Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-26 / 71. szám

2014. MÁRCIUS 26., SZERDA ■■■■■■■■■■■I Eltévedni a körhintával Mintha csak a felhőkből akart volna falatot harapni... ILLUSZTRÁCIÓK: THINKSTOCK Toronicza Péter Mr. Smith Az egész világ ismerte már ezt a nevet, úgy hívták: Mr. Smith, a véres kezű hentes. Mindenki csodájára járt éttermének, főzött ő kutyát, macskát, édességet. Mégsem ez volt a konyhafőnök ajánlata, ember hús lett az ízlelőbimbók fellegvára. Bemehettél, és köret nélkül is felszol­gáltak téged, ha úgy gondoltad, már senkit sem érdekel a léted. Gondolkodtam, belőlem vajon mit lehetne enni? Használhatatlan már ez a test, nincs is belőle mit kivenni. Egy kis asztalnál ülve elmélkedem az életen, míg egy nagycsalád ront be az ajtón, tetőtől talpig éhesen. Felforgattak mindent, kikérték az egészétlapot, volt is bendő bőven, eltakarták az egész napot! Egy gyönyörű lány azonban még erősen morfondírozott, nem nyerte semmi sem a tetszését, de mégis gondolt egy nagyot. Mosolyával elvarázsolt, majd rögtön rám mutatott, ki akart, pénzért bármit megkapha­tott. NYÍREGYHÁZA. Krúdy Gyulára emlékezik a Szabolcs-Szat- már-Beregi Szemle most Az idei első Szemle FOTÓ: A FOLYÓIRAT SZERKESZTŐI Szemem sugarával teljesen felbőszí­tem, nem kellett neki semmi más, csak a szívem. Mr. Smith ijedten szólt: drága ez az étel, nehéz jól elkészíteni, de a lányt nem érdekelte, fussunk csak szépen neki! Előkerült a konyhában minden: vaj, chili, majoránna, csináljunk olyan fogást ebből, amit bárki azonnal megkívánna. Elkészült a nagy mű, a díszítést sem lehetett már fokozni, magam is meglepődtem mennyi mindent lehet szervemből kihozni. Korgó hassal kit érdekel itt már a kinézet? Elő a kést, villát, jöjjenek az ízek! A lány remegő kézzel kóstolta meg a szívem, azonnal ki is köpte, keserű volt, mint egy tál olaj bíborszínben. A család felháborodva hagyta el az éttermet, de akad olyan alapanyag, minél nem lehet eltüntetni az ízeket. A végén a királylánynak üresen maradt a bele, hát odaültem, és magam laktam jól vele. Nevetve visszagondoltam a múltra, ha eleget adnak érte, majd felszolgál­juk újra. megjelent idei első száma. Öt tanulmányt közöl a folyóirat - Fráter Zoltán, Gintli Tibor, Karádi Zsolt, Pethő József, Kemény Gábor írásait - abból az alkalomból, hogy a szülő­város a közelmúltban ünne­pelte az író születésének 135. évfordulóját. Ötszáz éve történt a Dózsa György által vezetett paraszt- felkelés, amelyről Kosa Fe­renc ítélet címmel filmet for­gatott 1970-ben. Hamar Péter filmesztéta a felkelésről, a film körüli viharokról és a for­radalom fogalmáról töpreng. Az interjút Babosi László ké­szítette Szabó Sándor gitár­művésszel, zeneszerzővel. KM ® www.kelet.hu Hírek. A régió és a világ hírei. Három egyperces novel­la ugyanazon szerző tol­lából az Örkényi „műfaj” nyomán. NYÍREGYHÁZA. A fogorvos min­dig a zsebébe csúsztatta a ki­húzott fogakat. A szóbeszéd szerint volt egy kiskertje, ahol elültette őket, és műanyag paripák keltek ki belőlük, amiket aztán jó pénzért adott el a vidámparkoknak. Lát­tam, hogyan nyargaltak a gyermekek ezeken a körhin­tákon. Minden megtett for­dulattal tovább szuvasodott a foguk, s pálcikákra húzott véres vattát rágtak, miközben szüleik csúszdákat kacagtak az égre, amin gyermekeik ál­mába csúsztak a mesekönyv szárnyú angyalok. Apám nem engedte, hogy lovacskák nőjenek az én ki­húzott fogaimból. Parancsá­ra haza kellett hoznom őket, hogy aztán ő vágja zsebre - a sarki kocsmában pálinkát ka­pott értük, amitől szédelegve csúszdázott saját álmaiba. Apám egyszer eltévedhe­tett, mert véletlenül az én ál­momba csúszdázott. Ott rög­tön fogorvosi székbe ültették, Szívességből kisebb plasztikai műtéteket végzek az ismerő­seim háziállatain. Nincs róla papírom, sem megfelelő esz­közeim hozzá, nincs műtőm, azzal dolgozom, amit otthon találok, de sok kuncsaftom akad - a legtöbben fiatalítani szeretnék a kutyájukat, vagy hosszabb nyelvet, kevésbé elálló fület, néha mutatósabb farkat képzelnek nekik. Ma azonban a földszinten lakó özvegy csöngetett be a macs­kájával és egy régi fényképpel a kezében. Azt szerette vol­na, ha a kis kedvence jobban és máris dolgozni kezdett rajta a harapófogó. A gyöngyöző homlokú fogorvos átnyújtott nekem egy kirángatott lyu­kas őrlőfogat, s azt mondta, szaladjak, vegyek belőle vat­tacukrot magamnak. De nem tettem. hasonlítana elhunyt férjére. Felmértem a fekete-fehér fo­tón lévő fiatal katonalegény arcvonásait, hetyke bajszát, majd az unott képű macskát, és rábólintottam a dologra. Hiba volt, a műtét nehezebb diónak bizonyult, mint hit­tem. Órákon át farigcsáltam az állat képét, de sehogy sem akart hasonlítani a fotón lá­tott férfira. Nagy, formátlan vörös massza volt már az egész feje. Végső elkeseredé­semben fogtam hát a tűt és a cérnát, majd a házi kedvenc koponyájához varrtam a köl­Helyette elültettem a kert­ben. Sebesült ló nőtt belőle. Egy körhinta rúd - akár a lán­dzsa - fúródott át testén. Ki­tépett mesekönyv-lapokkal itattam sebét. Sörényét fésül- gettem, miközben az inas nya­kát nyújtogatta az ég felé, szé­csön kapott fényképet, vége­zetül a hátára kötöztem egy játékpuskát. A hölgy később csalódott képpel vette át tő­lem az állatot.- Nem is hasonlít -motyog­ta, azzal elviharzott. Másnap egy doboz csokival csenget­tem be hozzá, hátha sikerül ki­engesztelnem. Az ajtót a macs­ka nyitotta ki. Azt mondta: - A feleségem nincs itthon. De a csokit azért elvette. Majd rám csapta az ajtót. Egy ideig ácsorogtam ott - trombi­taszó szűrődött ki a lakásból. Valamiféle katonai induló. lesre tátva száját, mintha csak a felhőkből akart volna falatot harapni. Rabszolgák a szekrényben A lány döbbenten fedezi fel, hogy a fiú, akivel összeköltö­zött, titokban egy rabszolga­tartó. Porszívózás közben friss kávéültetvényt talál az ágy alatt, amikor pedig az ágyne­műket vasalja, lesoványodott, megvert néger emberekre bukkan a szekrényben. Belát­ja, hogy ez olyasmi, amit min­denképp tisztáznia kell a pár­jával. Hamarosan hazaérkezik a fiú - izmos telivéren baktat be a lakásba, az övébe fűzött ostor el-vissza leng. Leülnek kávézni az asztal­hoz, a lány pedig elmeséli fel­fedezését. Azt is hozzáteszi, hogy ő képtelen összekötni az életét egy rabszolgatartóval, hiszen a szülei liberális szelle­műnek nevelték. A fiú lesütött tekintettel hallgatja végig, vé­gül csak annyit felel: - A kávé az bezzeg ízlik, ugye? A lány már-már szóra nyitná a száját, de nem tűd vitatkoz­ni. Valóban, ilyen finom kávét még nem ivott.- Talán a mosást és a taka­rítást is megcsinálnák helyet­ted, ha betanítanám őket - kockáztatja meg a párja, a lány pedig továbbra sem szól sem­mit - csak kortyolja a kávét. Néma marad aztán napokon át, éjszaka pedig - amikor párja kikecmereg az ágyból, és be­mászik a szekrénybe - befogja a fülét, hogy ne hallja az ostor­csapásokat, a jajongó rabszol­gákat. Reggel friss kávébabot önt a darálóba. Alighanem a szeme káprázik, de megannyi apró bömbölő néger csecse­mőnek látja a fekete babsze­meket. Könny reszket a szeme sarkában, ahogy bekapcsolja a gépet. Majd elsírja magát, ami­kor csontropogás hangjával te­lik meg a konyha. KOMOR ZOLTÁN Megjelent a Szabolcs- Szatmár-Beregi Szemle A férjjé vált macska „komor” története A suszter, a kovács és a... „Aki mindezt el nem hiszi, kéményseprő megkergeti!” Demeter Sándor Az emberi gondolat Óh, amit az ember gondol megmérni vajon ki fogja? Ki méri az ember mélyét? ...nem - egy végtelen s örök. Eszmét. Hiú a tudások öncsalása, hogy megfejtsék a természet csupa véglet, de az ember: végtelenség, mennyi lángészt, mennyi erőt rejthet egy maroknyi rög, s egy fakó, tar koponyában sok kor bölcseletét és békés együttlétet érhetett el? Képzeletek és vélemények kápráztató szép varázsa, s zűrzavaros ál-bölcsesség a titkot meg nem magyarázza, azt, amit az Ember gondol, a sok, nagy eszményeivel, „mely megismétlődni érett”! „Minden gondolat egy fantom, mára „puszta messzeségben". Más semmi! „Könyvet készít aszta­lán a krónikás, ő is nézi, hogy a falu mit csinál.” nyíregyháza. Egyszer régen a vándor elfáradt a járkálástól. Üresedett batyuja is, betért hát egy faluba is. Leült csend­ben egy küszöbre, onnan les­te, ki miféle. Végig nézett az utcán, nem is volt ott másik tán. A falunak volt egy tere, utca közepében lele. Oda ment ki minden jó nép, ipar­kodni betevőért. Sorra nézé mindegyiket, merre mennek, mit is tesznek. Egy helyt suszter szattyán szandált suvickolt, sietett, hisz dolga bizony sok is volt. A kocsmáros kergette a kis­macskát, mert kilopta a kon- dérból a kolbászt. Jót kaca­gott szemben rajtuk a kovács, kisujjára koppintott a kala­pács. Könyvet készít asztalán a krónikás, ő is nézi, hogy a falu mit csinál. Tojást árult egy kis teltebb asszonyka, frissen tojta a tyúkja odahaza. Puha pitét sütöget a Peti pék, pici Panna leskelődik, van-e még. Szőnyeget sző egy szép szőke ifjú lány, szerelmet szőtt, szívében egy vitéz már. Birkát etet a kis béres bú- songva, mert becsapta betyá­rul a babája. Pipájával pöfékel a poéta, prózát irkái tintapa- cás papírra. Rózsát ritkított reggel a kiskertész, Rozikájá­nak vitte a legszebbjét. Varró­tűjét öltögeti a varga, bőrmel­lényt visz vasárnap a vásárba. Széles szoknya szélét szegi a szabó, mert szűk szoknya súlyos testre nem való. Fej­szenyelet farigcsál a favágó, fenyőjéből készül a jó istálló. Fűrészporát Feri bátyám el­kérte, fütyülgetve füstöl kol­bászt télire. A fazekas fedőt formál fazékra, forró kemen­céjét fűti a fia. Csacska csacsit csalogatja a molnár:- Csoda finomat adok, csak gyere már. Itten a sort talán be is fejezném, de bádogos bütyköli az ereszt még. Átszól néki a túloldalról az ács:- Hé te komám, ily sokáig mit csinálsz? Rákezdenek egy kis parázs vitára, jókat mu­lat a falunép magába. Tarka tyúknak tollát tépi a szakács, szegény legény szűrjét szabja a takács. Jár a munka kézről kézre, jól eltelik a nap véle. Este aztán hazaérnek, mind­annyian mást mesélnek. Tovább indult a vándor is, megtellett már batyuja is. Búcsúzóul az asztalos, egy szép botot ki faragott. Aki mindezt el nem hiszi, kéményseprő megkergeti! TÖRÖKIPAPP ERZSÉBET A nap babái Miholecz Dalma 2014. február 4-én született Nyíregyházán. Édes­anyja: Málik Melinda, édesapja: Miholecz József. A nyírkátai Zsigó Márkó 2013. április 15-én született. Édesanyja: Fekete Katalin, édesapja: Zsigó József. A gacsályi Kiss Noémi 2013. június 14-én született. Édesany­ja Kissné Balázsi Mónika, édesapja Kiss Tamás. Az ibrányi Fürj Bene­dek 2013. november 7-én született. Édesanyja: Rimóczi Edina, édesapja: Fürj Sándor. A nyíregyházi Horváth Míra 2014. január 8-án született. Édesanyja: Horváth-Áncsán Noé­mi, édesapja: Horváth Gergő. A dögéi Tóth Zsely- ke 2013. december 30-án született. Édes­anyja: Tóthné Oláh Mariann, édesapja: Tóth Tibor. Küldjön nekünk babafotót Egy gyermek érkezése a legnagyobb boldogság a család életében. Arra bíztatjuk a büszke szülőket, nagyszülő­ket, küldjenek nekünk egy hagyományos vagy digitális képet az új családtagról (legfeljebb egyéves korig), mellékelve hozzá a legfontosabb információkat: a gyermek és mindkét szülő nevét, a baba születési helyét és idejét, a pontos lakcímét és telefonszámát. A beküldött fotók felkerülnek a családivilág.hu portálra is, ahol érté­kes nyereményeket hozhatnak a sza-' vázátok. Mindössze ennyit kérünk, és a gyermek képe ingyenesen megjelenik a Kelet-Magyarországban! A fotókat a kelet@inform.hu e-mail címre vagy a szerkesztőség címére (4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6.) várjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom