Kelet Magyarország, 2013. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2013-12-16 / 293. szám

2013. DECEMBER 16., HÉTFŐ RÉCÉT Ernán honvéd és a telefonügyelet esete NYÍREGYHÁZA. Az őrszázad egyik legelfuseráltabb kato­nája volt, sovány, hórihor- gas testalkata miatt hamar kiszúrták lompos járását a menetgyakorlatok alatt. Az Ernán csúfnév onnan ragadt rá, hogy mindenre két szóval igyekezett reagálni: Ernán a jó! Ernán a klassz! Dadogásáról az egész lakta­nya akkor szerzett tudomást, amikor a hatásvadász Dohár tizedes telefonügyletesnek vezényelte a beszédhibás Bacsó őrnagy ÜTI szolgálata alá. Mindketten dadogtak, és amikor Bacsó felvette a tele­font, Ernán honvéd előíráso­san bejelentkezett:- Ha... Hamza honvéd je... je... jelentkezem...! Vá... vá­rom a pa... pa... parancsot!- Ne csú... csú... csúfolód­jon ka... katona! - akadt el Ba­csó őrnagy hangja a dühtől. - Lecsu... csu... csukatom... az ég áldja meg!- Ne... nem csú... csúfoló- dom őr... na... nagy elvtárs!- motyogta meglepődve az újonc.- A ku-kutya életbe... Jöj... jön az ÜTI szó... szobába!- hangzott az elnyújtott pa­rancs. A bázis kapuja előtti szobá­ban Hamza annak rendje mód­ja szerint dadogva jelentkezett, amit Bacsó a szemtelenség netovábbjaként értékelt, és a kapusokkal a fogdába kísértet­te. Másnap a szakaszparancs­noka hozatta ki a cellából, mi­után bemutatta egészségügyi lapját, amelyben olvashatták a beszédhibás minősítést. R.KOVÁCS LÁSZLÓ Ejnye-ejnye, Illés gazda, ejnye-ejnye, óvó néni! NYÍREGYHÁZA. Családunk egy Borsod megyei kis faluban élt. Két gyermekünk óvodába járt, ami egy széles, de csendes ut­cában volt. Mi, szülők az óvó nénivel közösen elhatároztuk, hogy az óvoda előtti részt az utcafronton parkosítjuk. Úgy is lett. Bevetettük maggal, és gyönyörködve néztük a szép zöld füvet. Sajnos, nem soká­ig... Az ilyen kis hegyvidéki fa­luban akkor még mindenki jószágtartással foglalkozott. A fejés után a csorda érkezéséig kihajtották az utcára a tehe­neket. Az állatok ott legelész­tek, majd mentek a legelőre. A szarvasmarhának is van annyi esze, hogy ott legeljen, ahol a leggazdagabb a fű, vagyis az óvoda előtt, s közben „tányé­rokat” hagy maga után. Az óvó néninek és a dadusnak nem tartozott a munkakörébe, de össze kellett takarítaniuk. Az óvó nénik veszekedve kérték a gazdákat, hogy a tehenüket csak akkor engedjék ki, ha megérkezik a csorda, de nem tették meg. Az egyik óvónő különös bosszút eszelt ki: a csorda elvonulása után az ösz- szesepert trágyát a gazdák ka­pujába dobta le. Illés gazda az utca elején la­kott. Neki is volt tehene, de ő nem engedte ki az óvoda elé. Az óvó néni vitte a kapuja felé a lapátot, a gazda könyörgőre fogta: - Óvó nénike, az én te­henem nem jár oda! Engem ne csúfítson a falu előtt! A fehér köpenyes, kontyos óvó néni csak odacsapta. Illés hirtelen haragra gerjedt, bele­markolt a trágyába és az óvó nénire dobta, akinek fehér kö­penyére és kontyára is rátapadt az ürülék. Három napig ez volt a téma a tejcsarnokban a gazdák között. Röhögött a falu. Az óvó néni az Encsi Járási Bíróságon feljelentette Illést, bűnjelként a fehér köpenyt mutatta be a barna foltokkal. A bíróság dön­tése ilyesmi volt, ejnye-ejnye, Illés és ejnye-ejnye, óvó néni. FEKETE BÉLA Egy érv, amivel nem lehet nem egyetérteni NYÍREGYHÁZA. Kedves ba-. rátom feleségét indultunk felköszönteni. A feleségem előkészítette a virágokat, gyermekeim is készülődtek. Megkérdeztem a feleségem: „Ugye, páratlan számú virá­got csomagoltál össze, mert a hölgyeknek páratlan számút illik vinni.” „Igen” - volt a válasz. Ötéves kislányom rög­tön megkérdezte: „Miért kell a hölgyeknek páratlan szál virágot vinni?” „Hűha, erre nem tudok válaszolni” - felel­tem. Lányomon láttam, hogy csalódottan megy be a szo­bájába. Néhány perc múlva visszajött: „Édesapám! A nők­nek miért kell páratlan számú virágot ajándékozni?” „Kicsi Évikém, sajnos, nem tudom!” Visszavonult, de láttam az orrán, hogy nem nyugodott meg, egy ilyen fontos kérdés megoldatlan nem maradhat! Amikor újból jött, arcán megfontoltság tükröződött. „Édesapám én már tudom, hogy miért kell páratlan szá­mú virág a nőknek!” Nagy kíváncsisággal néztem kis­lányomra. Komoly arccal, mint aki megfejtett egy óri­ási titkot, mondta: „Mert a nők szépsége páratlan!” A nevetéstől pár percig szó­hoz nem jutottam, ő pedig csodálkozva nézett rám, mi ezen a nevetnivaló. Valóban az ő érvelése vitathatatlan! NÁDASYCSABA M Mióta világ a világ, páratlan párost alkot a nő és a virág Gyógyszer- és panaszlista Orvosi rendelőben fotó: internet „Szedte is a gyógysze­reket, mert hitt azok mágikus erejében...” NYÍREGYHÁZA. Varga néni volt Kovács doktor, a körzeti or­vos egyik leghűségesebb pá­ciense. Évek óta, amikor ő és az ura megkapták kevéske nyugdíjukat, elcsoszogott a kétutcányira lévő rendelőbe, és ott elpanaszolta minden testi-lelki baját, majd meg­könnyebbülve, vényekkel a köténye zsebében a gyógy­szertárba indult. Évekig az ura is elkísérte, de miután megműtötték a gerincét, egyedül ment, ma­gával cipelve férje panaszait is. Majd, amikor Kovács dok­tor már könyv nélkül tudta a sirámokat, Varga néni ismét kopogtatott a rendelő ajta­ján.- Tessék mán, drága doktor úr, valamit felírni derékra, szívre meg alvásra! - kérte. Szedte is a gyógyszereket, mert hitt azok mágikus ere­jében, de egyre gyakrabban vissza-visszatért, mondva, hogy elfelejtette felírni még ezt vagy azt.- Varga néni - nyugtatta meg Csattanó: ön is küldjön sztorit! nyíregyháza. Ha van az Önök tarsolyában is egy vidám, csattanóval záruló történet, írják meg nekünk maximum 1500 karakterben, és küldjék el e-mailben az alexandra.csa- ki@inform.hu címre Csattanó jeligével. írásuk megjelenik a lapban és szon.hu-n. Az első három helyezettet díjazzuk, és a december 30-ai számunkban megjelenik a fotójuk. Beküldé­si határidő: december 20. kezelőorvosa -, ebben a kor­ban már ezt-azt elfelejt az em­ber. Tessék otthon felírni, mire van szüksége, tessék a cédulát magával hozni, hogy ne kell­jen újra meg újra idejönnie! Történet arról, amikor mindkét edző meg akar­ja vesztegetni a bírót. nyíregyháza. Életemet ver­senyzéssel, versenyeztetéssel töltöttem el. Az utazások alatt történnek események, amiről nem írnak a sporthírek... Nem mondom meg, hogy melyik országban, jön egy pofa és pénzt akar adni. Én nem fo­Az öregasszony megfogad­ta a tanácsot: a következő alkalommal már egy kockás füzetlappal jelent meg, rajta a kérni- és közölnivalókkal közösen. gadom el, ez nálam nem szo­kás. Ámde, jön az adott ország főbírója, és mondja, hogy ne toljak ki velük, mert ők ebből élnek, mindjárt jön a másik versenyző edzője is, akkor nyugodtan bíráskodhatok tisz­tességesen. Kérdésemre, hogy nem fog-e reklamálni a vesz­tes, azt válaszolta: nem, mert azt hiszik majd, hogy a másik többet adott.- A jóisten áldja meg a doktor urat - hálálkodott -, milyen igaza volt! Felírtam én mindent, amit kérni meg mondani akarok, meg még azt is, amit az uram mon­dott. Sorolta is, amire szüksége lenne, meg amit az ura bízott rá, majd megkapva a recep­teket, elköszönt. Úgy félóra múlva némi szabadkozással belépett.- Csak nem történt valami baj, Varga néni? - kapta fel a fejét az orvos.- Jaj, ne haragudjon, drága doktor úr, hogy megint itt va­gyok - igyekezett kerülni az orvos tekintetét -, de megint elfelejtettem valamit. Mond­ta a doktor úr, hogy írjak fel mindent, oszt olvassam a pappírról. De csak otthon ju­tott eszembe, hogy elfelejtet­tem valamit.- Talán gyógyszer kellene még?- Ó, nem kell semmi! Csak a múltkor említette a doktor úr, hogy mondjam el a pana­szaimat is. Hát ezt hagytam ki, elfelejtettem panaszkodni, ezért jöttem vissza. DR.SZŐLLŐSY TIBOR Valahol a Baltikumban arra mentünk be a szállodába, hogy két, egymással fasírtban lévő államának a versenyzői beás­ták magukat a hall két oldalán. A rendőrség próbálta csillapí­tani a kedélyeket, de nem sok sikerrel. Ekkor elüvöltöttem magam, mint a ringben, hogy „Stop!” Ők megszokásból hall­gattak a bíróra, és elmentek a szobáikba. sifu miló andrás Ellenség a hall két oldalán Egy csészényi gondoskodás Anyu várt, én pedig megjelentem, kezem­ben a pohárka... NYÍREGYHÁZA. Egy nap apu egyedül vigyázott rám. Két és fél éves lehettem, és éppen egy kisebb balesetből lábadoz­tam. Egy ismerőstől kaptam egy kis teás készletet ajándék­ba, és ez lett az egyik kedvenc játékom. Apu a nappaliban ült, elmerülve az esti hírekben, amikor behoztam neki egy kis csésze „teát”, ami persze csak víz volt. Jó néhány csésze és rengeteg dicséret után, hogy micsoda finom teát készítek, megjött anyu. Apu leültette a nappaliban, és várta, amíg vi­szek neki egy kicsi csésze teát, mert „ez volt a világon a lega­ranyosabb dolog”. Anyu várt, szépen, türelmesen, én meg­jelentem, kezemben az icipici pohárka teával apunak, amit ő szépen le is hajtott. Erre anyu megkérdezte apu­tól (ahogy csak anyukák tud­ják megkérdezni):- Felmerült benned, hogy az egyetlen hely, ahol feléri a vi­zet, az a vécé? bodó kata Egy finom tea megszépíti a napot Kedves Előfizetőink! A Kelet-Magyarország 2014-ben is folytat­ja nagyszabású hűségprogramját mind­azoknak, akik elkötelezett hívei lapunknak. Hűséges előfizetőink részére* ez év vé­gén ingyenes, küllemében megújult, névre szóló hűségkártyát küldünk. Az új kártya az átvétel pillanatától érvényes, a kedvez­mények igénybevételére feljogosít. Az ak­tuális akciókról és az elfogadóhelyekről a Kelet-Magyarországból és weboldalunkról - www.kelet.hu/husegkartya - tájékozódhatnak. ^ Köszönjük, hogy továbbra is előfizeti lapunkat; az új kártyát fogadja szeretettel és használja egészséggel, eredményesen! 'vonató ü*B,n Hűségkártyával kapcsolatban felmerült kérdésekre kollégáink szívesen adnak felvilá­gosítást a 06-40/424-424-es telefonszámon. M hűségkártyát kizárólag az egy éven túli, vagy éves szerződéssel rendelkező előfizetők számára bocsátottuk ki. HIRDETÉS Érkeznek az(űi Hűségét megjutalmazzuk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom