Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-30 / 25. szám
2014. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Dr. Bakti Csaba KELET 5Si#. . 4^;- V“ . "SS»4 '•* « FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM *- —.fess«-' Interjú Dr. Bakti Csabával, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetőjével Helyszínelés válságövezetben Beszélgető partner Nyéki Zsolt Túszként is megkell őrizni az emberi méltóságot, az emberi tartást, mert ez tiszteletet ébreszt. Polgári válságövezetben átértékeli az ember a rend és nyugalom fogalmát - ezt erősítik meg azok a tapasztalatok, amelyekkel az elmúlt évben tért vissza a Sínai-félszigetről dr. Bakti Csaba, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának vezetője. Hogyan került az arab-izraeli konfliktus ütköző zónájába? DR. BAKTI CSABA: A Többnem- zetiségű Erők és Megfigyelők, a Multinational Force and Observers (MFO) kötelékében 2012 márciusában kezdtem meg a kiküldetést. A Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központjában működő Közép-Európai Rendőr Akadémia elvégzése közben szereztem tudomást a külszolgálati lehetőségekről. A Sínai-félszigetre vezető út tűnt elérhetőnek - a szakmai tapasztalatok bővítése mellett volt ebben némi kíváncsiság, kalandvágy, az angol nyelvtudásomat is tudtam fejleszteni. Bizonyára nem mehet akárki egy olyan övezetbe, ahol gyakran dördülnek el a fegyverek. DR. BAKTI CSABA: Az állományil- letékes parancsnok szakmai támogatásával és engedélyével benyújtott pályázatot többlépcsős kiválasztás követte. Először az angol nyelvtudást és a szakmai kritériumokat mérték fel, aki itt megfelelt, annak egy hosszú képzés és felkészítés következett, mely fizikai és pszichikai felméréstől, lövészeti gyakorlatról, valamint számos szakmai, pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálatról szólt. Sokan estek ki ezen a rostán. Hogyan csöppentünk mi, magyarok a közel-keleti válság egyik gócpontjába? DR. BAKTI CSABA: Az MFO az arab-izraeli háborút lezáró Camp David-i békeszerződés betartását ellenőrzi. (A szerződést 1979-ben az USA elnöke, Jimmy Carter közvetítésével írta alá Anwar Szadat egyiptomi elnök, valamint Menachem Begin izraeli miniszterelnök, a szerk.). Ez a béke nem született meg könnyen és ma is sérülékeny: az egyiptomi elnök 1981-ben merénylet áldozata lett, és néhány arab ország jogi értelemben még mindig háborúban áll Izraellel. Az MFO 1982-től van jelen megfigyelőként, a Magyar Honvédség nemzetközi kötelezettségeként 1995 óta teljesítünk katonai rendész szolgálatot a Sínai-félszigeten. A 42 fős magyar kontingensből 16 rendőr, 26 embert pedig a honvédség biztosít. Mindig egy honvéd alezredes a parancsnok, és egy rendőr őrnagy a helyettese. Ezt a megbízást nyertem én el 2013 márciusáig. Mi a magyar kontingens feladata? dr. BAKTI CSABA: Katonai rendész egységként vagyunk jelen, ezért is tart igényt a Magyar Honvédség a rendőrök közreműködésére, s kérte fel a Belügyminisztériumot, hogy biztosítsa a nyomozati és egyéb munkában közreműködő szakembereket. A táborokon belül és az MFO megfigyelőpontjain közrendvédelmi és bűnügyi feladatokat látunk el, hatáskörünk kiterjed az MFO szolgálatteljesítőkre és az objektumokon dolgozókra. Ez egy fegyveres szolgálat? DR. BAKTI CSABA: Igen, mert a biztonsági helyzet nem kedvező. A Sínai-félsziget Egyiptom elhagyatott régiója, a helyi lakosságot zömmel beduin közösségek teszik ki, ezek egy része az izraeli oldalra kerülve elszigeteltségben él. Az egyiptomi oldalon sem élveztek túl nagy elismertséget Mubarak elnöksége idején, nyugodtan beszélhetünk elnyomott társadalmi rétegről, rengetegen kerültek közülük börtönbe politikai fogolyként. Szélsőséges módon lázadtak már a volt elnök regnálása alatt is: nyugati turistákat támadtak meg, több tragikus, halálos áldozatot követelő esemény elkövetését vállalták ők, illetve szélsőséges muzulmánok. A 20ll-es arab tavasz idején gyakorlatilag az összes rendőrt elűzték a félszigetről. Ezt a zűrzavaros politikai helyzetet aztán a köztörvényes bűnözők is kihasználják, ezért a tábor területét szigorú biztonsági előírások betartásával hagyhattuk el. Volt része éles helyzetben? DR. BAKTI CSABA: Ott mindig van a levegőben valami, de 2012 szeptemberében történt egy incidens, amelynek a világsajtó is nagy figyelmet szentelt. Megtámadták az MFO északi táborát, tűz alá vették az őrtornyokat, kézigránátokat dobtak a táborra, és csak az egyiptomi hadsereg közbelépésével sikerült visszaszorítani a támadókat. Ezt követően a hadsereg kíséretében, konvojokban közlekedhettünk a félsziget északi részén. Mégis ahogy mi visszatértünk tavaly március végén, néhány nap múlva egy magyar MFO rendőrt is elraboltak, de szerencsére pár óra elteltével szabadon engedték. Tudja, miként élte meg a kollégája a túszejtést? DR. BAKTI CSABA: Bátran viselte a megpróbáltatásokat. Nem bántak vele durván, nem voltak erőszakosak, csak követnie kellett, amit mondanak. Olyan korábban is előfordult már, hogy megállították az egyik buszunkat, olykor az utasokat is leszállították, de kiabálás, hangoskodás után végül mindenki ment a maga útjára. Most viszont fegyverrel jelezték neki, hogy üljön be az autójukba, ekkor tudatosult benne, hogy ez most több ennél. Elmondják Önöknek, miként viselkedjenek túszejtésnél? DR. BAKTI CSABA: Természetesen erre is kitér a felkészítés. Együttműködőnek kell mutatkozni, ügyelni kell a testbeszédre, kerülni kell a vitát, követni kell, amit mondanak, de nem szabad megalázkodni. Az engedelmesség mellett is meg kell őrizni az emberi méltóságot, a tartást, a tekintélyt. Ezzel meg lehet akadályozni, hogy elfajuljon a helyzet. Hogyan látja: a helyi lakosság eltérő szimpátiával viseltetik a nemzetközi erők iránt, aszerint, hogy milyen nemzetiségűek? dr. bakti CSABA: Ez valóban bír némi jelentőséggel. A tábor megtámadását is a Mohamed prófétát gyalázó amerikai film váltotta ki, amely az egész arab világban felháborodást keltett. Ekkor kimondottan az amerikai kontingensre irányult az agresszió, és több alkalommal is érkezett jelzés, hogy az USA csapatai iránt erősebb a lakosság elutasítása. Önnek mi jelentette a legnagyobb kihívásokat? dr. bakti CSABA: A munkavégzés körülményei a szélsőséges időjárás miatt - napokig tartó homokviharok, gyakori 40 C fok feletti hőmérséklet - nem voltak éppen ideálisak. Emellett higgadt és gyors döntésekre sokszor volt szükség, például akkor, amikor a határ mentén csempészeket füleltek le az egyiptomi határőrök, az eljárást pedig nekünk kellett lefolytatni. A közlekedési balesetek kivizsgálása is hozzánk tartozott, ilyenkor a helyszínen kötelező volt a lövedékálló mellény, sisak, gépkarabély, oldalfegyver viselése. Egyszer az egyik konvojunk elsodort egy helybéli nőt, a járművek megálltak, hogy megnézzék, mit segítsenek, de pillanatok alatt tekintélyes tömeg verődött össze és fenyegető helyzet alakult ki. A konvoj parancsnoka, egy fiji tiszt ezért - helyesen - kiadta a parancsot a helyszín elhagyására. Az egyiptomi összekötők bevonásával a magyar rendőri egység ment vissza a helyszínre kivizsgálni az esetet. Ez nem lehet könnyű egy ellenséges közegben. DR. BAKTI CSABA: Szót tudtunk érteni. Odajöttek hozzám, mint helyszíni parancsnokhoz és mondták: fizessünk kártérítést. Akkor már tudtuk, hogy a nőnek nem volt komoly a sérülése. Elmondtam, hogy a szervezetünk nem ilyen módon rendezi a kártérítést, forduljanak az egyiptomi összekötőkhöz. Egyébként a békességre törekvés, a helyiekkel való toleráns bánásmód jellemzi az MFO hozzáállását. Fegyvert használhattak volna? dr. BAKTI CSABA: Végső esetben igen, de erre nem került sor. Mindig kerültük a konfliktushelyzetet. Milyen az élet a táborban? DR. BAKTI CSABA: Mint egy kisvárosban: van mozi, konditerem, úszómedence, teniszpálya. Utóbbin sok időt töltöttem el, egy amerikai pilótával és egy cseh összekötővel vivtam nagy csatákat. Emellett egyéb szervezett programokra is sor került. A kanadaiak például egy neves rockegyüttest hívtak meg, az amerikaiak NFL focicsapatuk, a Miami Dolphins pompom lányait hozták el, akik fergeteges bemutatót tartottak. A magyarok nem rukkoltak elő valamivel? dr. BAKTI CSABA: Dehogynem! Gulyáspartikat rendeztünk: hatalmas üstben főztük, és mindenkinek ízlett. Alkoholt csak szigorú szabályok betartásával fogyaszthattunk, de amikor augusztus 20-án a magyar nemzeti napon fogadást adtunk, jóféle pálinkát is kínáltunk, osztatlan sikerrel. Minket is meghívtak más nemzetek ünnepére, fogadására, melyen illett megjelenni. Ez jó alkalmat teremtett az ismerkedésre, és Magyar- ország bemutatására is. Folytatás? Újabb küldetés? DR. bakti CSABA: Azt vallom: soha ne mondd, hogy soha, de amikor hazajöttem, a Gazdaságvédelmi Osztály vezetőjeként kaptam új megbízást. Most erre a feladatra koncentrálok, de néhány év múlva nem tartom elképzelhetetlennek.
