Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-24 / 20. szám
2014. JANUÁR 24., PÉNTEK KELET FOTÓ: GETTY IMAGES Az sem mindegy, hogy hol és milyen körülmények között alszunk el. Álmatlanság, alvászavar. Népbetegség? A magyarok fele alváshiányban szenved, aminek súlyos egészségügyi, mentális következményei lehetnek. Budapest. Ötven évvel ezelőtt a tizenhét éves Randy Gardner történelmet írt. Egy- végtében tizenegy napon és huszonnégy percen át nem aludt egy tudományos kísérlet során. Aki kétszázhatvannégy órán keresztül ébren marad, súlyos következményekkel keil, hogy szembenézzen: hangulatingadozás, koncentrációs problémák, de akár hallucinációk is. Ha alváshiánnyal küzdünk, nem működik rendesen a szervezetünk. Ezt emberek milliói érzik világszerte, hazánkban a lakosság fele számolt be alvászavarról. Sokan nehezen alszanak el, felébrednek éjjel és alig tudnak újra elaludni, mások altatót vesznek be, hogy megleljék éjszakai nyugalmukat. Pedig, aki nem tudja átaludni az éjszakát, az másnap aligha lesz teljesítőképes. Az álmatlanság, az alvászavar okai sokszor nem az egyénben, hanem a minket körülvevő társadalmi környezetben keresendők. Túl sok stressz ér minket, úgy érezzük, állandóan elérhetőnek kell lennünk. Egyre nagyobb a különbség az emberek biológiai órája és a társadalmi életritmus elvárásai között. E folyamatos, társadalmi jet lag-nek nevezett időzavar miatt az emberek krónikus kialvatlanságban szenvednek. Ez növeli a dohányzás, alkohol- és koffeinfogyasztás gyakoriságát. A munka betör az álmunkba A munka világa is egyre inkább meghatározza a magánéletünket, hiszen a mobilunkra az éjszaka közepén is érkeznek üzenetek, főnökünk és munkatársaink a hétvégén is felhívhatnak. Sokan még otthon, este, a számítógép előtt is folytatják munkájukat. Ne felejtsük el azt sem, hogy tízezrek dolgoznak több műszakban: a kórházakban, a rendőrségen, a tűzoltóságon, a kereskedelemben, a vendéglátásban. De sokszor a takarítók és a sofőrök is akkor dolgoznak, amikor egyébként alvásidő lenne. Mesterséges fények Ehhez jön még, hogy már rég a mesterséges fény határozza meg az alvásritmusunkat és nem a biológiai óránk. A bázeli egyetem kro- nobiológusai azt figyelték meg, hogy a LED-képernyők A LED-képernyő természetesen a gyerekeket sem kíméli. Sok gyermekszobában ott áll a saját tévé, a játékkonzolok és a számítógép. Kicsik és nagyok órákat ülnek a képernyők előtt otthon és az iskolában is. A kölni gyermek- klinika tanulmánya szerint minél hosszabb a képernyők előtt töltött idő, annál meghatározóbb lesz a gyermekkori alvászavar. Nem csoda hát, hogy az iskolások ötödé küzd ilyen problémákkal. Az egészséges fejlődéshez a 464 nanométeres hullám- hosszú kékes fénye különösen az esti órákban zavarja az alvás-ébrenlét ritmusát. A kísérleti személyek, akik esténként öt órát a LED-képernyő előtt töltöttek, húsz százalékkal gyorsabban dolgoztak, mint a hagyományos megvilágítású képernyő előtt végzett munka után. Milyen jó, gondolhatnánk, gyerekeknek napi kilenc óra alvásra lenne szüksége, ezzel szemben a napi alvásidejük általában még a hét órát sem éri el. A figyelemzavar, a hi- peraktivitás és a nappali alu- székonyság egyharmadának hátterében a kialvatlanság áll. További problémát jelentenek az erőszakos videók és a cybermobbing, amelyek a gyerekeknél rémálmot, ébren töltött éjszakákat okoznak. A regensburgi egyetem professzora, Jürgen Zulley kutatásai szerint a tartósan csakhogy az intenzív kék fény az alváshoz szükséges melatonin hatását nyomta el. Ezt az alvási ciklust irányító hormont fényérzékeny sejtek szabályozzák. Ahogy sötétedik, úgy nő a melatonin koncentrációja, a szervezet felkészül az alvásra. A LED-világítás hatására azonban kiesik ez az alvásra hangolódó fázis. HVG.HU rosszul alvó gyerekek növekedésükben visszama- radottak, és meggyengült immunrendszerük miatt gyakrabban lesznek komolyan betegek. Még az emésztést és a keringést is megviseli a túl rövid pihenési idő. Nem mellékes, hogy a szellemi teljesítmény is csökken, ha nem alszunk eleget, hiszen az agyunk alváskor ismétli a tanultakat és köti a már meglévő információkhoz, hogy másnap jobb tudással rendelkezzünk. Veszélyben a génjeink- Már egy hét alváshiány elegendő ahhoz, hogy több száz génünk aktivitása megváltozzon, tették közzé a tübingeni egyetem kutatói. Egy huszonhat fős csoport egy hétig átlagosan napi nyolc órát alhatott, majd negyven órán át virrasztásuk kellett. Ennyi idő elég volt ahhoz, hogy hétszáztizenegy gén működése megváltozzon.- Ez az összes génünk körülbelül három százaléka. Többségük az ellenálló képességünkért, a stressz feldolgozásáért és a test gyulladásainak megakadályozásáért felelős. De az alváshiány befolyásolja azokat a géneket is, amelyek az anyagcseréért felelősek. A tanulmány tehát igazolta az alváshiány és a túlsúly közti összefüggést.- Ébresztőórára kelni egyszerűen annyit jelent, hogy nem aludtunk eleget. így nem csoda a krónikus fáradtság. Az alvással töltött órákat hiba lenne időpazarlásnak látni. Baj, hogy a gyerekek is nyugtalanok Kérdezze a szakértőt! Az alvászavar népbetegséggé nőtte ki magát Magyarországon. A Debreceni Neurológai Klinika Alváslaborja szakembereinek segítségével szeretnénk olvasóink témával kapcsolatos kérdéseire szakszerű választ adni. Juttassák el kérdéseiket írásban az eszerk@inform.hu elektronikus postacímre. A tárgymezőbe írják be: „alvászavarok”. Alvásvizsgálat a laborban Debrecen. A Debreceni Neurológiai Klinika Alváslaborját háziorvosi beutalóval lehet felkeresni. Amennyiben szükséges, náluk akár éjszakai alvásvizsgálatra is van lehetőség. Ennek során az egyágyas szobákban többféle elektródát helyeznek a betegre, és alvás közben a különböző élettani és kóros változásokat monitorozzák. Például meghatározzák az alvás stádiumait. Megnézik, hogy a páciens képes-e eljutni a mélyalvási fázisba, menynyire töredezett az alvása, illetve megfigyelhetik az alvás közbeni kóros eseményeket. A beteget ennek során asszisztens felügyeli, az érkező jeleket számítógép rögzíti, másnap pedig az orvos értékel. ékn Gond magunknak, másnak A ritmusos, halk horkolás általában nem igényel orvosi beavatkozást. Debrecen. Horkolás során a felső légutak izmai és képletei jelentős mértékben ellazulnak, és a kilépő levegő a képleteket megrezegteti, ez adja a jellegzetes hangot. Felmérések szerint a férfiak 40, a nők 20 százaléka horkol, mely alapvetően nem betegség - fejtette ki dr. Magyar Mária Tünde, egyetemi docens, a debreceni Alváslabor vezetője. Mint elmondta: két esetben válhat a dolog problémássá. Ha az illető ezzel zavarja a hálótársát, környezetét, vagy ha az erőteljeshorkolás miatt nem tud megfelelően aludni, ezáltal nem tudja magát igazán kipihenni. Ha a horkolás egyenletes, halk és ritmusos, valószinűleg nincs nagy baj. Amennyiben a horkolás hangos, nem egyenletes és légzéskimaradásokkal, a végén horkantásokkal is együtt jár, komolyabb a probléma. Ilyen szituációban oxigénhiány alakul ki, emiatt megszakadnak, vagy elmaradnak a mélyalvási fázisok. Az ezzel kínlódó beteg másnap nem kipihenten ébred. A tartóA férfiak negyven, a nők húsz százaléka horkol. DR. MAGYAR TÜNDE in, a fi w \ san előforduló oxigénhiányos állapotok megviselik a szívet és az agyat. Minél fáradtabbak vagyunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy horkolunk. Hanyatt fekve gyakrabban jelentkezik. Mivel az alkohol segít az izmok ellazításában, az esti alkohol- fogyasztás is horkolást idéz elő. Szintén horkolást válthat ki a kövérség, a „pajzsmirigy alulműködés” és bizonyos fejlődési rendellenességek - mondta el a doktornő. Szervezetünk alkalmazkodik a nappalok és éjszakák hosszának évszakos változásához. Télen azért alszunk többet, vagy szeretnénk többet aludni, mert kevesebb a fény. A tobozmirigyben termelődő melatonin, - melynek termelődését a fény gátolja - az alvás elindításáért és fenntartásáért felelős. Minél több a melatonin, annál álmosabbak vagyunk. Fényre ébredünk Mivel hajnalban, reggel már több a fény, kisebb a melatonin szint, éberebben alszunk, könnyebben tudunk felébredni, mint sötétben. ékn-ocs Ők még alszanak, mint a tej fotó: getty images A jó alvás feltételei O A rendszeresség. A kisbabák sokszor és sokat alszanak, de ez inkább több rövidebb idejű sziesztából, szundításból áll. Lassan, fokozatosan tanulják meg az adott kultúra alvási szokásait, családjuk alvásrendjét. A kicsiknél jól működik, rutinszerűen az esti fürdés, mese és lefekvés rendszere. Ez a rendszeresség, a mindennap ugyanabban az időben történő alvás és ébredés váltakozása ragyogóan illeszkedik agyunk 24 órás biológiai órájához, garantálja a pihentető alvást és a könnyű ébredést. Ezt a sémát ajánlott tehát felnőtt korban is követnünk. O A rutin. Azoknak a tevékenységeknek hatására, melyek agyunkban összekapcsolódnak az elalvás fogalmával, elménk készség szinten engedelmeskedve kisebb teljesítményre kapcsol, mintegy felkészül a pihenésre. Vagyis: alakítson ki rendszeres esti „álommenetrendet”, mely elősegíti a gondtalan álomba merülést! A lefekvés előtti fél órát szentelje testének-lelkének! Vegyen egy forró, illatos gyógynövényfürdőt! Legjobb a levendula, csodálatosan nyugtató és feszültségoldó, mely ellazítja izmait, elméjét nyugtatja, s hallgasson lágy zenét, relaxáljon! A lazító fürdő és andalító zene mellett, ágyba bújás után olvashat keveset, vagy tévézhet, de okvetlen kerülje a túlzottan felkavaró, elgondolkodtató műveket, maradjon inkább a könnyed, szórakoztató olvasmányoknál, műsoroknál! O Az ideális hálótér. A nyugalmas környezet létfontosságú a jó alváshoz. Az ideális hálószoba besötétíthető, hűvös, nem párás, de csendes. Harmonikus és letisztult formák, kellemesen nyugtató színek jellemzik, melyek segítik az ellazulást, a gyors álomba merülést. Hálószobánkat a pihenés szentélyévé kell alakítanunk, hogy abban a pillanatban, ahogy oda belépünk, agyunk a pihenésre, alvásra asszociáljon, s megkönnyítse számunkra a nyugodt, zavartalan alvást. O A jó ágy. A tárgyi feltételek legfontosabbika, hisz nap mint nap testközelben van vele, rajta áll vagy bukik az éjszakája. Amikor ágyakról beszélgetünk, hogy ki milyet szeretne, legtöbbször azt halljuk, hogy baldachinosat, kihúzható kanapét, kovácsoltvas ágyat stb. Ezek azonban mind olyan jelzők, mely az ágy külső megjelenésére, esztétikumára utalnak, nem pedig arra, amitől az ágy valóban kényelmes éjszakai hálóhely lesz. A személyre szabott, jó alvást biztosító fekhelyek két fő alkotórésze funkció szempontjából az ágykeret és az ágybetét. Az ágykeret alapvetően az esztétikumot szolgálja, a háló hangulatát befolyásolja - tudod, ettől esik hanyatt a szomszédasszony, és fogja el a sárga irigység, amikor átjön hozzád jobbulást kívánni a téli influenza idején. A keret tehát a dizájn, kényelmedről az ágybetét gondoskodik. Az ergonómiai tervezésű ágybetét független a kerettől, jellemzően egy, a test számára rugalmas alátámasztást nyújtó tartószerkezetből és a kényelmet adó matracból áll. Az ágybetétek kialakítása rendkívül sokféle, gondolj csak a vízágyakra, rugós betétekre vagy emlékező matracokra. http://alvasterapia.orvosikozpont.hu
