Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-08 / 33. szám
2014. FEBRUÁR 8., SZOMBAT KELET Rejtő-válogatás, a kormányfő ajánlásával Budapest. A tervek szerint március 12-én indul útjára a Nemzeti Könyvtár 24 kötetet tartalmazó „második hulláma”, melyet nyolc neves politikus, nyolc kiemelt intézmény jelenlegi vagy egykori vezetője és nyolc egyházi méltóság ajánlása alapján állítottak össze - jelentette be Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott. Orbán Viktor miniszterelnök egy Rejtő Je- Kerényilmre fotó: mti, kovács a. nő-válogatást ajánlott. mti Az MSZP lezártnak tekinti Simon Gábor bankszámlaügyét BUDAPEST. Az MSZP lezártnak tekinti a Simon Gábor volt elnökhelyettes eltitkolt bécsi bankszámlájával kapcsolatos ügyet - közölte a párt szóvivője pénteken Budapesten. Veres Gábort a Szigetvári Viktorral, az Együtt-PM szövetség társelnökével és Molnár Csabával, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnökével más témában tartott sajtótájékoztatón kérdezték. Az eltitkolt vagyon eredetét firtató kérdésre Veres Gábor azt közölte a tájékoztatón: nem tudják honnan van a pénz. Hozzátette még azt is, hogy az MSZP csütörtökön Simon Gáborral együtt olyan döntést hozott, amely elvárható volt és példát mutat minden magyarországi pártnak arra, hogy hasonló esetben hogyan kell eljárni. Egy további kérdésre pedig hozzátette: a vagyon eredetének tisztázását az igazságszolgáltatásra bízzák. MTI Interjú Balog Zoltán miniszterrel Innen lesz pénz fejlesztésre FOTÓ: HBN 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak az adósságkompenzációból kimaradt települések. Debrecen. A megyék és megyeszékhelyek szerepe erősödhet a magyar közigazgatásban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint, miután megszabadultak adósságaiktól a települési önkormányzatok. Február végére adósságmentessé válnak az önkormányzatok. Hogyan kárpótolják azokat a településeket, amelyek nem adósodtak el az elmúlt években? balog ZOLTÁN: Valóban van az országban néhány olyan település, ahol felelősen gazdálkodtak, ennek azonban az volt az ára, hogy csak nagyon kevés, vagy pedig egyáltalán nem is jutott pénz a fejlesztésre. A legutóbbi kormányülésen döntés született arról, hogy egy 50 milliárd forintos keretet hoznak létre, amelyből pályázat révén lehet forráshoz jutni infrastrukturális fejlesztésekre. E települések szempontjait is figyelembe fogjuk venni a következő uniós pénzügyi ciklus forrásainak elosztásakor. Azzal, hogy adósságmentessé válnak a települések, megerősödhet a megyeszékhelyek régióközponti szerepe? balog ZOLTÁN: Azt szeretnénk, ha a következő uniós fejlesztési ciklusban a felhasználható források hatékonyan hasznosulnának. Ezért lesznek a megyék és megyei jogú városok a tervezés és a kivitelezés központjai egyaránt. A programban a megyeszékhelyekre jut majd a településekkel történő egyeztetés szerepe. így juthatnak el a lehívható források a vidéki kis- és középvállalatokhoz. A helyi gazdasági társaságok erősödéséhez munkaerőre is szükség van, mégis mind több szakmában mutatkozik szakemberhiány. Nem üthet ez vissza? BALOG ZOLTÁN: Azért, hogy ezt megelőzzük, létrehoztuk a duális szakképzési rendszert, amelyben olyan gyakorlati képzést kapnak a fiatalok különböző munkahelyeken, Balog Zoltán amelyek piacképes tudással vértezik fel őket. Miután állami fenntartásba kerültek az intézmények, nagyobb lehetőségünk van arra, hogy meghatározzuk, milyen képzést kell indítanunk. Kidolgoztunk továbbá egy olyan ösztöndíj programot, amely azokat támogatja, akik valamilyen hiányszakmát választanak. A felsőoktatásban pedig az osztatlan tanárképzésben részt vevő hallgatók pályázhatnak a Klebelsberg-ösztöndíjra. hbn Devizaárfolyam (2014.02.07.) Pénznem árfolyam változás Euró 308,46 +0,66 USA dollár 227,33-0,23 Svájci frank 252,17 +0,50 Angol font 371,46 +0,61 Román lej 68,78-0,19 ' Ukrán hrivnya 26,51 +0,58 Horvát kuna 40,32 +0,11 Lengyel zloty 73,67 +0,15 ti) http://www.boon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB „Ne írja alá az államfő!” A paksi erőmű ügye - Orbán Viktor: rossz üzletet nem kötök... Budapest. A miniszterelnök szerint Magyarország emberemlékezet óta nem kötött olyan kedvező pénzügyi egyezséget, mint a paksi erőmű bővítéséhez biztosítandó orosz államközi hitel. Orbán Viktor a szegedma.hu portálon pénteken megjelent interjúban megerősítette: az új blokkok megindításával 13 százalékkal csökkenhet majd az áram ára. A tervezett paksi bővítéssel összefüggő hír az is, hogy a bírósághoz fordul Szél Bernadett, az LMP társelnöke azért, hogy a kormányzat adja ki számára a paksi erőmű bővítéséről kötött szerződéseket - jelentette be a politikus pénteki győri sajtótájékoztatóján. A beadvány már készül - jelezte, hozzátéve, levélben fordult Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterhez, arra kérve a tárcavezetőt, hogy nyújtson neki betekintési lehetőséget a szerződésbe. Emlékeztetett arra: képviselőként joga van a minősített adatok megismeréséhez is. Fáklyás tüntetést szervez a Sándor-palota elé hétfőre a baloldali összefogás, hogy arra kérje Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a paksi erőmű bővítéséről kötött megállapodást jóváhagyó törvényt. Bajnai Gordon az Együtt-PM szövetség vezetője közölte, a tüntetést azért szervezik, hogy „a köztársasági elnök úr az aláírásával ne szentesítsen egy olyan parlamenti döntést, amely a nemzet érdekeivel ellentétes”. MTI „Lökés” 150 ezer fiatal állásához Kétszáz milliárd forint segíti a fiatalok elhelyezkedését 2014 és 2020 között. BUDAPEST. A 2014-2020 közötti európai uniós költségvetési időszakban Magyarország a foglalkoztatási célokra rendelkezésére álló 600 milliárd forint egyharmadát a 15-24 éves fiatalok munkaerő-piaci helyzetének javítására szeretné fordítani, és ezzel mintegy 150 ezer fiatal munkába állását segíti majd - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára pénteken Budapesten. Szabad Európa Vitanapok Czomba Sándor a Szabad Európa Vitanapok keretében, az ifjúsági munkahelyekről tartott pénteki, budapesti konferencián hangsúlyozta: az Európai Unió által indított Ifjúsági Garancia program 2014 és 2020 között elsősorban a hátrányos térségekben élő fiatalok elhelyezkedését segíti. Magyarország számára a 7 éves időszakra 15 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami mellé hazai forrást is tesznek. Őry Csaba néppárti európai parlamenti képviselő elmondta: a 28 tagállam számára 6 milliárd euró áll rendelkezésre az Ifjúsági Garancia Program keretében, és ezt az összeget a 7 éves időszak első részében lehet felhasználni, „lökésre” van ugyanis szükség, hogy meginduljon a fiatalok foglalkoztatása. Kiemelte: az utóbbi években a foglalkoztatás területén elért magyar eredmények követendő példát jelentenek a többi uniós ország számára is. mti Czomba Sándor fotó:ékn Vendégkommentár Dr. Szoboszlai Katalin Ablak egy emberibb világra Télen több szó esik a hajléktalanokról, a kihűléses halálesetekről, a szálláshelyek kihasználtságáról, a krízisautó életmentő munkájáról, mint az év többi évszakában. A hajléktalanokat nem csak télen vesszük észre, végtére is a szemünk előtt élik életüket. Mint ahogyan a szociális munkások is minden nap felkeresik a nélkülözőket, segítenek a bajban lévőknek. Az ember életében szokásosnak tekintett, közmegegyezésen alapuló normák, viselkedések veszítenek fontosságukból, amikor hiányukkal szembesülünk. Belegondoltunk-e már e veszteség következményébe? A lakásban élés mai kultúrája évszázadok alatt alakult ki. A lakás a magánélet szervezésének tere, ahol az intim kapcsolatok kiteljesednek, ahol az ember gondoskodik magáról és szeretteiről. Hasonlóan több évszázadnyi idő kellett a fertőzések, betegség elleni védelemhez, a folyóvizes tisztálkodáshoz, az évszaknak megfelelő váltás ruha viseléséhez, az egészséges táplálkozáshoz. Ezek a civilizációs normák gyorsan megváltoznak az otthonvesztéssel. Az emberek alkalmazkodása a hiányok tartóssá válásával rögzül a megváltozott körülményekhez. A nyomorban kiszolgáltatott emberek segítésének eszközei sokat változtak. A szegényekről alamizsnaosztásban kimerülő gondoskodástól számottevően eltávolodva a 20. század a szociális jogok kiteljesedésének és az állami felelősségen alapuló jóléti politikák időszaka volt. A szegénység mellett új típusú problémák alakultak ki, melyek a családok működéséhez, a gyerekek fejlődéséhez, a munka világához, a mentális egészséghez, az időskorhoz, az életesélyek alakuláshoz kapcsolódnak. Az állam felelőssége ezeknek a társadalom minden rétegét érintő problémáknak a kezelésében vitathatatlan. Kizárólag az állam képes olyan elosztási rendszert működtetni, ahol a befizetett adók és járulékok újraelosztásával azok is részesülnek a megtermelt javakból, akik a gyermek- és időskor, egészségkárosodás, munkanélküliség, hajléktalanság következtében átmenetileg vagy tartósan nem képesek aktív szerepet vállalni a gazdaságban. A szociális munkásokra úgy is tekinthetünk, mint az állam kinyújtott kezére. A szociális munkások képesek belépni az élet belső tereibe, közel kerülni a családokhoz és segíteni a változást. Mindezen kompetenciákra felsőfokú képzésben és a gyakorlatban készülnek fel a mai szociális munkások éppúgy, mint elődeik tették. A szociális munka szakmává válása a szociális és emberi jogok fejlődésével egy időben történt a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve. Szociális munkások a világ minden táján dolgoznak, ők az emberi jogok elkötelezett képviselői, a tolerancia szószólói, a kirekesztés helyett a befogadás szorgalmazói, diszkriminációtól, hátrányos megkülönböztetéstől mentes közösségek építői, az emberek életminőségének javítói. Ők azok, akik felismerik a szociális problémákat, elemzik ezek összetevőit, a szükséglethiányokra szolgáltatással válaszolnak, a szociálpolitika eszközeinek és a szociális munka módszereinek felhasználásával cselekednek, erőforrásokat aktivizálnak, segítenek a nélkülözőknek, hozzájárulnak az emberek szubjektív jól létének javulásához. A szociális munkások képzése a társadalomtudományi területhez tartozik. A társadalomtudományi diploma értéke olyan készségek elsajátításában is mérhető, melyek a felhasználóknak a szociális munkán kívül más területeken is előnyöket jelentenek. A BBC News egyik cikkébén foglalkozott a társadalomtudományi diplomákkal. A hírportál újságírója szerint a társadalomtudományi területen szerzett szakképzettség a legjobb esélyeket jelenti a munka világában. A hallgatók a képzés során olyan készségeket sajátítanak el, melyek jól használhatók emberekhez kapcsolható munkakörökben, éppen ezért bizonyos munkavállalói képességek ezeknél a diplomásoknál felértékelődnek. Ide tartozik a kommunikáció, a kutató, elemző és szervező készség. Néhány éve hallgatói utánkövetéses vizsgálatban munkáltatókat kérdeztünk meg arról, melyek azok a tudások, melyeket leginkább értékelnek a Nyíregyházán végzett szociális munkásokban. Az első hat helyre sorrendben a következők kerültek: reális gondolkodás, gyakorlati jártasság, eredményközpontú szemlélet, szervezőképesség, nagy munkabírás, problémaelemző képesség. Egybecsengeni látszik a brit és a nyíregyházi eredmény. Mindazoknak, akik sokrétűen felhasználható tudásokat szeretnének, e mellett a humán segítő szakmák iránt érdeklődnek, figyelmükbe ajánlom a szociálismunkás-kép- zést a továbbtanulás időszakában. Ez a szakma ablak egy emberibb világra, ahol tenni lehet a közösségért, az esély- egyenlőségért, az integrációért. A szerző szociális munkás, a Debreceni Egyetem Egészség- ügyi Kar tanszékvezetője és a Periféria Egyesület elnöke A szociális munkásokra úgy is tekinthetünk, mint az állam kinyújtott kezére.
