Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-22 / 18. szám
2014. JANUÁR 22., SZERDA A Himnusz kézirata A Hymnus születésnapja a magyar kultúra napja SZATMÁRCSEKE. A „Hymnus” Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású verse, amelyet 1823- ban írt szatmárcsekei magányában. A mű 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor az alkotmány szövegének része lett. Születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is. Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság himnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a Te- benned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. *> Nyírteleken is ünnepeltek Nyírteleken a városi könyvtárban hétfőn ünnepelték a magyar kultúra napját, ahol dr. Kői Balázs előadását hallgathatták meg az érdeklődők. fotó: racskó tibor A pozsonyi harangok is zúgnak a dallamokban nyíregyháza. Míg Erkel Ferenc 1844-ben bensőséges fohászként hangszerelte a Himnuszt, Dohnányi Ernő 1938-ban da- gályosabbá tette, romantikus nagyzenekarra írta át. így kaptak hangsúlyt a fúvós basszus hangszerek, ezért került bele a cintányér és a pergődob. Anekdotikus feljegyzés szerint Erkel így emlékezett visz- sza a Himnusz megzenésítésére: „Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson J először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendül- nek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz.” Három éve egy könnyebben énekelhető változat készült: j ezeket a Magyar Honvédség | Központi Zenekara és a Hon- J véd Férfikar adja elő. km Az emlékAz emlékhely szellemisége tartást ad, amelyből erőt meríthetünk. SZATMÁRCSEKE. - Számunkra az emlékhely - amely egy temető, és egyediségét a csónak alakú fejfák adják - a múltat, a jelent és a jövőt is jelenti - mondja Sarkady Pál, Szatmár- cseke polgármestere. - A múltat tisztelni kell, az emlékezés a mi feladatunk, és a következő nemzedéké. Az emlékhely szellemisége a jelenben tartást ad, erőt meríthetünk belőle. Jövőnk szempontjából azért fontos, mert a település turizmusa főként a mezőgazdaságban előállított termékekre és azok helyi fesztiválokon való megmutatására épül, és mivel egy viszonylag elmaradott térség vagyunk, ezt a fajta turizmust a temető és a Kölcsey-sír- emlék látogatóira építjük. Minden januárban megemlékeznek a Himnusz születéséről FOTÓ: RACSKÓ TIBOR X Idősek, fiatalok egyaránt-'Az idelátogatók között minden korosztály képviselteti magát. A fiatalok tanulmányi kirándulásokon kultúránk Számunkra az emlékhely a múltat, a jelent és a jövőt jelenti. SARKADYPÁL fontos részét ismerhetik itt meg, az idősebbek pedig az emlékezés, Kölcsey Ferenc és a Himnusz előtti tisztelgés miatt látogatnak hozzánk. A temetőt és az emlékművet felkeresők legnagyobb része, 90 százaléka magyar, akik nemzeti indentitásuk- nál fogva főleg Kölcsey és a Himnusz előtt tisztelegnek. A látogatók mintegy 10 százaléka érkezik külföldről - ők inkább mint nevezetességet keresik fel a temetőt és itt tudatosul bennük, hogy aki itt nyugszik, a magyar kultúra meghatározó alakja volt. Ez számszerűen téli időszakban időjárástól függően általában 1 busznyi, tehát 50 főnyi, a nyári időszakban pedig ötször ennyi látogatót jelent hetente. Felkeresnek bennünket a külföldi testvértelepülésekről, a környező országokból, de voltak már holland, francia, kanadai, ausztrál, sőt, még brazil csoportok is - tette hozzá a polgármester. km-sa Jegyzet Racskó Tibor Fals hangok Fotóriporterként számtalanszor volt szerencsém részt venni Szatmárcsekén a magyar kultúra napi ünnepségen. A református templomban ilyenkor összegyűlnek megyénk kulturális életének meghatározói és kultúraszerető civiljei. Tömött padsorok, emelkedett hangulat, operatőrök és fotósok hada. A szervezők minden évben kitesznek magukért. Csikós Sándor Himnusz szavalata évről évre új érzéseket kelt, az egyházi méltóságok világi gondolatai tovább mélyítik az elmélyülést, a szolgálatot adó fellépők méltó képviselői kultúránknak. Az idén azonban minden körültekintés ellenére sajnos szépségfolt esett az ünnepen. Varnus Xavér orgonaművész - aki szintén visszatérő művésze az ünnepségeknek - nem magyar művet játszott zenésztársaival, hanem Ba- ch-ot, ráadásul jazz improvizációban. Szép is volt, jó is volt. Egyetlen dolog nem volt „csupán”: magyar. racsko@inform.hu Az egyik leghazafiasabb költőnk A szónokversenyt minden évben megrendezik fotó: sipkei Péter Szerdai programok Nyíregyháza 9.45 óra, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium: az intézményből indult, híresé vált képzőművészek emlékét megörökítő tábla felavatása _________ 10 óra, Vasutas Művelődési ház: nyugdíjas klubok kultúra napi műsora __ 14 óra, Móricz Zsigmond könyvtár: Verselésre könnyű jó okot találni - mindenki felolvashatja kedvenc szerelmes versét 17 óra, Kodály Zoltán Általános Iskola: Nyíregyháza önkormányzatának ünnepsége. Köszöntőt mond Petneházy Attila, a műsorban közreműködik Pregitzer Fruzsina színművész, á Szabolcsi Szimfonikus zenekar, vezényel Bartal László^ Mátészalka 17.30 óra, Kölcsey emlékműve: ünnepi műsor, köszöntőt mond Szabó István polgármester, közreműködik a Szcéna Színházi Műhely. 18 óra, a művelődési központ ideiglenes telephelye: a Budapesti Thália Színház Telefondoktor című darabját adja elő Göttinger Pál _ Nagykálío 17 óra, művelődési központ: köszöntőt mond Borsiné Sveda Anita, majd átadják az Ámos Imre-díjat, a Korányi Frigyes-díjat és a Nagykálló Kultúrájá- ért-díjat. Fellép mások a Hagyományőrző Kállai Kettős Egyesület, ifj. Dobó Lajos és cigányzenekara, Ráczné Hekman Erzsébet és Lakatos István, valamint a Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozatos növendékei Nyírbátor 16.30 óra: kulturális központ: Komiszár János és Egri László közös kiállításának megnyitója, közreműködik a Szalka Consort vonószenekar Kölcseynek sem volt könnyebb nemzetben gondolkodnia, mint a ma nemzedékének. NYÍREGYHÁZA. A 25 éves Kölcsey Társaság Kölcsey Ferenc Örökségének ápolását és tudatosítását tartja a küldetésének, ennek érdekében könyveket adunk ki, rendezvényeket szervezünk és próbáljuk megszólítani a fiatalokat - mondta lapunknak a társaság elnöke, dr. Jánosi Zoltán.- Kölcseynek sem volt köny- nyebb nemzetben és hazában gondolkodnia, mint a ma nemzedékének, de ahogy az egész életműve bizonyítja, minden környezeti feltétel ellenére mert magyarnak lenni. A fiatalok egyre nyi- tottabbak Kölcsey eszméire. DR. JÁNOSI ZOLTÁN A saját sorsával adott választ a kétkedőknek, és bár foglalkoztatta a kivándorlás gondolata, mégis az egyik leghazafiasabb magyar költő. Nagyon összetett személyiség, hiszen politikus, szónok, esztéta, költő, író és közéleti szereplő is volt, a társaságunk pedig éppen azt a sokoldalú Kölcseyt szeretné bemutatni - mondja dr. Jánosi Zoltán, aki hozzáteszi, hogy a fiatalok megszólítása érdekében komoly lépéseket tesznek.- Fiatalosítottuk az elnökséget, vetélkedőket szervezünk határon belül és azon túl, találkozókra hívjuk a Kölcsey nevét viselő intézményeket, és volt egy év, amikor minden érettségiző diák megkapta a Parainesist. Komoly eredmény- Azt tapasztalom, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak Kölcsey eszméire: bennük él az öröksége, és ha jól szólítjuk meg őket, ez felszínre is kerül. Míg korábban a multikul- turalitás lázában ez kevésbé volt jellemző, ma már a haza, illetve a nemzet fogalma is jobban él a közgondolkodásban, mint korábban. Ez pedig a Kölcsey-életmű gondozása szempontjából is komoly eredmény. km-sza Önnek melyik a Himnusz kedvenc sora vagy versszaka és miért? I ** Dr. Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója Galyas József, a Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete elnöke Erdősné Balogh Erika, 46-szoros válogatott röplabdázó Mangot Csilla, az Sz-Sz-B Megyei Kórházak főigazgatója Svéda István, a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola igazgatója Vitkai Éva, televíziós műsorvezető, művészet-terapeuta A költemény első két sora fog meg: „Isten, áldd meg a magyart,/ Jó kedvvel, bőséggel...” Annyi minden rossz dolog, annyi csapás érte már ugyanis a magyar nemzetet, hogy valóban rászolgáltunk a boldogabb és jobb életre. Szenvedtünk és veszteségek érték hazánkat a világháborúk alatt, a diktatúrák során, sújtott bennünket gazdasági válság. Remélem, hogy egyszer valóban ránk köszönt a jókedv és a bőség. „Bal sors akit régen tép, hozz rá víg esztendőt...” Nekem ezek a sorok a leginkább so- katmondóak. A Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete elnökeként tíz éve azért dolgozom, hogy „vígabb”, vagyis eredményesebb, sikeresebb és boldogabb jövő elé nézhessenek az állami gondoskodásban felnövekvő fiatalok, a romák vagy éppen a börtönből szabaduló elítéltek. „Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel” - engem az első sor fogott meg leginkább. Azért, mert benne van a vallásosság, a jókedv és a bőség, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy nemzet boldoguljon. Amikor annak idején a tiszakóródi iskolában a Himnuszt tanultuk, nagyon megfogott az, hogy ezt a közeli faluban, Csekén írta Kölcsey Ferenc. „Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel...” a legkedvesebb mondatom, mert a jó kedv minden pozitív dolog alapja. Gyógyít, felszabadít, kimozdít a mindennapi feszültségből, kreatív gondolatok előidézője. A mosoly összetartó erő, könnyebbé teszi a nehézségek viselését. Fontos, hogy a magyarság el tudjon mozdulni a történelmi búskomorságból a jókedv felé. Ehhez pedig Isten segítségét is érdemes kérni. Engem az első versszakban megfogalmazott kérés után az utolsó versszakban leírt könyörgő sorok érintettek meg a leginkább. Úgy gondolom, hogy sajnos ezek a sorok ma is aktuálisak. Miután beléptünk az Európai Unióba, majd felvették a környező országokat, arra számítottam, hogy javulni fog a határon túli magyarok helyzete, de úgy látom, inkább romlik. Pedig „megbűnhődte már e nép...” Az „Őseinket felhozád/Kárpát szent bércére...” kezdetű versszak a kedvencem, mert bár olyan világban élünk, ahol meg kell tanulnunk szembehelyezkedni a haraggal, az irigységgel, a rosszindulattal, mégis van az országnak egy gyönyörű arca: a Túr lassú kígyózása, a Tisza bársonyossága, hegyeink ölelő karja, őseink máig élő hagyományai, melyek megtartóak, vigaszt nyújtóak, életerőt adóak.
