Kelet Magyarország, 2014. március (71. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám
2014. MÁRCIUS 17., HÉTFŐ IÍCI CT A nap témája: az új Ptk. 5 Másfél ezer paragrafus: hatályba lép az új Ptk. Aki nem készült fel, szombattól csak kapkodja a fejét az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései miatt. Budapest. A március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.), valamint az annak kapcsán született hét jelentősebb törvénymódosítás, a magyar jogrendszert alkotó 541 törvényből 228-at érint - foglalta össze egy tájékoztatón Ződi Zsolt, a jogi információk szolgáltatásával foglalkozó Opten Kft. jogi szakmai igazgatója. Az 1596 paragrafusból álló új Ptk.-ban a rendelkezések 7 százaléka változatlan, 18 százalékuk tartalmilag egyező, míg 38 százalékuk tartalma módosult a régi Ptk.-hoz képest. Ugyanakkor a rendelkezések 37 százaléka teljesen új - ismertette az adatokat a szakértő. „Legkevésbé az öröklési jog, legjobban a dologi- és a családjog változott” - tette hozzá Ződi Zsolt. Hosszútávon hat Sárközy Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti jogi tanszékének professzora a polgári törvénykönyveket a társadalmi életre hosszú távon ható alapvető törvényeknek nevezte. Példaként hozta fel a ma is hatályban lévő törvények közül a NapóHosszú távon ható, alapvető törvények lépnek hatályba. SÁRKÖZY TAMÁS Legkevésbé az öröklési, legjobban a családjog változik meg. ZŐDI ZSOLT leon által 1805-ben alkotott francia, az 1811-es osztrák és az 1900-as német polgári törvénykönyveket. Az új Ptk. része a gazdasági társaságokat szabályozó joganyag is. Erről Sárközy Tamás elmondta, hogy több érv szólt a Ptk.-ban való elhelyezés mellett, mint hogy külön törvénybe kerüljenek - a mostani helyzethez hasonlóan - a gazdasági társaságok. így össze lehetett hangolni a kapcsolódó polgári jogi joganyaggal a társasági szabályokat, viszont kívül rekedtek a nem polgári jogi előírások. „így az új szabályozás nem komplett” - tette hozzá a professzor. Pénzt a cégekbe! A kft.-k törzstőkéjének 500 ezer forintról 3 milíió forintra emeléséről pedig úgy vélekedett, hogy a mintegy 400 ezer kft. 20 százalékának a törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, ezek a cégek 2008 után alakultak, amikor az addigi 3 millióról 500 ezerre csökkentette a minimális törzstőkét a törvény. Az addig működő kft.-k 1 százaléka szállította csak le a tőkéjét 500 ezer forintra. Sárközy Tamás kifejtette: az új Ptk.-t múlt év februárban hirdették ki, és a törzstőkét 2016. március 15-éig kell megemelni, a három év elegendő idő erre. Ráadásul a nyereségből is megemelhető a törzstőke. mti A családi jogokról külön rendelkezik az új Polgári törvénykönyv FOTÓ: GETTY IMAGES Családbarát, de szigorú Újdonság, a házastárs fele Egy év, egy gyerek után lesz a párból család az új törvénykönyv szerint. Budapest. Az egyik nagy terület a családjog, amely bekerült az új Ptk-ba. Itt a legfontosabb változás az élettársi kapcsolatot érinti, amely kapcsán nagy viták voltak. Az eddigi családjogi felfogásban az élettársi kapcsolat egy szerződéses szabadságnak a része volt; két ember úgy döntött, hogy ösz- szeköti az életét, és egy közös vagyonjogi helyzetbe kerülnek. A vita abban állt, hogy vajon az élettársi kapcsolatot be kell-e emelni a családjogi kapcsolatok közé, vagy maradjon továbbra is szerződéses kapcsolat. A megoldás végül kompromisszum lett: akkor kell alkalmazni a házastársakra vonatkozó szabályokat, ha több mint egy évig van együtt egy pár és gyermek is származik a kapcsolatból. Nem változik azonban a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályrendszer. Megéri végrendelkezni A családjogi terület másik nagy változása a végrendelkezést érinti. Az állam célja az volt, hogy az egyén akaratának az autonómiáját minél kevésbé korlátozza. Ez az elv elsősorban az örökhagyónak biztosít jogokat, de az alaptörvény az öröklőt is védi - őt ugyanis csak kitagadással, ez az ehhez szükséges részletes bizonyítással lehetne megfosztani részesedésétől. Dr. Izsák Orsolya az adósság öröklésével kapcsolatban azt mondta: ilyenkor lehetőség van a hagyatéki tárgyalásban visszautasítani a hagyatékot, ebben az esetben az a magyar államra száll. A magyar állam részben örö- kóla szülő- vei együtt, DR. IZSÁK ORSOLYA >, * Dr. Izsák Orsolya ügyvéd egy rádióműsorban a következőképpen magyarázta a helyzetet: „Ha nincsen végrendelet, a törvényes rend szerint történik az öröklés. Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazó- kat és a házastársat is megilleti azonban nem utasíthatja visz- sza a hagyatékot. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a hagyatéki leltár készítésekor megnézni, hogy a tartozás mértéke nem na- gyobb-e, mint maga a vagyon. a köteles rész, amely az új Ptk szerint a törvényes örökrész egyharmada.” Ha nincsen leszármazó, a régi szabályozás szerint mindent a házastárs örökölt. A jelenlegi változások szerint a házastárs örökli azt a közös tulajdoni illetőséget, amely a lakhatást biztosítja, azon túl fele részben örököl a szülővel együtt. A túlélő házastárs csak abban az esetben örökölhet mindent, ha a szülő már nem él. Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást törölte. A jogász ezért azt javasolja, hogy aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendeletben rendelkezzen. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben. Ennek azért van jelentősége, mert a közeli hozzátartozót több esetben preferálja a jogszabály. ÉKH Az adósság örökléséről Csak a 25 évnél idősebb fogadhat örökbe Budapest. Több ponton is változnak az örökbefogadás feltételei az új Polgári törvény- könyv (Ptk.) március 15-ei életbe lépésével. O Az egyik legfontosabb módosítás a nyílt örökbefogadás szabályozását érinti. Azaz a jövőben az anya lehetőséget kap arra, hogy a gyermek hathetes koráig visszavonhassa hozzájáruló nyilatkozatát, és erre a jogára fel kell hívni a figyelmet. A szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik, vagyis ha egy szülő nagyobb gyermeket ad örökbe, akkor rá már nem vonatkozik a nyilatkozat aláírása után újabb türelmi idő. A nyilatkozat visz- szavonása csak akkor lehetséges, ha a gyermek nevelését a vér szerinti szülő vagy a gyermek más hozzátartozója vállalja. Fontos változás az is, hogy a korábbi 18 éves korhatár helyett a jövőben csak a 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet örök- befogadó, aki a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el lehet tekinteni. O Új előírás az is, hogy a jövőben nem fogadhat örökbe az, akinek gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette. A jövőben a gyermekek érdekében kötelező az örökbefogadások utánkövetése is. ékn Szigorúbb, megengedőbb fotó: ékn A szülők maguk határozhatnak Budapest. Az új Ptk. szerint - ha a szülők között nincs erre vonatkozóan vita - már nem lesz szükség gyámhatósági jóváhagyásra a gyermek tartós külföldre távozásához. Változás az is, hogy az új Ptk. a külföldön tartózkodás céljához kötötten írja elő a szülői engedélyt: „a gyermek huzamos időn át - így tanulmányok folytatása, munka- vállalás vagy más hasonló célból - önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön.” Ha a gyermek letelepedés céljából távozik külföldre, akkor a másik szülőnek kifejezetten a külföldön történő letelepedéséhez kell hozzájárulnia. „Mindez nem jelenti azt, hogy a külföldre költöző családoknak ne kellene továbbra is jelezniük a magyar hatóság felé ezen szándékukat: gyámhivatali engedélyre ugyan nem lesz szükség, de a jegyzőnél közölni kell, hogy a gyerek máshol teljesíti a tankötelezettséget”. MTI Örökbefogadások Engedélyezett örökbefogadások száma Magyarországon 949 *2012. január 1.-2012 december 1. közötti időszakra vonatkozó adatok 808 793 738 723 739 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Biztosítás rossz döntésekre Személyes vagyonukkal felelnek a cégvezetők a vezetői minőségükben hozott döntéseikért. Budapest. Az új Polgári törvénykönyv bevezetésével alapjaiban változik meg a gazdasági társaságok és egyéb jogi személyek vezető tisztségviselőinek, valamint felügyelő bizottsági tagjainak felelőssége. Míg a jelenlegi jogszabályok értelmében csak kivételes esetekben (felszámolás vagy környezetszennyezés) lehet közvetlenül kárigénnyel fellépni a kárt szenvedett harmadik személyeknek a vezetőkkel szemben, ezután a döntést hozó vezetőt is perelhetik a károsultak. Mindeddig a társaság, mintegy védő sorompóként állt a vezetői előtt, hiszen helyt állt a vezetők károkozásáért. Az új Ptk. azonban kimondja, hogy az általa, vezetői minőségében okozott kárért a vezető a társasággal egye-, temlegesen felel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövőben a vezető ellen bárki közvetlenül is felléphet, és a kárért teljes magánvagyonával felel. Felelősségbiztosítás A felső vezetők a vállalat méretétől függetlenül különösen nagy kockázattal néznek szembe, mivel az ő döntéseiknek van a legnagyobb hatása a vállalati vagyonra. Míg egy vállalat számára az akár pár száz millió forintos kártérítések is elviselhető költséget jelentenek, egy vezető számára nagy terhet jelenthet, ha ezt a saját vagyonából kell fedeznie. Az ilyen kárigény érvényesítések ellen nyújt védelmet a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása, amely a hagyományos szakmai felelősségbiztosításokkal ellentétben, a vezetői tevékenységre, és nem a szakmai tevékenységre nyújt biztosítást. A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását megköthetik azok a társaságok, akik védeni szeretnék saját vezetőiket, vagy azok a természetes személyek, akik vezető pozíciót töltenek be, és szeretnének gondoskodni személyes vagyonuk védelméről. Ráadásul a pénzügyi veszteségek megtérítésén túl, a biztosítás fedezi a jogi védekezés során felmerülő költségeket is, amelyek azokban az esetekben is jelentős költséget jelenthetnek, ha a kártérítési igény végül nem bizonyul megalapozottnak. Külföldön megszokott „A vezetők felelőssége olyan kérdés, amely valamennyi iparágban érinti a nagyobb cégeket és kis- és középvállalkozásokat egyaránt, és szinte bármilyen ügy kapcsán felmerülhet” - mondta Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. „Az egyre erősödő verseny következtében a vállalatvezetői döntések egyre összetettebb feladatot jelentenek. Egy-egy rossz döntés azonban még abban az esetben is megszülethet, ha egy cégvezető teljes mértékben vállalata érdekeit tartja szem előtt, éppen ezért nagy terhet vehet le a válláról, ha rendelkezik olyan biztosítással, amellyel a személyére irányuló kártérítési igények kivédhetőek” - foglalta össze Horváth Andrea. ÉKN Nagyobb lesz a cégvezetők anyagi felelőssége GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: KSH/MTI FOTÓ: ÉKN-ARCHlVUM
