Kelet-Magyarország, 2013. november (73. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-27 / 276. szám

2013.JSjOyEMBER 27., SZERDA KELET Ha már megtörtént a nagy baj... Fontos, hogy gyors és szakszerű legyen a sérült ellátása fotó: ékn Mik a legfontosabb teendők baleset, mun­kahelyi baleset, mun­kabaleset esetén? MUNKAVÉDELEM. Talán a leg­fontosabb az, hogy ilyen esetben megőrizzük a hideg­vérünket és gyorsan csele­kedjünk. Szintén lényeges, hogy elérhető közelségben le­gyen a mentődoboz és annak tartalma az adott tevékeny­ségnek, illetve a dolgozók lét­számának megfeleljen. Gyors elsősegély Ha a munkabaleset, munka­helyi baleset bekövetkeztéig nem rendelkeztünk elsőse­gélyt nyújtó felszereléssel, akkor azonnal szerezzünk be egyet! Ha pedig már van, ak­kor ügyeljünk rá, hogy a ben­Kíé a jegyzőkönyv?- Ha a munkakiesés időtartama meghaladja a 3 napot, akkor a baleseti jegyzőkönyvet el kell küldeni a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnek (a baleset bekövet­kezésének hónapját követő hónap 08-ik napjáig!)- Elküldeni az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztárnak- Átadni egy példányt a sérültnek- Egy példányt a munkáltatói irattár­ba helyezni ne tárolt orvosi szerek, köt­szerek érvényes szavatossági idejűek legyenek. Figyeljünk rá, hogy magának a mentődo­boznak is van lejárati ideje. A rendelet nem véletlenül írja elő azt, hogy az elsőse­gélynyújtás helyét ki kell jelölni és ezt piktogram ki­helyezésével szemléltetni is szükséges (tehát azt a helyet, ahol a mentődobozt tartjuk). Gondoljunk bele: történik egy baleset, zavarunkban köny- nyen elfelejthetjük, hogy hol találjuk az elsősegélyt nyújtó felszerelést és ilyenkor nem árt, hogy ha egy tábla külön felhívja rá a figyelmünket. A baleset súlyosságának a függ­vényében a sérülthöz azonnal orvost vagy mentőt kell hívni! Munkáltató értesítése Lehetőleg azonnal értesítsük a baleset bekövetkezéséről a munkáltatót vagy a közvet­len felettest. A munkahelyi baleset helyszínét lehető­ség szerint érintetlenül kell hagyni, hogy pontos és teljes munkavédelmi szempontú vizsgálatot lehessen végez­ni, és kiderüljön, hogy ami történt, az valójában baleset, munkabaleset vagy munka­helyi baleset volt-e. Ehhez a vizsgálathoz munkavédelmi szakember bevonására van szükség. A sérültet, a szem­tanúkat ki kell kérdezni a baleset körülményeiről, és mindezt dokumentálni. A sajnálatos eset tanulságait pedig be kell építeni a soron következő rendkívüli munka­védelmi oktatás tematikájá­ba, hogy elkerüljük a további hasonló jellegű baleseteket. ÉKN Munkavédelem: szakmunka MUNKAVÉDELEM. A munkavé­delmi szakembereknek a fel­sőfokú munkavédelmi szak- képesítés kötelezően csak a megállapított munkáltatói kategóriáknál alkalmazási feltétel, egyébként elegendő a középfokú szakképzettség. Nem csak a munkáltatónál munkavállalói jogviszonyban álló szakember bízható meg munkavédelmi feladatokkal, hanem külső szakértő, meg­felelő szakképesítésű vállal­kozó, gazdálkodó szervezet is. A részidők összevonhatók, a teljes munkaidő az adott foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó törvényes munka­időt jelenti. A gyakorlati képzésben sze­replő tanulók, hallgatók mun­kavállalóknak minősülnek a számításokban: őket abban az arányban kell a munkavál­lalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes ok­tatási idő tartamához képest. Ha a munkáltató tevékenysé­ge vegyes profilú, akkor lehe­tőség van a magasabb, illetve alacsonyabb osztályba soro­lásra a rendeletben megjelölt számarányok alapján. A szak­embert el kell látni a megfele­lő információkkal, aki ezt az adott feltételek esetén szolgá­lati titokként, személyes adat­ként köteles kezelni. ékn Kérdés és válasz Milyen esetben kell biztosítani egyéni védőeszközt a dolgozónak?- Egyéni védőeszközt, védőfelszere­lést annak a munkavállalónak kell biz­tosítani - meghatározott időtartamra- aki műszaki megoldással ki nem küszöbölhető veszéllyel, ártalommal Járó munkát végez.- A munkakörülmények, a munka­eszközök és technológia ismeretében kell egyéni védőeszközt biztosítani a dolgozóknak. ________________- A szükséges védőeszközök juttatási rendjét írásban kell meghatározni, amely munkabiztonsági és munka­egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Munkabalesetek alakulása az előző évek azonos időszakában (a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján, a külföldön és közúton történt munkabalesetekkel együtt) Összes munkabaleset íooóúr ­..... 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév Összes halálos munkabaleset 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. I. félév I. félév I. félév I. félév I. félév GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Ha már egy dolgozónk van j- A dolgozó köteles a részére bizto­sított egyéni védőeszközt rendelte­tésszerűen használni. A munkahelyi vezető kötelessége továbbá az egyéni védőeszközök helyes használatáról a dolgozót kioktatni.- Egyéni védőfelszerelés, védőeszköz helyett anyagi - pénzbeli - megváltás nem adható. 1 Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az oldal összeállítása a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült Amennyiben a vállal­kozásnak legalább egy alkalmazottja van, akkor ez kötelezettsé­gekkel jár. munkavédelem. A felügyele­tek szabálysértési bírságot, ötvenezertől tízmillió forin­tig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak a követelmények teljesíté­sét elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét sú­lyosan veszélyeztető mun­káltatóval szemben. To-^ vábbá az OEP egy esetleges munkabaleset következté­ben felmerülő gyógykezelés vagy rokkantnyugdíj költ­ségeit is követelheti. Az egészségét nem veszélyez­tető és biztonságos munka­végzés követelményeinek megvalósítása a munkálta­tók kötelessége, melynek módját a munkáltató hatá­rozza meg. A munkavédelmi törvény értelmében a munkaválla­lóknak a munkavégzés teljes időtartama alatt rendelkezni­ük kell a munkájukhoz szük­séges ismeretekkel, ezeket az ismereteket munkavédelmi oktatás keretében sajátíthat­ják el. Az oktatási tematikát munkavédelmi szakember­nek kell kialakítani. Amennyiben a vállalko­zásnak legalább egy alkalma­zottja van, akkora munka­védelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetni, még akkor is, hä a vállalkozás ve­szélyes tevékenységet nem folytat, (például kiskeres­kedelmi üzletet működtet, vagy irodai munkát végez stb.). Irodai munkavégzés esetén 50/1999 (XI.3.) EüM rendelet szabályozza a ké­pernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit. Az üzembe helyezett munkaeszközöket általában ötévente felül kell vizsgál­tatni, de amennyiben a be­rendezés balesetet okozott, használatát le kell állítani, és csak felülvizsgálat után szabad ismét üzembe he­lyezni. ÉKN Az emelőgépekről elmélkedtek Több kérdést is nyitva hagy a szakmai és vizs­gakövetelmény. munkavédelem. A napokban tartott konferenciát a Munka- védelmi, Foglalkozás-egész­ségügyi, Tűzvédelmi és Kör­nyezetvédelmi Egyesület. Kukucska István elnök nyi­tóbeszéde után kérdeztük az emelőgépekkel, targoncákkal történő munkavégzést érintő idei szabályozások gyakorlati alkalmazásáról dr. Kása Lász­lót, a Multikran Kft. ügyve­zető igazgatóját, az Országos Emelőgép Egyesület elnökét. A szakember szerint az egyéni védőeszközök meg­felelőségét értékelő szer­vezetek kijelölésének, te­vékenységének, valamint ellenőrzésének különös szabályairól szóló rendelet tovább szűkítette a 47/1999 rendelet hatálya alá tartozó emelőgépek körét azzal, hogy rögzítette: „Nem tartozik to­vábbá a szabályzat hatálya alá a kiszolgált technológiába épített vagy ahhoz telepített, és kizárólag egy meghatáro­zott munkadarab megfogá­sára alkalmas emelőgép 200 kilogramm megengedett te­herbírás alatt és legfeljebb 2 méter emelési magasságig.” Képzésekkel- A szakmai megítélés szerint az idézett szövegben a „kizá­rólag egy meghatározott mun­kadarab megfogására alkalmas emelőgép” rész csak a külön­leges függesztékkel felszerelt emelőgépekre vonatkozik a „kizárólag egy meghatározott munkadarab” kitétel miatt - véli dr. Kása László. Szerinte ennek a feltételnek nem felel­nek meg a horoggal felszerelt láncos villamos emelődobok, amelyeket a munkadarabok megmunkáló helyekre való felhelyezésénél nagy számban és előszeretettel használnak, mert ezeknél a berendezések­nél a terhet felvevő függesz- tékek egyszerű módon cserél- hetőek, levehetőek és így azok tetszőleges munkadarab felvé­telére alkalmasak. Az építő- és anyagmozga­tógépek kezelőire vonatko­zó OKJ-s képzés szakmai és vizsga követelménye 2013. szeptember másodikétól vált Munkában az emelőgép fotó: ém hatályossá a 12/2013 (III. 18.) NFM rendelettel - tér át egy másik kérdéskörre az Orszá­gos Emelőgép Egyesület el­nöke. E képzés keretében a gyakorlati oktatásra vonatko­zó 7.2. pont több jogi, szabá­lyozásbeli kérdéskört hagyott nyitva a következők előírá­sával: „A szakmai gyakorlati képzés idejébe a foglalkozta­tó cég vezetője által kiadott, cégszerűen aláírt gyakorlati időről szóló igazolás (gyakor­latot igazoló lap: l. mellék­let) alapján igazolt gyakorlati idő beszámítható maximum 42-72 órában, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott tanfolyami idő (90-140 óra) arányában.” Fontos kérdések- Itt kell megjegyezni; hogy a képzési idő 60 százalékát (54-84 órát) kell gyakorlati képzésre fordítani. A hiány­zó gyakorlati képzési időt (12 órát) ez esetben is a kép­ző intézetnél kell eltölteni. A szakember továbbmegy: a foglalkoztató cégnél tartott gyakorlati képzés lehetővé tétele a véleménye szerint a következő kérdésekre nem ad választ: milyen feltételek mellett lehet egy cég foglal­koztató cég, milyen feltéte­leket kell teljesítenie; milyen végzettséggel, és ki tarthatja a gyakorlati képzést; lehet-e a munkáltató egyben fog­lalkoztató cég is? - sorolta a nyitott kérdéseket dr. Kása László. ékn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom