Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2013-12-27 / 301. szám

2013. DECEMBER 27.. PÉNTEK Könyvszemle Munkavédelmi ismeretek a közoktatásban MUNKAVÉDELEM. A Szerzők célul tűzték ki, hogy hozzájá­rulnak az óvodai, az általános és középfokú iskolai oktatási intézményekben a pedagógu­sok, munkavédelemmel fog­lalkozó szakemberek mun­kavédelmi tevékenységének tudatosabbá, szakszerűbbé tételéhez, pedagógiai célzatú alkalmazásához. Munkavédelmi ismereteket közölnek az intézmények­ben dolgozók részére, hogy a tanítványok készségét, jár­tasságát, helyes szemléletük kialakítását, fejlesztését elő­segítsék. A könyv fő jellemző­je a gyakorlat-orientáltság és a közérthető stílus. Sajátossá­ga, hogy a szerzők átfogóan - a fejlesztendő és védelemre szoruló tanulók személyiség- vonásainak szempontjából is - taglalják a munkavéde­lem kérdéskörét, kiemelve az életkori sajátosságokból adódó fokozott kockázatot jelentő tényezőket, valamint a prevenció szükségességét. Az elméletileg tudományo­san megalapozott, korsze­rű standard munkavédelmi szakanyagot és módszertant, a feladatot ellátók könnyen adaptálhatják konkrét intéz­ményre, valamint az óvodai, iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megtar­tására. A Munkavédelmi is­meretek és módszertan a köz­oktatásban kézikönyv szerzői a közreadott dokumentumok felhasználásával a gyerekek, a tanulók, biztonságos tanul­mányi munkavégzéséhez, egészségének és tanulási ké­pességeinek megóvásához, mindezek fejlesztéséhez, balesetek megelőzéséhez, és az intézményi körülmények humanizálásához kívántak hozzájárulni. ÉKN Évértékelés felsőbb szinten MUNKAVÉDELEM. A Munka- védelmi Bizottság, amely a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 78. § ren­delkezése alapján az egész­séget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos országos érdek- egyeztetés legmagasabb fó­ruma - a munkavállalók, a munkáltatók érdek-képvise­leti szervezetei és a kormány képviselőinek részvételével - megtartotta évzáró plenáris ülését. Az ülésen elfogadták a Munkavédelmi Bizottság 2013. évi munkájáról szóló beszámolót, a munkavédel­mi témájú jogalkotásról szóló 2013. évi beszámoló, valamint a munkavédelmi bírságpályá­zatok kezelésének tapasztala­tairól szóló beszámolót. A Munkavédelmi Bizottság plenáris ülését megelőzően, ülést tartott a Munkavédelmi Bizottság munkacsoportja is. A munkacsoporti megbeszélésen döntés született arról, hogy a terítéken lévő számos szakmai kérdés elmélyült megtárgyalása érdekében a munkacsoport jö­vőre, rendszeresen, kéthavonta ülésezni fog. Ezzel összefüggés­ben a‘plenáris ülések száma is az idei háromról jövőre négyre emelkedik. A múltban jól bevált ügyvivői értekezletek megtar­tásának gyakorlatát a jövőben is fenntartja a Munkavédelmi Bizottság. ÉKN A munkavédelmi sza­bályok azt is előírják, hogy hány fokos legyen a forró tea. munkavédelem. Ahogyan a nyári forróságban, úgy a der­mesztő hidegben is speciá­lis kötelezettségei vannak a munkaadóknak. A mínusz fo­kokban a szabad ég alatt vagy hideg irodában dolgozóknak védőfelszerelés jár extra pi­henőidővel és kötelező forró teával. A szabályokat érde­mes betartani: a mulasztás akár több millió forintjába is kerülhet a cégeknek. Mikor számít hidegnek? Abban az esetben minősül hidegnek a munkahely, ha a várható napi középhőmér­séklet a +4 fokot nem haladja meg szabadtéri munkahe­lyen, illetve zárttéri munka­helyen nem éri el a +10 fokot a munkaidő több mint felében. A pihenő- és melegedőhely szintén előírás a kinti, hideg munkavégzés esetén. Kö­vetelmény, hogy a helyiség alkalmas legyen pihenésre, illetve az átlaghőmérséklet­nél melegebb legyen. A sza­bályozás szerint óránként öt perc pihenőidőt kell biztosí­tani a dolgozók számára, ez idő alatt a melegedőhelyen elfogyaszthatják teájukat. Nagyobb hidegben a mun­káltató természetesen ennél több időt is szánhat a kint dolgozók átmelegedésére. A munkáltató rendelkezhet úgy, hogy milyen más módon teszi elviselhetőbbé a nagy hideget dolgozói számára. Extra pihenőidővel Ha szabad ég alatt vagy hideg irodában dolgozunk, védőfel­szerelés jár extra pihenőidő­vel és kötelező forró teával. A hideg évszakban ennek meg­felelően szellemi munka ese­tén 20-22 fok, könnyű fizikai munka esetén 18-20 fok, kö­zepesen nehéz fizikai munka esetén: 14-18 fok, míg nehéz fizikai munka esetén legalább 12-14 fok munkahelyi hő­mérsékletet kell biztosítani a dolgozók számára. Hideg munkahely esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbe­iktatni. Forró tea sapkával A hidegnek minősülő munka­helyen a munkavállalók részé­re +50 °C teát kell biztosítani. A tea ízesítéséhez cukrot, il­letve édesítőszert kell adni. Hidegben végzett munka esetén zárttéri és szabadtéri munkavégzés során egyaránt megfelelő védelmet kell nyúj­tani a dolgozóknak. A munka- vállalókat el kell látni hideg elleni egyéni védőeszközzel (sapka, kabát, védőkesztyű, lábbeli) oly módon, hogy an­nak a munkavégzés során történő használata (viselése) további baleseti kockázatot ne okozzon. ékn FOTÓ: ÉKN A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C-os teát kell biztosítani * NFSZ v Nemzett Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Forró tea és melegítő sapka: nem fagyhat meg a dolgozó Halálos munkabalesetek száma, Magyarország 170 Nem munkabaleset, ha munkába menet történik A hidegérzet és a következmények A hőegyensúly felbo­rulása fokozatosan kimerüléshez vezethet. munkavédelem. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavé­delmi és Munkaügyi Igazgató­sága a hideg munkahelyi kör­nyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából felhívja valamennyi munkáltató figyel­mét a munkavállalók egészsé­gének, biztonságának védelme érdekében a szükséges meg­előző intézkedések megtételé­re. Szabadtéri munkahelyeken az időjárási viszonyok közvet­lenül hatnak. A természetes és mesterséges hideg környezet­ben végzett fizikai munka ve­szélyét a szövetek lehűlése je­lenti, illetve az ebből következő diszkomfort és hidegsérülés. A rendkívül hideg környezet fá­radtságot okozhat, fokozhatja a kéz remegését, valamint csök­kentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek ki­alakulásához. A hideg hatása A hőegyensúly felborulása fokozatosan kimerüléshez vezethet: fáradtság, az ideg­izomműködés elégtelensége, mentális zavar, eszméletvesz­tés, majd a légzés és a keringés lelassulása következhet be. Ismert, hogy az alacsony hő­mérsékleten dolgozók körében a hűléses megbetegedések, a légúti- és reumás ártalmak is gyakoriak. A hideg hatására a már megnyugodott légzőszervi és szív-érrendszeri megbetege­dések is fellángolhatnak, egyes kórképek súlyosbodhatnak (vibrációs szindróma, asztma). Elsősorban a szabadban végzett fizika munka (például építőipari kivitelezési tevé­kenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka, fakitermelés) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók hideg klíma­környezet kedvezőtlen hatá­sai elleni fokozott védelmére. Hidegnek minősülő munka­helyeken munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (szélsőségesen hideg időjárási körülményeknél akár hosszabb időtartamban) pihe­nőidő beiktatása történjen. A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatosság­gal ellátott pihenőhelyen tölt­sék el a munkavállalók. A sza­badtéri munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munka­idő 50 százalékánál hosszabb időtartamban a +4 fokot nem éri el. ékn Munkavédelmi ellenőrzési irányelvek, 2014 munkavédelem. A munkavég­zéssel összefüggésben nem tekinthető munkabalesetnek, ha a sérültet a lakásáról a mun­kahelyére, illetve a munkahe­lyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. De mitől súlyos? Súlyos az a munkabaleset, amely: a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben éle­tét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló élet­vezetését gátló maradandó károsodását okozta, valamely érzékszerv és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott, súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését eredményezte, beszélőképes­ség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott. Csonkolásos esetek Csonkolásos munkabaleset az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek összessége. ékn A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága, továbbá a fővárosi és me­gyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségei 2014 évben, a munkavédelmi előírások végre­hajtását és a megelőzést szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenységével kívánják elősegíteni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok ellenőrzését és megtartását. A hatóság teljes szigorral lép fel azoknál a munkáltatóknál, akiknél a felügyelői intézkedések ellenére nem tapasztalható jogkövető magatartás. Munkavédelmi ellenőrzések során, 20141. fél­évében az egészségügyi szolgáltatók komolyabb ellenőrzésre, 201411. félévében a bányaválla­latok a munkavédelmi hatóság kitüntető érdeklő­désére számíthatnak. 2014 ll.-lll. negyedévben az építőipari kivitelezések helyszínein lehet nagyobb gyakorisággal az ellenőrök megjelenésé­re számítani. Felhívják a figyelmet, hogy 2014 nyara ismét a hő­ségriasztással összefüggő ellenőrzések időszaka lesz. A munkavédelmi ellenőrzéseken felül munka­ügyi ellenőrzések várhatók:- 2014. március-áprilisában a védett munkaválla­lókat, azaz nőket, fiatalkorúakat és megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók számíthatnak a hatóság érdeklődésére.- Június-július hónapban ismét a feketemunka, illetve a munkavállalók jogviszonyának ellenőrzése kerül terítékre.- Az október-november hónap a munkabérrel kapcsolatos ellenőrzések időszaka lesz. Ez utóbbi­nál különösen érdemes figyelni a minimálbér és a garantált bérminimum alkalmazásának feltétele­ire. Az alacsonyabb összegű minimálbért a FEOR 9-es besorolású, szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglakozások esetében lehet alkalmazni. Nem a munkavállaló végzettsége, hanem az általa ténylegesen betöltött munkakör a mérvadó. A munkakörök besorolásánál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett osztályozási rend­szert kell alapul venni.- Az ellenőrzési irányelv része, hogy a feketemun­kán kapott foglalkoztatók 80 százaléka számíthat utólagos ellenőrzésre is. A szabályok megszegőinek tudni kell, hogy bizonyos esetekben a felügyelő nem mérlegelhet, kötelezően bírságot kell kiszab­nia, amelynek összege jövőre is 30 ezer és 20 millió forint közötti lehet. Ilyen kötelezően bírságolandó tényállások a következők:- A 18 év alatti munkavállalókra vonatkozó (2013-ban különösen megszigorított) szabályok megsértése.- A bejelentési kötelezettség elmulasztása.- Illegális munkaerő-kölcsönzési tevékenység.- A munkabér összegére és a kifizetési határidőkre vonatkozó szabályok megszegése. A munkaügyi bírságon felül az érintett vállalko­zásokat ki kell zárni az EU-s és magyar pályá­zatokból, támogatásokból, közbeszerzésekből, valamint a Széchenyi kártya használatából. Miután a bírságok nyilvánosak a vállalkozások banki hitel- felvételnél esetleges nehézségekkel, a kamatfelár emelkedésével számolhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom