Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-24 / 46. szám

2014. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ KELET 53% 74% A legutóbbi parlamenti választáson a részvétéi aránya Albánia Ausztria Bulgária Csehország Dánia Franciaország Izland Nagy-Britannia Magyarország Németország [^* Portugália T Románia Q Svédország Szlovákia _____________________ GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: INTERNET Válaszúton: első választó lehet belőle Mi a demokrácia alapja? Ez! választás. Eddig az olasz vá­lasztásokban volt érdekelt, mostantól magyar szavazó is lehet belőle.- Évekkel ezelőtt költöztem Nyíregyházára, ezt megelő­zően Firenzében éltem. Ide köt mára minden: a lakásom, a családom és nem utolsó­sorban a munkám. Jól érzem magam Magyarországon, sze­retem az embereket és engem is elsőre befogadtak a városla­kók. Visszajárok néha napján még Olaszországba, ekkor tudok találkozni a családtag­jaimmal és ha időm engedi, megmártózom a tengerben is. Az aktuális olasz politikai helyzetet és a választási idő­szakokat is rendszeresen nyomon követem Magyaror­szágról. Ha szavazni szeret­nék, ezt már Budapestről is megtehetem. Nem kell haza­utaznom, mert az olasz nagy- követségen lehetőségem van voksolni a hazai pártok vala­melyikére, emellett pedig a munkámban sem hátráltat, mert nem kell messzire utaz­nom. Jelenleg azonban dön­téshelyzet előtt állok, mert a magyar állampolgárság fel­vétele sem kizárt. Ebben az esetben pedig már az itteni politikai életben és a szava­zásokon is véleményezhet­nék - nyilatkozta Paolo Lia, az egyik nyíregyházi pizzéria olasz tulajdonosa. ékn-sa Paolo Lia FOTÓ: RACSKÓ TIBOR Sok tényező befolyá­solhatja, mennyien is vesznek részt egy par­lamenti választáson. választás. Úgy tartják, hogy a demokrácia egyik mérőfoka a különböző szavazásokon - a parlamenti és a helyhatósági választásokon - való részvéte­li arány. Sőt, úgy is mondhat­nánk, hogy a választás, illetve a választás lehetőségével élni, ez a demokrácia alapja. Igen magas arány E szempontból nem meglepő, hogy Svédországban (87 szá­zalék), Portugáliában (77 szá­zalék), Nagy-Britanniában (75 százalék), vagy Ausztriában (74 százalék) a legutóbbi parla­menti választáson viszonylag kiemelkedő arányban vettek részt a szavazásra jogosultak. A sorban meg nem említett Izland (88 százalékos részvé­tel) pedig egyenesen csúcs­tartó, amelyet a szakértők a viszonylag zárt közösségnek, a történelmi hagyományoknak tudnak be és annak, hogy a gazdasági válság az első között érte el a szigetországot, amely komoly intézkedéseket vetett be a kilábolás érdekében. A választópolgárok pedig komo­lyan vették abbéli kötelezett­ségüket, hogy a választáson is véleményt nyilvánítsanak. A középkelet-európai tér­ségben a rendszerváltás utáni első választások idején magas részvételi arányt produkáltak egyes országok, köztük Ma­gyarország is. Mára ez kissé visszaesett, hiszen Albánia 53 százalékos, Csehország 58 százalékos, Szlovákia népe 59 százalékos aktivitást pro­dukált, Magyarország már magasabbat (64 százalékost), Románia pedig 73 százaléko­sat. Mindebben persze köz­rejátszik az adott ország po­litikai, gazdasági állapota és a politikai erők mozgósítási aktivitása. Ösztönzés a szavazásra Az államok különféle intéz­kedéseket alkalmazhatnak, amivel az állampolgáraikat ösztönözhetik a szavazásra. Egyrészt olyan eszközökről van szó, amelyek pusztán arra ösztökélnek, hogy a választók részt vegyenek, erre való haj­landóságuk növekedjen. A részvételnövelő lehetősé­gek sorában az egyébként na­gyon ritka kötelező szavazás mellett a nemzeti parlamen­tek olyan rendelkezéseket hoznak, amelyek a szava­zásra bátorítanak. Ilyen a választások munkaszüneti napon tartása, távollevő sza­vazat leadása például postai úton, személyesen lakóhe­lyüktől eltérő helyen találha­tó szavazóhelyiségben vagy e-mailben, illetve telefonon. Az utóbbi kettő kivételével nálunk is érvényben vannak ezek a rendelkezések. A választási részvételt több államban, így például Belgi­umban, Luxemburgban, Cip­ruson és Ausztráliában is kö­telezően előírják, és így tettek korábban Görögországban is. A szankciórendszer viszont eltérő: van, ahol közérdekű munkát, máshol jelképes vagy - például Cipruson - na­gyobb pénzbüntetést szab­nak ki azokra, akik mégsem voksolnak. Egy- és kátforduló Sokszor nemcsak az a szán­dék, hogy egyszerűen növe­kedjen a részvétel, hanem az is, hogy egy bizonyos mérté­ket elérjen, ami egy demok­Magyarorszagon korábban az egyéni választókerületek­ben mindkét fordulónak volt érvényességi feltétele. 1990- ben például 5 választókerü­letben nem lett érvényes az első forduló. Az 1998-as választásokon ratikus államban, elvárható. Ilyen lehet az érvényességi küszöbök előírása, amely ha­zánkban is gyakorlatban volt. Az sem mellékes tényező, hogy egy- vagy kétfordulós a választás (mint ismeretes, a törvényi változások révén idén már egyfordulós lesz április 6-án a magyarországi hazai parlamenti választás - a szerk.). A kétfordulós rend­szerben az érvényességi kü­szöbök is hatással lehetnek a megjelenésre. Oroszország­ban, Szerbiában és Monteneg­róban a választás érvénytelen, ha a népesség nagyon kis része adta le a szavazatát. ém-szb több egyéni választókerü­letben, területi választóke­rületben is az első forduló érvénytelen volt. 2002-ben a magas fokú aktivitás miatt, 2006-ban és 2010-ben is se­hol sem volt érvénytelen az első forduló. Volt itt is érvénytelen Jegyet váltott, szavazott Spanyol tanárokat kérdeztünk, fontosnak tartják-e, hogy voksol­janak hazájukban. választás. Választásra készü­lődünk, s tudjuk, jó lenne, ha minél többen elmennénk sza­vazni. De hogyan látják ezt a kérdést az itt élő külföldiek? Erre voltunk kíváncsiak, így Spanyolországból érkezett nyelvtanárokkal beszélget­tünk. Mindketten a Herman Ottó Gimnáziumban tanítanak (kéttannyelvű spanyol képzés folyik az iskolában), mindket­ten spanyol állampolgárok. Maria Lucia Barcia Garcia a teljesen kezdő szintről kez­di tanítani a gimnazistákat spanyolra, German Bernardo matematika tanár, a Herman spanyolosai idegen nyelven tanulják a matekot. Maria Lucia Barcia Garda fotók: ki Luciától megtudjuk, Spa­nyolországban két és fél évvel ezelőtt voltak választások, ő akkor már Miskolcon tanított: négy éve érkezett. Ez utóbbi választás után egyébként kormányváltás történt, magyarázta nekünk Lucia. Fölényesen nyert a konzervatív néppárt a szo­cialistákkal szemben, mint a tanárnő mondta, teljesen megváltozott azóta az élet az országban. Online tájékozódik Akkor is fontosnak tartotta, hogy szavazzon, olyannyira, hogy vonatjegyet váltott, és elutazott Budapestre, hogy személyesen adhassa le vok- sát a nagykövetségen. Haza ugyanis nem kellett utaznia, elég volt a nagykövetségre mennie, sőt, akár postai úton is szavazhatott volna. German Bernardo S hogy miért volt fontos számára, hogy voksoljon?- Nagyon sok országban nincs mód arra, hogy az em­berek beleszólhassanak a politika alakulásába. Nekünk van lehetőségünk, akkor él­jünk is vele - vallja Lucia. Kérdeztük, honnan tudta, hogy kire kell szavaznia. Meg­jegyezte, hiába él külföldön, nagyon is érdeklik az otthon történtek. A választások előtt a nagykövetség tájékoztatta a legfontosabb történésekről a szavazókat, de ő maga is folyamatosan igyekszik tájé­kozódni.- Spanyol nyelvű lapok nincsenek Miskolcon, de on­line el tudom érni a híreket - mondta. Nem zárkózik el Kollégája, German Bernardo négy éve él Miskolcon. Mint lapunknak mondta, ő nem volt választani, nem tartotta fontosnak.- Úgy érzem, egyik párt olyan mint a másik, úgy gon­dolom, nem sokat változott a világ azzal sem, hogy kor­mányváltás történt - magya­rázta. De azért azt is mondta, lehet, hogy a következő alka­lommal szavazni fog, ha indo­koltnak látja, nem zárkózik el előle. German megjegyezte még azt is, otthon nincs mun­kalehetőség, sok a problé­ma. Miskolcot viszont na­gyon szereti. ém-hm Darko Pavlovics fotó: balmazkezi.hu Németországban a fiatalok is érdeklődnek a politika iránt. választás. Változó mérték­ben követik az anyaországi politikai történéseket a la­punk által megkérdezett, Haj- dú-Biharban élő külföldiek. Tavasszal Szerbiában is Magyarországhoz hasonlóan tavasszal (március 16-án) ren­deznek választásokat Szerbi­ában is.- Tényleg' sokat fejlődött Szerbia az elmúlt években, hogy mást ne mondjak, meg­kezdődtek az unióval a csat­lakozási tárgyalások, és egyre több a külföldi befektető is - sorolta Darko Pavlovics, a Kö­nig Trade Balmazújváros férfi kézilabdacsapatának játékosa. A 33 éves átlövő 17 éves korá­ban költözött Magyarország­ra. - Részleteiben régóta nem Magyar Róbert fotó: ékn követem a hazai politikai tör­ténéseket, a más jellegű híre­ket viszont szívesen olvasom. Azt azonban tudom, hogy nálunk vidéken is fontos a vá­lasztásokon való részvétel - je­gyezte meg a kézilabdázó, aki pályafutása után hazánkban kíván letelepedni. A kiadónknál, az Inform Médiánál dolgozó Magyar Róbert - aki egy éve települt át Nagyváradról Debrecenbe - azt mondta, ő elsősorban a román politika magyar sze­replőire figyel, Bihar megyei hírportálokon tájékozódik. Eddig két ízben szavazott Ro­mániában, ahol kétkamarás a parlament, amely képviselő­házból és szenátusból áll.- A legnagyobb magyar párt, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség jelenleg ellen­zékben politizál, így kevéssé tudja a magyarság érdekeit érvényesíteni - emelte ki, ami­Daniel Gratkowski FOTÓ: MAGÁN ARCH. hez hozzátette: immár több magyar párt is szerepel a poli­tikai palettán, ami lényegében megosztja a magyarságot. Németországban viszont alig fél éve tartottak szövetsé­gi választásokat, amely után nagykoalíció alakult. - Nem tudtam szavazni szeptember 22-én, mivel éppen Spanyol- országban voltam. Én szíve­sebben adom le személyesen a voksom, mint levélben, hiszen így akár az utolsó pil­lanatban is meghozhatom a végső döntést - magyarázta a Rajna-vidékről származó Dániel Gratkowski, aki a Deb­receni Egyetem vendéghall­gatója. A fiatalember az internetről tájékozódik a hazai hírekről, a politikáról azonban nem ol­vas túlságosan sokat. Ennek ellenére ő és a barátai is fon­tosnak tartják a politikai véle­ménynyilvánítást. ÉKN A kevéssé fontos hazai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom