Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-24 / 46. szám
2014. FEBRUÁR 24, HÉTFŐ KELET Üzenet Fibiné Deme Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: Ha elszomorodom, ha tehetetlennek érzem magam, ha pillanatnyilag úgy érzem, hogy semmi nem lesz jobb, de akkor sem veszíthetem el azt, arpi életben tart: a reményt! PAULO COELHO A nap előfizetője Tamás Tiborné NYÍREGYHÁZA. Tamás Tiborné 25 éve előfizetője a Kelet-Ma- gyarországnak. Három nagylánya van. - Jó a kézbesítőnk, még soha nem hiányzott a postaládánkból a lap. Korán kelő ember vagyok, így a napot az újsággal kezdem. Minden érdekel, megnézem az olvasói leveleket, de még a hirdetéseket is.- A horoszkópot és a viccet is átböngészem, valamint a főzési tanácsokat kedvelem nagyon. Különleges hobbink nincs, én a férjem munkájába segítek be, ő a Dunapack-nál dolgozik. Köszönjük az ajánA győztesek csapata fotó: iskola dékcsomagot, további jó munkát kívánunk a szerkesztőség minden dolgozójának! - búcsúzott olvasónk. km Látni- és innivalókban nem volt hiány! fotó: olvasónktól A jó bornak is kell a cégér! Olvasóink íiják A szívünkben örökké élni fog! Dr. Loós Tibor főorvos úr emlékére írom e sorokat. Búcsúzunk az orvostól, aki nemcsak gyógyított, hanem tanított és nevelt is az orvosi példamutatásával. Magam és elhunyt szüleim nevében is búcsúzom tőle, mert szinte az egész családunk vele dolgozott. Édesanyám a kezdetektől (1955 tavaszától 1961-ig mint segédápolónő), én 1955. január 16-ától 1956. augusztus 16-áig. Orvos melletti adminisztrátorként feladatom volt a rendelő előkészítése, a vizsgálatokon való részvétel, a betegek kórtörténetének megírása diktálás után, részvétel a viziteken stb. Az itt szerzett gyakorlat segített az orvosi egyetemi felvételimben, így 1956 őszétől 1962-ig a DOTE orvostanhallgatója voltam. Egész pályámon végigkísért a főorvos úr mellett szerzett tapasztalat, mind szakmailag, mind emberileg kimagasló személy volt ő! Minden igyekezetével segítette kis betegei gyógyulását. Főleg a tbc-s agyhártyagyulladás gyógyításában ért el kiváló eredményeket. Egyik éjjel, amikor rosszabbodott egy gyermek állapota, a kis beteg elkezdett hangosan imádkozni. Megható volt, ahogyan az osztály ügyeletes dolgozói (köztük édesanyám és én is) mind együtt imádkoztunk a gyermek életéért. A gyermek reggelre jobban lett, az agyhártyagyulladás szövődmény nélkül gyógyult. A főorvos úr osztályán nem ez volt az egyetlen csodás gyógyulás. Nagyon sokan szerették, tisztelték, sok szülő köszönHangulatos borversenyt rendezett a Nyírbátori Határőr Igazgatóság Nyugdíjas Egyesülete nemrégiben Ha- rascsák György tagtársunk kitűnő előkészítő és szervező munkájának hála. A borosgazdák fehér-, vörös-, vegyes- és gyümölcsbor kategóriákban mérettek meg. Amíg a Horváth Róbert, Szabó Győző és Dóka Fehette neki a gyermeke életét, egészségét. Édesapám is dolgozott az intézetében 1961- től 1963-ig. Az egész családom nevében köszönöm mindazt a szépet, jót és hasznosat, amit a betegek gyógyításában dr. Loós Tibor főorvos úrtól kaptunk. Emléke mindannyiunk szívében örökké élni fog. DR. LOVAS TERÉZIA, NYUGDÍJAS ORVOS renc összetételű szakértő zsűri tisztaság, szín, illat és összbenyomás szempontok alapján értékelt, a versenyzők és a nézősereg nívós programokat láthatott, hallhatott. Gyenes Józsefné a szőlőtermelés és borászat- hazai történetét mutatta be, Vincze István azt ecsetelte, milyen sokfajta bort állít elő a szürke-barát és a leányKerekesszékkel Nyíregyházán, az autóbusz megállókban nem egyszerű feljutni a buszokra kerekesszékkel, mert hiányzik a rámpa, amelyen önállóan felhajthatnánk. A mély fekvésű Solaris buszokon a középső ajtónál levő rámpát tudom használni, mivel egyedül közlekedek, néha a gépkoka a „házasítás” sajátságos formáinak eredményeként. A közönség is értékelte és pontozta a borokat. Megtekintettük Harascsák György szőlészeti és borászati kiállítását. Végül Gyarmati Ferenc (fehér), Szakács Antalné (vörös, gyümölcs), és Harascsák György (vegyes) „szőlőlévé” nyerte a borversenyt. VINCZE ISTVÁN csivezető segítségévre van szükségem. Előfordul, hogy azt hallom az autóvezetőktől: ez az utolsó alkalom, járjak „kézi erővel”, mert legközelebb nem segítenek. Ilyen megjegyzést a babakocsival közlekedő kismamák nem kapnak. Úgy gondolom, a súlyosan fogyatékosok segítése emberi „kötelesség”! NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Új köntösben a megyei prózamondó verseny NYÍREGYHÁZA. Új „köntösben”, Szivárvány Megyei Prózamondó Verseny címmel rendezte meg immár negyedik alkalommal az egykori „Móra prózamohdót” a Kazinczy Ferenc Tagintézmény, két korcsoportban. A 3-4. évfolyamon rendkívüli előadásával Rácz Ádám Bence (Szabó Lőrinc Tagintézmény) végzett az élen, Tóth Panna (Bem József Általános Iskola) második, Opálka Levente (Árpád Vezér Általános Iskola) harmadik lett. Az 1-2. korcsoport helyezettéi: 1. Krómer Attila (Herman Ottó Tagintézmény) és Róka Boglárka (Zelk Zoltán Tagintézmény), 2. Grexa Beatrix (Kodály Zoltán Általános Iskola), 3. Nagy Zsófia Gitta (Arany János Általános Iskola) és Szögyényi Benedek (Kodály Zoltán Általános Iskola). A résztvevők oklevelet, a győztesek könyvjutalmat kaptak. SIPEKI VIKTÓRIA <§> Kisütötték, mi legyen a farsangi öltözet Farsangra készülődnek a rozsréti iskolában a 4. osztályosok. Az anyukák ízletes fánkot sütöttek a gyerekeknek. Evés közben dőlt el, milyen jelmezben lépnek majd fel a farsangi mulatságon a diákok. fotó: Bornemisza lajosné A megérdemelt nyugdíj nem állami kegy Felháborító érzéketlenség a kiszolgáltatott, megalázó helyzetben lévő emberek lenézése, lekezelése. Nyírbátor. Napjainkban újra felélénkültek a viták, ötletelések a nyugdíj jelenét és jövőjét illető kérdésekben. Legyen, ne legyen, milyen legyen: kirovó-elosztó, állami vagy önkéntes befizetésen alapuló vegyes rendszerű, netán kizárólag önkéntes meg- takarításos önellátási forma? Én kizárólag az államilag szervezett, az úgynevezett kötelező nyugdíjjal kívánok foglalkozni, amely több mint száz éves, eredményes múlttal rendelkezik. Nem adomány, szerzett jog! Szeretném, ha világos lenne mindenki számára: az alanyi jogosultságon alapuló nyugdíj nem állami kegy, nem alamizsna, nem állami adomány, hanem olyan szerzett jog, amelyre az adott személy szolgálati idővel és a kötelező járulékfizetéssel (munkáltatói és munkavállalói), normák által szabályozottan jogosultságot szerzett. A legutóbbi közvéleménykutatási eredmények ismeretében a magyar lakosság túlnyomó többsége (mintegy 80 százalék) az államtól várja a nyugdíja biztosítását, a fennmaradó 20 százalék pedig más megoldásokban látja a jogosultak ellátását. Természetesen helye és módja lehet emellett az ön- gondoskodás, a nyugdíj-takarékosság különböző formáinak is, de amit fontosnak A mindenkori hatalom teljesítse a feladatát, a f ~ J kötelességét! S {j DR. BIHARI KÁROLY 4 S#PL tartok: a társadalombiztosítás megszervezése az állam kiemelt feladata. így volt és így kell legyen ez nálunk is! A feladatai között kell, hogy szerepeljen (egyebek között) a befizetett járulékokkal (a jó gazda gondosságával) való felelős gazdálkodás, a kivételes ellátásokkal, a biztosításban töltött idővel és járulékfizetéssel nem harmonizáló nagyvonalú gyakorlat, „jótékonykodás” megszüntetése. Több mint cinizmus A „potyautasok”, a jogosulatlanul ellátásban részesülők kiszűrése is fontos a nyugdíj- biztosítás rendszeréből. Ezen személyeknek, rászorultság alapján, a szociális ellátás egyéb formáit kell biztosítani. Polgártársaink tekintélyes része (sajnos) jóformán rendszeres és biztos jövedelem hiányában, tartós megélhetési gondokkal küzd, máról holnapra, nyomorúságosán tengeti életét. A másik számottevő rész, a rendszeres munkából élők tábora, akiknek a megszerzett jövedelme (a minimálbér vagy még annyi sem egy hónapban) nagyon kevés, ebből a napi szerény megélhetést sem tudják megoldani. Az ilyen körülmények között élő - embertársainkat nyugdíj-előtakarékosságra, magán-megtakarításra és egyéb jövőbeni tartalékolásra ösztönözni, erre inspirálni, egyáltalán erről beszélni nekik, több mint cinizmus! Akiknek feladata, tegyenek róla, hogy a kiszámítható rend, a tisztesség, a normális emberhez méltó élet és megélhetés biztonsága megkérdőjelezhetetlenül fontos és elérendő legyen! A mindenkori hatalom pedig ennek érdekében - az erre rendelt szervezetei útján - teljesítse maradéktalanul nagy és nemes feladatait, kötelességeit! DR. BIHARI KÁROLY .A Vendégsorok Angyal Sándor Van, aki megússza Helyesnek tartottam, amikor az elmúlt években szigorítottak a büntető törvénykönyv (Btk) szabályain, és paragrafusba foglalták, hogy már pár száz forintos lopásért is előállíthatják a tettest. Miközben azt ígérték a legutóbb hatalomba jutottak, hogy két hét alatt rendet tesznek az országban, évek után most csak azt halljuk, hogy sok az erőszak, nőttön nő a vagyon elleni támadás, hetente vernek agyon részeg férjek feleséget, élettársat, vérbe fagyva hagynak a lakásukban idős, meggyilkolt embereket a betörők. Ámde azt is tapasztaljuk, hogy hibádzik a jogegyenlőség, mert a példás büntetések az aljas, emberhez méltatlan cselekedetek után olykor elmaradnak, vagy nem egyformán szabatnak ki. íme: nagy öles betűkkel újságolta a héten az egyik lap, hogy „megúszta a whiskylopást” a törvénnyel már nem először ütköző színészüdvöskénk, aki hajnalban tért be részegen egy forgalmas szórakoztató klubba Pesten. Pénz nem lévén a zsebében, felosont az emeletre, ahol megragadott egy üveg whiskyt, néhány energiaitalt, de mindezt megörökítette az éjjellátó kamera, és a művészkének kitették a szűrét az ajtón. Ámde - bizonyára tekintettel az illető művész mivoltára - a tulajdonos nem adta rendőrkézre a tolvajt, mert a fizetség.nélkül elemeit ital értéke nem haladta meg az ötvenezer forintot, ráadásul vissza is tették a helyére. Mármost emlékszünk néhányan arra a hajléktalan férfira, aki 11 év börtönt kapott, mert paplant lopott, és mert visszaeső bűnöző volt. Volt, akit egy üveg pálinkáért tartóztattak le, idős dunántúli ember, akit három szem krumpli miatt hurcoltak meg, vagy mást egy Túró Rudi ellopásáért vittek az őrszobára. Nemrég azért tettek zárkába egy 35 éves férfit, mert a falujuk külterületén lehullott faágakat gyűjtögette tüzelőnek. Eközben naponta érkeznek a hírek egyes képviselők gyanús tíz- és százmillióiról, s arról: bár megérdemelnék, nem zárják őket vasajtó mögé. Hiába, no, még él a régi nóta: az egyiknek sikerül, a másiknak nem... sandor.angyal@inform.hu Hiába, no, még él a régi nóta: az egyiknek sikerül, a másiknak nem...