Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-05 / 54. szám
2014. MÁRCIUS 5., SZERDA KELET Viszonylag nyugalom van szerte Kárpátalján nincs és gáz is van Szitvási Zoltán: „Természetesen félünk a háborútól, a mozgósítástól, bár egyelőre szó sincs a besorozásról” fotó: Tóth balázs A rém- és álhírterjesz- tőket bírálják a beregszásziak. MEZŐVÁRI, BEREGSZÁSZ. - Kárpátalján viszonylagos nyugalom van, amióta az ukrajnai események középpontjába a Krím-félsziget, az ukránorosz konfliktus került. Bár voltak félelmet keltő megmozdulások a kárpátaljai városokban, Ungváron, Beregszászban is úgy tűnik, lassan konszolidálódik a helyzet - tudtuk meg Vári Fábián László József Attila-díjas költőtől, aki Mezőváriban él. - Éppen ezért érthetetlen, hogy miért akarják sokkolni rém- és álhírekkel a kárpátaljai magyarokat, ruszinokat.” Álhír volt a mozgósítás- A beregszászi polgármester, Babják Zoltán -, akit a testülettel együtt le akartak váltani a „majdanosok” - végül is a helyén maradt, miként a testület is. Az úgynevezett „majdanosok” (radikális szélsőjobbosok) visszavonultak. Viselkedésük ugyan közfelKözvetlenül keveset éreznek a kárpátaljaiak a nagy ukrán válságból. Munkács. Az utcákon csend van és nyugalom. Az ott élők is többnyire a sajtóból értesülnek a hírekből. így jellemezte lapunknak az ukrajnai helyzetet Farkas György, aki Munkácson él családjával. Mint mondta: a kijevi események is távol estek tőlük, így azokból sem észleltek semmit.- Az elmúlt napokban előfordult, hogy egyes helyeken pánikhangulat volt, háborodást keltett, de azonkívül, hogy verbálisán sértegették a köztisztviselőket, más atrocitás nem történt. Az általános mozgósítás is álhír volt, csak azokat hívták be, akik amúgy is katonai szolgálatban voltak. Polgári személyeket nem zaklattak. Az élet lényegében a megszokott medrében folyik: az intézmények működnek, a boltok, bankok nyitva vannak, áruhiány nincs. Az ukrán nemzeti valuta, a hriv- nya leértékelődése ellenére az alapvető élelmiszerek ára egyelőre számottevően nem változott.” Nem is tudják, mi van Egy nevét elhallgatni kívánó beregszászi nyugdíjas szerint, ha az ember nem hallaná a sok (rém)hírt, nem nézne híradót a tévében, nem is érzékelné, hogy mi történik Ukrajnában. A kárpátaljaiak nem is óhajtanak részt venni semmiféle konfliktusban, kivéve azt a néhány ifjoncot, akik félelmet akartak kelteni az emberekben. km-gyl de ez hamar lecsengett. A háború hírére én is gondolkodtam, hogy családommal együtt elhagyom az országot, de azután lenyugodtak a kedélyek, ma már úgy gondolom, nincs ok az aggodalomra- mesélte. Érzelmek- Az orosz-ukrán feszültségből nálunk közvetlenül mindössze annyit érezni, hogy az emberek, egymás köszöntésekor, nem éppen szép jelzővel illetik Putyint, szidják az orosz miniszterelnököt - fogalmazott. ÉM-NSZR Hiány Szilvási Zoltán szerint is a Krím-félsziget miatt robbanhat ki a háború. MEZŐKÖVESD, NAGYDOBRONY. A Mezőkövesd Zsóry FC NB I-es labdarúgó csapatának 20 esztendős tagja a télen érkezett a matyóvárosiakhoz. A nagydobronyi fiatalember korábban a Szimferopol élvonalbeli együttesének játékosaként másfél évet töltött el a Krím-félszigeten, így teljesen képben van, szinte mindent tud az ukrajnai válságról. Még nincs gond- A Kárpáton túli, magyarok által sűrűn lakott területeken még semmi gond nincs- kezdte Szilvási Zoltán. - Saját településem, Nagydob- rony Csap és Munkács között terül el, nem kevesebb, mint hétezren lakják, szinte mindenki magyar ajkú. Természetesen félünk a háborútól, a mozgósítástól, bár egyelőre szó sincs a besorozásról. Ilyen hírek persze elterjedtek, ezért nyomban útnak indult néhány fiatal. Ők azért estek pánikba, mert a Face- bookon olvastak néhány bejegyzést, amely szerencsére nem bizonyult valósnak, hitelesnek. Jómagam általában kéthetente megyek haza és remélem, hogy ezt gond nélElhagyták a tüntetők Ungváron a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal két hete elfoglalt épületét, miután a hét végén kinevezték a megye új kormányzóját, akit a tervek szerint két nap múlva iktatnak be hivatalába. Kitakarították az épületet, amelyben kisebb javításokat végeznek. Helyreállítják az kül sokáig megtehetem. Ott laknak a szüleim, édesapám immáron tizenkét eszten1938-ban, a cseh időszakban készült ajtót, amit az épület elfoglalásakor törtek be a tüntetők egy utcai paddal. A kormányzati épület előtt továbbra is égnek a mécsesek, kihelyezték a kijevi összecsapásokban meghalt tüntetők fényképeit. Kárpátalján, ahol Ukrajna többi részétől eltekintve nem voltak zavardeje Nagydobrony polgármestere-, édesanyám pedig a közelmúltig egy bankban gások, az élet visszatér a normális kerékvágásba. Az ukrán kormány megalakulása után, vasárnap kinevezték Valerij Luncsenkót, a Haza (Baty- kivscsina) párt kárpátaljai parlamenti képviselőjét a megye kormányzójává, kedden pedig Volodimir Szmolanka ismert agysebészt az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorává. dolgozott, de most éppen otthon van. Az ukrán-magyar kettős állampolgárságú sportoló ezután arról beszélt, hogy Ukrajnában mindenki fél a háborútól, amely elsősorban a Krím-félsziget hovatartozása miatt robbanhat ki.- Az autonóm státuszú Krímben két nagyváros van, Szevasztopol és Szimferopol - folytatta Szilvási Zoltán. - Ott sok orosz nemzetiségű és az oroszokkal szimpatizáló ember él, a helyzetet pedig bonyolítja, hogy a Krímben lévő bázison állomásozik az orosz Földközi-tengeri hadiflotta, amely hatalmas katonai erőt jelent. Ha az oroszok elfoglalják, uram bocsá’, országukhoz csatolják a területet, megsértik Ukrajna szuverenitását és ezt az ukránok nem hagyhatják figyelmen kívül. Úgy látom tehát, hogy jelenleg minden a Krím körül forog, de kérdéses Ukrajna, az oroszok által ugyancsak sűrűn lakott keleti részének sorsa is. Ki dobja majd a mentőövet? A labdarúgó azt is megemlítette, hogy a Kárpáton túli területen még nincs áruhiány, van gáz, olaj és áram, Ukrajna azonban adósságban úszik, csak Oroszországnak és Kínának is milliárdokkal tartozik, így a gazdasági összeomlás szélén áll.- Ahhoz, hogy Ukrajna elkerülje az államcsődöt, nyomban dollármilliárdokra van szüksége - közölte Szilvási Zoltán. - Az oroszok a jelenlegi helyzetben anyagilag nem segítenek Ukrajnán, ez teljesen világos. Marad az Európai Unió, az Egyesült Államok, és a nemzetközi pénzvilág is mentőövet dobhat az országnak. Nagy kérdés, hogy ezt ki és mikor teszi majd, miként az is, hogy Ukrajna saját erejéből mire lesz képes, ém-kt Putyinelnököt szidják Elhagyták a kormányzati épületet Interjú: Dr. Hegedűs Miklóssal, a GfK Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatójával Nagyon is erős az orosz köldökzsinór Hegedűs Miklós: Az előrejelzések szerint a következő évtizedben túlzott kínálati piac lesz energiahordozókból világszerte fotó: ékn-archívum A szakember szerint sem az EU, sem az USA nem vállal katonai konfliktust az oroszokkal Ukrajna miatt. BUDAPEST, DEBRECEN. „Egy esetleges orosz-ukrán háborús konfliktus sem sodorná (vég)veszélybe Magyarország energia-ellátását” - jelentette ki az Inform Média lapcsoportnak adott exkluzív interjúban dr. Hegedűs Miklós, a GfK Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint az ukrán csapnak is van alternatívája. Az Ukrajnán keresztül érkező olaj- és gázszállítmányok leállítása esetén meddig elég a hazai tartalék? HEGEDŰS MIKLÓS: Először is létezik az EU tartalékolási kvóta, ami három hónapos készlettartást ír elő a kőolajra, a benzinre és a gázolajra. Ugyanakkor a magyarországi olajfinomítók is kötelesek egy havi üzemben tartási tartalékot képezni. Tehát négy hónapot hazánk akkor is át tudna vészelni az energia-el; látás terén, ha egy háborúvá fajuló konfliktus miatt tényleg elzárnák Ukrajna felől azt a bizonyos csapot. Vannak-e alternatív beszerzési forrásaink? hegedűs Miklós: A közhiedelemmel ellentétben vannak. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az energiahordozók világpiaci ára alacsony, ráadásul az elmúlt években tudatosan visszafogott hazai kitermelés is növelhető szükség esetén. Akár az Adria-vezetéken, akár közúti szállítással az ország energia-ellátása nagyrészt akkor is megoldható lenne, ha a fegyveres konfliktus elhúzódna. Itt az jelenthet gondot, hogy a magyar kőolaj-finomítók döntően az Urál-minőségű orosz kőolajat képesek fogadni, és nagy kérdés, hogy miként tudnánk az Adria-vezetéken keresztül Horvátország felől Urál-minőségű alapanyaghoz jutni. De miután Oroszországnak elemi érdeke a kőolaj- és a földgázexport fenntartása, akár Murmanszkon keresztül vagy a Fekete-tengeren át a tengeri szállítás is szóba jöhetne. Tehát, mind a két stratégiai cikkre azt tudom mondani, hogy a túlkínálat és az abból adódó alacsony világpiaci árak, valamint a növelhető hazai kitermelés miatt akkor sem dőlne össze a világ, ha a szomszédunkban elhúzódó fegyveres konfliktus bontakozna ki. A gáz esetében a biztonsági tározókkal együtt 1,2 milliárd köbméternyi készlettel rendelkezünk, ami bár kevésnek tűnik az ország 6 milliárd köbméteres tároló-kapacitásához mérten, az említett alternatív beszerzési lehetőségekkel együtt elegendő lenne az elzárt ukrán csapok átmeneti kiváltására. Jelenleg a hazai kitermelés naponta csupán 12 millió köbméter, de hozzáadva ehhez a nyugati betáplálási pont napi 3,5 milliárd köbméterét és a nemrégiben elkészült román-magyar gázvezeték napi 10 millió köbméteres kapacitását, nyugodtak lehetünk. Ráadásul ne feledjük, hogy márciust írunk, a fűtési szezont tehát hamarosan magunk mögött hagyjuk. Egyetért-e azzal a vélekedéssel, hogy ezt a belpolitikai konfliktust Ukrajnának Oroszországgal kell „lejátszani”, hiszen sem az EU, sem az USA nem fog külpolitikai konfliktust vállalni Oroszországgal Ukrajna miatt? HEGEDŰS MIKLÓS: Az előrejelzések szerint a következő évtizedben túlzott kínálati piac lesz energiahordozókból világszerte, ami ugye viszonylag nyomott árakat jelent. Tehát, bár Magyarországnak az lenne az optimális, ha az Ukrajna felől érkező orosz földgáz és kőolaj továbbra is áramolna a vezetékeken, de ha nem így lesz, akkor sem dől össze a világ. A hamarosan megépülő Déli Áramlat gázvezeték például alkalmas lesz volumenét tekintve kiváltani az Ukrajna felőli szállításokat. És ami a legfontosabb: Nemcsak Magyarország orosz függős- ségéről, hanem Oroszország magyar függősségéről is szó van, legalábbis gazdasági értelemben feltétlenül. Fontos tudni, hogy az ukrajnai történések már túlmutatnak a belpolitikai konfliktuson, a Krím elfoglalása ugyanis nagyon súlyos külpolitikai fejleményként értékelhető. Egyetértek azzal, hogy sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok nem fog katonai konfliktusba bonyolódni Ukrajna miatt. Oroszország ugyanis nem az a kategória, mint mondjuk az afganisztáni vagy a balkáni háború volt. Ettől függetlenül a kialakult helyzet hosszabb távon mérgezi a nemzetközi politikai légkört, hidegháborús légkörhöz vezet, és ez senkinek nem hoz, inkább csak visz. Arra számítok, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás születik, bár Putyin nincs irigylésre méltó helyzetben. Ha a múltra hivatkozva ragaszkodnak a Krím (akár katonai eszközökkel fenntartott) felügyeletéhez, akkor Oroszország tartósan elszigetelődhet, ha viszont nem, akkor az orosz közvélemény hazaárulással vádolhatja meg a Putyin-féle vezetést. PETNEHÁZI ATTILA petnehazi@inform.hu
