Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-12 / 36. szám

2014. FEBRUÁR 12., SZERDA MZ pH tM|«S LlaSM 9i KELET lü Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék fotó: ékn Tavaly 386 ezer tonna szőlő termett idehaza Magyarországon a megművelt szőlőterü­let nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt. nyíregyháza. Magyarorszá­gon a múlt évben mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüre­teltek le, ami a korábbi éveké­nél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlag­termés - mondta Frittmann János, a Kunsági borvidéket képviselő borász. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke az ágazat tavalyi teljesítmé­nyét a szakmai szervezet hát­térbeszélgetésén részletezte. Elmondta: a 2013-ban leszü­retelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült. Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 száza­léka rozé-, 28,5 százaléka pe­dig vörösbor. A magyar bor­export évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több mint 500 ezer j hektolitert tesz ki. Az alelnök elmondta: Ma­gyarországon a megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt, a 22 magyar borvidék közül a legnagyobb területtel, mint­egy 20 ezer hektárral a Kun­ság rendelkezik, a két legki­sebb pedig a Nagy-Somlói és a Móri mintegy 500 hektáros területtel. Magyarországon 2010-2013 között a szőlőte­rület 13,87 százalékát, 8858 hektárt telepítettek újra. Az országban a fehérszőlő ará­nya 67, a kékszőlőé 33 száza­lék. KM Kvlzmegfejtés Melyik településen található a Tisza Kálmán által épített Tisza-kastély ? b) Kocsord 8,5 milliárd forintra nő a sertés állatjóléti támogatás keretössze­ge az idén - jelentette be Czerván György. NYÍREGYHÁZA. A Vidékfejlesz­tési Minisztérium agrárgaz­daságért felelős államtitkára szerint a sertés állatjóléti tá­mogatásra 2010-ben mindösz- sze 6 milliárd forint volt fel­használható. Ezt a szaktárca az aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben, 2012- ben 20 százalékkal, 7,2 milli­árd forintra emelte. Czerván György hozzáfűz­te: a minisztérium a 2014-es költségvetés tárgyalásakor si­keresen képviselte álláspont­ját, ennek eredményeként vált lehetővé, hogy a sertés állat­jóléti támogatásra fordítható keretösszeg ismételten, 8,5 milliárd forintra emelkedjen. Minisztériumi erőfeszítés Sikerként könyvelhető el az is, hogy a minisztérium erő­feszítéseinek köszönhetően az Európai Bizottság engedé­lyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018 december végéig törté­nő fenntartását - mondta az államtitkár. Czerván György kiemelte: a sertés állatjóléti támogatás megemelése lehe­tővé teszi az idei támogatási Engedélyez­ték a támoga­tás 2018 vé­géig történő fenntartását. CZERVÁN GYÖRGY igények teljes mértékű kifi­zetését. Tájékoztatott arról is, hogy az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett. Ez évre az agrár­tárca a keretösszeget 7,5 milli­árd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. Az államtitkár felhívta a fi­gyelmet, hogy az állattartó­telepek korszerűsítését támogató, az unió által társfi­nanszírozott pályázatot több alkalommal is meghirdette a szaktárca. 2012-ben 73 milliárd forint összértékű támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, a múlt évben 35 milliárd forint volt a keretösszeg erre a pályá­zati jogcímre - közölte. Em­lékeztetett arra, hogy a múlt évben a minisztérium meg­állapodást kötött a Mangali­catenyésztők Országos Egye­sületével. Ennek keretében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből mint­egy 110 millió forinttal támo­gatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését itt­hon és külföldön, továbbá a mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programjá­nak kidolgozását. Ezekre a cé­lokra az idén is hasonló nagy­ságrendű összeget biztosít a szaktárca az egyesület számá­ra. KM Dupláznák az állományt Czerván György hangsúlyoz­ta, hogy ezek az intézkedések - ahogyan az élő és félsertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése is - a ser­tésstratégia céljainak megva­lósítását szolgálják, azt, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nő­jön. Az államtitkár kiemelte: a szaktárca bizonyos támoga­tási formákon keresztül segíti a mangalicatartókat a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának te­nyésztésben. Az agrártárca 2014-ig közel 400 millió fo­rinttal támogatott 118 manga­licatartót az Európai Mező- gazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. A támogatásból az állattartótelepeket is korszerűsíthetik ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Emelkedik a támogatás Gyarapodott a talaj nedvességkészlete A hőmérséklet alakulása február első dekádjában Lassú, de jelentős eny­hülés jellemezte február első dekádjának időjá­rását térségünkben. szabolcs-szatmár-bereg. Na­gyobb mennyiségű csapadék nem hullott, de a hó olvadása nyomán folytatódott a talajok nedvességkészletének feltöl- tődése. Kifejezetten télies, éjjel erősen fagyos, nappal azon­ban kevéssel fagypont feletti hőmérsékletű idővel indult február hónapunk. A korábbi havazások összetömörödött, jeges hótakarója a nappali ol­vadás ellenére még kitartott, így a kevésbé felhős napokon hajnalonként mélyre süllyedt a hőmérő higanyszála. Harmadika és ötödiké kö­zött nem egy helyen a -15 °C-ot is elérte a hőmérséklet, a leghi­degebbet, -15,9 fokot Mérken regisztráltuk. Igen nagy, 15-20 fokot meghaladó mértékű hő- ingás jellemezte az időszakot, hiszen a fagyos éjszaka után a déli órákra +4-+6 fokig is felmelegedett a levegő. Ez el­sősorban a fás szárú növénye­inket károsíthatta, a hasonló körülmények könnyen elői­dézhetik a kéreg felrepedését. Az időszak további részében az éjszakai fagyok gyengültek, a nappali felmelegedés mérté­ke pedig megközelítette, sőt sokfelé elérte a +10 °C-ot. Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye területén 1-5 mm-t megha­ladó csapadékmennyiség alig fordult elő. Csupán Ra- kamaz-Nyírtelek körzetében mértünk 5-8 mm csapadékot, másutt a vékonyabb-vasta- gabb hóréteg teljes olvadása jelentett számottevő vízbevé­teli forrást talajaink számára. A talajok nedvességkészlete így területi átlagban mintegy 15-25 mm-rel gyarapodott ösz- szességében a dekád során. Mivel a talaj felső, 5 cm-es szelvényének hőmérséklete végig 0 fok körül, kissé afelett alakult, a leszivárgást fagyos réteg nem akadályozta. Az l m mélységű talajszelvényben mérhető vízhiány nagysága át­lagosan 60-100 mm-re tehető, így a vegetáció beindulásáig még további nagy mennyi­ségű csapadékra van szükség. DE-AGTC KLÍMAKÖZPONT Fejlesztés és létszám- bővítés a Coloplastnál Nyírbátor. A gyógyászati segédeszközöket gyártó Co- loplast Hungary Kft. több mint 1,5 milliárd forintból ru­ház be nyírbátori gyártóbázi­sán, a részben európai uniós támogatású fejlesztésnek kö­szönhetően nőhet a cég mun­kavállalóinak száma - közölte a dán érdekeltségű társaság az MTI-vel. A sztomaterápiás eszközö­ket, katétereket és modern kötszereket gyártó társaság 391,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv pályá­zatán. A 1,5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően ötven új munkahely jött létre. A Coloplast a pályázati projekt keretében új termékek gyár­tásához szükséges gyártóbe­rendezések beszerzésével és egy korszerű, tisztateres ellá­tórendszer kiépítésével bővíti nyírbátori gyártóbázisát. A program befejezését követő­en exportpiacokra gyártanak majd gyógyászati segédesz­közöket. A Coloplast A/S 1957-ben Dániában alakult, tevékeny­ségét sztomaterápiás esz­közök gyártásával kezdte. Termékeit elsősorban kór­házakban, szakrendelőkben és egyéb egészségügyi in­tézményekben alkalmazzák. A Coloplastnak világszerte több mint 8 ezer dolgozó­ja van. A Magyarországon 2001 óta jelenlévő cég Ta­tabányán és Nyírbátorban rendelkezik gyártóegy­séggel, itt körülbelül 2200 munkavállalót foglalkoztat. A társaság senior alelnöke tavaly szeptemberben jelen­tette be, hogy egy összesen 21 milliárd forint értékű gyártó­kapacitás-bővítés keretében a következő években több mint hétszázzal növelik a munka- vállalók számát. A nyilvános cégadatok sze­rint a Coloplast Hungary Kft. 2012-ben 56 milliárd forintot meghaladó árbevétel mellett 3 milliárd 21 millió forintos adózott eredményt ért el. MTI A támogatásra az Alföld 724 településéről lehet pályázni illusztráció:ékn Újabb forrás jut tanyafejlesztésre Az idei programra tanya­gazdák igényelhetnek támogatást. Budapest. Február 7-én reggel 8 órától pályázható a már ne­gyedik alkalommal meghir­detett Tanyafejlesztési Prog­ram biztosította támogatás. Az idén tanyagazdák igé­nyelhetnek támogatást ta­nyagazdaságuk fejlesztésére, továbbá tanyai lakosok va­lósíthatják meg tanyai lakó­épületük villamosítását. A támogatásra az Alföld 724 te­lepüléséről lehet pályázni. Az intézet honlapján A pályázatokat február 7-étől forráskimerülésig, de legké­sőbb március 10-éig nyílik lehetőség benyújtani elekt­ronikus pályázati adatlapon a Nemzeti Agrárszaktanácsadá- si, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) honlapján. A Vidékfejlesztési Minisz­térium által először 2011-ben meghirdetett, teljes egé­szében nemzeti forrásból finanszírozott, egyszerű el­járásrenddel működő Tanya­fejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt térségi komplex vidékfejlesz­tési projektje. Eddjgi három­éves működése során össze­sen 963 pályázat részesült pozitív támogatási döntés­ben, amelyek részére össze sen 5,8 milliárd forintnyi tá­mogatást sikerült megítélni. A legújabb pályázat keretösz- szege 300 millió forint. A pá­lyázati felhívások elérhetők a www.nakvi.hu honlapon is. KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom