Kelet Magyarország, 2014. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-12 / 36. szám
2014. FEBRUÁR 12., SZERDA MZ pH tM|«S LlaSM 9i KELET lü Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék fotó: ékn Tavaly 386 ezer tonna szőlő termett idehaza Magyarországon a megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt. nyíregyháza. Magyarországon a múlt évben mintegy 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek le, ami a korábbi évekénél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlagtermés - mondta Frittmann János, a Kunsági borvidéket képviselő borász. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke az ágazat tavalyi teljesítményét a szakmai szervezet háttérbeszélgetésén részletezte. Elmondta: a 2013-ban leszüretelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült. Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor. A magyar borexport évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több mint 500 ezer j hektolitert tesz ki. Az alelnök elmondta: Magyarországon a megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt, a 22 magyar borvidék közül a legnagyobb területtel, mintegy 20 ezer hektárral a Kunság rendelkezik, a két legkisebb pedig a Nagy-Somlói és a Móri mintegy 500 hektáros területtel. Magyarországon 2010-2013 között a szőlőterület 13,87 százalékát, 8858 hektárt telepítettek újra. Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék. KM Kvlzmegfejtés Melyik településen található a Tisza Kálmán által épített Tisza-kastély ? b) Kocsord 8,5 milliárd forintra nő a sertés állatjóléti támogatás keretösszege az idén - jelentette be Czerván György. NYÍREGYHÁZA. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint a sertés állatjóléti támogatásra 2010-ben mindösz- sze 6 milliárd forint volt felhasználható. Ezt a szaktárca az aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben, 2012- ben 20 százalékkal, 7,2 milliárd forintra emelte. Czerván György hozzáfűzte: a minisztérium a 2014-es költségvetés tárgyalásakor sikeresen képviselte álláspontját, ennek eredményeként vált lehetővé, hogy a sertés állatjóléti támogatásra fordítható keretösszeg ismételten, 8,5 milliárd forintra emelkedjen. Minisztériumi erőfeszítés Sikerként könyvelhető el az is, hogy a minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Bizottság engedélyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018 december végéig történő fenntartását - mondta az államtitkár. Czerván György kiemelte: a sertés állatjóléti támogatás megemelése lehetővé teszi az idei támogatási Engedélyezték a támogatás 2018 végéig történő fenntartását. CZERVÁN GYÖRGY igények teljes mértékű kifizetését. Tájékoztatott arról is, hogy az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett. Ez évre az agrártárca a keretösszeget 7,5 milliárd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy az állattartótelepek korszerűsítését támogató, az unió által társfinanszírozott pályázatot több alkalommal is meghirdette a szaktárca. 2012-ben 73 milliárd forint összértékű támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, a múlt évben 35 milliárd forint volt a keretösszeg erre a pályázati jogcímre - közölte. Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben a minisztérium megállapodást kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. Ennek keretében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből mintegy 110 millió forinttal támogatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését itthon és külföldön, továbbá a mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programjának kidolgozását. Ezekre a célokra az idén is hasonló nagyságrendű összeget biztosít a szaktárca az egyesület számára. KM Dupláznák az állományt Czerván György hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések - ahogyan az élő és félsertés általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése is - a sertésstratégia céljainak megvalósítását szolgálják, azt, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nőjön. Az államtitkár kiemelte: a szaktárca bizonyos támogatási formákon keresztül segíti a mangalicatartókat a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben. Az agrártárca 2014-ig közel 400 millió forinttal támogatott 118 mangalicatartót az Európai Mező- gazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. A támogatásból az állattartótelepeket is korszerűsíthetik ILLUSZTRÁCIÓ: ÉKN Emelkedik a támogatás Gyarapodott a talaj nedvességkészlete A hőmérséklet alakulása február első dekádjában Lassú, de jelentős enyhülés jellemezte február első dekádjának időjárását térségünkben. szabolcs-szatmár-bereg. Nagyobb mennyiségű csapadék nem hullott, de a hó olvadása nyomán folytatódott a talajok nedvességkészletének feltöl- tődése. Kifejezetten télies, éjjel erősen fagyos, nappal azonban kevéssel fagypont feletti hőmérsékletű idővel indult február hónapunk. A korábbi havazások összetömörödött, jeges hótakarója a nappali olvadás ellenére még kitartott, így a kevésbé felhős napokon hajnalonként mélyre süllyedt a hőmérő higanyszála. Harmadika és ötödiké között nem egy helyen a -15 °C-ot is elérte a hőmérséklet, a leghidegebbet, -15,9 fokot Mérken regisztráltuk. Igen nagy, 15-20 fokot meghaladó mértékű hő- ingás jellemezte az időszakot, hiszen a fagyos éjszaka után a déli órákra +4-+6 fokig is felmelegedett a levegő. Ez elsősorban a fás szárú növényeinket károsíthatta, a hasonló körülmények könnyen előidézhetik a kéreg felrepedését. Az időszak további részében az éjszakai fagyok gyengültek, a nappali felmelegedés mértéke pedig megközelítette, sőt sokfelé elérte a +10 °C-ot. Hajdú-Bihar és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye területén 1-5 mm-t meghaladó csapadékmennyiség alig fordult elő. Csupán Ra- kamaz-Nyírtelek körzetében mértünk 5-8 mm csapadékot, másutt a vékonyabb-vasta- gabb hóréteg teljes olvadása jelentett számottevő vízbevételi forrást talajaink számára. A talajok nedvességkészlete így területi átlagban mintegy 15-25 mm-rel gyarapodott ösz- szességében a dekád során. Mivel a talaj felső, 5 cm-es szelvényének hőmérséklete végig 0 fok körül, kissé afelett alakult, a leszivárgást fagyos réteg nem akadályozta. Az l m mélységű talajszelvényben mérhető vízhiány nagysága átlagosan 60-100 mm-re tehető, így a vegetáció beindulásáig még további nagy mennyiségű csapadékra van szükség. DE-AGTC KLÍMAKÖZPONT Fejlesztés és létszám- bővítés a Coloplastnál Nyírbátor. A gyógyászati segédeszközöket gyártó Co- loplast Hungary Kft. több mint 1,5 milliárd forintból ruház be nyírbátori gyártóbázisán, a részben európai uniós támogatású fejlesztésnek köszönhetően nőhet a cég munkavállalóinak száma - közölte a dán érdekeltségű társaság az MTI-vel. A sztomaterápiás eszközöket, katétereket és modern kötszereket gyártó társaság 391,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv pályázatán. A 1,5 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően ötven új munkahely jött létre. A Coloplast a pályázati projekt keretében új termékek gyártásához szükséges gyártóberendezések beszerzésével és egy korszerű, tisztateres ellátórendszer kiépítésével bővíti nyírbátori gyártóbázisát. A program befejezését követően exportpiacokra gyártanak majd gyógyászati segédeszközöket. A Coloplast A/S 1957-ben Dániában alakult, tevékenységét sztomaterápiás eszközök gyártásával kezdte. Termékeit elsősorban kórházakban, szakrendelőkben és egyéb egészségügyi intézményekben alkalmazzák. A Coloplastnak világszerte több mint 8 ezer dolgozója van. A Magyarországon 2001 óta jelenlévő cég Tatabányán és Nyírbátorban rendelkezik gyártóegységgel, itt körülbelül 2200 munkavállalót foglalkoztat. A társaság senior alelnöke tavaly szeptemberben jelentette be, hogy egy összesen 21 milliárd forint értékű gyártókapacitás-bővítés keretében a következő években több mint hétszázzal növelik a munka- vállalók számát. A nyilvános cégadatok szerint a Coloplast Hungary Kft. 2012-ben 56 milliárd forintot meghaladó árbevétel mellett 3 milliárd 21 millió forintos adózott eredményt ért el. MTI A támogatásra az Alföld 724 településéről lehet pályázni illusztráció:ékn Újabb forrás jut tanyafejlesztésre Az idei programra tanyagazdák igényelhetnek támogatást. Budapest. Február 7-én reggel 8 órától pályázható a már negyedik alkalommal meghirdetett Tanyafejlesztési Program biztosította támogatás. Az idén tanyagazdák igényelhetnek támogatást tanyagazdaságuk fejlesztésére, továbbá tanyai lakosok valósíthatják meg tanyai lakóépületük villamosítását. A támogatásra az Alföld 724 településéről lehet pályázni. Az intézet honlapján A pályázatokat február 7-étől forráskimerülésig, de legkésőbb március 10-éig nyílik lehetőség benyújtani elektronikus pályázati adatlapon a Nemzeti Agrárszaktanácsadá- si, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) honlapján. A Vidékfejlesztési Minisztérium által először 2011-ben meghirdetett, teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott, egyszerű eljárásrenddel működő Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt térségi komplex vidékfejlesztési projektje. Eddjgi hároméves működése során összesen 963 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben, amelyek részére össze sen 5,8 milliárd forintnyi támogatást sikerült megítélni. A legújabb pályázat keretösz- szege 300 millió forint. A pályázati felhívások elérhetők a www.nakvi.hu honlapon is. KM