Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-04 / 29. szám
2014. FEBRUÁR 4., KEDD KELET Fulladunk, amikor leszáll a füstköd Rendkívül egészségkárosító hatású a nagyvárosi szmog fotó: ádám János A fűtés, a közlekedés, az ipar és a geográfiai adottságok rontják a levegőt. ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG. Miskolcon és Nyíregyházán túllépte a szálló por (PMlO) koncentrációja a tájékoztatási küszöbértéket, ezért hétfőn mindkét városban elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a szélmentes idő és a helyenként előforduló ködképződés miatt további romlás várható. Miskolc polgármestere, Kriza Ákos arra kéri a miskolciakat, hogy lehetőleg ne személyautóval, hanem villamossal, autóbusszal utazzanak, és lehetőség szerint mérsékeljék a szilárd (szén, fa) és olajtüzelésű fűtőberendezések használatát, kerüljék a porképződéssel járó tevékenységek végzését. Az avar és kerti hulladékok égetése is tilos. Nyíregyházán a meteorológiai előrejelzések szerint a levegőminőségben számottevő javulás csak csütörtöktől várható - közölte a város önkormányzatának sajtóreferense; hozzátéve, hogy az önkormányzat azt kéri a lakosságtól, hogy lehetőség szerint ne használják a személyautókat Fullasztó A világ legszmogosabb városai: Bejing (Kína), Újdelhi (India), Santiago (Chile), Mexikóváros (Mexikó), Ulánbátor (Mongólia), Kairó (Egyiptom), Chongqing (Kína), Guangzhau (Kína). Hongkong, Kabul (Afganisztán)- főként a dízelüzeműeket -, utazzanak tömegközlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalogoljanak, fűtésnél pedig a szilárd tüzelés helyett a gázt részesítsék előnyben. Megül a völgyben Nem egyedi eset, hogy az országban szinte csak a Sajó völgyében alakul ki szmog, és ha tartósan ködös az idő, akkor akár napokig is megmarad a szennyezett levegő. Az okok után kutatva kerestük meg a környezet-egészségügyi intézetet, ahol Páldy Anna főigazgató-helyettes válaszolt kérdéseinkre. Mint fogalmazott, a Sajó völgye a geográfiai adottságok miatt nehezen szellőzik át. Itt a lakossági fa- és egyéb tüzelőanyagok elégetése miA szmogot csak akkor kerülhetjük el, ha nem tartózkodunk a veszélyes nagyvárosokban. Mivel ez a legtöbbünknek kivitelezhetetlen, maximum csökkenteni tudjuk az ártalmakat. Ne nyissunk ablakot, és ne sétáljunk a késő délutáni óráktól, mivel ilyenkor a legmagasabb a szennyezőanyagok koncentrációja. Nehéz fizikai att nagy a szállópor-kibocsá- tás, amihez hozzájárul még a közlekedési eredetű kibomunkát, sportolást se erre az időszakra tegyünk, a forgalomban kerékpározni pedig szigorúan tilos, mivel a megerőltetéstől háromszor-négy- szer annyi szennyezett levegőt szívunk be, mintha csak sétálnánk. Krónikus légúti betegségekkel küzdők, csecsemők és kisgyermekek, illetve az idősek, ha tehetik, ne menjenek a szabadba. si helyzetek során nehezen hígul, keveredik a levegő, a szűk völgyekben „megül” az alacsony felhőzet alatt a magas szállópor-szennyezett- ségű levegő, emiatt magas a PMlO koncentráció. Megtudtuk azt is, ha napsütéses, szeles az idő, akkor a levegő keveredik, hígul a légszennyezés. A szmoghelyzetet gyorsan meg tudja változtatni egy kiadós eső, vagy ha feltámad a szél. Forduljanak orvoshoz! A szakember hasznos tanácsokkal is szolgált: ha a levegő minősége elérte az egészségtelen vagy a veszélyes fokozatot, akkor a gyermekek, idősek, asztmában és egyéb légzőszervi, illetve keringési betegségben szenvedők kerüljék a szabadban való tartózkodást, és ott ne végezzenek aktív testmozgást! Fokozottan tartsák be az orvos gyógyszerszedésre vonatkozó utasításait! Panasz esetén feltétlenül forduljanak orvoshoz! Az egészséges emberek is keveset tartózkodjanak a szabadban és kerüljék a szabadban hosszabb ideig tartó fizikai munkát, sporttevékenységet! Budapest a szmoglista élén Átlagosan 19 ezer haláleset lenne megelőzhető és 22 hónappal nőne a várható élettartam, ha a nagy, európai városok - köztük Budapest - csökkentené a légszennyezettséget, derül ki egy uniós kutatásból. A szakemberek két éve 25 európai városban vizsgálták az egészségkárosító hatásokat és az ezzel kapcsolatos költségeket. Az Egészségügyi Világszervezet szállópor-koncentrációra vonatkozó ajánlásának egyedül Stockholm felelt meg. A magyar fővárost viszont csak Bukarest tudta megelőzni a leszennyezettebb városok kellemetlen versenyében. A kutatás másik lényegi pontja, hogy számszerűsítette a lég- szennyezés a közlekedési csomópontok közelsége, illetve a légúti és keringési megbetegedések kapcsolatát. A becslések szerint a gyermekkori asztmás megbetegedések átlagosan 15-30 százaléka a forgalmas utak közelségéhez köthető. ém-he csátás is. Különleges időjáráNe vegyünk levegőt? Londonra hajaz a szmog Londoni típusú téli füstköd Miskolcon. Ha takarítanák a síkta- lanító szert, már jobb lenne. MISKOLC. Azt gondolnánk, miután csökkent a város ipari légszennyezettsége, a levegő minősége javult. Sajnos nem, mert jóval több autó van forgalomban és a lakossági fűtési szokások is átalakultak. Bent reked a völgyben Mindezt F. Nagy Zsuzsanna, az Ökológiai Intézet munkatársa mondta el lapunknak. Azt is, hogy jelenleg londoni típusú téli füstköd van a város felett, amelyet - legfőképp - a lakossági fűtés és a közlekedés okoz, és persze a szélcsendes idő is, mert bereked a völgybe a szennyezett levegő. „Jóval több autó rója az utakat, mint évekkel ezelőtt; a kipufogógáz, az aszfaltkopás, fékek mellett, gondot okozhat az is, hogy a síktalanító szerek nincsenek felszedve. Száraz időben ezek felverődnek és szennyezik a levegőt. Nagy segítség lenne - elsősorban a Búza téren -, ha ezeket takarítanák, vagy, - persze hőmérséklettől függően -, locsolnák” - tudtuk meg. A lakossági fűtés kapcsán F. Nagy Zsuzsanna elmondta: sokan álltak át fatüzelésre, korszerű berendezésekre azonban nem volt pénzük. A környezetvédelmi szakember szerint ez sem kedvez ä város levegőjének. Arról is beszélt, hogy ilyen időben jó lenne, ha többen Jóval több autó rója az utakat, mint évekkel ezelőtt. F. NAGY ZSUZSANNA letennék az autót, gyalog, vagy tömegközlekedéssel járnának. „Annak, hogy nem bírunk autó nélkül élni, ez a rossz levegő a következménye” - fogalmazott. A porrongy a „bűnös”? Korábban - szmogriadók esetén - arra is figyelmeztették a lakosságot például, hogy ne rázza ki a porrongyot. F. Nagy Zsuzsanna szerint ez komolytalan óvintézkedés, hiszen semmiképpen nem ez okozza a problémát. ÉM-NSZR A por, mint tényező- A szálló por még a legkisebb meny- nyiségben is káros, a koncentráció megemelkedése után pedig fokozottan izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőbe kerülve gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér al- vadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Gyakoribbak az asztma- és a krónikus légcsőhurut-fellángolások, nő a szív-érrendszeri megbetegedések száma, és ha a veszélyesnek minősített kategóriát is eléri a koncentráció, az egyéb halálokok miatti halálozás is növekedhet.- A levegő szállópor-tartalma hosszú távon a várható élettartam jelentős csökkenését idézi elő, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. A levegőszeny- nyezés káros hatásai leginkább a 14 év alatti gyermekeknél jelentkeznek. Nyáron az ózon és a PMlO (a kis szemcseátmérőjű por) koncentrációjának emelkedése, télen pedig magasabb kén-dioxid- és a PMlO-tartalom megemelkedése okoz nagyobb számban asztmás rohamokat. Megkérdeztük: Hogyan védekezik a szmog ellen? BARTA ERIKA: Semmit RÁDAI HENRIETTA: ZAGYVA MOLNÁR nem tudok tenni el- Kevesebbet vagyok a ZSOLT: Sokan semmit lene szabadban sem tesznek diCTiWlBiBra* mm WJM SZÁMFIRE ESZTER: KOVÁCS FERENCNÉ: HERCZEGH JÓZSEF Semmit, nem értesü- Ritkábban jövök a EDE: Nem veszem túl lök róla városba komolyan „Semmi különöset nem teszek ellene, bár mivel egy faluban élek, érzem, menynyivel rosszabb a városi levegő” - válaszolta Barta Erika. Rádai Henrietta hasonlóképp gondolkodik, mint mondta: nem kell túl komolyan venni a szmogriadókat. „A legtöbb, amit tehetünk, hogy kevesebb időt töltünk ilyenkor a szabadban” - véli. Zagyva Molnár Zsolt nem örül, ha megemelkedik a szállópor koncentrációja, mert leggyakrabban gyalog vagy kerékpárral jár. „Tartok tőle, az emberek nagy része nem tesz semmit azért, hogy javuljanak a mérési eredmények, amelyeket ráadásul ellenőrizni sem tudunk” - fejtette ki véleményét. „Ritkán tévézek, rádiózok, ezért nem igazán jutnak el hozzám a szmognövekedésről szóló jelentések” - nyilatkozta Számfire Eszter, aki legfeljebb valamivel kevesebbszer menne utcára, ha értesülne a levegő minőségének romlásáról. Herczegh József Ede nem tulajdonít nagy jelentőséget a szmog hazánkban tapasztalható mértékének. Kovács Ferenc- né számára köhögési ingert okoz a rossz levegő, a buszmegállók közelében különösen, de védekezni ellene nem igazán tud. A közlekedés a fő légszennyező FOTÓ: ÉM-ARCHÍVUM Nem a homok, hanem egy hidegpárna a vétkes A nyírségi homok legfeljebb szeles időben jelenthet problémát. NYÍREGYHÁZA. „A szálló por (PMlO) légköri koncentrációjának 24 órás átlagértéke Nyíregyházán a Széna téri mérőállomáson, egymást követő két napon túllépte a riasztási küszöbértéket (100 mikrogramm/m3), ezért a városvezetés arra kéri a lakosságot, hogy a légszeny- nyezettség további romlását megelőzendő kerüljék a személygépjárművek (főként dízelüzeműek) használatát, lehetőség szerint utazzanak tömegközlekedéssel, valamint a fűtésnél (amennyiben mód van rá) a szilárd tüzelés helyett a gáztüzelést részesítsék előnyben.” Régóta tartja magát a lakosság körében az a városi legenda, hogy a légköri szeny- nyezettség okozója nem más mint a tény, hogy a szabolcsi megyeszékhely homokos talajra épült. Amit kipufognak „Ez az ok csak részben lehet magyarázat, a fő probléma forrása egyáltalán nem ez. A „ludas” legfőképpen az ilyenkor kialakult, úgynevezett hidegpárna, amely nem engedi a meleg levegőt felszállni, így a szennyezett légréteg megreked. Ehhez jönnek még az olajvagy szilárd tüzeléssel működtetett fűtési rendszerek és a közlekedés, azaz a kipufogógáz. A nyírségi homok azért sem lehet a fő ok, mert az szeles időben jelentene gondot, a szálló por túlzott koncentrációja pedig, mint most is, szélcsendben jelentkezik” - tájékoztatta lapunkat Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidé- ki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. ÉKN
