Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2013-12-23 / 299. szám

2013. DECEMBER 23., HÉTFŐ Interjú: Szirota Jenniferrel, aki mindig sokat adott édesapja véleményére Karácsony Nyírmadán és a Barba Negrában Szirota Jennifer az ün­nep első napját Nyírma­dán tölti, 26-án pedig már fellép Budapesten. nyírmada. A megyénkhez ezer szállal kötődő Szirota Jenni- fert a 2010-es X-Faktorban is­merte meg először az ország: egészen a mentorok házáig sikerült eljutnia. Tavalyelőtt egy másik televíziós tehet­ségkutató műsorban, a Csillag születik-ben próbált szeren­csét, ahol a döntőig jutott. Az­óta mintha hangos sikerei után ritkábban hallatna magáról a nyírmadai talentum. Nemré­giben a szabolcs-szatmár-be- regi labdarúgó-játékvezetők évzáró báljában szórakoztatta a közönséget a húsz esztendős hölgy, aki ragaszkodott a tege- ződő formulához. A sikered tapintható volt, töb­beket bevontál az előadásodba. Ez jellemző nálad, máskor is aktivizálod a hallgatóságot? SZIROTA JENNIFER: Ez attól is függ, hogy milyen műsorral, dalokkal készülök például egy fellépésre. Amikor tudom, hogy egy lassabb dalokból álló műsorral kell készülnöm, akkor általában azokon a fel­lépéseimen a valódi, mély ér­zéseimet igyekszem átadni az embereknek. Ha úgy érzem, hogy elég oldott a hangulat, az esetben én is másképp tudok teljesíteni. Mindig arra törek­szem, hogy pozitív legyen a visszajelzés a közönség felől, hogy lássam rajtuk, és érez- zem: eljutott hozzájuk mind­az, amit „közölni akartam”. Keresik mostanság Szirota Jennifert? A korábbi televíziós tehetségkutatók varázsa ma is él? SZIROTA JENNIFER: A műsor egyértelműen előrébb len­dítette egy kicsit a karriere­met. A tévés szerepléseimnek köszönhetően növekedett a meghívások száma. Most már nem csak egyénileg, hanem a zenekarommal is dolgozom, és koncertezünk. Ennek nagyon örülök, mivel jómagam is job­ban rajongok a zenekarokért, és az élő zenéért, igy a későb­biekben a magam részéről ezt a vonalat szeretném erősíteni. Amennyiben van lehetőség, többet szeretnék a zenekarral koncertezni. A legelején minden bizonnyal szokatlan volt a rajongás. Mit jelentenek számodra a zenéd iránti névtelen hódolok?- Eleinte" nehéz volt megszok­ni, és kicsit idegenkedtem ettől a helyzettől. Jóformán az egyik pillanatról a másik­ra nagy ismeretségre tettem szert, de a kis idő alatt meg­tanultam kezelni a helyzetet. Tudtam, hogy ha valaki kér tőlem egy autogramot vagy egy fotót, és én teljesítem a kívánságát, akkor azzal na­gyon nagy örömöt tudok neki szerezni. Olyankor mindig eszembe jut az én gyermek­kori rajongásom például Péter Szabó Szilvia iránt. Komolyan veszem a rajongóimat, akik nagyon fontosak számomra. Szeretném, ha rövid időn be­lül megszületne pár saját dal, amivel kedveskedhetek nekik. Ahogy említetted: nem csak fel­dolgozásokkal lépsz fel, együtte­seddel is koncertezel. Mennyivel másabb a csapatmunka? Hogy tudod érvényesíteni ott az egyé­niségedet? SZIROTA JENNIFER: Sokkal job­ban érzem magam úgy a szín­padon, ha tudom, hogy ott vannak mellettem a barátaim, a zenésztársaim. Össze sem lehet hasonlítani ezt az érzést azzal, mint amikor például egyedül vagyok a színpadon, és cd-ről szól a zene. Rengeteg energiát tudnak nekem adni, és ezáltal sokkal magabizto­sabb vagyok. Ismert jazz-, fun­ky- és soul-dalokat szoktunk játszani. Azt hiszem, ezek azok a műfajok, amikben iga­zán ki tudok teljesedni, és ami igazán én vagyok. Ciki lenne kihagyni: édesapád, a Nelson együttes énekese, Ciki mennyire pátyolgat a zenei pályán? Vagy már rég „kinőtted” őt? SZIROTA JENNIFER: Édesapám véleménye mindig is fontos volt számomra. A mai napig mindenben számíthatok rá, és igyekszik ellátni a jó tanácsai­val, amit én mindig próbálok szem előtt tartani, mert tu­dom, hogy a javamat akarja. Mindemellett az őszinteségét tisztelem benne. Neki és édes­anyámnak köszönhető többek között az is, hogy ll éves ko­romban elvittek engem Nyír­egyházára dr. Bánhidiné Maró- ti Magdolna énektanárnőhöz. Neki köszönhetem, hogy most itt tartok, és mindig hálás le­szek érte. Amióta Budapesten élek, nyilván sokat önállósod­tam, és talán valamilyen szin­ten fel is nőttem, de ettől füg­getlenül édesapám ugyanúgy igyekszik egyengetni az utam, és tényleg mindig mindenben számíthatok rá. Mit jelent számodra a szülőföld, milyen sűrűn jársz haza? szirota Jennifer: Sosem tud­nám elfelejteni azt a helyet, ahonnan indultam. Bár már megszoktam a fővárosi létet, és szeretek ott élni, azonban azért jól esik néha haza menni 2-3 napra. Havonta 1-2 alkalom adódik, hogy haza tudok men­ni. Ha épp azon a környéken van fellépésem, akkor minden­képpen megszoktam látogatni a családomat és a barátokat. Eleinte borzasztóan hiányoz­tak a család és a barátaim is. Hamar a saját lábamra kellett állnom, de sikerült. Most már Budapesthez köt a munkám, a zenekarom, és szinte minden, ami a karrieremmel kapcsola­tos. Kikkel tartod a kapcsolatot in­tenzíven az X-Faktor és a Csillag születik tehetségei közül? SZIROTA JENNIFER: A műsor ideje alatt valamilyen szinten mindenki belopta magát a szí­vembe. Nagyon jó kis társaság jött össze, élmény volt az a 2 hónap, amit velük tölthettem. Juhász Marcit nagyon meg­kedveltem, vele ma is tartom a kapcsolatot, és találkozni is szoktunk. Teljesültek az álmaid teljes mér­tékben? Vagy van hiányérzeted? SZIROTA JENNIFER: Pár álom már teljesült, viszont a java még hátra van. Nincs hiányérze­tem, hálás vagyok azért, amim van, és küzdők azért, amim még nincs, de nagyon sze­retném. Van, hogy nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy az ember eltervezi, és ez nagyban megnehezíti a helyzetet, ám az élet ettől izgalmas, és ezért tud igazán jólesni, amikor tel­jesül egy álom. A hangod a lételemed. Mit teszel a megőrzéséért, a fejlesztésé­ért? SZIROTA JENNIFER: Tizenegy évesen kezdtem el énektanár­nőhöz (Magdi nénihez) járni, in.-.' LADÁNYI TÓTH LAJOS e-mail: lada@inform.hu négy évig intenzíven fej lesztet- tem a hangomat, és tanultam az éneklést. Olyan dolgokat ta­nultam azalatt a négy eszten­dő alatt, amiket ma is tudok alkalmazni az itthoni gyakor­lásaim során, és amik segíte­nek megőrizni a lételememet. Nálam is előfordul néha, hogy elfárad a torkom, olyankor dupla odafigyelést igényel, és jobban kell vigyáznom a hang­szálaimra. Színpadi előadóként ügyelni kell az alakodra. Sokat kell erre áldozni? SZIROTA JENNIFER: A két évvel ezelőtti sikeres fogyókúrám­nak köszönhetően 16 kilóval könnyebb vagyok, mint akkor voltam. Nagy odafigyeléssel és kitartóan küzdöttem azért, hogy végül olyan alakom le­gyen, amilyet szerettem vol­na. Most már nagyon jól érzem magam a bőrömben, és ez ad egyfajta magabiztosságot a színpadon is. Azóta a mozgás fontos része az életemnek, például szívesen járok el futni, és heti rendszerességgel aero- bikozom. Gyakran bombáznak ajánlatok­kal a hódolók? szirota Jennifer: Előfordul, bár nem túl gyakran. Való­színűleg ez azért van, mert tudják, hogy boldog párkap­csolatban élek. Milyen zenét hallgatsz szívesen? szirota Jennifer: Mindig nyi­tott voltam ilyen téren is, sok kedvencem van, különböző stílusokban, de talán amik a, legközelebb állnak hozzám, azok a jazz, a blues és a soul zenék, amit a zenekarommal is játszunk. A rockzenéket is kedvelem, de szívesen hallga­tom néha a mai popslágereket. Egyébként ez hangulatfüggő dolog nálam. Hogy telik általában a karácso­nyod? Az idei más lesz? SZIROTA JENNIFER: Mindig csalá­di és baráti körben telik a kará­csonyom Nyírmadán. Az idei talán annyiban lesz más, hogy karácsony másnapját már nem a családommal, hanem Buda­pesten fogom tölteni, ugyanis meghívást kaptam a Mobilmá­nia karácsonyi nagykoncert­jére, ami a Barba Negrában lesz 26-án este, és 1-2 dal ere­jéig én is hallható leszek olyan előadók mellett, mint például Vikidál Gyula. Mindezt Zeffer Andrásnak köszönhetem, aki­vel a jövőben is tervezünk kö­zös dolgokat. Szilveszter? SZIROTA JENNIFER: Az év Utolsó napjára meghívást kaptam egy siófoki rendezvényre, úgy­hogy az idén a rajongóimmal töltöm. Szeretnék egy emlé­kezetes estét szerezni nekik. Örülök, hogy velük zárhatom az óesztendőt. Fogadkozol ilyentájt? szirota JENNIFER: Tele vagyok tervekkel, ötletekkel, ami­ket szeretnék megvalósíta­ni. Büszke vagyok arra, hogy Zeffer Andrással dolgozhatok együtt. Szeretnénk a jövő év­ben elkészíteni az első saját dalaimat, hogy végre legyen mivel megköszönnöm a rajon­góimnak és barátaimnak azt a sok-sok szeretetet, és minden jót, amit eddig kaptam tőlük. Jövőre is sokat fogok tanulni és dolgozni, hogy minél kö­zelebb kerülhessek a még be nem teljesült álmaimhoz. Jennifer rajong a zenekarokért és az élő zenéért FOTÓ: RTL KLUB, BÁRSONY BENCE

Next

/
Oldalképek
Tartalom