrnak. KM Ha én egy jótékonykodó szervezet lennék, bizony kitennék néhány gyűjtőt a közterületi ételosztás helyszínén, s minden delik­vensnek felhívnám a figyel­mét a porció átadásakor: a használt műanyag tányért, evőeszközt papírszalvétástól legyenek szívesek bedobni a szemetesekbe, melyeket az akció végén elviszünk. Ám ha azt tapasztalnám, hogy a terep minden osztást követően mégis úgy fest, mint tájkép csata után, akkor meg gondoskodnék a szemét összeszed(et)éséről, netán némi repeta kilátásba helye­zésével. Hát, ez lehetne az a meg­oldás, ami nem bőszítené a környéken lakókat, akik min­den egyes ilyen - egyébként nemes - cselekedet másnap­ján bosszúsan takarítják el az ablakuk alá, netán szándéko­san a bokraik közzé hajigáit, ételmaradékos eszcájgot. Arról nem beszélve, hogy ez a fantáziámban fogant megoldás az együttélés elemi szabályainak is megfelelne... Apropó, szabályok. Az egyik belvárosi közlekedési lámpánál jól öltözött fiatal anyuka, kislányát kézen fogva „ónezsenír” húz át a piroson. Hallom a gyereket: ”De anyaaa! Az iskolában azt tanultuk, ha a lámpa piros, elindulni tilos! Ez a szabály!”. Mire az anyja (a köznevelők nehezen elért eredményét földig rombolva): „Mit érde­kelnek engem a szabályok!?” Az eset után felmerül a kérdés: az emberi együttélés írott, s íratlan szabályainak betartása terén akkor mit vár­hatunk el az ingyenkonyhára sereglő, az egész k... világra dühös lecsúszottaktól? Nos, mivel a törvénykövetők tábora úgy tűnik ritkul, nincs más megoldás, mint ma­gunkon kezdve, s másokkal is betartatni a szabályokat. Egyébként pokollá lesz az életünk. A valamikori Ököri-tó medrében a hulladék lerakása műszaki véde­lem nélkül történt. Galambos Béla Szabályokon innen és túl gén megtisztítja és csak utána értékesítették volna - jóval magasabb áron. Utolsó lehetőség volt... A város pályázott a volt telep rekultivációjára, az unió azon­ban csak abban az esetben támogat ilyen programokat, ha a földterület állami vagy önkormányzati tulajdonban volt. A borbányai lerakó ese­tében ennek a tulajdonjognak a megszerzése számtalan ne­nyíregyháza. Tereprendezés­sel kezdődtek el februárban a bezárt borbányai hulladékle­rakó telep rekultivációs mun­kálatai. Ezzel egy több évtize­de húzódó ügy ér a végére.- Egykor az Ököri-tó díszí­tette a tájat, de a víz eltűnt, a hatvanas évektől kezdve ugyanis telehordták sze­méttel a területet. Tették ezt egészen 1985-ig, a hivatalos Szállási úti hulladéklerakó megépüléséig. A talaj és a víz időközben olyan szinten szennyeződött, hogy több értékben is meghaladják az egészségügyi határt a muta­tók - kezdi rövid időutazás­sal a történetet Kosa Tímea alpolgármester. Az egykori felvetések szerint a földte­rületet birtoklók - hiszen a földterület magánkézben volt - azt szerették volna, hogy a kisajátításkor olyan összeget fizessen nekik az önkormány­zat, amelyet lehetetlen lett volna teljesíteni. Másik meg­oldásként megvárták volna, amíg az olcsón megszerzett területet a város saját költsé­Locsolóhálózat is lesz A szennyezett környezetet megtisztító, a fitoremediá- ciót ellátó lágy- és fás szárú növényeket ezután ültetik ki, s hozzájuk locsolóhálóza­tot alakítanak ki, mely a már megtisztított vízzel működik majd.- A kiválasztott fitoremedi- ációs technológiától azt vár­juk, hogy a jelenlegi terület­használati korlátozások egy idő után feloldhatók lesznek, hasznosíthatóvá válik az egy­kori Nyíregyháza-borbányai hulladéklerakó, miközben megakadályozzák a felszín alatti vízkészlet esetleges szennyeződését is - fogalma­zott Petró Árpád. A rekultivá­ció első fázisú elemeit 2015. május végéig kell befejezni. A szennyeződött talajréteget teherautókkal szállítják el a volt borbányai lerakóból hézségekbe ütközött, hiszen a tulajdonos jóval magasabb árat kért, mint amennyit az valóban ért - lépünk előrébb a történetben.- Miután a tárgyalások nem vezettek eredményre, az ön- kormányzat utolsó lehetőség­ként kisajátítási eljárást indí­tott. A hosszú jogi huzavona végeredménye az lett, hogy a város 161,5 millió forintos vételárért jutott hozzá a terü­lethez, s így elhárult minden akadály az elől, hogy a több mint másfél milliárd forintos, 100 százalékban támogatott rekultivációt elkezdhesse a Térségi Hulladék-Gazdál­kodási Kft., a NyírW Kft., valamint két magánvállalko­zás, a Közmű Generál Kft. és a Bio-Centrum Kft. alkotta konzorcium - jutunk el napja­inkig az alpolgármesterrel.- A valamikori Ököri-tó medrében a hulladék leraká­sa műszaki védelem nélkül történt, így a mostani állapo­tában veszélyforrást jelent az alatta húzódó, az ország egyik legnagyobb felszín alat­ti vízkészlet-területére - említ egy fontos momentumot még a helyreállítás fázisainak fel­sorolása előtt Petró Árpád, a Térségi Hulladék-Gazdálko­dási Kft. (THG) ügyvezetője. Ennek a veszélynek az elhárí­tását szolgálja a rekultiváció, melynek során a következő csaknem másfél évben elő­készítési, majd hulladék-át- halmozási munkálatokat vé­geznek, valamint kiépítik a kármentesítő rendszert. Ezt követően kezdődhet a fito­Az önkor­mányzat utolsó lehetőség­ként kisajá­títási eljárást indított. KÓSA TÍMEA Elkezdődött a kármentesítés Világhírességként újulhat meg a központ Bán Ferenc is felidézte a múltat a megújulás küszöbén fotó: rácskó tibor Több intézményt integ­rálva nyerhet új lendü­letet a kulturális élet. NYÍREGYHÁZA. - Hosszú évekig várta jobb sorsát méltatlan állapotban Nyíregyháza kul­turális központja, amely vég­re megújulhat, küllemében és funkciójában is - mondta a csütörtöki alapkőletételnél a megyeszékhely polgármes­tere. Dr. Kovács Ferenc szemé­lyes élményként beszélt arról az időszakról, amikor kollé­gista társaival együtt várták az új központ megépítését bő harminc évvel ezelőtt. Tudták, látták, hogy a megye- székhely művésztársadalma, civil közössége milyen feszült figyelemmel és milyen nagy tervekkel fogadta akkor az új intézményt, amelyről saj­nos aztán megfeledkeztek, és hagyták lepusztulni. Most vi­szont többről beszélhetünk, mint egy építészeti beruhá­zásról, hiszen új élettel töltik meg a falakat, és több intéz­ményt integrálva nyerhet új lendületet a kulturális élet. A névadó Váci Mihálytól vett idézettel köszöntötte az építőket az önkormányzat képviselő-testülete nevében Petneházy Attila. Mérföldkőhöz érkeztünk Különös érzésekkel tekintett vissza az épület tervezője, Bán Ferenc, aki arról beszélt: 7-8 éve még nem találták méltónak arra, hogy vélemé­nyezze a felújítást, ezért so­káig nem is járt az épület kör­nyékén sem. Most viszont, a megújulás mérföldkövénél visszapillanthatott arra az időszakra, amikor Tóth Zol­tán társával együtt megraj­zolták az épület tervét, ami később világhírnévre is szert tett. Az eltelt évtizedekben egész Európából, valamint Kínából és Japánból is érkez­tek építész hallgatók, hogy megtekintsék a megoldási különlegességeket, km-nyzs " Kék séta a belvárosban A Nyíregyházi ILCO Egyesület szervezésében kékbe öltözött hölgyek és urak sétáltak szerdán Nyíregyháza belvárosában, hogy felhívják a figyelmet a vastag- és végbélrák elleni küz­delemre. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Megkérdeztük Ön hogyan védi a környezetet?- Egyszerű, mindent a meg­felelő helyre teszek: a szeme­tet a kukába rakom, és nem dobom el a cigarettacsikket sem, hanem elnyomom és keresek egy hamuzót - vála­szolta a nyíregyházi Szabad János. Szalontainé Kulcsár Nóra szelektíven gyűjti a hulladé­kot. - Megpróbálok mindent különválogatni. Igyekszem az energiával spórolni, nem ég otthon feleslegesen a vil­lany - mondta el kérdésünkre a nyíregyházi fiatalasszony.- Nem szemetelek, nem do­hányzóm, szelektíven gyűj­töm a hulladékot, szóval próbálok minél kevesebb kárt tenni a környezetemben és a környezetben - felelte Dajka Zsófia. Barátnője, Hágen Niki és családja kertes házban él.- A természetes hulladékot és a falevelet a komposztá- lóba tesszük, így azzal nincs különösebb dolgunk, a többit pedig szétválogatjuk és úgy dobjuk ki. - Az egész házban energiatakarékos izzókat használunk, ügyelünk rá, hogy ne folyassuk feleslege­sen a vizet, nem keverjük ösz- sze a műanyagot a papírral és az üveggel, külön konténerbe gyűjtünk mindent - mondta a nyíregyházi Sztankó Brigit­ta. Mocsár Tibort nem érdekli a környezetvédelem. - Ettől függetlenül nem szemetelek- tette hozzá a nyírteleki fiú. KM-CSA SZABAD JÁNOS: SZALONTAINÉ NÓRA: DAJKA ZSÓFIA: Nem Mindent a megfelelő Szelektíven gyűjtöm a szemetelek, nem helyre teszek. hulladékot. dohányzom. HÁGEN NIKI: A tér- SZTANKÓ BRIGITTA: MOCSÁR TIBOR: Nem mészetes hulladékot Energiatakarékos érdekel a környezetvé­komposztáljuk. izzókat használunk. delem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom