Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-29 / 74. szám

2014. MÁRCIUS 29- SZOMBAT KELET Átadták a 4-es metróvonalat a fővárosban Budapest, Átadták pénteken Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgár­mester jelenlétében a 4-es metróvonalat, amely a ke­lenföldi vasútállomást köti össze a Keleti pályaudvarral. Orbán Viktor kijelentette: mindenekelőtt a 2010-ben létrejött és azóta is fennma­radt összefogásnak és egység­nek köszönhető a 4-es metró átadása, amelyre régóta várt Az új metróban fotó:mti Budapest. MTI Ennél kevesebb munkanélküli utoljára öt évvel ezelőtt volt BUDAPEST. Tovább csökkent a munkanélküliség 2013 decembere és 2014 februárja között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken. A KSH szerint a munkanélküliek száma egy év alatt 123 ezerrel, 379 ezerre, a munkanélküliségi ráta 3,0 százalékponttal, 8,6 százalékra csökkent 2013 decembere és 2014 februárja között. Ennél kevesebb munkanélküli utoljára öt évvel ezelőtt volt a KSH szerint. A négy évvel ezelőttivel összehasonlítva 100 ezerrel csök­kent a munkanélküliek száma, miközben 229 ezerrel többen je­lentek meg a munkaerőpiacon, így 4,4 százalékponttal magasabb aktivitási arány mellett 2,9 százalékponttal csökkent a munkanél­küliség. A15-64 éves munkanélküli férfiak száma egy év alatt 82 ezerrel, 200 ezer alá csökkent, a 8,4 százalékos munkanélküliségi arány 3,8 százalékponttal alacsonyabb. Negyvenezerrel csökkent egy év alatt a női munkanélküliek száma, a 8,8 százalékos mun­kanélküliségi ráta pedig 2,3 százalékponttal csökkent. MTI Interjú Mesterházy Attila MSZP-elnökkel, a Kormányváltó Szövetség miniszterelnök-jelöltjével „Az emberek elszántak, és változást akarnak” FOTÓ: SIPEKI PÉTER Ajtótól ajtóig megyünk azért, hogy találkoz­zunk a választókkal - mondja Mesterházy Attila. választás 2014. Kampánykör- útja nyíregyházi állomásán szerkesztőségünkben adott in­terjút lapcsoportunknak Mes­terházy Attila, az MSZP elnöke, a Kormányváltó erő pártjainak miniszterelnök-jelöltje, aki úgy fogalmaz: „ha nem váltjuk le a kormányt, zsákutcában marad az ország”. A legfrissebb adatok szerint a Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatottsága is emelkedett, a Kormány váltóké viszont stagnált: közös listájukat, ahogy februárban, úgy március közepén is a választókorú népesség 23 százaléka támogatta. Ön szerint ez lehet-e a Simon- és Zusch- lag-ügyek hatása? MESTERHÁZY ATTILA: Ne csak a közvélemény-kutatásokra figyeljünk, mert azok a mai, félelemmel teli Magyarorszá­gon nem képesek bemutatni a pártok valódi támogatottságát. Egyértelmű többségben van­nak azok, akik le akarják vál­tani a kormánypártot. Tudja ezt a Fidesz is, ezért próbálnak bennünket besározni. Ezen adatokat ismerve mit gondol: javította a baloldali erők összefogása a kormányváltás esélyeit? MESTERHÁZY ATTILA: Minden felmérés és tapasztalat azt mutatja, hogy a kormányvál­tást akaró pártok összefogása helyes és fontos döntés volt, nemcsak a választási mate­matika, hanem szimbolikus jelentősége miatt is. Azt üzeni a választóknak, hogy a demok­ratikus oldal pártjai képesek egymással szorosan együtt­működni a kormányváltás érdekében, mert fontosabb­nak tartják, hogy Magyaror­szág kiszabaduljon a Fidesz karmaiból, mint szűkén vett pillanatnyi pártérdekeiket, vagy éppen vezetőik személyi ambícióit. A bizonytalanok megszólítását mindig is nagy jelentőségűnek nevezte. Ugyancsak friss adat, hogy a pártot választani nem tudók aránya csökkent: a februári 35 helyett már csak 27 százalék­nyian tartoznak ebbe a csoport­ba. Mit tesznek azért, hogy a hátralévő egy hétben meggyőz­zék ezt a több százezres választói csoportot arról, hogy menjenek el szavazni és hogy a Kormány váltó Szövetségre adják a voksukat? MESTERHÁZY ATTILA: A mostani választásokat a bizonytalan választók szavazatai fogják eldönteni. Kétféle bizonytalan szavazó van: többségük már meghozta a döntést és azt szeretné, ha április 6-a után nem Orbán Viktor lenne az ország miniszterelnöke, de vannak, akik csak az utolsó héten fognak dönteni. A szavazás napján mindenkinek három dolgot kell mérlegelnie: azt kapták-e Orbán Viktortól, amit ígért nekik, jobb lett-e az életük, és hogy milyen jövőt szeretnének. Ha változást akarnak, a kormányváltás jelöltjeit kell támogatniuk, mert akkor nem vész el a szavazatuk. Ugyanakkor azt is látni kell mindenkinek, hogy aki otthon marad, az Orbán Viktorra szavaz. A jövő vasár­napig hátralévő időszak nagy kérdése az, hogy tudjuk-e mobilizálni ezt a tömeget. Hogy értékeli az eddigi kampá­nyukat, mit tapasztal az ország­járása során? MESTERHÁZY ATTILA: Az Ország j bármelyik részén is járunk, kormányváltó a hangulat! Ám sokan, akik le akarják váltani az Orbán-rendszert, nem merik nyíltan vállalni a véleményüket. A kampányban minden lehetőséget kihaszná­lunk arra, hogy az üzenetein­ket eljuttassuk az emberekhez, bemutassuk a programunkat. Erre a személyes találkozások, illetve a közösségi média ad lehetőséget, hiszen mindezt hatalmas ellenszélben kell megtennünk. A Fidesz nem válogat az eszközökben: a közmédiát a pártpropaganda eszközévé silányították, tuda­tosan elhallgatják kampánye­seményeinket, nem adnak hírt üzeneteinkről. Ezért járjuk az országot, a személyes jelen- [ létre helyezzük a hangsúlyt, ajtótól ajtóig megyünk azért, hogy találkozzunk a válasz­tókkal. Mindenhol nagy a lelkesedés, a helyszíneken telt házak fogadnak bennün­ket. Azt tapasztalom, hogy az emberek elszántak, és változást akarnak. A beszélge­tésekből kiderül: alig van az életnek olyan területe, ahol az emberek ne szembesülnének nap mint nap problémákkal az elvándorlástól a munkanélkü­liségen át az egészségügy vagy az oktatás helyzetéig. Térségünk egyik legnagyobb problémája a munkanélküliség, nagy a képzettséggel nem rendel­kezők aránya, ebből eredően sokan élnek nehéz körülmények között. Milyen megoldásokat kínál számukra az önök szövet­sége? MESTERHÁZY ATTILA: Mi munkát és kenyeret akarunk adni az Mesterházy Attila embereknek. Négy év alatt 250 ezer valódi munkahelyet teremtünk - ez vállalható és teljesíthető ígéret. Fontos, hogy a közmunkából ne csak a szavak szintjén lehessen átlépni a munka világába - eh­hez a gazdaság élénküléséből fakadó munkahelyteremtő beruházásokra van szükség. A nehéz körülmények között élőket segítve a nettó minimál­bért 100 ezer forintra emeljük úgy, hogy a munkáltatók terhei ne növekedjenek és megszüntetjük a gyermekéhe­zést. Ha kormányra kerülünk, minden fiatal megélhetést biztosító szakmát, vagy diplo­mát szerezhet, aki pedig eléri a felvételhez szükséges pontszá­mot, szeptembertől ingyene­sen kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait. Szövetségük szerint melyek azok a problémák, amelyek sürgős megoldásra várnak? MESTERHÁZY ATTILA: A jelenlegi a gazdagok kormánya, amely­nek az az alapfilozófiája, hogy az erőseket még erősebbé kell tenni - a tehetősek jártak jól az egykulcsos adó bevezetésével, ők élvezik leginkább a rezsi­csökkentés hatásait, de a de­vizahitelesek ügyében hozott döntések is azokat segítették, akiknek egyébként sem jelen­tett gondot a törlesztőrészle­tek fizetése. Mi viszont úgy I gondoljuk, hogy a gyengéket, a szegényeket kell segíteni. Sok területen van szükség azonnali lépésekre: többkul­csos progresszív adórendszert kell kialakítani és csökkentem az alapvető élelmiszerek áfá­ját. Ezen lépések túlmutatnak azon, hogy több pénz marad a családoknál, hiszen e dönté­sek eredményeként nő a belső fogyasztás, ami élénkíti a gaz­daságot. Az új kormány egyik legfontosabb teendője a hite­les gazdaságpolitika megva­lósítása, a befektetői bizalom helyreállítása, a vállalkozások stabilitásának megteremtése lesz. A jogállami normáknak megfelelően gazdaság-és társadalompolitikai változta­tásokra van szükség, számos területen újra kell szervezni az I életünket: felül kell vizsgálni j a paksi szerződést, a föld- és trafikpályázatokat és a közbeszerzések rendszerét. Amit négy év alatt a kormány tett, az nem jó, a miniszterel­nök pedig úgy fogalmazott: „folytatjuk”. Azaz, ha nem váltjuk le a kormányt, ebben a zsákutcában marad az ország. Vannak olyan feladatok is, amelyek megoldása túlmutat egy kormányzati cikluson, és amelyekben konszenzusra kell jutni, éppen ezért nem zárjuk majd ki a közös gondol­kodásból az ellenzéket sem. SZÁRAZ ANCSA szancsa@kelet.hu Választási Interjúink Lapunk pártelnökökkel készült interjúsorozatában eddig megjelent a Schiffer András LMP-vezetővel J készült (2014. március 24., 2. oldal), és az Orbán Viktor Fidesz-elnökkel folytatott beszélgetés (2014. március 28., 2. oldal). Vendégkommentár Dr. Csillám Katalin Sikertörténet Nemzeti ünnepünkkor, március 15-én lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyvről szóló törvény, az új Ptk. Elődje, a régi Ptk. 1960-ban lépett hatályba (előtte 1848-ban tettek kísérletet egy kódex létrehozására, amely azonban a sza­badságharc bukása miatt elmaradt). Maga a törvény olyan korban született, amikor a magánjog lételeme, a magántu­lajdon, szinte teljes mértékben hiányzott. Ezzel szemben a társadalmi tulajdon, annak tervszerű felhasználása és gya­rapítása, gondos kezelése és védelme a törvény fokozott oltalma alatt állt. Az elmúlt több mint 50 év változásai a törvénykönyvben hol kisebb, hol nagyobb átfogó módosí­tásokat eredményeztek. A módosítások mögött zajló folyamatok azonban a magánjogi viszonyok körében olyan mértékű változásokat idéztek elő, hogy azok jogi rendezéséhez már egy átfogó jellegű szabályozás szükségessége egyre sürgetőbbé vált. A törvénykönyv átfogó korszerűsítése folyamatosan napi­renden volt, és a 2000-es évektől megkezdődött az újabb kodifikáció. Kormányhatározat hatalmazta meg a Vékás Lajos professzor által vezetett kodifikációs bizottságot a tervezet elkészítésére, melyet a szerkesztőbizottság 2011 végén át is adott a minisztériumnak, amely 2012 febru­árjában társadalmi vitára bocsátotta, végül a parlament 2013 februárjában a kódexet törvénybe iktatta. Az új Polgári Törvény- könyv a demokratikus jogfej­lődés egyik fontos állomása. Magyarország 1990-ben a magántulajdon és a szabad vállalkozás talajára épülő piacgazdaság társadalmi rendjét vezette be. Ez az új társadalmi modell a magán- tulajdon teljes elismerését és védelmét, a szerződéses szabadságot, valamint az egyesülés és társulás szabadsá­gát követeli meg. Ennek szellemében hívták életre az új Polgári Törvénykönyvet. Az új Ptk. csak ott kíván módosítani a magánjogi szabá­lyozáson, ahol azt a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok szükségessé teszik, amennyiben lehetséges, fenntartja a régi jól bevált szabályokat. Beépíti és tételes joggá alakítja a bírói gyakorlat által lét­rehozott, kodifikációra érdemes eredményeket. Figyelem­be veszi, hogy az uniós jog több területen érinti jogalkotá­sunkat, merít a nemzetközi jogalkotás eredményeiből is. Terjedelmében is bővült, hisz a régi Ptk. 689. paragra­fusból, míg az új kódex 8 könyve összesen 1696-ból áll. A magánjogot átfogó módon szabályozó új kódex azt is maga után vonta, és vonja jelenleg is, hogy több száz törvény és egyéb alacsonyabb szintű jogszabály módosítását is el kell végeznie a jogalkotónak. Az új Ptk. megalkotása és hatályba lépése nagy és ünne­pélyes esemény. Vékás professzor szavaival élve: „siker- történet”. Gondoljuk csak el, az 1848-as eredménytelen kísérlet után 112 évnek kellett eltelnie, hogy megszülessen az első Ptk., további fél évszázad eltelte után, évekig tartó kodifikáció eredményeként lépett hatályba a megváltozott társadalmi, gazdasági környezethez igazodó 2013. évi ma­gánjogi kódexünk. Nem volnék azonban igazságos, ha nem szólnék tisztességgel és elismeréssel a régi Ptk. rendelke­zéseiről. Kétségtelen, hogy nem a legmegfelelőbb korban született, azonban több mint 50 éven keresztül megállta a helyét más és más társadalmi, illetőleg gazdasági viszo­nyok között. Köszönhető mindez azoknak a korabeli kiváló jogtudósoknak, akik részt vettek a kodifikációban és rugal­mas, időtálló szabályokat alkottak. Szerzőnk a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese ekn@eszak.hu A régi Ptk. 689. paragrafusból, míg az új kódex 8 könyve összesen 1696-ból áll. Választás 2014 Másfélszer több számláló lesz Budapest. Több mint 37 ezer delegált vesz részt a szavazat- számláló bizottságok munká­jában az április 6-ai országgyű­lési választáson, másfélszer annyi, mint négy évvel ezelőtt - derül ki a Nemzeti Választási Iroda pénteki adataiból. A legtöbb, 16 323 delegál­tat a Fidesz-KDNP jelentette be, a második legtöbbet, 12 336 delegáltat a baloldali ösz- szefogás, a Jobbiknak 6 672 delegáltja vesz részt a sza­vazatszámláló bizottságok munkájában. mti Devizaárfolyam (2014.03.28.) Pénznem árfolyam változás Euró 309,48-3,01 USA dollár 225,58-1,59 Svájci frank 253,95-2,39 Angol font 374,76-3,02 Román lej 69,54-0,21 Ukrán hrivnya 20,19 0,00 Horvát kuna 40,42-0,35 Lengyel zloty 74,25-0,47 <? http://www.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom